Könyv

"A boldogságkeresés nem függ össze az életkorral" - Pallai Mara és Krusovszky Dénes a Kult50-ben

2019.05.21. 16:00
Ajánlom
Pallai Mara az egyik legfelkészültebb és legérzékenyebb bábszínész, akire az elmúlt években több fővárosi színház is felfigyelt. Krusovszky Dénes első regényével került a Kult50-be.

Videósorozatunk hetente két alkalommal, kedden és csütörtökön jelentkezik új részekkel, amelyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit.

Nézze meg a legújabb részt itt:

Pallai Mara

A Budapest Bábszínház művésze az egyik legfelkészültebb és legérzékenyebb bábszínész, akire az elmúlt években több fővárosi színház is felfigyelt. 2018 végén bemutatott, Apa lánya című monodrámában Háy János szívbe markoló történetét adja elő.

Pallai Mara sokoldalú személyiség, akit változatos feladatok találnak meg: a színészi munka mellett dramaturgi felkéréseket is kap, sőt több általa írt mesét is színpadra állítottak már.

Debreceni kötődésű, itt szerzett francia szakos diplomát, és itt kóstolt bele először a színpad varázsába is. A Budapest Bábszínház társulatát 2012 óta erősíti. Bábszínészként tökéletes összhangban van az általa életre keltett karakterekkel.

Pallai Mara - Hoppá-hoppá (forrás: Budapesti Bábszínház)

Pallai Mara - Hoppá-hoppá (forrás: Budapesti Bábszínház) (Fotó/Forrás: Éder Vera)

Mint tudjuk, a báb nem korosztály, hanem műfaj – ezt pedig kiválóan demonstrálja Pallai Mara repertoárja, amelyben egyaránt találunk gyermek- és felnőttelőadásokat. A fiatalokat célozza meg a 2018-ban bemutatott, Bambi című mesejáték, ebben több szerepben is láthatjuk. Ennek a korosztálynak szól a debreceni színházban futó, Oszkár és Rózsa mami című előadás is, amelynek dramaturgi munkájáért felelt. Ősszel mutatták be anyaszínházában A vihar című előadást Szikszai Rémusz rendezésében, ahol Blasek Gyöngyivel és Spiegl Annával közösen Arielt, a légi szellemet formálja meg nagy fokú alázattal, empátiával és játékosan, nem mellékesen pedig az énektudását is alkalma nyílik megcsillogtatni.

Eddigi talán legfontosabb munkája, egyben a legnagyobb lehetőség drámai arcának megmutatására Hoffer Károly rendezőtől a 2018 végén bemutatott, Apa lánya című monodráma.

A történet alapját a lengyel ápolónő, Irena Sendler élete adta, aki a második világháború idején 2500 gyermeket mentett ki a varsói gettóból a saját élete kockáztatásával. Pallai Mara tucatnyi karaktert kelt életre, játékával rengeteg színt mutat meg, megrendít, felszabadít, és még napokig nem hagy nyugodni.

(szerző: Várhegyi András)

 

Krusovszky Dénes

Három évig dolgozott rajta. Ötszázharmincegy oldal.

Félezer lap a történelmi távlatú nemtörődömségről, hatásáról a mára, a személyes életekre.

A nagyon is ismerős és látható Magyarországot írta meg Krusovszky Dénes költő első nagyregényében. Lehetne a valóság ennél fiktívebb is. De hát nem az.

Krusovszky regénye – Akik már nem leszünk sosem – szembenézés. Miért hallgatott róla mindenki, hogy Hajdúnánáson, ahol az író boldog gyerekkorát töltötte, az ’56-os forradalomból pogrom lett, hajsza a zsidók ellen, és a hajdúnánási zsidóság teljes eltűnése onnan nem 1944-re esett – a deportáltak egy része ugyanis visszatért oda, igyekezett túlélni, ismét beilleszkedni a kisvárosba –, hanem a „bátor” 1956-ra.

_DSC7853-160649.jpg

Krusovszky Dénes (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás)

Krusovszkyt – maga mondta – az ’56-os pogrom „nemlétező emlékezete” megviselte intellektuálisan, hogy mennyire tanulságok nélküli ez az egész.

Az érdekelte, mit kezdhetnek az utódok az ilyen nagyon késői felismeréssel, és hogyan lehet egyáltalán valaki szabad, amikor azt sem tudja, hol él, kikkel együtt, milyen feltáratlan, elhallgatott titkokkal. Regényében az idő örvénylése húz le a szörnyű múlt mélyébe. Mégsem akarta, hogy írás közben elfogult legyen, a harag vezesse.

Hajdúnánással – a kötetében Hajdúvágás – sem engedékeny nem volt, sem méltánytalan. Persze ez a város bárhol lehet Magyarországon, a karakterek bármerre élhetnek körülöttünk, velünk. Mindenkinek lehet egy Hajdúvágása. De mindenki felteheti magának Krusovszky kérdését is: vajon lehet-e élni becsukott szemmel?

Az Akik már nem leszünk sosem 2018-ban jelent meg a Magvetőnél. Fikciós, miközben persze nagyon is dokumentarista, rendkívül precíz, kidolgozott, a háttér nem elnagyolt, nem elkent. A 2018-as kortárs magyar széppróza egyik legjobbja.

(szerző: Karácsony Ágnes)

Nem menekül a valóságtól – megírja

Kapcsolódó

Nem menekül a valóságtól – megírja

Kvázi-elsőkönyves író: verses-, novellás- és esszékötetet már írt, regényből ez az első. Ezt viszont a kritika és az olvasók egyformán szeretik, ő idén a Libri irodalmi közönségdíjas, februárban pedig már az utánnyomás is megérkezett. Az Akik már nem leszünk sosemet és szerzőjét beválogatták az idei Kult50-be.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Meztelenre vetkőzni még az orvos előtt sem!

Láthatóvá válnak a cselédlányok, szegényebb sorból való asszonyok hétköznapjai, a kor egészségügyi, higiéniai, sőt erkölcsi viszonyai. Szécsi Noémi legutóbbi kötetében dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő rendelési naplói alapján enged bepillantást a 19. század végén és a 20. század elején élő nők életébe.
Klasszikus

Különleges koncertpárral indítja új évadát a Zeneakadémia

A Zeneakadémia és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar közös hangversenyén a Kossuth-díjas Balázs János szólójával hallható Rahmanyinov összes zongoraversenye és a virtuóz Paganini-variációk augusztus 18-án és 19-én a Nagyteremben. A vendégkarmester a kanadai Charles Olivieri-Munroe lesz.
Jazz/World

5,3 milliárd forint a zenészeknek, kluboknak, fesztiváloknak és technikusoknak

Kezdjünk barátkozni a raktárkoncert fogalmával! A kormány a rendezvényszervezők, a klubok és a technikai személyzet támogatását tervezi a most bejelentett csomaggal. Gulyás Gergely az SZFE-t érintő kérdésekre is válaszolt.
Klasszikus

A Balatonon is koncerteznek a BFZ zenészei

Bár az augusztus még nem az aktív koncertszezon hónapja, a Budapesti Fesztiválzenekar több nyári programmal is készül közönségének Budapesten, a Balatonon és a Dunakanyarban.
Fidelio Tours

A fürdődivat történelmét mutatja be a német bikinimúzeum

A Bad Rappenau-i BikiniArt Museumban a látogatók a gyapjúból készült magasan zárt fürdőkosztümtől a nagyon apró kétrészesig megismerhetik a fürdőruhák több mint száz éves múltját 1880-tól napjainkig.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv magazin

Egy nem várt kudarc története

Vámos Miklós e hónapban is megmondja, mit érdemes elolvasni. Még mindig a karanténból, Budapest, Magyarország. Ezúttal Benedek Szabolcs legújabb könyvéről ír.
Könyv interjú

Meztelenre vetkőzni még az orvos előtt sem!

Láthatóvá válnak a cselédlányok, szegényebb sorból való asszonyok hétköznapjai, a kor egészségügyi, higiéniai, sőt erkölcsi viszonyai. Szécsi Noémi legutóbbi kötetében dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő rendelési naplói alapján enged bepillantást a 19. század végén és a 20. század elején élő nők életébe.
Könyv hír

Milan Kundera a brünni könyvtárnak adományozza magánarchívumát

Milan Kundera, a Párizsban élő cseh származású világhírű író a szülővárosában Brünnben (Brno) működő Morva Tartományi Könyvtárnak (MZK) adományozza kiadott könyveit, cikkei, levelei archívumát és más dokumentumokat - közölte Radoslav Pospíchal, a könyvtár munkatársa a CTK hírügynökséggel.
Könyv ajánló

PIM estek a gesztenyefák alatt

Kádár Erzsébet és Choli Daróczi József munkái mellett újabb részleteket ismerhetünk meg Szendrey Júlia Petőfi utáni kutatásáról. A múzeum több estet szentel a Térey-ösztöndíjasok bemutatásának is.
Könyv hír

Szobrot kapott Csukás István Balatonszárszón

Balatonszárszó, Csukás István második otthona, a róla elnevezett színház után szoborral tiszteleg az író előtt. Az alkotás a színház bejárata előtt áll.