A gulyáskommunizmus ízei: könyv készült a szocialista korszak gasztronómiájáról

Öt évvel a blog elindulása után hamarosan könyv formában is olvashatók lesznek a Gasztrorégész-történetek. Geri Ádám újságíró, blogger Gasztrorégész – A gulyáskommunizmus konyhája című kötete a tervek szerint május 26-án jelenik meg a Cser Kiadó gondozásában. A könyv az 1945 és 1989 közötti, tehát a szocialista Magyarország 28 ikonikus ételének, italának, vendéglátóhelyének történetét meséli el. A kötetből kiderül többek között, hogy milyen világraszóló újításokat vezetett be az Utasellátó már az 1940-es évek végén, hogyan kerülhetett forgalomba évekig két különböző Unicum, és miért vesztette el a harcot az első magyar gyorsétteremlánc a McDonald’sszal szemben – olvasható a kiadó közleményében.

Geri Ádám: Gasztrorégész – A gulyáskommunizmus konyhája (Fotó/Forrás: Líra Könyv)

Mint írták, közel fél évszázada alatt a szocializmus ideológiája és gyakorlata a magyar otthonokba is végérvényesen beköltözött. Mondhatni, ezen belül a konyha maga volt a szocializmus kicsiben. Éppen ezért a felidézett történetek nemcsak az 1989 előtti magyar gasztronómiáról, de az egész korszakról hiteles és színes képet festenek. Ahogy Saly Noémi helytörténész, Budapest díszpolgára fogalmaz a könyvhöz írt ajánlójában:

A retró menő – lássuk hát a Mézes Mackót, az Utast, a Kinizsit meg a bélszínrolót is! Hiteles dokumentumokon alapuló korrajz, történelem és kultúrtörténet gyomornézetből – legalább olyan tanulságos, mint amilyen szórakoztató.

A Gasztrorégész blogot 2021-ben indította Geri Ádám újságíró azzal a szándékkal, hogy elfeledett, izgalmas történeteket mutasson be a magyar vendéglátás és bor elmúlt évszázadaiból. Szerteágazó és mélyreható kutatásai nyomán a honlap számos hagyományos magyar ételnek, italnak írta át az eddig ismert történetét. A blogról lehet tudni többek között, hogy a közvélekedéssel ellentétben Rákóczi János szakácsnak nincs köze a Rákóczi túróshoz, hogy az Ujházi-fröccs eredetileg nem tartalmazott uborkalevet és hogy Kádár János szájából soha nem hangzott el, hogy „a krumplileves legyen krumplileves”. Szintén a Gasztrorégész írta meg, hogyan lett Liszt Ferenc Magyarország első bormarketingese, hol lehetett Budapesten először pizzát enni és miért hívjuk a büféasztalt magyarul svédasztalnak.