Könyv

"A boldogságkeresés nem függ össze az életkorral" - Pallai Mara és Krusovszky Dénes a Kult50-ben

2019.05.21. 16:00
Ajánlom
Pallai Mara az egyik legfelkészültebb és legérzékenyebb bábszínész, akire az elmúlt években több fővárosi színház is felfigyelt. Krusovszky Dénes első regényével került a Kult50-be.

Videósorozatunk hetente két alkalommal, kedden és csütörtökön jelentkezik új részekkel, amelyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit.

Nézze meg a legújabb részt itt:

Pallai Mara

A Budapest Bábszínház művésze az egyik legfelkészültebb és legérzékenyebb bábszínész, akire az elmúlt években több fővárosi színház is felfigyelt. 2018 végén bemutatott, Apa lánya című monodrámában Háy János szívbe markoló történetét adja elő.

Pallai Mara sokoldalú személyiség, akit változatos feladatok találnak meg: a színészi munka mellett dramaturgi felkéréseket is kap, sőt több általa írt mesét is színpadra állítottak már.

Debreceni kötődésű, itt szerzett francia szakos diplomát, és itt kóstolt bele először a színpad varázsába is. A Budapest Bábszínház társulatát 2012 óta erősíti. Bábszínészként tökéletes összhangban van az általa életre keltett karakterekkel.

Pallai Mara - Hoppá-hoppá (forrás: Budapesti Bábszínház)

Pallai Mara - Hoppá-hoppá (forrás: Budapesti Bábszínház) (Fotó/Forrás: Éder Vera)

Mint tudjuk, a báb nem korosztály, hanem műfaj – ezt pedig kiválóan demonstrálja Pallai Mara repertoárja, amelyben egyaránt találunk gyermek- és felnőttelőadásokat. A fiatalokat célozza meg a 2018-ban bemutatott, Bambi című mesejáték, ebben több szerepben is láthatjuk. Ennek a korosztálynak szól a debreceni színházban futó, Oszkár és Rózsa mami című előadás is, amelynek dramaturgi munkájáért felelt. Ősszel mutatták be anyaszínházában A vihar című előadást Szikszai Rémusz rendezésében, ahol Blasek Gyöngyivel és Spiegl Annával közösen Arielt, a légi szellemet formálja meg nagy fokú alázattal, empátiával és játékosan, nem mellékesen pedig az énektudását is alkalma nyílik megcsillogtatni.

Eddigi talán legfontosabb munkája, egyben a legnagyobb lehetőség drámai arcának megmutatására Hoffer Károly rendezőtől a 2018 végén bemutatott, Apa lánya című monodráma.

A történet alapját a lengyel ápolónő, Irena Sendler élete adta, aki a második világháború idején 2500 gyermeket mentett ki a varsói gettóból a saját élete kockáztatásával. Pallai Mara tucatnyi karaktert kelt életre, játékával rengeteg színt mutat meg, megrendít, felszabadít, és még napokig nem hagy nyugodni.

(szerző: Várhegyi András)

 

Krusovszky Dénes

Három évig dolgozott rajta. Ötszázharmincegy oldal.

Félezer lap a történelmi távlatú nemtörődömségről, hatásáról a mára, a személyes életekre.

A nagyon is ismerős és látható Magyarországot írta meg Krusovszky Dénes költő első nagyregényében. Lehetne a valóság ennél fiktívebb is. De hát nem az.

Krusovszky regénye – Akik már nem leszünk sosem – szembenézés. Miért hallgatott róla mindenki, hogy Hajdúnánáson, ahol az író boldog gyerekkorát töltötte, az ’56-os forradalomból pogrom lett, hajsza a zsidók ellen, és a hajdúnánási zsidóság teljes eltűnése onnan nem 1944-re esett – a deportáltak egy része ugyanis visszatért oda, igyekezett túlélni, ismét beilleszkedni a kisvárosba –, hanem a „bátor” 1956-ra.

_DSC7853-160649.jpg

Krusovszky Dénes (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás)

Krusovszkyt – maga mondta – az ’56-os pogrom „nemlétező emlékezete” megviselte intellektuálisan, hogy mennyire tanulságok nélküli ez az egész.

Az érdekelte, mit kezdhetnek az utódok az ilyen nagyon késői felismeréssel, és hogyan lehet egyáltalán valaki szabad, amikor azt sem tudja, hol él, kikkel együtt, milyen feltáratlan, elhallgatott titkokkal. Regényében az idő örvénylése húz le a szörnyű múlt mélyébe. Mégsem akarta, hogy írás közben elfogult legyen, a harag vezesse.

Hajdúnánással – a kötetében Hajdúvágás – sem engedékeny nem volt, sem méltánytalan. Persze ez a város bárhol lehet Magyarországon, a karakterek bármerre élhetnek körülöttünk, velünk. Mindenkinek lehet egy Hajdúvágása. De mindenki felteheti magának Krusovszky kérdését is: vajon lehet-e élni becsukott szemmel?

Az Akik már nem leszünk sosem 2018-ban jelent meg a Magvetőnél. Fikciós, miközben persze nagyon is dokumentarista, rendkívül precíz, kidolgozott, a háttér nem elnagyolt, nem elkent. A 2018-as kortárs magyar széppróza egyik legjobbja.

(szerző: Karácsony Ágnes)

Nem menekül a valóságtól – megírja

Kapcsolódó

Nem menekül a valóságtól – megírja

Kvázi-elsőkönyves író: verses-, novellás- és esszékötetet már írt, regényből ez az első. Ezt viszont a kritika és az olvasók egyformán szeretik, ő idén a Libri irodalmi közönségdíjas, februárban pedig már az utánnyomás is megérkezett. Az Akik már nem leszünk sosemet és szerzőjét beválogatták az idei Kult50-be.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Megütközéssel fogadta Bolyki György állításait a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyelőre nem kíván érdemben reagálni Bolyki György lapunknak tett kijelentéseire, ám jelezték, megütközéssel fogadták az interjúban szereplő, a valóságnak nem megfelelő állításokat.
Klasszikus

Beethovent, ahogy kevesen – Jevgenyij Kiszin koncertjéről

Jevgenyij Kiszin az ötvenhez közelítve is csodagyerek maradt. Nem Beethoven-játékosként ismerjük, de olyan órákat okozott a Müpában, amilyent csak a legnagyobbak tudnak.
Vizuál

Vecsei H. Miklós: „Nagyon remélem, hogy a Szép csendben bátorságot ad” 

„Végre egy gondolat, ami nem bűnöst és vádlottat hirdet, hanem a viszonyok teljes újragondolását” - mondja Vecsei H. Miklós a Szép csendben című új magyar filmről, amelyből egy nappal a bemutató előtt több filmrészlet is felkerült a netre. Mutatjuk.
Vizuál

Férje betiltotta birodalmában Grace Kelly filmjeit

Az Oscar-díjas amerikai filmszínésznő, akinek élete is egy tündérmesébe illő filmre hasonlított, hiszen filmcsillagból lett valódi, monacói hercegné.
Klasszikus

Húszévesen már fesztivált alapított: Balog Alexandra

November 16-án szombaton mutatkozik be a Budapest Music Centerben szólistaként a Londonban diplomázó Balog Alexandra, aki alig 20 évesen alapította meg a Bozsoki Zenei Fesztivált és nemzetközi Nyári Akadémiát. Beethoven, Schubert és Kecskés D. Balázs művei hangoznak fel.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Jo Nesbø Magyarországra látogat

Jövő év áprilisában a Könyvfesztiválon teszi tiszteletét a skandináv krimik koronázatlan királya – jelentette be Facebook-oldalán a könyvei magyar megjelenéséért felelős Animus Kiadó.
Könyv gyász

Elhunyt Tarbay Ede, a Varjúdombi mesék szerzője

A József Attila-díjas író, költő, műfordító, dramaturg életének 88. évében, november 9-én hunyt el.
Könyv galéria

Meghitt pillanatok Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni fényképalbumából - Galéria

A fényképek között akadnak ismerős fotók és eddig soha nem látott képek is. Kapcsolatuk szívet melengető közös portréi mellett helyet kapott mindkettejük gyerekkora és családja, számos kirándulás, strandon töltött nap vagy némi síelés is. 1944. november 9-én halt meg Radnóti Miklós költő, műfordító, a 20. századi magyar líra egyik meghatározó alakja. 
Könyv magazin

A gumifalú könyvesbolt, amely garancia a minőségre

Az aprócska újlipótvárosi üzlet igazi irodalmi központ: nemcsak az olvasók, de az írók is szívesen járnak ide, mert tudják, itt mindenkivel törődnek. Rédei Éva kemény munkával és odaadással, sokszor zseniális üzleti fogásokkal építette fel a Láng Tékát és azt, ami mögötte van.
Könyv magazin

Ez a monográfia szembemegy a „divatos” holokausztirodalommal

Vámos Miklós novemberben is megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal Szita Szabolcs Magyar sorsok Auschwitz-Birkenauban című monográfiájával foglalkozik.