Könyv

A férfi, aki Jakartában közelebb volt Budapesthez, mint valaha – Interjú Barnás Ferenccel

2020.05.01. 10:40
Ajánlom
Az Aegon-díj shortlistjén szerepelt regénye, az Életünk végéig kapcsán egymástól tizenkétezer kilométerre, hatórányi időeltolódással beszélgettünk Barnás Ferenccel Indonéziáról, családról és vallásról.

A beszélgetés még az Aegon-díj eredményhirdetése és a veszélyhelyzet életbelépése előtt készült.

1749188-155903.jpg

Barnás Ferenc: Életünk végéig (Fotó/Forrás: Líra Zrt.)

Jelenleg Jakartában él. Hogyan vetődött oda, és ragadt ott?

Jó öt évvel ezelőtt a feleségem itt kapott munkát, én pedig jöttem vele. Ő hivatalban dolgozik. Eddig a most megjelent regényen dolgoztam, illetve a korábbi regényeim idegen nyelvű megjelenéseivel voltam elfoglalva. Izgat, hogy a különféle nyelvekben a nyelv működése milyen irányba viszi el a tartalmat ahhoz képest, amit magyarul leírtam. Érdekes felfedezésekre jut az ember.

Például?

Hogy nem tud magyarul! Hogy milyen sok minden befolyásolja a nyelv gravitációját, működését. Hogy a franciában vagy a németben, angolban ugyanazt a nyelvi problémát hogyan oldják meg. Az ember sokat töpreng azon, hogyan lehetne még tisztábban, érzékletesebben fogalmazni magyarul.

Nemcsak ön került Jakartába, hanem a város is bekerült a könyvébe, részben itt játszódik a regény. Ez a költözés eredménye?

Soha nem írtam volna Jakartáról, ha nem költözünk ide. Úgy éreztem, hogy ennek a világnak helyet kell adnom a regényben, és nem azért, mert valami egzotikumot akartam megjeleníteni. Törekedtem is arra, hogy a könyvben a Jakartában játszódó rész minél kevesebb kuriózummal bírjon.

Számomra ez nem az egzotikumról szól, hanem egy másfajta gondolkodásról, látásmódról, az emberi voltunkhoz, a mindenséghez való viszonyról.

foto_OlahGergelyMate_Barnas_Ferenc-155851.jpg

Barnás Ferenc (Fotó/Forrás: Oláh Gergely Máté)

Esetleg a vallásról?

A valláshoz való viszony mindig is érdekelt. A huszonhárom évvel ezelőtt megjelent első könyvemben is foglalkoztam vele. Indonéziában a vallás a hétköznapokban erőteljesen jelen van. Az utca embere napi szinten él spirituális életet, ami számomra elementáris élmény volt. Nem csak heti egyszer mennek templomba, hogy lelki életet éljenek, hanem gyakorlatilag mindent áthat a vallásosság. Megszokott, hogy az, akivel beszélgettem, ellép mellőlem, imádkozik, aztán visszajön, és folytatódik az élete, de emelkedettebb lesz a jelenléte. Ez az emelkedettség nem csupán az ő lelki üdvössége, saját vallási békéje szempontjából érdekes, hanem hatása van a társadalom egészének működésére is.

Ez miben nyilvánul meg?

Az ideköltözésünk után három évig tömegközlekedéssel jártam. A buszok rettenetesen zsúfoltak, iszonyú dugókban araszolnak, nemritkán 40 perc alatt tesznek meg egy-két kilométert. Ezalatt – akár hiszi, akár nem – egyszer sem hallottam veszekedést. Ez a kultúrának, az emocionális intelligenciának az egyik fokmérője.

Mégis innen vágyik vissza a regény elbeszélője Magyarországra…

Elbeszélő hősömnek Jakartában nagyon fontossá válik Budapest és Magyarország, amiben első hallásra nincs semmi érdekes, csakhogy a hőseimre ez korábban nem volt jellemző. Ez nem a távolság miatt változott. A Másik halálban is beszélek arról, hogy a helynek megvan a szelleme. Minden egyes helynek – nekem ez a tapasztalatom – más erősségű kisugárzása van: a történelem, az ott élő emberek története beépül a földbe.

Ez nem ideológia, hanem egyfajta archaikus gondolkodásmód.

Jakartában, miközben egy világváros, 365 nyelven beszélnek, különféle etnikumok élnek egymás mellett. A szigetvilág még ennél is változatosabb. Ezek az emberek magukkal hozzák a saját kultúrájukat, hiedelemvilágukat, rengeteg elem érződik a régi gondolkodásmódokból. Ez hatással van az egész város atmoszférájára. Én most egy negyvenvalahány emeletes felhőkarcolóból beszélek önnel, de ha lesétálnék a sarokra, akkor egy száz évvel ezelőtti Jakartát találnék. Engem mint írót izgatnak az ilyen szélsőségek.

Barnás Ferenc: Életünk végéig

Kiadó: Pesti Kalligram

Megjelenés: 2019. szeptember 23.

A kötet megvásárolható a Líra.hu webáruházában ide kattintva>>>

Csak még egy oldalt

Ismered az érzést, amikor már rég aludnod kéne, vagy el kellett volna indulnod, de nem tudod letenni a könyvet, amit olvasol? Csak még egy oldalt! Aztán tényleg abbahagyom... Mivel mi is ilyen lelkes könyvmolyok vagyunk és hiszünk abban – Emma Thompson szavaival –, hogy a könyvek a megfelelő pillanatban találnak meg bennünket. Ezért a Líra Könyv Zrt.-vel együttműködve igyekszünk pótolni a fesztiválokat és könyvbemutatókat, hírt adunk a friss megjelenésekről, sőt bele is olvashattok a kötetekbe. Csak még egy oldalt...

A sorozat részei ide kattintva érhetők el!

Legolvasottabb

Jazz/World

Shadows in the Forest, avagy milyen törékeny az élet – ALBUMPREMIER

Shadows in the Forest címmel jelent meg az MZK Publishingnál Palotás Gábor ütőhangszeres művész új marimba-albuma, amelynek a címadó dalból készült videóklipje is most a Fidelión debütál.
Klasszikus

Elhunyt Fodor Tamás hegedűművész

A Budafoki Dohnányi Zenekar egykori koncertmesterét, a Pesti Vigadó munkatársát váratlanul érte a halál. Egykori munkahelyei fájó szívvel emlékeztek rá.
Plusz

Kapszulák – Patti Smith Nap a Csokonaiban

Október 1-jén, a Patti Smith Napon a Csokonai Művelődési és Rendezvény Ház tereiben a zenét és a szabadságot körbejáró eseménysorozat veszi kezdetét, melynek keretében izgalmas performanszon, felolvasáson, beszélgetésen vehetünk részt és egy különleges, zenehallgató kapszulákból álló installációt is megtekinthetünk.
Vizuál

Idén sem lett jobb hely a világ – megnyílt a World Press Photo kiállítás – Galéria

Megnyitott a World Press Photo kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. A nemzetközi zsűri idén 130 ország 4066 fotóriporterének 64 823 fotójából válogatta össze a tárlat anyagát, amelyet világszerte százhúsz helyszínen mutatnak be.
Könyv

„Irodalom nélkül nem volna civilizáció sem” – exkluzív interjú Sjónnal

„Bármikor, ha a világ jelentősen változik, azt legelőször az irodalomban lehet észrevenni” – fejtette ki lapunknak adott interjújában Sjón. A PesText Fesztiválon vendégeskedő író-költővel az irodalom jelentőségén túl az izlandi nyelv történetéről, a jó regény ismérveiről és filmes munkáiról beszélgettünk, de elárulta azt is, mire a legbüszkébb.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv interjú

„Irodalom nélkül nem volna civilizáció sem” – exkluzív interjú Sjónnal

„Bármikor, ha a világ jelentősen változik, azt legelőször az irodalomban lehet észrevenni” – fejtette ki lapunknak adott interjújában Sjón. A PesText Fesztiválon vendégeskedő író-költővel az irodalom jelentőségén túl az izlandi nyelv történetéről, a jó regény ismérveiről és filmes munkáiról beszélgettünk, de elárulta azt is, mire a legbüszkébb.
Könyv ajánló

Goncourt-díjas szerző érkezik a Margó Fesztiválra

Több mint nyolcvan programmal várja az érdeklődőket a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár, ahol a könyvbemutatók és dedikálások mellett koncerteken is részt vehetünk. A fesztivál vendégei között nemzetközileg elismert szerzők is szerepelnek.
Könyv ajánló

Négy nap az irodalom bűvöletében – hamarosan kezdődik a Könyvfesztivál

27. alkalommal szervezik meg a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált, amelynek díszvendége idén a Nobel-díjas belorusz szerző, Szvetlana Alekszijevics lesz, mellette pedig bemutatkozik Szlovákia irodalma is. A háromnapos rendezvényen dedikálásokkal, pódiumbeszélgetésekkel, könyvbemutatókkal várják az érdeklődőket.
Könyv gyász

Elhunyt Mányoki Endre író, kritikus, szerkesztő

Hosszan tartó betegség után, 68 éves korában elhunyt Mányoki Endre író, kritikus, a Mozgó Világ, a Kortárs, a Hitel, az Irodalmi Jelen egykori szerkesztője – adta hírül a Litera.
Könyv podcast

„Nem Magyarországról akartam beszélni. Vagy nem csak róla” – Tóth Krisztina a Lírástudók vendége

Nyáron jelent meg második regénye, A majom szeme, amiben nem országunk kórképét, hanem a világ riasztó közeljövőjét kívánta megírni Tóth Krisztina. Grisnik Petra, a Lírástudók műsorvezetője arról is kérdezte az írót, milyen érzés „lefordítva lenni”, miért készül évekig egy regény, és milyen olvasói visszajelzéseknek örül leginkább.