Könyv

80 éves Tolnai Ottó

2020.07.05. 14:30
Ajánlom
A költő, író, színműíró, műfordító, a vajdasági magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja július 5-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját.

A Tisza parti Magyarkanizsán született, kereskedő apját eredetileg Kracsunnak hívták. Tolnai már gyerekként sokat olvasott, szabadidejében a bátyjától kapott ponyvaregényeket, idegenlégiós könyveket bújta. Írással a zentai magyar gimnázium tanulójaként kezdett foglalkozni, első kisprózáját A kavics címmel az újvidéki Ifjúság című hetilap közölte 1956-ban.

Érettségi után az újvidéki egyetem magyar szakán tanult, majd a zágrábi egyetemen folytatott filozófiai tanulmányokat. Verseket 1960-tól ír, lírai művei kezdettől fogva metrum, rím, központozás és rendszerint nagy kezdőbetűk nélküli szabadversek.

Első verseskötete, a Homorú versek 1963-ban jelent meg.

Tolnai_Otto_1989-141651.jpg

Tolnai Ottó 1989 (Fotó/Forrás: wikipedia/Kecskeméti Kálmán)

1961-ben lett az Ifjúság című hetilap Symposion című művészeti mellékletének szerkesztője, majd az ebből létrejövő, 1964-ben induló Új Symposion alapító munkatársa. 1969 és 1974 között a folyóirat főszerkesztője volt, de a jugoszláv cenzúra nyomására távozott. 1974 és 1994 között az újvidéki rádió magyar adásának szerkesztője és képzőművészeti kritikusa volt. Később, 1992-től 2004-ig a Veszprémben megalakult Ex Symposion főszerkesztője volt, azóta is a lap munkatársa. 1966-tól 1990-ig a Jugoszláv Írószövetség tagja, majd utolsó elnöke volt, 1990-től a Magyar Írószövetség tagja.

A hatvanas évek elejétől Újvidéken élt, ahol barátaival, Végel Lászlóval és Domonkos Istvánnal a helyi irodalmi élet prominens alakjaivá váltak. Domonkossal közös verseskötetet is publikáltak 1968-ban Valóban mi lesz velünk címmel. Tolnai

az újvidéki Forum Könyvkiadó 1968. évi regénypályázatára írta meg első regényét, Rovarház címmel, és bár a mű díjat nem kapott, formai újításaival, avantgárd kísérletező jellegével mégis fontos mérföldköve lett a magyar prózairodalomnak.

tolnaiotto-141705.jpg

Tolnai Ottó (Fotó/Forrás: Jelenkor Kiadó)

Ezt követően szinte évente jelentkezett verseskötettel, illetve prózai munkával, műveit kezdetben az újvidéki Forum jelentette meg a Symposion könyvek sorozatban. 1983-ban a Magvető Kiadó adta ki válogatott verseinek gyűjteményét Vidéki Orfeusz címmel, a kötet a költemények mellett tartalmazza szlovéniai útinaplóját (Az uralkodó csúcs), valamint A zsilett kora című ciklusban részleteket kisprózakötetéből, a Virág utca 3-ból is. A kritika által nagyon kedvezően fogadott műben Tolnai magánmitológiájának jellegzetes motívumai (a gyermekkor helyszíne, a vidéki kisváros emberei, történetei) jelennek meg. A motívumok közt szerepel a falu bolondja Wilhelm alakja, akinek egy egész, szintén nagy sikerű kötetet szentelt Wilhelm-dalok avagy a vidéki orfeusz címmel.

A versek, prózák mellett írt a színpadi formát és nyelvezetet megújító drámákat is. A Bayer aspirin című monodrámát először 1981-ben az Újvidéki Színházban láthatta a közönség Jancsó Miklós rendezésében és Ladik Katalin előadásában, majd 2009-ben a Budapest Bábszínház is műsorára tűzte, Végeladás című darabját a kecskeméti Katona József Színház vitte színre.

Tolnai Ottó pályájának kiemelkedő műve a Költő disznózsírból című kötet, amely 2005-ben megkapta a Magyar Irodalmi Díjat.

A mű az 1998 márciusában Parti Nagy Lajossal folytatott hatnapos életútinterjú átdolgozásából készült, kritikusai szerint egyenesen Tolnai Ottó művészetének a középpontjába kalauzolja az olvasót. 2016-tól a Jelenkor Kiadó gondozásában jelenik meg életműsorozata, amelynek első darabja a Világpor című kötet volt. A sorozat legutóbbi darabja, a 2018-as év egyik irodalmi szenzációja a Szeméremékszerek. A két steril pohár című kötete volt, amely a Szabadka melletti fürdővárosban, Palicson játszódik, ott, ahol 1994 óta Tolnai Ottó is él.

108109-141529.jpg

Tolnai Ottó (Fotó/Forrás: Bookline/Gálos Viktor)

Pályájáról, művészetéről 1994-ben jelent meg Thomka Beáta monográfiája, 2005-ben pedig Mikola Gyöngyi "A Nagy Konstelláció. Kommentárok Tolnai Ottó poétikájához" című munkája.

Tolnai Ottó munkásságáért számos rangos elismerést kapott. 1967-ben és 1980-ban Híd-díjjal tüntették ki, 1981-ben József Attila-, 1993-ban Ady Endre-, 1999-ben Weöres Sándor-díjat kapott, 2000-ben A Köztársasági Elnök Aranyérmével, valamint Radnóti Miklós-díjjal ismerték el. 2007-ben megkapta a Kossuth-díjat az avantgárd hagyomány magas szintű megújításáért és a vajdasági magyar irodalom szervezésében vállalt szerepéért. 2009-ben a Grenadírmars című kötetéért Artisjus irodalmi nagydíjjal tüntették ki. 2017-ben megkapta a Vajdasági Írók Egyesületének életműdíját, 2018-ban a Hazám-díjat. 1998-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja. 2001 júniusában a Digitális Irodalmi Akadémia tagjai sorába választották.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

5 különleges eset, amikor Fischer Iván nem „csak” vezényelt

Hetvenedik születésnapját ünnepli Fischer Iván. Egyik legelismertebb muzsikusunknak lenne is mivel hetvenkednie. Legfőbb büszkesége, a Budapesti Fesztiválzenekar évtizedek óta a világ élvonalába tartozik, ő pedig nem egyszerűen karmester: operát rendez és ír, közösségi koncerteket szervez, fontos ügyekben hallatja a hangját.
Plusz

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Klasszikus

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Jazz/World

Két kvartettel áll színpadra az etno-jazz királya a Magyar Kultúra Napján

A Dresch-univerzum két meghatározó felállása hallható egy este a Fonó Online közvetítésében. Dresch Mihály a magyar jazz egyik legegyénibb zenei világát képviselő, meghatározó, irányadó szereplője. Ahogy Garbarek az észak-európai vagy Coltrane az afro zenei tradíciókat, úgy Dresch az erdélyi autentikus folk jellemző elemeit emelte be a jazzbe. Zenéje sodró, személyes és intim, erő és hit sugárzik belőle.
Könyv

Mészöly-centenáriummal indul a Várkert Irodalom sorozata

Streamelt esttel jelentkezik a Várkert Bazár január 21-én. A Mészöly Miklós személye köré szerveződő esten szóba kerülnek az író alkotásai, a rá ható és általa teremtett stílusirányzatok, valamint iskolák, de megelevenedik a Polcz Alaine-nel kötött házassága is, melynek 53 évét irodalmi művek és levelek őrzik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Mészöly-centenáriummal indul a Várkert Irodalom sorozata

Streamelt esttel jelentkezik a Várkert Bazár január 21-én. A Mészöly Miklós személye köré szerveződő esten szóba kerülnek az író alkotásai, a rá ható és általa teremtett stílusirányzatok, valamint iskolák, de megelevenedik a Polcz Alaine-nel kötött házassága is, melynek 53 évét irodalmi művek és levelek őrzik.
Könyv magazin

„Egy tájba lépek ki, ahová a másik nem követhet” – 100 éve született Mészöly Miklós

1921. január 19-én született a 20. századi magyar irodalom egyik legnagyobb hatású írója, Mészöly Miklós. Életműve gerincét elbeszélések, novellák, kisregények alkotják, de több esszé-, publicisztika-, dráma- és mesekötet is fűződik a nevéhez.
Könyv magazin

Vámos Miklós: Prűd lelkűek legyenek óvatosak ezzel a könyvvel

Az új évben is folytatódik a Fidelio.hu-n Vámos Miklós sorozata, amelyben a népszerű író megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal Bakos Gyöngyi Nyolcszáz utca gyalog című első kötetét ajánlja. Gondolataira a könyv szerzője reagál.
Könyv magazin

Mindent a mi Budapestünkről – Így éled újjá a Városháza Kiadó

Ha hiányozna Budapest, ideje könyvekbe menekülni. Schiffer Jánossal, a Városháza Kiadó vezetőjével a főváros saját könyvkiadójáról beszélgettünk.
Könyv magazin

Az „igazi” Lúdas Matyi – kiről mintázta Fazekas Mihály a legnagyobb hősét?

Fazekas Mihály legismertebb művének, a Lúdas Matyinak keletkezéséről alig tudunk valamit. Vargha Balázs irodalomtörténész szerint az író Csokonai Vitéz Mihály Dorottyájából vette át az alapmotívumokat, de arról, hogy kit is rejt Matyi és Döbrögi figurája, megoszlanak a vélemények.