Könyv

A hajléktalanság emberi arca egy gyerekkönyvben – Kóbor Szálló

2019.03.08. 09:30
Ajánlom
Hetedhét Hugó földönfutó vagy többségében kullogó, aki fél a pókoktól, de jóban van egy rottweilerrel. Molnár T. Eszter könyve, a Kóbor Szálló szerethető karakterekkel ad emberi arcot a gyerekirodalomban ritkán tárgyalt kérdésnek, a hajléktalanságnak. 

A könyv magva igaz történet?

Nagyon szeretek talált történetekből dolgozni.

Rengeteg olyan esemény mellett megyünk el, amiben benne van egy novella vagy mese magja. A kutya és a hajléktalan barátságát akartam megírni.

Ahogy elkezdtem, a nyelv, a hang és maga a történet olyan meseszerű volt, amiből adódott, hogy gyerekkönyv lesz.

a_kobor_szallo_borito_3D-164034.jpg

Molnár Jaqueline illusztrációival (Fotó/Forrás: Pagony )

Nem a téma aktualitása ihletett meg?

Már két éve tudom, hogy ezt a történetet meg akarom írni. Pont egy éve, még a hajléktalantörvény előtt lett kész a szöveg. A téma mindig aktuális, bár az, hogy emberek élnek az utcán, az utóbbi években vált tömegessé a lakáspiaci válság, a lakásmaffia és hasonló jelenségek miatt. Ez nemcsak Magyarországon probléma, Németországban vagy Bécsben is. Más kérdés, hogy ott a társadalom másképp áll hozzá, a hajléktalanokat segítő szervezeteket is támogatják.

Az otthon hiánya és a szabadban alvás erősen stigmatizál, mégis a segítési hajlandóságnak nagyobbnak kéne lennie, mint amit most tapasztalunk.

Ez felnőtteknek is rázós téma. Egy gyerek számára hogyan lehet feldolgozni?

A hajléktalanságot nem lehet egy nagy egészként kezelni, mindenki másért hajléktalan, mindenkinek más a megoldás. Megértést és megközelítést tudunk mutatni a gyerekeknek. Olyan apróságok, hogy ha látunk egy hajléktalant, aki 2-3 napja a házunk előtt van, akkor a gyereket is foglalkoztatni fogja, hogy ő miért van ott. Ezt nyugodtan meg lehet velük beszélni, le lehet menni egy szendviccsel, teával vagy pokróccal, vagy meg lehet tőle kérdezni, hogy hívjunk-e neki kríziskocsit. A gyerek is megtanulhatja, hogy ő is ember, akivel beszélgetni kell.

20190307_231725-234918.jpg

Dino és Hetedhét Hugó látszik az ablakból

Más kérdés, hogy a gyerekeknek azt elmondjuk-e, hogy a bácsi azért alszik itt a villamosmegállóban, mert nincs kedve bemenni a hajléktalanszállóra, mert nehezen tud alkalmazkodni másokhoz, vagy a szállóban kisebb a szabadsága, nem jöhet-mehet, amikor szeretne, vagy amikor a munkája, például a lapterjesztés megkívánná.

A szereplőkkel emberi arcot, személyiséget adtál az ügynek. Ennek része, hogy a hajléktalan szót le sem írtad a kötetben?

Hugó földönfutónak nevezi magát. Nagyon nehéz azt kimondani, hogy hajléktalan vagyok.

Én voltam munkanélküli, az is nehéz, stigmatizáló szó. Ezek olyan címkék, amiket nem szeretünk magunkon hordani, és erodálják az ember énképét. Sok esetben, ha ezt képesek vagyunk máshogy megfogalmazni legalább magunknak, akkor kicsit jobban érezzük magunkat tőle. Nagyon szép például a Fedél nélkül neve: eufemizál, de kimondja azt, ami van, viszont leszedi róla a stigmát.

foto_bach_mate_eszter5-164018.jpg

Molnár T. Eszter (Fotó/Forrás: Bach Máté)

Megmutatod, hogy nemcsak a gyár bezárása miatt kerülhet valaki az utcára, akár egy sztár élete is fordulhat így. A zöldséges pedig ugyanonnan indult, mint Hugó, most mégis saját üzlete van.

Számos példát látunk rá, hogy

nem az számít, hogy ki bukott meg magyarból vagy matekból. Hanem hogy ki hogyan tud megtapadni az életben.

Ez Hugónak nem ment. Pont emiatt jelentett sokat a barátság a rottweilerrel. Ez mindkettejük természetét megváltoztatta: az egyiküknek lett valaki, akiről gondoskodni kell, a másiknak pedig lett valaki, akihez tartozik.

Búbanya maga választotta ezt az életformát. A szégyen, a szomorúság és a sikertelenség miatt kivonult a társadalomból. Neki az a legfontosabb, hogy hagyják őt békén.

Te ismersz ilyen helyet, mint a Kóbor Szálló?

Sajnos nem, de annyira szeretnék! Viszont sok jó embert ismertem meg az életemben. Olyan családokat is, akik befogadóak voltak. A gyerekkorom legnehezebb pontján nekem is jól jött egy ilyen. Ahova gyakran jártam el, főleg nyaranta, ahol volt egy kellemes káosz, ahol otthon tudtam érezni magam. Legalábbis jobb volt a hangulat. Úgy éreztem, hogy befogadnak, sajátjuknak tekintenek. Engem is ugyanúgy leszidtak, mint az övéiket.

koborszallo4-234719.jpg

Hetedhét Hugó

A Stand Up című könyvem 2. részében van egy karakter, akinek sok problémája van otthon, és az eleve nagyon kaotikus „Majdnem normális” családnál talál otthonra. A Kóbor Szálló is arról szól, hogy befogadó szervvé kell válni. Nyilván ezt egy ember nem tudja megvalósítani. Sok minden hárul a civilekre.

A könyvben a nagymama, Gizike üzemelteti a szállót. Ez nagyon vidám megoldás arra, hogy bemutassuk, az idősek gyakran elmagányosodnak. Ez egyfajta javaslat?

Ez lehetne egy út. Az időseket bevonni a társadalomba, és nekik is munkát adni. Például, amikor bébiszittert keresünk, ne feltétlenül egy fiatal lányra gondoljunk, hanem idős hölgyre, aki otthon ül egyedül. Magyarországon talán a legnagyobb probléma az elvándorlás és ennek az itthon maradó idősekre gyakorolt hatása. A folyamat már akkor elindult, amikor elkezdtek a városba költözni a fiatalok, ma pedig már külföldre mennek. Jó lenne mobilizálni az itt maradó idősebbeket, amennyire a kondíciójuk megengedi. Teljesen intézményi keretek közt is meg lehet ezt valósítani, de az ridegebb, kevésbé rugalmas, mint egy Kóbor Szálló.

Léteznek a szereplőknek valóságos megfelelőik?

Sok poén a könyvben a saját kislányomtól származik. Sajnáltam volna, ha ezek a semmibe vesznek.

A kedvencem a „Jó étvágyat, kedves ganajtúróbogár!” A másik, aminek szerettem volna emléket állítani, az Sunyi Sanyi. Még biológus koromból egy kollégám adta a nevet az ő egyik kollégájának. Azóta is sok történetben szerepel Sunyi Sanyi, aki sajnos már nem él. Bolívia a régi biológiatanárom gúnyneve volt.

koborszallo3-234721.jpg

Nemcsak a gyár bezárása miatt kerülhet valaki utcára, hanem akár a sztárságból is.

(Címlapkép: fotó: Szöllősi Mátyás)

Molnár T. Eszter: Kóbor Szálló
Molnár Jaqueline illusztrációival
Pagony Kiadó, 2018

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Van neve annak, ami vagyok – Székely Kriszta kiállása

A Katona József Színház rendezője, Székely Kriszta is felszólalt június 14-én, a homoszexualitást a pedofíliával összemosó törvény elleni tüntetésen.
Zenés színház

58 év, 52 napló – beszélgetés Marton Évával

Egy férj, Dr. Marton Zoltán, aki azt mondja élete párjáról: „58 éve őt szolgálom”. És egy feleség, akit úgy hívnak: Marton Éva. S máris kirajzolódhat minden olvasó fejében a folytatás.
Színház

A Globe Színház szerint minden Shakespeare-mű rasszista

Úgy tűnik, hogy a rasszizmus elleni harc Shakespeare műveit is elérte, a Globe Színház ugyanis bejelentette, hogy „dekolonizálják” a szerző munkáit.
Vizuál

150 millió forintért kelt el egy Tihanyi-csendélet

A Kieselbach Galéria június 14-i aukcióján az egyik legdrágább tétel Tihanyi Lajos Csendélet cserepes virággal, kancsóval és citromokkal című festménye volt, melyet a festő 1909-ben készített.
Vizuál

Meghívták Rudolf Olivér diplomafilmjét a cannes-i fesztivál válogatásába

A FONICA M-120 című alkotást is beválogatták a cannes-i fesztivál Cinéfondation programja. A világ legnagyobb presztízsű filmes seregszemléje évről évre izgalmas válogatást mutat be a legfiatalabb generáció munkáiból.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv tiltakozás

A gyerekkönyvszerzők is tiltakoznak a homofób korlátozások ellen

A magyar gyerekirodalom képviselői, több mint kétszáz író, költő, illusztrátor, kiadó közös nyilatkozatban tiltakozik a kedden elfogadott pedofilellenes törvény azon korlátozásai ellen, amelyben a szexuális kisebbségek ábrázolását is tiltják - adta hírül a Könyves Magazin, a Telex nyomán.
Könyv hír

Babits, Weöres és Faludy műveit is betilthatják? – a MKKE reakciója a melegellenes törvényre

Közleményben reagált a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése a Parlament által június 15-én elfogadott T/16365. számú törvénymódosító csomagra – számolt be róla a litera.hu.
Könyv hír

Milan Kundera kapta a Franz Kafka-díjat

Június 10-én átadták a tavaly odaítélt Franz Kafka-díjat Prágában. A 20. alkalommal odaítélt kitüntetést Milan Kundera képviselője vette át.
Könyv hír

Az interneten is elérhető Franz Kafka Izraelben őrzött irodalmi hagyatéka

A gyűjtemény többek közt több tucat Kafka-kéziratot, jegyzetfüzeteket, személyes leveleket, rajzokat tartalmaz, amelyeknek a jeruzsálemi Nemzeti Könyvtárba kerülését hosszas jogi csetepaté előzte meg.
Könyv ajánló

„A költészet maga a titokzatos zene” – Tóth Krisztina a Lírástudók vendége

A könyvesboltok újdonságai között segít eligazodni a Líra Könyv és a Fidelio június 9-én, szerda este fél 8-kor jelentkező irodalmi podcastja. A friss könyvajánlókat és tartalmas beszélgetéseket kínáló műsor házigazdája Szabó T. Anna, az adás vendége Tóth Krisztina, költő, író, műfordító.