Szeptember 29-én kezdődik a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. A nemzetközi könyves világ jegyzett eseményén 130 kiállítóval, több mint 40 külföldi szerzővel, 200 dedikálási lehetőséggel, illetve 150 programmal várják az érdeklődőket hat helyszínen, egészen október 2. estéig.
Már elérhető a rendezvény programfüzete is, amelyben izgalmasabbnál izgalmasabb előadások közül válogathatunk. Mi is átböngésztük a beszélgetéseket, és kiválasztottunk 5+1 könyvbemutatót, amelyet semmiképpen sem hagynánk ki.
1. David Schalko: Nehéz csontok
Bűneposzában az osztrák szerző a második világháború utáni bécsi társadalom velejéig romlott, színes tablóját festi meg bőséges fekete humorral és kellő empátiával. Regénye – amelyet valós események és személyek hiteles története inspirált – a nácizmus által megtépázott emberi lélekről ad lenyűgöző képet. Az Athenaeum Kiadó gondozásában megjelent könyv ajánlója szerint Schalko művét olvasni olyan, mintha Guy Ritchie könyvet írna.
Szeptember 30., péntek, 18:00-19:00, Európa Pont Előadó terem
A szerzővel Dragomán György beszélget
2. Tóth Krisztina: Világpuszi
A szerző óvodás és kisiskolás korosztálynak szóló legújabb meséi olyan jelenségeket mutatnak meg, amelyekre a gyerekek nehezen tudnak rákérdezni, illetve a felnőttek nehezen tudnak mit mondani róluk. A Világpuszi lapjain feltűnnek sérült gyerekek, ágybavizelés, öregség, szegénység, az állatokkal való törődés, a házi kedvencek halála és meggyászolása. Tóth Krisztina meséiben ahhoz nyújt segítséget, hogy megismerjük a világot, megértsük a nehéz helyzetben lévőket, és olyan, minden didaktikusság nélküli válaszlehetőségeket mutat meg, amelyek a gyerekek nyitottságát és segítőkészségét erősítik. A Magvető Kiadónál megjelent kötetet Szalma Edit illusztrációi színesítik.
Október 1., szombat, 17:00-17:45, Nemzeti Táncszínház, Kis Színpad
A szerzővel Lovász Andrea beszélget
3. Nem lövöm fejbe magam (Kortárs amerikai költők antológiája)
A Petőfi Kulturális Ügynökség kötetének 11 szerzője a maga módján reagál a társadalmat a mindennapjaiban átitató, a hírcsatornákat és a közösségi oldalakat elárasztó ezerarcú brutalitásra, akár közvetlenül, akár metaforikusan. Hiszen a gyarmatosított kontinens őslakosságának sorsától a rabszolgatartás kegyetlenségén át a New York-i ikertornyok lerombolásáig az elnyomás és pusztítás markánsan jelen van mentális térképünkön. A könyv címéül szolgáló idézet Jericho Brown verséből származik.
Október 1., szombat, 14:00-14:45, Európa Pont Előadó terem
Közreműködik Ferencz Mónika, Gerevich András és Závada Péter
4. Fehér Béla: Miriam Rosenblum és a Kozma-kvintett
Mozgalmas és melankolikus történelmi regény a 13. század végéről. A Magvető Kiadó gondozásában megjelent mű elbeszélője a Kozma-kvintett egyetlen életben maradt tagjaként emlékezik vissza eseménydús életére, melynek hátterében felsejlenek a kaotikus és vad hatalmi játszmák, a történelemnek kiszolgáltatott kisember küzdelmei. Az eldugott falvakban és a királyi lakomákon egyaránt otthonosan mozgó zenekar Kun László eljegyzésén ismeri meg Anjou Izabella nevelőnőjét, Miriam Rosenblumot, és ez a találkozás egy életre megrendíti a férfiakat.
Október 1., szombat, 12:00-12:45, Nemzeti Táncszínház Kamaraterem
A szerzővel Turi Tímea beszélget
5. Viola Ardone: Oliva Denaro
Az olasz szerző Gyerekvonat című regénye a 2018-as frankfurti könyvvásár egyik sikerszerzeménye volt, huszonöt nyelvre fordították le, magyarul 2020-ban jelent meg. Legújabb, az Athenaeum Kiadónál megjelent művében 1960-ban járunk, a főhős, Oliva Denaro tizenöt éves, egy szicíliai faluban él. Nem szeret viszont arra gondolni, hogy nagylánnyá cseperedik, mert attól kezdve óvakodnia kell a fiúktól, hogy érintetlenül mehessen férjhez. A regény igaz történeten alapul, és a társadalmi szerepekben rejlő erőszakot kutatja, amelynek valamilyen formában mindenki az áldozata. Oliva Denaro felejthetetlen karakter, hallgatag apja pedig a kortárs olasz irodalom egyik legmegindítóbb férfialakja.
Szeptember 30., péntek, 17:00-18:00, Kner Imre terem, Millenáris D épület
A szerzővel Czakó Zsófia beszélget a PesText programjainak részeként
+1. Roman Holec: Diadal és katasztrófa – Trianon egy szlovák történész szemével
Napjaink egyik legismertebb és legtöbbet publikáló szlovák történésze a Lábnyom Kiadónál megjelent könyvében megpróbálja kikerülni a történelmi sorsfordulókat általában nemzeti szembenállásokra leegyszerűsítő értelmezés csapdáit. Trianont egyszerre tartja békeszerződésnek és a győztes nagyhatalmak diktátumának. Elismeri: az 1920-as magyar békeszerződés, „eltekintve a háború kirobbantásában és vezetésében játszott magyar szereptől, túlságosan kíméletlen büntetés" volt. A magyar értékelések szerinte okkal minősítik igazságtalannak, mert a magyarságra nézve „rendkívül kemény feltételeinek tragikus volt a hatásuk".
Szeptember 30., péntek, 17:00-17:45, Nemzeti Táncszínház Kis Színpad
A szerzővel Simon Attila és Ablonczy Balázs beszélget Szarka László moderálásával