Könyv

A Booker-díjra jelölt képregény, amiről a szerzője azt kívánja, bár meg sem született volna

2018.07.25. 14:25
Ajánlom
Első alkalommal fordult elő, hogy a Man Booker-díj jelöltjei közé egy képregényt is beválasztottak. Az alkotót azonban ez a tény sem vigasztalja. A Sabrina egy eltűnt lányról szól, aki után egy videofelvétel maradt hátra, benne nyomokkal az eltűnéséről.

A regények változó világát nézve csak idő kérdése volt, hogy egy rajzolt regény is bekerüljön [a jelöltek közé]

- fogalmazott a július 24-én éjjel közzétett listával és a 29 éves amerikai Nick Drnaso művével kapcsolatban a zsűri. A Sabrina csak első pillantásra tűnik kriminek, valójában nem a bűntény áll a középpontjában. Az alkotót nem a lány sorsa foglalkoztatja, hanem az, hogy egy nagy nyilvánosságot kapó bűntény hogyan hat az eltűnt lány szeretteire: a testvérére, Sandrára és a barátjára, Teddy-re.

sabrina-113729.jpg

Sabrina, Man Booker-díjra jelölt képregény (Fotó/Forrás: http://nickdrnaso.tumblr.com/)

A történet szerint Teddy elutazik és egy gyerekkori barátjának vendégszobájában húzza meg magát. Míg barátja egy katonai bázison dolgozik napközben, addig a férfi egy összeesküvés-elméleteket gyártó rádióműsort hallgat arról, hogy a terrorista támadásokat valójában az amerikai kormány szervezi, hogy megfoszthassa az amerikaikat a szabadságuktól. Eközben Sandra inkább nyilvános eseményeken, idegenek előtt beszél testvéréről, mint hogy a legjobb barátnőjével ossza meg az érzéseit. 

Nick Drnaso Teddy történetszálát személyes élményei alapján rajzolta. Egy időben szorongott és paranoid rémálmok gyötörték. Ezt a hangulatot építette be a könyvébe azzal a nem titkolt céllal, hogy kidolgozza magából a problémákat. A dolog azonban egyelőre úgy tűnik, nem működött, ahogy azt a The Guardian kérdésére elmondta. A könyv befejezését követően depresszióba esett:

"Ez Pandora szelencéje, amit soha nem lett volna szabad kinyitnom. Úgy érzem, hogy lelkiekben fizetem meg az árát annak, hogy mégis megtettem." 

A – rajzolója szerint unalmas, praktikus okokból – közeljövőben játszódó történet azonban neves pártfogókat talált. Zadie Smith regényíró egyenesen mesterműnek nevezte, amely a politikai mondandót az igazán nagyszerű művészet finomságával ötvözi. A történet tökéletes természetességgel érint olyan aktuális témákat, mint az álhírek, a digitális korszak elszigeteltsége, az összeesküvés elméletek vagy a fegyvertartás szabályozása. Pont azokat a lényeges kérdéseket, melyektől a hagyományos regényírók ódzkodnak. 

A Man Booker-díjra rekordszámú, 171 nevezés érkezett idén. Az ebből kiválogatott 13 esélyes között hat író szerepel az Egyesült Királyságból, három az Egyesült Államokból, kettő Írországból és kettő Kanadából. Utóbbiak egyike Michael Ondaatje, akinek nem ismeretlen a terep: 1992-ben  Az angol betegért kapta meg a a Booker-díjat Barry Unsworth 18. században játszódó, Sacred Hunger című regényével megosztva. Idén a Warlight című, 1945-ben kezdődő regényével érdemelte ki a jelölést.

Ondaatje-nak jó éve van a Bookernél: két hete Az angol betegnek ítélték oda a Golden Man Booker-díjat

egy fesztiválon, amelyet abból az alkalomból rendeztek, hogy idén 50. alkalommal adják át az egyik legrangosabb irodalmi elismerést.

GettyImages-994006586-114828.jpg

Michael Ondaatje a Golden Man Booker-díj átadásán a The Royal Festival Hall-ban július 8-án, Londonban (Fotó/Forrás: Getty Images )

Az 50 ezer font pénzjutalommal járó Man Booker-díjat korábban V.S. Naipaul, Salman Rushdie, Margaret Atwood és Hilary Mantel is elnyerte. Eredetileg brit, ír és a brit Nemzetközösséghez tartozó országok írói részesülhettek az elismerésben, 2013-ban azonban megváltoztatták a szabályokat. Azóta minden angol nyelven alkotó jelölhető a díjra, ha a művük megjelent az Egyesült Királyságban.

Tavaly az amerikai George Saunders lett a győztes Lincoln in the Bardo című kötetével. Az előző évben diadalmaskodó Paul Beatty után ő volt a második amerikai író, aki megkapta a díjat.

Az idei díj esélyeseinek szűkített hatos listáját szeptember 20-án, a győztest október 16-án jelentik be.

(via MTI, The Guardian)

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Vidnyánszky válasza Wilsonnak: „Sajnálom, hogy egyoldalúan tájékozódott”

A Nemzeti Színház igazgatója azután reagált, hogy a MITEM fesztiválra meghívott rendező, Robert Wilson közleményben tudatta, előadása után járó honoráriuma felét a FreeSZFE egyesületnek ajánlja fel.
Színház

Híd, ami összeköt: a tehetség – új tagokat avatott a Halhatatlanok Társulata

„Jó egészséget kívánok mindenkinek, pályatársaimnak remek előadásokat és boldogságot, boldogságot, boldogságot” – tolmácsolta Lázár Kati szavait Jordán Tamás szeptember 18-án a Budapesti Operettszínház előtti Halhatatlanok sétányán, ahol nyolc művész csatlakozott a Halhatatlanok Társulatához.
Színház

A FreeSZFE-nek adja a MITEM-től kapott honoráriuma felét Robert Wilson

A világ egyik legismertebb rendezője a Nemzeti Színház fesztiválján vett volna részt, ám egészségügyi okokból kénytelen volt távol maradni, előadását nélküle mutatták be. Wilson később közleményben jelezte, hogy nem ért egyet az SZFE modellváltásának módjával – írta meg a hvg.hu.
Klasszikus

„Szeretnék ajtóstul rontani a házba” – beszélgetés Rajna Martinnal

Mindössze huszonöt évesen lett a Győri Filharmonikus Zenekar vezető karmestere, az évadnyitó koncerten Kodály és Bartók művei mellett Balogh Máté új kompozícióját is vezényli, amelyet a zeneszerző számukra írt. Rajna Martinnal győri tervei mellett a modern zene fontosságáról is beszélgettünk.
Zenés színház

A sors lépcsőfokain járva – interjú Dolhai Attilával

A Budapesti Operettszínház idei évadának első bemutatója a Federico Fellini 8 és ½ című önéletrajzi ihletésű filmje alapján készült Nine-Kilenc, amely egy alkotói válságban lévő rendező belső vívódásait, illetve nőkhöz való viszonyát mutatja be. A Guidót alakító Dolhai Attilával a főhősről, az előadásról és vallásról beszélgettünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv oszk

Az első összefüggő magyar nyelvemlék, a Pray-kódex díszmásolatát kapja ajándékba Ferenc pápa

A Halotti beszéd és könyörgés szövegét is tartalmazó, a 12. század végén keletkezett Pray-kódex díszmásolatát készítették el az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szakemberei Magyarország Kormányának ajándékaként az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra hazánkba látogató Ferenc pápa számára.
Könyv hír

Van 100 szavad Budapestről?

Nyolcadik alkalommal hirdeti meg a Mindspace a 100 szóban Budapest történetíró pályázatot, amelyre bárki beküldheti Budapestről szóló történetét – legfeljebb 100 szóban.
Könyv hír

Rekordáron kelhet el egy első kiadású Frankenstein-kötet

Mary Shelley regényének leütési ára akár 300 ezer dollár, átszámítva körülbelül 90 millió forint is lehet.
Könyv ajánló

"Mindenkinek van egy szívszakadása" – Vecsei H. Miklós József Attiláról mesél

Zoltán Áron Junior Príma díjas színművész VerShaker című költészet témájú YouTube-csatornájának élő közönség előtt felvett első epizódjában, Vecsei H. Miklós Nagy László József Attila! című versét mondja el, valamint a költőről és a hozzá fűződő viszonyáról beszél.
Könyv könyvhét

Tíz könyvheti dedikálás, amiért érdemes sorban állni

Segítünk eligazodni a 92. Ünnepi Könyvhét gazdag kínálatában, ezúttal a meghirdetett 1038 dedikálás közül válogattunk, és állítottuk össze szubjektív ajánlónkat.