Könyv

A bunkók a világuralom felé menetelnek – beszélgetés Almási Miklóssal

2024.06.04. 09:25
Ajánlom
Fölbosszantotta, mennyire terjed a hülyeség a világban, ezért megírta A tudás örömétől a szellemi vakságig című könyvét. Almási Miklós legújabb munkája nemes harc az érzelmek és a műveltség megmaradásáért. A Széchenyi-díjas esztéta, filozófus, esszéíróval – aki a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja – a digitális világhoz is kapcsolható elhülyülésről, az egyre több funkcionális analfabétáról, manipulációról és kiszolgáltatottságról, a mesterséges intelligencia veszélyeiről és az álvalóságtól való függésünkről is beszélgettünk.

Frissen megjelent esszégyűjteményében arról ír, hogy minden dolognak van egy egyszerű, hamis magyarázata. Amik egyre népszerűbbek. Innen juthattunk el a hülyeség felhangosodásáig?

Egy társadalmi nyelvelmélet szerint vannak, akik szűkített kóddal beszélnek. Háromszáz szóból áll a szókincsük. Az értelmiség mondjuk húszezer szóval beszél, bár Shakespeare még harmincezer szóval írta a drámáit. Akik szűkített kóddal beszélnek, egyszerűségre törekednek. Ami nem az, az szerintük nem is igaz.

Azért, mert az egyszerűséghez az az öröm kapcsolódik, hogy megértettek valamit a világból?

Ha egy mondatban el tudod mondani a lényeget, főleg szlogen formájában, akkor azt vígan lenyelik, és elégedetten mosolyognak, mert értik a világot.

A sok kockafejű meg nyomja a hosszú sódert, írja a vastag könyveket, amiket – szerintük – nem olvas el senki.

Sajnos az is tény, hogy egyre kevesebben olvasnak. Vajon milyen rég indulhatott el az elhülyülés folyamata?

A bunkóság régi dolog. A 17. században Barberini bíboros azzal akarta győzködni Galileit, hogy mit jön ezzel a süket dumával, hogy a Föld kering a Nap körül, mikor mindenki látja, hogy a Nap kel föl Keleten, és nyugszik le Nyugaton, tehát a Nap mozog. Galilei egy darabig tiltakozott, aztán megmutatták neki a kínzóeszközöket, és azt mondta, hogy jé, tényleg igazuk van.

240514_gordoneszter_09496-132742.jpg

Almási Miklós (Fotó/Forrás: Gordon Eszter / Fidelio)

Most meg már nyakunkon a laposföld-hívők Facebook-csoportja.

Laposföld, oltásellenesség, meg még egy pár ilyen dolog. Hiába van valami tudományosan bebizonyítva.

Mert eltűnnek a tények!

Igen, és már csak vélemények vannak. Hogy a Föld kerek, az egy vélemény, és az is, hogy a Föld lapos, és a végén lelógathatja az ember a lábát.

Tehát a bunkók egyre magabiztosabbak?

Igen, és menetelnek a világuralom felé.

Egyre tömegesebb felbukkanásuk milyen egyéb veszélyeket hordozhat?

Németországban például felbukkant egy szélsőjobbos párt. Fölébredtek a németek, hogy a bunkók már nemcsak a hangjukat hallatják, hanem fegyverhez is akarnak nyúlni. Eljött az idő, hogy a társadalom fölébredjen. Amerikában, a szabadság hazájában antiszemita tüntetéseket tartanak a palesztinok mellett. Szólásszabadság van, tehát szabad tiltakozni, de terjed vele az antiszemitizmus, ami lappangva minden országban ott van. Két egyetem, a Yale és a Princeton rektorát is felszólították, hogy hallgattassák el az ott tüntetőket. Nem sikerült, ezért lemondtak. Tüntettek a Columbia Egyetemen is, ott végül bevetették a rendőrséget. Elkezdték gyepálni a tüntetőket, a sátraikat fölgyújtották, a srácokat hazavitték, és ebből még nagyobb balhé lett.

240514_gordoneszter_09453-132802.jpg

Almási Miklós (Fotó/Forrás: Gordon Eszter / Fidelio)

A tájékozatlan, tudatlan embereket könnyebb manipulálni is. Ha abból indulunk ki, hogy a felsőbb hatalmaknak hasznos, ha megvezethetőek az emberek, akkor ez egyben veszteség is a gazdaságnak, hiszen a munkaerőpiaci kínálat is szegényebb, ha ennyi funkcionális analfabéta van.

Amikor fölveszik a bunkót alkalmazottnak, és megmutatják neki a komputer-vezérelt gépet, azt mondják, ha itt megnyomod, működni fog. Ám ha elfelejted, ott a kézikönyv, olvasd el. De nem tudja, mert a bunkók nagy része, sőt

a társadalom negyven százaléka, funkcionális analfabéta.

El tudja olvasni a betűket, ismeri a mondatokat is, de nem tudja, mi mit jelent. Nemcsak az, hogy kirúgják azt, aki nem tudja kezelni a gépet, hanem a cég is rosszul jár, mert kevesebb lesz a munkaerő. Manipulált az egész, és a digitális társadalom is hozzájárul: a Facebookon sem lehet hosszú szövegeket írni. Az élőbeszédben rendes mondatokat formálunk, mint ahogy én most kínlódom azzal, hogy értelmesen beszéljek, de a Facebookon meg a TikTokon is rövidítéseket használnak. Elveszik a beszéd savát-borsát, mert a digitális platformon nem látod a metakommunikációs jeleket. Mi most itt beszélgetünk, látom az arckifejezését, észreveszem, ha örül vagy éppen meglepődött valamin. Digitálisban ezt nem lehet érzékelni.

Sok félreértés is van emiatt. Akkor mi felé halad a világ? Mert látszik, hogy fontos a manipulálhatóság, miközben egyre bonyolultabb gépeket használunk, mind kevesebb tudással.

A munka társadalma most a jelszó, miközben a világ a tudás társadalma felé megy, mert egyre fontosabb, hogy meg tudjanak érteni programokat, és rálássanak a bonyolultabb összefüggésekre. A digitális világ is felgyorsult, minden nap más és más programok jelennek meg.

Magyarországon a számítógép-birtoklók többsége hetven százalék körül van, de aki a számítógépet kezelni tudja, az harminc és negyven százalék között.

Erre épít egy társadalom.

240514_gordoneszter_09401-132802.jpg

Almási Miklós (Fotó/Forrás: Gordon Eszter / Fidelio)

A könyv megírásához minden bizonnyal az is hozzájárult, hogy egykori tanárként is felelősséget érez a soron következő nemzedékekért.

Persze. Két éve hagytam abba a tanítást. Az óráimon mindig volt egy csoport, akik vitába szálltak egymással, mert eleve úgy adtam föl nekik a kérdést. Ezt imádtam, ilyenkor mindig közbeszóltam, és rá is erősítettem a szópárbajra. De észrevettem, hogy a hátsó sorokban lehajtott fejjel ülnek, és bosszantott, hogy mit csinálnak. Óra végén megkérdeztem, és azt felelték, jaj tanár úr, nagyon érdekes az órája, de muszáj közben néznünk a mobilunkat is, mert

aki nincs online, az nem létezik.

De miközben az online térben jelen vannak, a saját életükben nem. Akár egy családi ebédnél, ahol mindenki a mobilt nyomkodja. Saját magamon is tapasztalom, hogy egy idő után óhatatlanul a mobilomhoz kapok, és belenézek, jött-e üzenetem.

Van ellene védekezés, az értelmiség már bevezette a jobb elit iskolákban, hogy nyolctól kettőig nincs telefon. Otthon is lehet héttől nyolcig nyomkodni, és nyolctól tessék foglalkozni a házi feladattal vagy memoriterrel. Apropó,

a szűkített kód abból is ered, hogy megszűnt a memoriter, ami a házi feladatként föladott, megtanulandó vers, és így a memória is visszafejlődik.

Egy princetoni tanár, Hinton professzor volt a Google-ban a mesterséges intelligencia egyik megalapítója. De kilépett, mert rájött, hogy ez veszélyes dolog. Az első ipari forradalom elején, amikor a gőzgép volt, vasutat építettek, és keresztülszelték Amerikát. Akkor izmosodtak is az emberek, mert használták a testüket. Aztán jött a második, az elektromosság, és elkezdtünk leszokni a test használatáról. Majd beköszöntött a digitális világ, amikor már nem szükséges a fizikai erő, és mindent átvett – a fejünkből – a gép. Vagyis mi a túrónak kell nekem nyelveket tanulni? Beírom a programba, és az lefordít akár egy egész könyvet is. Kialakult egy százas tudóscsoport, akik azt mondták, hogy olyan gyorsan fejlődik a mesterséges intelligencia, hogy egy évig pihentessük a dolgot, hogy megszokják az emberek, és amíg kitaláljuk, mi az, ami ebben veszélyes vagy nem jó, és el lehet hagyni, vagy törvénykezést lehet rá hozni. Ezen óriási vita folyik, hogy törvényekkel lehet-e befolyásolni a mesterséges intelligencia káros hatásait, vagy nem. Az egyik csoport azt mondja, hogy a gondolat szabadságát korlátozni az emberiség halálát jelenti. A másik meg azt, hogy a mesterséges intelligencia kinövése ugyancsak az emberiség halálát jelenti. Van erre egy kísérlet, ami engem is meghökkentett. Két mesterséges intelligencia által létrehozott humanoid robotot megtanítottak alapvető szinten beszélni, hogy kommunikálhassanak egymással. „A” megkérdezi „B”-t, milyen idő van, „B” azt feleli rá, hogy szép idő van. Örülsz neki? Igen. Örültek a tudósok is, hogy ilyen magas szintre fejlesztették a dolgot. Ám egyszer csak bekövetkezett a furcsa fordulat, a két humanoid elkezdett beszélgetni egymással egy olyan nyelven, amit a kísérletezők nem értettek. Kitaláltak ugyanis egy saját nyelvet. A kísérletet le kellett állítani, máig gondolkodnak, mi volt ez. Van a híres generatív nyelvelmélet, miszerint a nyelv születésünktől fogva genetikusan a fejünkben van. A gyerek azért tud néhány hónap alatt megtanulni beszélni, mert genetikailag benne van ez a kreatív képesség. A humanoidokban nincs semmilyen gén, amit fölhasználhattak volna, mégis tudtak kreálni egy nyelvet, vagyis a kreativitás beléjük ívódott. Nekem ez egy borzasztó szíven döfést jelent, mert odáig

abban reménykedtem, hogy ez lesz a legfőbb érv a mesterséges intelligencia ellen, hogy nincs benne kreativitás.

És itt ez a két humanoid, akik létrehoztak egy nyelvet. Hogy miként megy tovább ez az egész, arról ne kérdezzünk. Chatbotnak hívják a beszélgető mesterséges intelligenciát, ami nyelvi alapú.

240514_gordoneszter_09452-142556.jpg

Almási Miklós (Fotó/Forrás: Gordon Eszter / Fidelio)

Amikor használom, azzal fejlesztem is, ugye?

Persze. Most az egész ellen beszélek, de azt is tudom, hogy az egészségügyben hihetetlen dolgok vannak. Már nem azt keresik, hogy a páciensnek rákja van-e, hanem hogy a többszázféle rák közül melyik az, mert a mesterséges intelligencia kitalálja pillanatok alatt, hiszen diagnózisban messze az ember előtt van. Ami a nyelv alapú mesterséges intelligenciából hiányzik, az a képben való beszélgetés. A kép ezerszer több információt tud közölni, mint az írott szöveg. Állítólag kimutatták a Google kutatói, hogy

a mesterséges intelligencia önző.

Szeretetet nem tud generálni, és nem tud a jövőbe látni. A jelenben gondolkodik, ott tudja intézni a dolgait, diagnózist megállapítani, válaszolni az orvosnak, mert a beteggel nem beszélget. Csakhogy a beteg ember legfontosabb vágya, hogy az orvos beszéljen vele. Ezt nem tudja a mesterséges intelligencia.

Rólunk viszont egyre többet tud. Az autónk is egyre okosabb, és már sokkal több adatot tud rólunk, mint mondjuk a mobiltelefonunk.

A könyvem egyik fejezete arról szól, hogy

nem vagyok más, csak adat.

Az ember eltűnik az adatok tömegében. Számolja csak össze, hány darab számot kell megjegyezni ahhoz, hogy az ember a saját személyazonosságát igazolja! Az okosautó kitanulja, melyik csatornát szeretem hallgatni a rádión, hogy szoktam beállítani a visszapillantó tükröt, milyen útvonalon járok, melyik kézzel fogom meg a kormányt. Ha eladom járművet, az viszi magával az adataimat. Aki megveszi, mindent fog tudni rólam. Ki kell törölni, mondják. Csakhogy az adataim nem az autóban vannak, hanem annál, aki csinálta. A Huawei autógyártójánál van az összes adatom, és az egy kémszoftvergyártó cég. Németországban, Amerikában azért tiltották be a Huawei telefont meg mindenféle ezzel kapcsolatos digitális cuccot, mert kémkedik. Hiába törlöd ki az adataidat, a gyártónál minden megvan.

240514_gordoneszter_09491-132802.jpg

Almási Miklós (Fotó/Forrás: Gordon Eszter / Fidelio)

Rémisztő, mennyire kiszolgáltatottak vagyunk, és sokszor úgy, hogy észre sem vesszük. Hogyan hat ránk a digitalizáció?

Az ember alapvetően érzelmi lény. Nem cogito ergo sum, vagyis gondolkodom, tehát vagyok, hanem érzettel vagyok. Van a zsigerből való ráérzés. Megérzem, ha a másik hazudik. Semmi jele nincs, és mégis.

Ez a bélagy?

Igen. Kimutatták, hogy legalább annyi neuron van a bél egy bizonyos részén, mint az agyban. Kis túlzással, de az is gondolkodik. Tehát ketten gondolkodnak bennünk. Az egyiket le lehet tiltani, de a másik gondolkodik tovább. Csakhogy ezzel föl van adva a lecke az emberiségnek és a digitalizációnak is, hogy meddig lehet itt elmenni. Borzasztóan felgyorsult a processzorgyártás, hogy beérjék azt a hátrányt, ami a memóriavesztéssel meg a nyelvvesztéssel jár. Az ember már nem tanul idegen nyelveket, és az agyát sem használja, mert ott van helyette a számítógép.

A leépülést ellensúlyozzák a géppel, és az embernek még kevésbé érdemes tanulnia.

A technika fejlődik, mi meg elbutulunk? Merre tart a világ? Egy szűk elit privilégiuma lesz a tudás?

Körülbelül igen. De annak is többféle módja van, hogyan tárolják az adatokat. Tetőtől talpig adat vagyok, de kié az adat? Máig vitatott, nemcsak jogi, de tudományos kérdés is. Az adat a felhőben van, onnan le tudja hívni, aki ért hozzá. Körülbelül hatvanezer adattal le lehetne írni azt, ami én vagyok. De ha ez nem az enyém, hanem csak úgy lóg a levegőben, ez egy őrült veszélyes dolog! Az identitásom a felhőben van, a tulajdonjoga nincs tisztázva, minden kormányban jogászok, miniszterek, miniszterhelyettesek foglalkoznak vele, és nem tudják megoldani a kérdést. Vannak tulajdonhoz kötött adatok, de ez kivétel, mert meg lehet szüntetni. Átkeresztelik egy másik fájlnévre, és megy a felhőbe, ahol mindenki hozzáférhet, aki tud.

Ez egy csöppet sem megnyugtató… Hogyan sivárosodik el érzelmi életünk a digitális technológia használata nyomán?

A hatvanas években Pest tele volt eszpresszókkal. Délután ötkor mind megtelt, a kabátokat bekérte a ruhatáros, de senki nem akarta beadni, inkább izzadt, mert fizetni kellett érte. És beszélgettek egymással az emberek. Ma kihaltak az eszpresszók, mert nem beszélgetünk, megszűntek a közös együttlétek. A Covid is hozzájárult, de már előtte elkezdett a beszélgetésről leszokni az ember, és meggyőződésem, hogy ezt a digitális fordulat hozta magával. Még a Lukács-iskola kezdetén Fehér Ferenccel, Heller Ágnessel, Hermann Istvánnal és a többiekkel összejártunk. Itt, ebben a szobában volt egy Supraphon lemezjátszóm, aminek hangszórója is volt. Idejöttek hétkor, föltettem mondjuk Beethoven III. szimfóniáját, és azt hallgattuk, közben beszélgettünk, aztán elbúcsúztunk. Imádtuk. A muzsika az érzelmek egyik csatornája, amin kapcsolódunk nemcsak egymáshoz, hanem a világhoz is. A zene a megtestesült én érzelmi része.

Érzelmek nélkül élni az az emberiség halálát jelenti.

240514_gordoneszter_09304-132824.jpg

Almási Miklós (Fotó/Forrás: Gordon Eszter / Fidelio)

Érzelmek helyett itt a digitalizáció, és egyre több függőség.

Mindenki azt hiszi, hogy függés csak a pia, kaja, szex és a kábítószer. De a szokásainktól is függünk. A reggeli kávét csak úgy tudom meginni, ha a kedvenc poharamból iszom. Ha másból kell, nem ízlik. Hülye szokás.

Munkafüggés is van, és ezt még jutalmazzák is.

Persze, mert a cégnek jó, ha egy munkamániás őrült az alkalmazottja, de abból kiégés jön, ami a lélek pusztulását hozza magával. De ha már függésről van szó, a legrémesebb a játékfüggőség. A TikTokot betiltották Amerikában, mert függőséget okozott. Nem csak azért, mert Kína onnan tudja leszívni Amerika titkait.

Emlékszem a tamagocsira, amit etetni kellett. Majd jöttek a Pokémonok, amiket el kellett kapni és megszelídíteni. A Facebookon meg a Farmville nevű játék volt egy nagy népbetegség. Egy barátnőm anyukája nem adott a lányának vacsorát. Azt mondta, nincs ideje főzni, mert megy a Farmville-re aratni. Miért szív be minket ennyire a nem valós világ?

Mert ott jobb lenni. Életem első könyve volt A látszat valósága, máig büszke vagyok rá. Arról szól, hogy

az igazi valóság eltűnik, és egy álvalóság az, amiben élünk.

1971-ben jelent meg, mert be volt tiltva. Hogy álvalóság, az ma már közhely. Először egy Kosik nevű szlovák filozófus írt Álvalóság címmel egy könyvet, már utánam, és akkor az enyém feledésbe merült. Hála Istennek, mert olyan bükkfanyelven írtam, hogy ember legyen a talpán, aki megérti.

Sokak szerint máig ez az egyik legújszerűbb és leginkább olvasható filozófiai mű, ami jóval megelőzte saját korát. Miért jobb az álvalóság?

Mert a valóság kegyetlen. Az interneten nagy divat a cuki állatok bemutatása. Egy tigris odaviszi a kölykét egy férfihez, aki megrémül, hogy meg akarja támadni. De ő leteszi elé, hogy gyógyítsa meg a picit, mert beteg. A férfi ellátja, és a tigris annyira örül, hogy megöleli. Egy év múlva újra találkoznak, emlékszik rá a tigris, megint megöleli, de akkor már ketrecen keresztül kinyúlva. Megyünk a cukiság, a kellemesség felé. A kellemesség Kantnál is szerepel már, ott a szépség és kellemesség egymással szembe van állítva. Ami kellemes, az a giccs felé visz, a szépség pedig halálosan komoly és kegyetlen.

240514_gordoneszter_09495-132743.jpg

Almási Miklós (Fotó/Forrás: Gordon Eszter / Fidelio)

Miért jobb a kellemes?

Mert simogatja az ember lelkét.

De felszínes és gyorsan múló öröm.

És a giccs felé hajlik. Érdekes, hogy a giccs létezik magyarul és németül, ám Amerikában nem ismerik ezt a szót. Ott van szép meg csúnya, és a kettő között különböző fokozatok vannak. A giccs német nyelvterületen terjedt el mint fogalom, kulcskérdés, hogy miért szereti az ember. Azért, mert közelebb visz a boldogsághoz.

Mindenki boldogságra vágyik, de ha nem kapja meg az élettől, akkor az álvalóság kínálja fel azt.

A könnyű örömöktől csak félig lakunk jól. Soha nem adnak teljes kielégülést, ezért mindig visszatér miattuk az ember.

Így működik az a hormon, ami az örömérzetet generálja az agyban, hogy állandóan ismételni kell. Baromira fölszökik, amikor boldog vagyok, aztán visszaesik. Akkor kell megint egy löket. Ez is addikciót okoz, mert függünk az álvalóságtól.

A könyvében Heideggernek is szentel egy fejezetet, amiben azt a máig vitákat kiváltó kérdést boncolgatja, hogyan viszonyuljon az ember Heidegger antiszemita nézeteihez.

Egyetemi adjunktusként négy évre száműztek tanítani a Petőfi Gimnáziumba. Mérges voltam miatta, pedig az életet ott tanultam meg, addig csak egy nagyképű kölök voltam. Sétáltam az iskola folyosóján, a fenekemben volt Heidegger Lét és idő című műve franciául, hogy lássa mindenki, milyen okos vagyok. Később, amikor már újra egyetemen voltam, derült ki, milyen ember volt Heidegger. Amit máig nem értek, hogy Hannah Arendt, a világ legokosabb zsidó nője miért szeretett bele egy antiszemitába? Hannah gyönyörű volt, hogy Heidegger beleszeretett, azt megértem. De hogy ebbe a vénemberbe ez a gyönyörű Hannah Arendt…?

Ez egy tanár-tanítvány szerelem lehetett.

Igen, de annál is több volt! Heideggert 1945-ben Hannah mentette meg, amikor túl kellett esnie a náciellenes vizsgálaton.

Ő tanúskodott mellette.

Igen, azt vallotta, hogy Heidegger nem volt antiszemita. Aki egy ideig azt hitte, ő lesz Hitler főideológusa. Heidegger rektori beszéde erről híres, amiben egy Hitler-párti szónoklatot tartott. De nem választották meg, sőt leváltották, így kiábrándult az egészből, és visszavonult a hegyekbe. Volt egy kis kunyhója, ott látogatta meg 1952-ben, a háború után Hannah. Átjött Amerikából, és a svájci pályaudvaron várta Heidegger. Boldogan ölelkeztek, és ott folytatták, ahol abbahagyták.

240514_gordoneszter_09308-132824.jpg

Almási Miklós (Fotó/Forrás: Gordon Eszter / Fidelio)

A franciák szerint a heideggeri nyelvezetbe bele van kódolva az antiszemita ideológia.

Azt fejtették meg a franciák, hogy a „Gerede” egy heideggeri találmány, ami a „felesleges beszéd”, magyarul szófosás. Vagyis a zsidók túl verbálisak, mindent ki akarnak fejezni nyelvileg, ami nem kifejezhető, és ami Heidegger szerint „létvesztéshez" (daseinverlust) vezet, erről a szóról is kimutatták a franciák Heidegger antiszemitizmusát (forrás: Émmanuel Faye: Heidegger, a nácizmus bevezetése a filozófiába, 1933-35-ös kiadatlan szemináriumi jegyzeteiből – a szerk.). Pedig az érzelmek nagy része nem kifejezhető. Megsejthető a másikban meg magamban, de szavakat nem tudok neki adni. Megjelentek Heidegger naplói is.

Igen, a Fekete füzetek, ezekbe jegyezte le a gondolatait 1931 és ’69 között.

Most tartanak a tizenegyedik kötet feldolgozásánál. Szerettem volna legalább egyet elolvasni.

Nagyon drága?

1200 euró egy kötet. Kinek van annyi pénze? Szerencsére közöltek belőle részleteket. Rövidítve vagy titkosítva vannak a zsidókra vonatkozó szavak, azokat meg kellett előbb fejteni. Az „st” például azt jelenti, hogy zsidó, és akkor kezdték el kutatni, hogy átment-e a Lét és idő című főművébe ez a gondolat vagy sem. És a franciák kimutatták, hogy igen. Mások cáfolják. S azt is mondják, Heidegger ugyan antiszemita volt, ugyanakkor a világ legnagyobb filozófusa. A kettő összefüggését kutatni lehet, de fölösleges.

Könyvében korunk testpolitikai vitáiról is szót ejt, pontosabban a nőről, akinek a teste harcterep lett.

Hogy miért nem szülnek a nők, annak politikai és társadalmi oka is van. Addig foglalkoznak vele, amíg a nő világra nem hozza a gyerekét, onnantól kezdve snitt, pedig ott kezdődik csak az igazi szenvedés. Az első egy évben nem lehet aludni, mert a gyerek éjszakánként fölsír, menni kell hozzá, ringatni meg etetni. Egy év kialvatlanság, amit a férfiak alig bírnak: állítólag a második gyerek után lépnek le. Borzasztó, hogy a feminizmusnak csak azt a részét tudja a világ, hogy a nők kevesebbet keresnek ugyanabban az állásban és életkorban, mint a férfiak, pedig két műszakban dolgozik minden nő, aki férjhez megy. A munkahelyén meg otthon is. A másik oldal meg az amerikai közmondásból indul, miszerint szexszel mindent el lehet adni. Nézze meg a reklámokat, akármiről van szó, porszívóról vagy fogkrémről, ott áll egy nő félmeztelenül vagy egészen meztelenül. Nővel bármit el lehet adni! A modellel, akit mindenki irigyel, minden nagy focistának modell a felesége vagy a szeretője. A modell a kizsákmányolás csúcspontja, mert 180 centi magasnak kell lenni és 47 kilónál nem lehet kövérebb. Olyan vékony, mint egy csontváz, anorexia a következménye. És borzasztó dresszúra, amíg megtanulja azt a lépésmódot, ahogy a kifutón menni kell. Aztán – néhány kivételtől eltekintve – két-három év múlva dobják. A modellkedés is egy kizsákmányolás, és erről nem vesz tudomást a társadalom.

Miért volt fontos a könyvbe ezt a témát is belevenni?

Mert az érzelmek a rejtett kulcsa az egész könyvnek.

A digitalizmus elpusztítja az érzelmeket,

nekem meg majdnem minden tanulmányomban visszatér az érzelmek föltámasztása, konzerválása, kifejlesztése. Mert kihalófélben van.

240514_gordoneszter_09380-132802.jpg

Almási Miklós (Fotó/Forrás: Gordon Eszter / Fidelio)

Ezért küzd igazán? Az érzelmekért?

Titokban igen. Meggyőződésem, hogy az ember érzelmi léte kulcskérdése a kultúra egészének. A könyvem alcíme a kultúraellenességről szól: Írások a kultúra mámoráról és a műveltség leárazásáról. Mert

a műveltség tartja életben a kultúrát.

Ami nemcsak azt jelenti, hogy tudom, hogy Bach hat brandenburgi versenyt írt, hanem azt is, hogyan fogok kezet a partneremmel, gyorsan falok-e a gyorsétkezdében, hogy rohanjak a munkamániás műhelyembe, vagy úgy étkezem, mint a franciák, akik háromórás ebédet tartanak. Megvan a ritmusa, mikor jön a bor a legvégén, és mennyit lehet inni. Ez egy fantasztikus ceremónia, ami a felgyorsult világ miatt kihalófélben van.

A valós idő valahogy összecsúszik a digitálissal. Ezért rohanunk állandóan?

Igen, és mindig van bennünk egy érzés, hogy már megint lekéstünk valamit. Mert hihetetlen gyorsan változik minden.

Lépést kell tartani.

Igen, és nem sikerül, mert gyorsabban fejlődik a technika. A mesterséges intelligencia egyik állítólagos kiútja, hogy sikerül majd egy olyan processzort vagy hardvert kiépíteni, ami emberbarát lesz, érzelemteli, gondolkodni tud, és nem lesz az ember ellensége. Hinton nem hisz abban, hogy ez megment minket, ő azt gondolja, hogy

a mesterséges intelligencia gőzhengere el fogja pusztítani az emberiséget.

Ettől fél most az a száz tudós, aki a kiáltványt írta. De a technológia, a fejlődés megy a maga útján, és átlép a tudósok fején. Ők találják ki, de már ők sem tudják kormányozni.

Hisz az emberbarát mesterséges intelligenciában, ami megmenti az emberiséget?

Nem. Ez olyan, mint hogy egyszer utolérjük Ausztriát. De amíg odaérünk, addig Ausztria is fejlődik ám! Ugyanúgy, ahogy az emberiség is, és ki fogja tudni kerülni ezt is valahogy. Néha félek az egésztől, néha meg nem. Csak félig vagyok pesszimista.

Helyreigazítás – 2024.06.05. 17:04

Az interjúban téves információk jelentek meg a Huawei Technologies-ről. A vállalat nem gyárt autókat, infokommunikációs eszközök fejlesztésével és gyártásával segíti a digitális átállást és az intelligens technológiák terjedését. A Huawei továbbra is működik Németországban, minden üzleti tevékenységét a vonatkozó törvények szigorú betartásával végzi. A Huawei Technologies nem kezeli a végfelhasználóktól származó adatokat, ezeket független távközlési- és felhőszolgáltatók kezelik. Az Egyesült Államok – ahogy más ország sem – nem mutatott be bizonyítékot a vállalattal szemben megfogalmazott vádak alátámasztására. A Huawei mindig kiemelt figyelmet fordít a nemzetközi és helyi jogszabályok betartására, és elkötelezett az etikus és törvényes üzleti gyakorlatok mellett.

Fejléckép: Almási Miklós (fotó/forrás: Gordon Eszter / Fidelio)

Az igazság senkit nem érdekel – beszélgetés Almási Miklóssal

Kapcsolódó

Az igazság senkit nem érdekel – beszélgetés Almási Miklóssal

Közeli jövőnk és a távoli jelen – A digitális társadalom kritikája a címe Almási Miklós legújabb könyvének. A Széchenyi-díjas esztéta, filozófus, esszéíró, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja ez alkalommal is húsbavágó kérdéseket feszeget. A szerzővel az internet adta szabadságról és rabságról, az egyre elsekélyesedő emberi kapcsolatokról, az álhír-dömping valódi céljáról, titkaink és privát szféránk eltűnéséről, valamint a művészetről mint lehetséges kiútról beszélgettünk.

Antibunkó bosszankodások – az Írók Boltjában mutatják be Almási Miklós új kötetét

Antibunkó bosszankodások – az Írók Boltjában mutatják be Almási Miklós új kötetét

Május 2-án 17 órakor az Írók Boltjában mutatják be Almási Miklós Széchenyi-díjas esztéta, filozófus legújabb, A tudás örömétől a szellemi vakságig című kötetét. A szerzővel Canjavec Judit és Mészáros Sándor beszélget.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Én vagyok a legszéle, innen már nincs hova esnem – beszélgetés Urbanovits Krisztinával

Május 23-án volt a premierje az Apertúrában Thomas Bernhard ismert darabjának, A színházcsinálónak, aminek az eredetileg férfira írt főszerepét, Bruscont a darabot rendezőként és dramaturgként is jegyző Urbanovits Krisztina játssza. A friss bemutató kapcsán a KV Társulat alapító tagjával a megszállottság teremtő erejéről beszélgettünk.
Színház

Visszatér a színpadra Kulka János – évadot hirdetett a Jurányi Ház

A Nemzet Színésze egy Thomas Mann-adaptációban lesz látható szeptembertől a Jurányi Ház 2024/205-ös évadában. A játszóhely évadzáró ülésén Rozgonyi-Kulcsár Viktória ismertette a következő szezon előadásait. 
Vizuál

Elhunyt Anouk Aimée

A huszadik századi francia filmművészet egyik legismertebb sztárja 92 éves korában halt meg párizsi otthonában kedden – jelentette be ügynöke és családja.   
Plusz

Korniss Péter és Nyáry Krisztián is az Ördögkatlan Fesztivál díszvendége lesz

Július 30. és augusztus 3. között rendezik meg a 17. Ördögkatlan Fesztivált, ahol több száz programmal és neves fellépőkkel várják a kultúra szerelmeseit. 
Vizuál

10 kihagyhatatlan program az idei Múzeumok éjszakáján

Több száz izgalmas programmal, koncertekkel, tárlatvezetésekkel, interaktív eseményekkel, családi foglalkozásokkal, valamint számos meglepetéssel várják az érdeklődőket június 22-én országszerte a múzeumok és kiállítóterek.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Ismét keresik az év legjobb első prózakötetét

Tizedik alkalommal hirdetik meg a legjobb első prózakötetes szerzőnek járó Margó-díjat. A győztes az elismerés mellé egymillió forintot kap, illetve tizenötmillió forint értékű médiakampánnyal segítik könyve népszerűsítését.
Könyv hír

Kihirdették az Erzsébetvárosi Irodalmi Ösztöndíj nyerteseit

Bíró Kriszta, G. István László, Kiss Tibor Noé, Péntek Orsolya és Tompa Andrea számára hat hónapon keresztül biztosít támogatást a kerület a független, szabad alkotáshoz. A különdíjat Miklya Zsolt nyerte el. 
Könyv hír

Sikerlistás szerzőket díjazott a Libri

Mások mellett Náray Tamás, Frei Tamás, Karikó Katalin és Orvos-Tóth Noémi is Libri Irodalmi Díjban részesült. Az elismerést egy év kihagyást követően, új elv szerint, tizenkét kategóriában adták át. 
Könyv hír

Tarolt a Semmelweis a Magyar Mozgókép Fesztiválon

Huszonkét kategóriában hirdettek nyertest hazánk legnagyobb filmes szemléjén. Koltai Lajos Semmelweis című történelmi drámája összesen hat – köztük a legjobb film és a legjobb rendező – kategóriában diadalmaskodott.
Könyv hír

Rangos nemzetközi díjjal ismerték el Bartis Attilát

Első alkalommal érdemelte ki magyar szerző az Európai Újjáépítési Bank elismerését. A EBRD Literature Prize szűkített listáján egy másik magyar művész, Tóth Krisztina is szerepelt novelláskötetével.