Könyv

A Booker-díjra jelölt képregény, amiről a szerzője azt kívánja, bár meg sem született volna

2018.07.25. 14:25
Ajánlom
Első alkalommal fordult elő, hogy a Man Booker-díj jelöltjei közé egy képregényt is beválasztottak. Az alkotót azonban ez a tény sem vigasztalja. A Sabrina egy eltűnt lányról szól, aki után egy videofelvétel maradt hátra, benne nyomokkal az eltűnéséről.

A regények változó világát nézve csak idő kérdése volt, hogy egy rajzolt regény is bekerüljön [a jelöltek közé]

- fogalmazott a július 24-én éjjel közzétett listával és a 29 éves amerikai Nick Drnaso művével kapcsolatban a zsűri. A Sabrina csak első pillantásra tűnik kriminek, valójában nem a bűntény áll a középpontjában. Az alkotót nem a lány sorsa foglalkoztatja, hanem az, hogy egy nagy nyilvánosságot kapó bűntény hogyan hat az eltűnt lány szeretteire: a testvérére, Sandrára és a barátjára, Teddy-re.

sabrina-113729.jpg

Sabrina, Man Booker-díjra jelölt képregény (Fotó/Forrás: http://nickdrnaso.tumblr.com/)

A történet szerint Teddy elutazik és egy gyerekkori barátjának vendégszobájában húzza meg magát. Míg barátja egy katonai bázison dolgozik napközben, addig a férfi egy összeesküvés-elméleteket gyártó rádióműsort hallgat arról, hogy a terrorista támadásokat valójában az amerikai kormány szervezi, hogy megfoszthassa az amerikaikat a szabadságuktól. Eközben Sandra inkább nyilvános eseményeken, idegenek előtt beszél testvéréről, mint hogy a legjobb barátnőjével ossza meg az érzéseit. 

Nick Drnaso Teddy történetszálát személyes élményei alapján rajzolta. Egy időben szorongott és paranoid rémálmok gyötörték. Ezt a hangulatot építette be a könyvébe azzal a nem titkolt céllal, hogy kidolgozza magából a problémákat. A dolog azonban egyelőre úgy tűnik, nem működött, ahogy azt a The Guardian kérdésére elmondta. A könyv befejezését követően depresszióba esett:

"Ez Pandora szelencéje, amit soha nem lett volna szabad kinyitnom. Úgy érzem, hogy lelkiekben fizetem meg az árát annak, hogy mégis megtettem." 

A – rajzolója szerint unalmas, praktikus okokból – közeljövőben játszódó történet azonban neves pártfogókat talált. Zadie Smith regényíró egyenesen mesterműnek nevezte, amely a politikai mondandót az igazán nagyszerű művészet finomságával ötvözi. A történet tökéletes természetességgel érint olyan aktuális témákat, mint az álhírek, a digitális korszak elszigeteltsége, az összeesküvés elméletek vagy a fegyvertartás szabályozása. Pont azokat a lényeges kérdéseket, melyektől a hagyományos regényírók ódzkodnak. 

A Man Booker-díjra rekordszámú, 171 nevezés érkezett idén. Az ebből kiválogatott 13 esélyes között hat író szerepel az Egyesült Királyságból, három az Egyesült Államokból, kettő Írországból és kettő Kanadából. Utóbbiak egyike Michael Ondaatje, akinek nem ismeretlen a terep: 1992-ben  Az angol betegért kapta meg a a Booker-díjat Barry Unsworth 18. században játszódó, Sacred Hunger című regényével megosztva. Idén a Warlight című, 1945-ben kezdődő regényével érdemelte ki a jelölést.

Ondaatje-nak jó éve van a Bookernél: két hete Az angol betegnek ítélték oda a Golden Man Booker-díjat

egy fesztiválon, amelyet abból az alkalomból rendeztek, hogy idén 50. alkalommal adják át az egyik legrangosabb irodalmi elismerést.

GettyImages-994006586-114828.jpg

Michael Ondaatje a Golden Man Booker-díj átadásán a The Royal Festival Hall-ban július 8-án, Londonban (Fotó/Forrás: Getty Images )

Az 50 ezer font pénzjutalommal járó Man Booker-díjat korábban V.S. Naipaul, Salman Rushdie, Margaret Atwood és Hilary Mantel is elnyerte. Eredetileg brit, ír és a brit Nemzetközösséghez tartozó országok írói részesülhettek az elismerésben, 2013-ban azonban megváltoztatták a szabályokat. Azóta minden angol nyelven alkotó jelölhető a díjra, ha a művük megjelent az Egyesült Királyságban.

Tavaly az amerikai George Saunders lett a győztes Lincoln in the Bardo című kötetével. Az előző évben diadalmaskodó Paul Beatty után ő volt a második amerikai író, aki megkapta a díjat.

Az idei díj esélyeseinek szűkített hatos listáját szeptember 20-án, a győztest október 16-án jelentik be.

(via MTI, The Guardian)

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Végigsöpör a tao-változások előszele a színházi szakmán

Az Orlai Produkciós Iroda és a Veres1Színház is csatlakozott a vészharangot megkongató magánszínházakhoz, akik a társasági adókból történő kultúratámogatási lehetőség megszűnése miatt kerültek nehéz helyzetbe.
Vizuál

Színházi reklámfogás volt a megtalált Picasso-festmény

Hamisnak bizonyultak a hat éve ellopott Picasso-festmény felbukkanásáról szóló hírek. A kép megtalálását bejelentő holland írónő elmondása szerint "tréfa áldozata lett". Egy belgiumi színházi produkció alkotói közölték, hogy ők csapták be a megtalálót és hamisítvány a Romániában talált, Picassónak tulajdonított festmény - közölte a holland NOS televízió.
Vizuál

A Ruben Brandt és a Napszállta tarolt Sevillában

Milorad Krstic akció-thrillere a legjobb forgatókönyv, a legjobb elsőfilm és az andalúz forgatókönyvíró szövetség díját is elnyerte a sevillai filmfesztiválon, Nemes Jeles László filmjét pedig a legjobb európai koprodukciót megillető Eurimages-díjjal tüntették ki.
Klasszikus

Átadták a Junior Prima Díjakat zeneművészet kategóriában

Tíz fiatal tehetség vehette át a 2018-as Junior Prima Díjat zeneművészet kategóriában kedden a Müpában Budapesten.
Klasszikus

Ismét tehetséges fiataloké az Óbudai Társaskör színpada

Gitármuzsika, az év fiatal jazz-zenészei és olaszmánia Óbudán.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Könyv magazin

A Pulitzer-díjas képregény, ahol a Holokauszt macska-egér harc

Art Spiegelman saját családi történetén keresztül próbálja feldolgozni a történelmi tragédiát, ami feldolgozhatatlan. A Maus minden idők egyik legismertebb és legjelentősebb képregénye - megpróbáljuk elmagyarázni, miért.
Könyv hír

Janikovszky Éva-díjjal jutalmazták Bartos Erikát

Bogyó, Babóca, Anna, Peti, Gergő és Brúnó kitalálóját tüntették ki az elismeréssel.
Könyv kult50

Az írónő, aki besorolhatatlan, mint a regényei – Szécsi Noémi

Igazi kívülálló, akinek művei ugyanúgy ellenállnak a kategorizálásnak, mint ő maga. Szécsi Noémi Kult50-ben megjelent portréja.
Könyv kult50

A nő, aki beleszületett az irodalomba, és azóta is benne él – Szabó T. Anna

Első novelláskötetét, a Töréstesztet egyfajta katalizátornak szánta, hogy begyújtson valamit, akkor is, ha fáj, hiszen nem lehet megúszni. Szabó T. Anna Kult50-ben megjelent portréja.
Könyv beszámoló

Schumann és Chopin találkozása a mobiltelefonnal

Mi történik ha egy, az élet minden területén az irányítást a kezében tartó ember alól egyszer csak kicsúszik a talaj? Ez Légrádi Gergely regényének egyik fő kérdése – de nem az egyetlen.