Könyv

5 könyv, amit el kell olvasnod, ha érdekel a Föld jelene és jövője

2021.02.06. 09:15
Ajánlom
A pánik nem segít semmin. Ahogy az sem, ha letagadod a problémát. Szokták mondani, hogy minden forradalom fejben kezdődik, és azt is, hogy a félelem ellenszere a tudás. Ahhoz, hogy tenni tudjunk a Földért, amely bajban van (valójában mi vagyunk bajban), többet kell tudnunk róla. „Változtasd meg élted!” – üzente egy műalkotás Rilkének, és a felszólítás aktuálisabb, mint valaha.

Richard Powers: Égig érő történet

Nem a fákat kell megmenteni, hanem bennünket, embereket. Talán ez lehetne Richard Powers Pulitzer-díjas nagyregényének egymondatos szinopszisa. Az Égig érő történetben több párhuzamos sors bontakozik ki az olvasó előtt, a fejezetek valahogy úgy követik egymást, mint a fatörzsben az évgyűrűk. Egy norvég férfi megkéri egy ír nő kezét, ünnepi vacsorájuk egyszerű: sült gesztenye. Évekkel később a férfi hat gesztenyét talál a kabátzsebében arról az estéről, és elhatározza, hogy elülteti őket. Hat csemetéből egy marad meg, a Hoel Gesztenyefa, amely origóvá válik a városka számára.

Hoel minden hónapban fotót készít róla, és erre kéri fiát is, amikor elmegy. Nemzedékekkel később Nicholas számára ez marad: több emberöltőnyi fénykép a gesztenyefáról, amely végigélt mindent.

powers-egig-ero-tortenet-164624.jpg

Richard Powers: Égig érő történet (Fotó/Forrás: Park Könyvkiadó)

Találkozunk egy vietnámi veteránnal, akit ledobtak a repülőgépről, az elszakadó ernyője helyett egy fügefa mentette meg. Oliviával, akit óvatlansága folytán agyoncsap az áram, de visszatér a halálból. Egy nyomorék játékfejlesztőt, aki milliárdos lesz azzal, hogy millióknak biztosít szórakozást a végtelen irányba bővíthető virtuális valóságban, mígnem rájön, hogy a végtelen terjeszkedés üressé és boldogtalanná teszi az embert.

A legszebb történet talán Patricia Westerfordé, a hallássérült biológusé, aki már a hatvanas években megsejti, hogy a természetes erdő fái között láthatatlan kapcsolat van a földben, gombák segítségével, valamint a levegőben.

Rádöbbenése egyszerre tudományos és spirituális természetű, de a tudósközösségben kevés reputációval rendelkező nőt kiveti a szakma, és kigúnyolja naiv feltételezéséért. Dr. Westerford elbújik oda, ahol a legjobban érzi magát: az erdőbe, mígnem évekkel később egy fiatalabb biológuscsapat bukkan rá. Az elméleteit azóta igazolták.

Az író valószínűleg egy bizonyos Dr. Suzanne Simardról mintázta Dr. Westerford alakját. Simard a Brit Columbia Egyetem ökológusa, aki az elsők között hívta fel a figyelmet arra, hogy a fák nem azért léteznek, hogy tűzifa vagy bútor legyen belőlük. Közösségben élnek, barátkoznak egymással, vigyáznak az utódaikra, és léteznek ún. anyafák is, amelyeket nagyságuk és a föld alatti gombahálózat tesz központivá az erdő fái között.

Richard Powers regénye az a könyv, amelynek az elolvasása éppolyan változásokat indíthat el az emberben, ahogy bizonyos események megváltoztatják a történet szereplőinek életét is.

Azért is, mert Powers költői nyelven, mégis önző civilizációnk valóságába hasítóan írja le, miként pusztítjuk a természetet, a fákat a haszonért, naponta gyorsuló ütemben, közben pedig kíméletlen őszinteséggel gondolkodik arról, mit jelent embernek lenni egy olyan világban, ahol egyre több jel mutat arra, hogy hiába adatott meg nekünk az intelligencia és a tudat világossága, létezik egy összefüggő hálózat, a természet, amely mégis többet tud nálunk.

Park Könyvkiadó, 2018 Megveszem

 

Olive_tree_of_Vouves-cc4-web-1-1030x785-153122.jpg

A Föld egyik legidősebb olajfája a krétai Ano Vouves városkában. A tudósok 2500-4000 éves korúra becsülik, és még mindig terem. (Fotó/Forrás: Approach Guides)

 

Peter Wohlleben: A fák titkos élete

3495056_5-165010.jpg

A fák titkos élete (Fotó/Forrás: Park Könyvkiadó)

Amikor az Égig érő történet biológus professzornőjéről olvastam, rögtön A fák titkos élete című könyv jutott eszembe. Peter Wohlleben német erdész kötete 2015-ben jelent meg német nyelven, rengeteg kritika és cikk született róla, a Der Spiegel vezércikkben foglalkozott vele, és sok olvasó gondolkodását változtatta meg. 2016-ban a New York Times bestseller listájára is felkerült, ugyanebben az évben magyarra is lefordították. Persze akadtak és akadnak kritikusai is: a göttingeni egyetem két professzora például petíciót kezdeményezett, mert szerintük Wohlleben nem tényeket, hanem „tündérmeséket” terjeszt a fákról.

A német erdész szerint a fák sok mindenben hasonlítanak hozzánk, és sokkal tudatosabban élnek, mint azt gondolnánk.

Szükségük van alvásra, ultrahangokat kibocsátva „sikítanak”, ha szomjasak, bizonyos kártevőket észlelve képesek feromonokkal riasztani a társaikat. Számtalan módon igyekeznek jobbá tenni életterüket, az erdőt. A fenyőfélék például fitoncidokat bocsátanak ki a tűleveleken keresztül, amely antibakteriális hatású.

Peter Wohlleben a kötet kirobbanó sikere után további könyveket írt: Az állatok érzelmi élete, A természet rejtett hálózata, az Erdei kalauz már itthon is kapható, A természet jelbeszéde pedig márciusban jelenik meg.

Park Könyvkiadó, 2016 Megveszem

 

Kovács Róbert: Klímaváltozás – Pánik és tagadás között

Miként az az alcímből is kitűnik, az éghajlatkutatással foglalkozó, a klímaváltozásról több tucatnyi cikket publikáló Kovács Róbert arra vállalkozott, hogy egy olyan politikai-társadalmi diskurzusban üssön meg józan hangot, amely évek óta „klímatagadók” és „klímapánikolók” között zajlik. A diskurzus állapotáról árulkodik, hogy miközben az előző amerikai elnök, Donald Trump klímatagadó igazgatót nevezett ki az amerikai Környezetvédelmi Minisztérium élére, Joe Biden első rendelete a klímaegyezménybe való visszalépés volt. Kovács végigtekinti a klímapolitika történetét Al Gore-tól Margaret Thatcher-ön át Trumpig, hogy aztán megállapítsa:

az elmúlt évtizedekben számos alkalommal szólalt meg a vészcsengő, de törvényszerű, hogy a túlzott pánikkeltés szkepszist okoz a társadalom jó részénél.

Kovacs-Robert_Klimavaltozas-152732.jpg

Kovács Róbert: Klímaváltozás (Fotó/Forrás: Typotex Kiadó)

„A légszennyezés, a vízszennyezés, a talajszennyezés, a fajkihalás, az esőerdők pusztulása, az elsivatagosodás, vagy éppen az ózonlyuk mind súlyosabb problémáknak tűntek. Az éghajlatváltozás azonban lenyomta a többi környezeti és humánökológiai aggodalmat, hogy saját maga válhasson majdnem mindennek okává és okozatává” – írja.

Kovács szerint a klímavédők jóval több érzelmet tudnak megmozgatni az emberekben, és ez nem is baj, hiszen a klímavész valós probléma.

De ahelyett, hogy pánikjelszavakra pazarolná a papírt, lelkiismeretesen lábjegyzetelve, adatokkal alátámasztva jár utána annak, hogy valóban a levegő szén-dioxid koncentrációját okolhatjuk-e mindenért. Valóban hihetünk minden statisztikának és grafikonnak?

„Okolni” és „pánikot kelteni” Kovács szerint azért sem érdemes, mert az ember a túl sötét jövőképet látva inkább apátiába süpped, belefásul, mintsem cselekedni tudna: „a megváltoztathatatlanba inkább csak beletörődni lehet” – írja. Tagadóknak és szorongóknak egyaránt ajánlott olvasmány.

Typotex Kiadó, 2019 Megveszem

 

Greta Thunberg: Ég a házunk

thunberg-eg-a-hazunk-165210.jpg

Greta Thunberg: Ég a házunk (Fotó/Forrás: Corvina Kiadó)

Igen, a klímaszorongás valós jelenség. Attól még, hogy sokan legyintenek rá, és attól, hogy sokan a Föld klímájának természetes alakulásának tartják a felmelegedést, a jégsapkák olvadását és az Egyenlítő tájékának sivatagosodását, a legfiatalabb generációt okkal rémíti meg, hogy a legoptimistább becslések szerint húsz év múlva egészen más lesz az élet a Földön, és a jelenlegi gazdasági-társadalmi berendezkedésünkkel nem vagyunk képesek hátat fordítani annak az életmódnak, ami a természeti erőforrások brutális kiaknázásával, kirablásával jár.

Greta Thunberg január 3-án lett tizennyolc éves. Ahhoz, hogy megértsük mi vezetett eddigi rövid életében oda, hogy 2018. augusztus 20-án sárga kabátjában kiüljön a svéd parlament, a Rikstag elé, és klímasztrájkba kezdjen, el kell olvasni ezt a könyvet,

amelyet egyébként édesanyjával, édesapjával és húgával közösen írtak. Kiderül belőle, hogy nyolcéves korában hallott először arról, hogy pusztul a Föld élővilága, hogy a klímatudósok jóslatai sötétebbek, mintsem félre lehetne őket söpörni. Hónapokig nem evett rendesen, szorongása miatt kimaradt az iskolából. Amióta környezetvédelmi aktivistaként tevékenykedik, kapott az emberektől hideget-meleget, de saját elmondása szerint nem több a célja, mint az, hogy a politika hallgasson a tudományra: „Nem lenne értelme leülnöm egy vezető politikussal sem beszélgetni, mert én semmi újat nem tudnék mondani neki. Nyilvánvalóan nem figyelnek senkire.

Miért egy gyerekre figyelnének, aki rendes oktatást sem kapott? A tudósokra kell hallgatniuk, én csak továbbítom a tudósok üzeneteit.”

greta-thunberg-122135.jpg

Greta Thunberg megpillantja New York partjait. Hajóval utazott az Egyesült Államokba, mert a repülőzés túl sok szennyezőanyaggal jár (Fotó/Forrás: Facebook)

Ha valakinek tetszik Greta Thunberg munkája, olvassa el a könyvet! Ha viszont „beteg kislánynak” tartja, akit obszesszív-kompulzív zavar és enyhe Asperger-szindróma indított a Fridays For Future mozgalom elindítására, még inkább olvassa el. Greta ugyanis csak egy azok közül a fiatalok közül, akik szoronganak a jövő miatt. Egy ismert aforizma szerint a Földet nem az őseinktől örököljük, hanem az unokáinktól vesszük kölcsön. Épp ideje, hogy megismerjük őket. (És még valami: a könyvet újrahasznosított papírra nyomták.)

Corvina Kiadó, 2019 Megveszem

 

 

David Attenborough: Egy élet a bolygónkon

6708425_5-193728.jpg

David Attenborough: Egy élet a bolygónkon (Fotó/Forrás: Park Könyvkiadó)

Az idei télre nem fagyott a Laptyev-tengeren. Talán fel sem tűnne, ha nem lennének köztünk olyan sokat látott tudósok, mint a 94 éves David Attenborough, aki az utóbbi években egyenesen arra tette fel életének hátralévő részét, hogy a klímaváltozás fájdalmas hatásaira figyelmeztesse az embereket. Bizonyára sokan látták az Egy élet a bolygónkon című, legutóbbi dokumentumfilmjét, amely „nyomasztani akar” ugyan, de javaslatot is kínál a megoldásra. Ez a kötet afféle kísérő könyv a film mellé, amely részletesebben, több adattal alátámasztva mutatja be, ahogy az emberi beavatkozás felrúgta a Föld természetes ökoszisztémáját. Mindennek nyomait a természetfilmes pedig egyre gyorsuló ütemben kísérhette végig: „ez az én tanúvallomásom” – állítja Attenborough.

Szerinte kulcsfontosságú, hogy az ember megértse: a Föld erőforrásai nem végtelenek, legalábbis abban az értelemben, ahogy a közgazdászok és a nagyvállalatok gondolkodnak róla.

(Több nyilvános megszólalásában idézte már a viccet: az az ember, aki azt mondja, hogy létezik végtelen növekedés egy véges rendszerben, vagy őrült, vagy... közgazdász.)

A könyv második részében viszont megkísérli, hogy felvázoljon egy olyan létezést, amelyben a természet és az ember összehangoltan él. Mindezek a megoldások bizonyára sokaknak ismerősek: megújuló energiaforrások, az erdők, a legelők, az állatok és a növények életterének megőrzése, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, étrendbeli változtatás. Végül leszögezi, ami ma alighanem axióma a legtöbb környezetvédő számára: mindig arról beszélünk, hogy mentsük meg a bolygót. Az igazság az, hogy mindezt azért kell megtennünk, hogy magunkat megmentsük.

Park Könyvkiadó, 2020 Megveszem

David Attenborough kemény szavakkal figyelmeztet a klímaváltozás végzetességére új filmjében

Kapcsolódó

David Attenborough kemény szavakkal figyelmeztet a klímaváltozás végzetességére új filmjében

A veterán természetfilmes minden korábbinál határozottabban, egyszerű üzenettel áll a BBC nézői elé. Tíz éven belül változtatnunk kell, különben nagyon rossz lesz.

Zöldhullám

„Változtasd meg élted!” – üzente Rilkének egy Apollón-szobor, és a költővel együtt mi is hisszük azt, hogy az új eszméket mindig a művészet hordja ki.

Kultúra és natura – az emberi és a természeti világ mint egy érem két oldala, nem teljesek egymás nélkül.

Ahhoz, hogy még sok száz, sok ezer éven át élhessünk ezen a bolygón, tanulnunk kell a természettől. Ahogy Nemes-Nagy Ágnes írja: „tanulni kell, szeretni kell.”

Új rovatunkat, a Zöldhullámot a természeti világ iránti aggodalom hívta életre, de a természet szeretete táplálja. Annak tudata, hogy ügyesen festő, ügyesen író, ügyesen zenélő emlősök vagyunk, nagyobb felelősséggel és több feladattal.

CIKKEK A ROVATBAN

Legolvasottabb

Színház

Ők az idei Junior Prima Díjasok színház- és filmművészet kategóriában

„Senki sem születik egyedülálló művésznek, hanem a családjának, környezetének és nem utolsósorban persze önmaga kitartó, kemény munkájának köszönhetően válhat azzá” – vallja Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója, aki a szeptember 14-i díjátadó ünnepségen hat fiatal művésznek adta át a színház- és filmművészet kategória pénzjutalommal is járó Junior Prima Díját.
Színház

A sudár mosonmagyaróvári naiva – Rujder Vivien portréja

A budapesti Katona József Színház fiatal művésze Junior Prima Díjat vehetett át szeptember 14-én. A Takarékbank Zrt. támogatásával megvalósuló díjátadón Rudolf Péter, a Vígszínház igazgatója méltatta Rujder Vivien tehetségét.
Színház

Ragyogó és huncut angyal – Mentes Júlia Virginia portréja

Zenésszínész-osztályában végzett, de nem zenés színészként gondol magára. Alakításai a szakma nagyjait is meggyőzik, tehetségét szeptember 14-én a Takarékbank Zrt. által támogatott Junior Prima Díjjal ismerték el.
Színház

Szívesen látják el szerepekkel – Gyöngyösi Zoltán portréja

A Vígszínház művészének szakmai szempontból igazán jól indult az évad: másfél hete komoly színészi helyzetben bizonyíthatott, amikor a Szerelmek városa főszerepében lépett színpadra, kiváló teljesítménnyel, szeptember 14-én pedig Junior Prima Díjat vehetett át a Takarékbank Zrt. jóvoltából. Az elismerést Máté Gábor, a Katona József Színház igazgatója adta át.
Színház

Kíváncsian villanó, világos szempár – Rózsa Krisztián portréja

Mohácsi János nem visz színre olyan darabot a Miskolci Nemzeti Színházban, amelyben Rózsa Krisztián ne kapna szerepet – nem véletlenül. A fiatal színművész tehetségét a Takarékbank Zrt. támogatásával Junior Prima Díjjal ismerték el szeptember 14-én.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv oszk

Az első összefüggő magyar nyelvemlék, a Pray-kódex díszmásolatát kapja ajándékba Ferenc pápa

A Halotti beszéd és könyörgés szövegét is tartalmazó, a 12. század végén keletkezett Pray-kódex díszmásolatát készítették el az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szakemberei Magyarország Kormányának ajándékaként az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra hazánkba látogató Ferenc pápa számára.
Könyv hír

Van 100 szavad Budapestről?

Nyolcadik alkalommal hirdeti meg a Mindspace a 100 szóban Budapest történetíró pályázatot, amelyre bárki beküldheti Budapestről szóló történetét – legfeljebb 100 szóban.
Könyv hír

Rekordáron kelhet el egy első kiadású Frankenstein-kötet

Mary Shelley regényének leütési ára akár 300 ezer dollár, átszámítva körülbelül 90 millió forint is lehet.
Könyv ajánló

"Mindenkinek van egy szívszakadása" – Vecsei H. Miklós József Attiláról mesél

Zoltán Áron Junior Príma díjas színművész VerShaker című költészet témájú YouTube-csatornájának élő közönség előtt felvett első epizódjában, Vecsei H. Miklós Nagy László József Attila! című versét mondja el, valamint a költőről és a hozzá fűződő viszonyáról beszél.
Könyv könyvhét

Tíz könyvheti dedikálás, amiért érdemes sorban állni

Segítünk eligazodni a 92. Ünnepi Könyvhét gazdag kínálatában, ezúttal a meghirdetett 1038 dedikálás közül válogattunk, és állítottuk össze szubjektív ajánlónkat.