Könyv

A hajléktalanság emberi arca egy gyerekkönyvben – Kóbor Szálló

2019.03.08. 09:30
Ajánlom
Hetedhét Hugó földönfutó vagy többségében kullogó, aki fél a pókoktól, de jóban van egy rottweilerrel. Molnár T. Eszter könyve, a Kóbor Szálló szerethető karakterekkel ad emberi arcot a gyerekirodalomban ritkán tárgyalt kérdésnek, a hajléktalanságnak. 

A könyv magva igaz történet?

Nagyon szeretek talált történetekből dolgozni.

Rengeteg olyan esemény mellett megyünk el, amiben benne van egy novella vagy mese magja. A kutya és a hajléktalan barátságát akartam megírni.

Ahogy elkezdtem, a nyelv, a hang és maga a történet olyan meseszerű volt, amiből adódott, hogy gyerekkönyv lesz.

a_kobor_szallo_borito_3D-164034.jpg

Molnár Jaqueline illusztrációival (Fotó/Forrás: Pagony )

Nem a téma aktualitása ihletett meg?

Már két éve tudom, hogy ezt a történetet meg akarom írni. Pont egy éve, még a hajléktalantörvény előtt lett kész a szöveg. A téma mindig aktuális, bár az, hogy emberek élnek az utcán, az utóbbi években vált tömegessé a lakáspiaci válság, a lakásmaffia és hasonló jelenségek miatt. Ez nemcsak Magyarországon probléma, Németországban vagy Bécsben is. Más kérdés, hogy ott a társadalom másképp áll hozzá, a hajléktalanokat segítő szervezeteket is támogatják.

Az otthon hiánya és a szabadban alvás erősen stigmatizál, mégis a segítési hajlandóságnak nagyobbnak kéne lennie, mint amit most tapasztalunk.

Ez felnőtteknek is rázós téma. Egy gyerek számára hogyan lehet feldolgozni?

A hajléktalanságot nem lehet egy nagy egészként kezelni, mindenki másért hajléktalan, mindenkinek más a megoldás. Megértést és megközelítést tudunk mutatni a gyerekeknek. Olyan apróságok, hogy ha látunk egy hajléktalant, aki 2-3 napja a házunk előtt van, akkor a gyereket is foglalkoztatni fogja, hogy ő miért van ott. Ezt nyugodtan meg lehet velük beszélni, le lehet menni egy szendviccsel, teával vagy pokróccal, vagy meg lehet tőle kérdezni, hogy hívjunk-e neki kríziskocsit. A gyerek is megtanulhatja, hogy ő is ember, akivel beszélgetni kell.

20190307_231725-234918.jpg

Dino és Hetedhét Hugó látszik az ablakból

Más kérdés, hogy a gyerekeknek azt elmondjuk-e, hogy a bácsi azért alszik itt a villamosmegállóban, mert nincs kedve bemenni a hajléktalanszállóra, mert nehezen tud alkalmazkodni másokhoz, vagy a szállóban kisebb a szabadsága, nem jöhet-mehet, amikor szeretne, vagy amikor a munkája, például a lapterjesztés megkívánná.

A szereplőkkel emberi arcot, személyiséget adtál az ügynek. Ennek része, hogy a hajléktalan szót le sem írtad a kötetben?

Hugó földönfutónak nevezi magát. Nagyon nehéz azt kimondani, hogy hajléktalan vagyok.

Én voltam munkanélküli, az is nehéz, stigmatizáló szó. Ezek olyan címkék, amiket nem szeretünk magunkon hordani, és erodálják az ember énképét. Sok esetben, ha ezt képesek vagyunk máshogy megfogalmazni legalább magunknak, akkor kicsit jobban érezzük magunkat tőle. Nagyon szép például a Fedél nélkül neve: eufemizál, de kimondja azt, ami van, viszont leszedi róla a stigmát.

foto_bach_mate_eszter5-164018.jpg

Molnár T. Eszter (Fotó/Forrás: Bach Máté)

Megmutatod, hogy nemcsak a gyár bezárása miatt kerülhet valaki az utcára, akár egy sztár élete is fordulhat így. A zöldséges pedig ugyanonnan indult, mint Hugó, most mégis saját üzlete van.

Számos példát látunk rá, hogy

nem az számít, hogy ki bukott meg magyarból vagy matekból. Hanem hogy ki hogyan tud megtapadni az életben.

Ez Hugónak nem ment. Pont emiatt jelentett sokat a barátság a rottweilerrel. Ez mindkettejük természetét megváltoztatta: az egyiküknek lett valaki, akiről gondoskodni kell, a másiknak pedig lett valaki, akihez tartozik.

Búbanya maga választotta ezt az életformát. A szégyen, a szomorúság és a sikertelenség miatt kivonult a társadalomból. Neki az a legfontosabb, hogy hagyják őt békén.

Te ismersz ilyen helyet, mint a Kóbor Szálló?

Sajnos nem, de annyira szeretnék! Viszont sok jó embert ismertem meg az életemben. Olyan családokat is, akik befogadóak voltak. A gyerekkorom legnehezebb pontján nekem is jól jött egy ilyen. Ahova gyakran jártam el, főleg nyaranta, ahol volt egy kellemes káosz, ahol otthon tudtam érezni magam. Legalábbis jobb volt a hangulat. Úgy éreztem, hogy befogadnak, sajátjuknak tekintenek. Engem is ugyanúgy leszidtak, mint az övéiket.

koborszallo4-234719.jpg

Hetedhét Hugó

A Stand Up című könyvem 2. részében van egy karakter, akinek sok problémája van otthon, és az eleve nagyon kaotikus „Majdnem normális” családnál talál otthonra. A Kóbor Szálló is arról szól, hogy befogadó szervvé kell válni. Nyilván ezt egy ember nem tudja megvalósítani. Sok minden hárul a civilekre.

A könyvben a nagymama, Gizike üzemelteti a szállót. Ez nagyon vidám megoldás arra, hogy bemutassuk, az idősek gyakran elmagányosodnak. Ez egyfajta javaslat?

Ez lehetne egy út. Az időseket bevonni a társadalomba, és nekik is munkát adni. Például, amikor bébiszittert keresünk, ne feltétlenül egy fiatal lányra gondoljunk, hanem idős hölgyre, aki otthon ül egyedül. Magyarországon talán a legnagyobb probléma az elvándorlás és ennek az itthon maradó idősekre gyakorolt hatása. A folyamat már akkor elindult, amikor elkezdtek a városba költözni a fiatalok, ma pedig már külföldre mennek. Jó lenne mobilizálni az itt maradó idősebbeket, amennyire a kondíciójuk megengedi. Teljesen intézményi keretek közt is meg lehet ezt valósítani, de az ridegebb, kevésbé rugalmas, mint egy Kóbor Szálló.

Léteznek a szereplőknek valóságos megfelelőik?

Sok poén a könyvben a saját kislányomtól származik. Sajnáltam volna, ha ezek a semmibe vesznek.

A kedvencem a „Jó étvágyat, kedves ganajtúróbogár!” A másik, aminek szerettem volna emléket állítani, az Sunyi Sanyi. Még biológus koromból egy kollégám adta a nevet az ő egyik kollégájának. Azóta is sok történetben szerepel Sunyi Sanyi, aki sajnos már nem él. Bolívia a régi biológiatanárom gúnyneve volt.

koborszallo3-234721.jpg

Nemcsak a gyár bezárása miatt kerülhet valaki utcára, hanem akár a sztárságból is.

(Címlapkép: fotó: Szöllősi Mátyás)

Molnár T. Eszter: Kóbor Szálló
Molnár Jaqueline illusztrációival
Pagony Kiadó, 2018

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Egy nem várt kudarc története

Vámos Miklós e hónapban is megmondja, mit érdemes elolvasni. Még mindig a karanténból, Budapest, Magyarország. Ezúttal Benedek Szabolcs legújabb könyvéről ír.
Klasszikus

Keller András: A zenekar a kedvenc hangszerem

Vonósnégyesével, a Keller Quartettel elért világsikerek után Keller András karmesterként építi és irányítja tizenhárom éve a Concerto Budapest Szimfonikus Zenekart. Úgy véli, jobban kellene figyelnünk saját, hazai kincseinkre, a kortárs zenére és egyáltalán – a zenére.
Klasszikus

A Balatonon is koncerteznek a BFZ zenészei

Bár az augusztus még nem az aktív koncertszezon hónapja, a Budapesti Fesztiválzenekar több nyári programmal is készül közönségének Budapesten, a Balatonon és a Dunakanyarban.
Fidelio Tours

Kodály Zoltán gondolata ihlette Veszprém legújabb miniszobrát

A népszerű gerillaszobrász, Kolodko Mihály legújabb alkotása egy vagány utcazenész Veszprém egyik forgalmas pontján.
Vizuál

Elhunyt Reigl Judit festőművész

Kilencvenhét éves korában pénteken elhunyt Reigl Judit Franciaországban élő Kossuth-díjas festőművész, az európai absztrakt expresszionizmus jelentős képviselője.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv magazin

Egy nem várt kudarc története

Vámos Miklós e hónapban is megmondja, mit érdemes elolvasni. Még mindig a karanténból, Budapest, Magyarország. Ezúttal Benedek Szabolcs legújabb könyvéről ír.
Könyv interjú

Meztelenre vetkőzni még az orvos előtt sem!

Láthatóvá válnak a cselédlányok, szegényebb sorból való asszonyok hétköznapjai, a kor egészségügyi, higiéniai, sőt erkölcsi viszonyai. Szécsi Noémi legutóbbi kötetében dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő rendelési naplói alapján enged bepillantást a 19. század végén és a 20. század elején élő nők életébe.
Könyv hír

Milan Kundera a brünni könyvtárnak adományozza magánarchívumát

Milan Kundera, a Párizsban élő cseh származású világhírű író a szülővárosában Brünnben (Brno) működő Morva Tartományi Könyvtárnak (MZK) adományozza kiadott könyveit, cikkei, levelei archívumát és más dokumentumokat - közölte Radoslav Pospíchal, a könyvtár munkatársa a CTK hírügynökséggel.
Könyv ajánló

PIM estek a gesztenyefák alatt

Kádár Erzsébet és Choli Daróczi József munkái mellett újabb részleteket ismerhetünk meg Szendrey Júlia Petőfi utáni kutatásáról. A múzeum több estet szentel a Térey-ösztöndíjasok bemutatásának is.
Könyv hír

Szobrot kapott Csukás István Balatonszárszón

Balatonszárszó, Csukás István második otthona, a róla elnevezett színház után szoborral tiszteleg az író előtt. Az alkotás a színház bejárata előtt áll.