Könyv

A 85 éves Philip Roth írás helyett történelmet olvas

2018.03.19. 19:37
Ajánlom
"Könyvet írni annyi, mint problémákat megoldani. Nem az érdekli az embert, hogy hova helyezze magát, sem a díjak vagy a kritikák vagy más ilyesmi. Ez az utolsó, ami a fejében megfordul, a munka az, ami kitölti gondolatait." - fogalmazta meg hitvallását a ma nyolcvanöt éves Philip Roth Pulitzer-díjas amerikai író.
GettyImages-94852081

GettyImages-94852081 (Fotó/Forrás: Bloomberg / Getty Images Hungary)

Newarkban (New Jersey) született Galíciából bevándorolt zsidó család gyermekeként. A Chicagói Egyetemen 1955-ben angol irodalomból szerzett diplomát, 1958-ig az egyetemen tanított, majd Guggenheim-ösztöndíjat kapott. Ekkor már nemcsak tanította, hanem művelte is az irodalmat, rövidprózákat és bírálatokat írt. Később rangos egyetemeken kreatív írást és összehasonlító irodalmat oktatott egészen 1991-es nyugdíjba vonulásáig.

Első elbeszéléskötete, az 1959-ben megjelent Isten veled, Columbus elnyerte a tekintélyes amerikai Nemzeti Könyvdíjat. Az 1969-es A Portnoy-kór című regényét a kritika úgy minősítette: korai Woody Allen-film könyv formában; a főhős, Alexander Portnoy a pszichológusához intézett monológban beszél bizarr szexuális szokásairól, erotikus fantáziáiról. Az olykor már a pornográfia határait súroló szöveg a későbbi Roth-regényeknek is jellemzője, erősen "fallocentrikus" világképe miatt a feministák nem túlzottan kedvelik az írót. Roth kétszer nősült, és kétszer vált el, második felesége, Claire Bloom angol színésznő a válás után írott, A babaház elhagyása című művében nem éppen kedvező színben tüntette fel exférjét.

A hetvenes években írt politikai pamfletet A mi bandánk címmel, The Breast (A mell) című regénye Franz Kafka Átváltozásának szatirikus átirata. Az évtized végén alkotta meg egyik írói alteregóját, Nathan Zuckermannt, aki A megszabadított Zuckermann, a Zuckermann: Trilógia és epilógus, Szellem el című regényeinek főhőse lett. Másik kedvelt irodalmi alakja David Kepesh, aki többek között A haldokló állat című regényének főszereplője lett.

Írói fénykorát az 1993-as Shylock-hadművelet című regényétől számítják, az azóta eltelt negyedszázadban születtek legérettebb, regényei.

 Ilyen az 1995-ös Sabbath színháza, a terrorizmus kérdéseit feszegető Amerikai pasztorál, a második világháború utáni kommunistaellenes boszorkányüldözés, a mccarthyzmus időszakát megelevenítő Kommunistához mentem feleségül, a kilencvenes évekbeli amerikai kisebbségpolitikára reflektáló Szégyenfolt.

Regényeiben a társadalmi tematika mellett fontos szerep jut a család, házasság, szerelem, szexualitás problémakörének, számos művében foglalkozik az amerikai zsidó lét és irodalom kérdéseivel.

 Az utóbbi években írott műveiben, A haldokló állatban, a 2006-os Akárkiben és a 2009-ben kiadott Kiégés című regényében az öregedéssel, a halállal való szembenézés is megjelenik. 2010-ben megjelent utolsó regénye, a Nemezis, amely egy kitalált, 1944-ben kitört gyermekbénulás-járványról és annak hatásáról szól.

GettyImages-600005236

GettyImages-600005236 (Fotó/Forrás: Orjan F. Ellingvag / Getty Images Hungary)

Regényei a filmkészítőket is megihlették, nagy sikert aratott A haldokló állatból készült, Isabel Coixet rendezte Elégia Ben Kingsley és Penelope Cruz főszereplésével, valamint az Amerikai pasztorál Jennifer Connellyvel és Ewan McGregorral, utóbbi a film rendezője is volt.

Roth sikeres és ünnepelt író, aki az olvasók szeretetén túl számos díjjal is büszkélkedhet.

Háromszor részesült a PEN Club Faulkner-díjában, az Amerikai pasztorál elnyerte a Pulitzer-díjat, 2006-ban a PEN Club Nabokov-díjával, 2007-ben a Saul Bellow-díjjal tüntették ki. 2011-ben neki ítélték a kétévente kiosztott, igen rangos Nemzetközi Man Booker díjat, 2012-ben pedig megkapta a spanyol Nobel-díjként is emlegetett Asztúria Hercege-díjat irodalom kategóriában. Évek óta emlegetik az irodalmi Nobel-díj várományosaként, de ezt a kitüntetést még nem nyerte el.

Philip Roth 2012-ben egy interjúban azt mondta:

Az elkövetkező tíz évben nem áll szándékomban írni. Nyíltan fogalmazva: abbahagytam. A Nemesis volt az utolsó könyvem."

2014-ben a BBC kétrészes dokumentumfilmet forgatott róla, amelyben bejelentette, hogy utoljára jelent meg a televízió képernyőjén. 2018 januárjában a The New York Timesnak adott interjúban megerősítette, nem akar visszatérni az íráshoz, helyette inkább az amerikai és a modernkori európai történelemről szóló műveket olvas.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Bálint András: „Az elmúláshoz való viszonyomat próbálom megélni Kosztolányi segítségével”

A Radnóti Színház Keres Emil Próbatermében látható a Kosztolányi, Bálint András legújabb estje. A Kossuth-díjas művész nem először bújik a magyar irodalom fontos alakjainak bőrébe – erről is kérdeztük.
Zenés színház

Új zenés színház jön létre az Erkel Színház épületében január 1-től

A november 28-án megjelent Magyar Közlöny szerint a kormány „új, önálló, állami fenntartású színházat” hoz létre, amely az Erkel Színház épületében üzemel majd. Lapértesülések szerint már meg is vannak az intézmény leendő vezetői.
Klasszikus

A Hegedű Ünnepe: Három nap, amikor a zene szíven talál

Koncertkavalkád és ikonikus művek magyar hegedűművészek kiválóságainak előadásában – a Concerto Budapest így ünnepli ezt a csodálatos hangszert 2025. január 17. és 19. között az évad legnagyobb tematikus fesztiválján a Zenakadémián és a BMC-ben.
Plusz

Az etnográfia atyamestere – Herman Ottó-kiállítást rendez a Néprajzi Múzeum az Országgyűlési Múzeummal együttműködésben

Herman Ottó születésének százkilencvenedik, halálának száztizedik évfordulója alkalmából „legzseniálisabb s legmagyarabb tudósunk” címmel nyílik meg decemberben a Néprajzi Múzeum és az Országgyűlési Múzeum új kiállítása.
Klasszikus

Bogányi Gergely: „Bátran feszegethettem a fagott határait”

Az Erdődy Kamarazenekar jubileumi koncertjének szólistája Bogányi Gergely zongoraművész, az MMA rendes tagja, akivel egy vidám Chopin-darabról, nagy intenzitású fagottversenyéről és az Egység imájának ősbemutatójáról is beszélgettünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv podcast

Esti mesék a mindennapok történeteiből – Pályi Csilla és Polányi Viktória a Lírástudók vendége

Beszélgetőmesék címmel ír gyerekkönyveket Pályi Csilla, amelyekben akár a leghétköznapibb helyzetek is szóba kerülhetnek az esti mesélés során. A kötetekben Polányi Viktória gyerekpszichológus tanácsai és kérdései segítenek feloldani a kicsik számára nehéz élethelyzeteket. A szerzőpárossal Grisnik Petra beszélgetett.
Könyv kritika

Svájc sem fenékig tejföl!

A nyugati pénzarisztokrácia számunkra idegen és bornírt világába vezeti az olvasót az Eurotrash. Inkább ijesztő, mint irigylésre méltó az, amit Christian Kracht regénye mutat.
Könyv ajánló

Hamarosan megjelenik a Nobel-díjas Han Kang harmadik regénye magyarul

A Növényevő és a Nemes teremtmények szerzőjének legújabb regénye, a Görög leckék november 27-én jelenik meg magyarul. Ebből az alkalomból aHan Kang-estet tartanak a Turbina Kulturális Központban.
Könyv hír

Jövőre nem a Millenáris ad otthont a Könyvfesztiválnak

A Millenáris a napokban közölte a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésével, hogy a jövő évtől kezdve nem fogadják be a régió egyik legnagyobb könyves eseményét, a helyszín ugyanis új profilt kap.
Könyv ajánló

Életre kel az irodalom a Szabó Ervin Könyvtárban

November 23-án Az irodalom életre kel(l) – Film. Színház. Zene című egész napos eseményén színes programokkal, neves közreműködőkkel várja az érdeklődőket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a Wenckheim-palotában működő Központi Könyvtárban.