Könyv

A hálón innen, hálón túl

2011.06.17. 19:55
Ajánlom
Amikor a múlt század hatvanas éveiben Magyarországon először láttak napvilágot a populáris zenével foglalkozó tudományos munkák, nyomban a – mai napig tartó – dilemma is felütötte a fejét: mikor járunk el „tisztességesen” a könnyűzenével szemben?

Ha megkíséreljük azt a komolyzenére alkalmazható elemzési módszerekkel, a zenei analízis és a zeneesztétika eszközeivel megközelíteni, vagy pedig rendeltetése, funkciója felől közelítünk hozzá, s emiatt elsősorban társtudományokat hívunk segítségül. A progresszívebb szemléletű kutatók már akkoriban is azon az állásponton voltak, hogy nem feltétlenül szerencsés és talán nem is hasznos zeneelméleti (formai, stiláris, prozódiai) problémákra rákérdezni a könnyű műfajokkal kapcsolatban, hiszen az „ifjúsági zene" megértése sokkal inkább politikai, szociológiai ismereteket és szemléletmódot igényel. Ezzel szemben a hagyományosabb álláspontot képviselők éppen, hogy a beat, a jazz, avagy a tánczene zsáneréből származó kompozíciók műelemzését szorgalmazták, s ezt persze nem minden kritikai szándék nélkül tették: az autonóm zene felől közelítvén, az ítészeknek természetesen nem esett nehezére a populáris kultúra termékeinek „magas" művészettel szembeni elmaradását bizonyítani.

Miután nem túlzás azt állítani, hogy a honi könnyűzene-kutatás mai napig gyerekcipőben jár, az imént vázolt, csaknem fél évszázados dilemma megoldásában sem történt kimondott előrelépés; úgy tűnik, hogy a könnyű-komoly vagy alacsony-magas máig megfigyelhető szembenállását a kutatási módszerek és megközelítésmódok különbségei is egyértelműen erősítik.  Ráadásul a zene „két kultúrája" mintha a zenetörténeti korszakokat is sajátosan felosztaná egymás között. A komolyzene mindinkább történetivé válik s a zenekritikusokra bízza a kortárs tendenciák felgöngyölítését, míg átfogóbb, elméleti kérdésfelvetésekkel operáló írások a kortárs zene kapcsán ritkán születnek; a 21. század zenekultúrájának kutatása és feldolgozása - amely elsősorban az internethasználat következtében olyan mélyreható változásokon ment keresztül, hogy a komolyzenei életet is alaposan felforgatta és átalakította - ellenben főként a populáris zene értőire marad.

Aligha kell hangsúlyoznunk, mekkora felelősség és kihívás hárul e - elsősorban a szociológia, valamint a kultúra- és médiatudomány felől érkező - szakemberekre. Számos, korábban ismeretlen jelenséggel, kérdéssel és problémával kell megküzdenie mindazoknak, akik 2011-ben bármit is állítani akarnak a zeneművészet mai tendenciáival kapcsolatban. Önmagában már ezért, tehát a „küzdelemért" rendkívüli és egyedülálló lehetne egy olyan vállalkozás, amely a 21. századi zenekultúrát választja tárgyául, s tárgyához ráadásul univerzális igénnyel, sokoldalúan közelít. Hát, még ha ezt magas színvonalon is teszi!

A L'harmattan Kiadó gondozásában idén tavasszal megjelent, Zenei hálózatok. Zene, műfajok és közösségek az online hálózatok és az átalakuló zeneipar korában című kötetet csak dicséret illetheti: sokoldalúságával, naprakészségével és problémaérzékenységével még a kultúrakutatás és így a populáris zene tudományos vizsgálata terén a magyarnál jóval előbbre tartó nyugati országok könyvpiacain is megállná a helyét. A Tófalvy Tamás, Kacsuk Zoltán és Vályi Gábor alkotta szerkesztőcsapat a több mint tizenöt szerző által jegyzett tanulmányokat négy nagy tematikus blokkba sorolta be (1. Zene, internet, közösségek; 2. Színterek, történetek, életstílusok; 3. Populáris és extrém kultúrák, ideológiák; 4. Média, fogyasztás, közösség). Az egyes, alkalmasint kissé eklektikus benyomást keltő blokkok inkább csak irányjelző szereppel bírnak, semmint, hogy egy-egy jól körülhatárolható problémára írott „variánsok" gyűjteményei lennének. Lényegében a könyvben szereplő írások mindegyike egy önmagában álló s (többnyire) helytálló mikrokozmosz; rendkívül eltérő tudású és érdeklődésű kutatók munkái ezek, melyeket leginkább a közös cél: a kortárs populáris zenei tendenciák megértésének és megítélésnek igénye tart egybe.

Hogy ez a fajta tarkaság jobbára mégsem válik zavaróvá, az többek közt azoknak a vissza-visszatérő alapproblémáknak köszönhető, amelyek csaknem minden részkérdéssel foglalkozó szakember számára megkerülhetetlenek. Ilyen a zenefogyasztási szokások valamennyi műfajt és stílust érintő változásai vagy az olyan kulcsfogalmak átalakulása, mint az underground és a szubkultúra. Ugyancsak érdekes és aktuális téma ugyanakkor a zene és politikum összefonódása, a zene társadalmi szerepvállalásainak mikéntje. E tekintetben a kötetben a hatvanas évek magyar jazzéről, a havasalföldi cigányzene és a világzene kapcsolatáról, a black metalról vagy éppen a talán minden eddig említettnél problematikusabb, ún. nemzeti rockról írott tanulmányok és riportok egyaránt izgalmasak lehetnek, s egymás mellé állítva talán a könnyűzene lehetséges funkcióiról való képalkotásra is alkalmassá válhatnak.

A kötetből talán csak egy, az elméleti kereteket rögzítő s a bevezetőben jelzett „dilemmára", illetve a könnyű-komoly dichotómiára valamelyest reflektáló, bevezető jellegű tanulmány hiányzik, ettől függetlenül azonban a hazai könyvkiadásban a témához egyik elsőként színvonalasan közelítő, sokszínűsége okán feltehetően sokféle olvasót vonzó könyv került a boltok polcaira.

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Elhunyt Fenyves Márk mozdulatművész

A táncos-koreográfus, a magyar mozdulatművészet jelenkori képviselőinek egyike 45 évesen tragikusan fiatalon távozott. Úttörő munkásságával és az Orkesztika Alapítvánnyal élő örökséget hagyott maga után.
Könyv

„Az irodalmi életrajzok poposítása tudatos volt, a reflektorfénybe kerülés nem” – Interjú Nyáry Krisztiánnal

A virtuális és a valódi közösségi terekről, a papíralapú könyv mai napig tartó létjogosultságáról és az egy éve nyitott Magvető Caféról is kérdeztük a KULT50 magazin hasábjain Nyáry Krisztiánt, a Líra kreatív igazgatóját.
Könyv

Könyvtáros osztag kutatja fel a könyveket, amikre csak halványan emlékeznek az olvasók

Előfordult már, hogy egyszerűen nem tudott kiverni a fejéből egy könyvet? Néhány részletére emlékezett, de a címre vagy a szerzőre egyáltalán nem. A New York-i Közkönyvtár a legképtelenebb esetekben is próbál segíteni.
Színház

„Egy fantasztikus korszaknak bukkantam a nyomára” – interjú Szikora Jánossal

Idén már hatodik alaklommal rendezi meg a Koronázási Szertartásjátékot a Vörösmarty Színház igazgatója. Az augusztus 18-i bemutató apropóján Szikora János beszélt a kezdetekről, az idei év újdonságairól és a darab nemzeti öntudatformáló szerepéről.
Vizuál

Réz András: Az utolsó mozielőadás

Nem kell pánikolni, ez az írás nem Peter Bogdanovich azonos című 1971-es filmjének elemzése. És nem is apokaliptikus vízió, amelyben az utolsó mozielőadást a világvége miatt nem követik továbbiak. Hanem Réz András elmélkedik a mozi jövőjéről.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Könyv nyomozó

Könyvtáros osztag kutatja fel a könyveket, amikre csak halványan emlékeznek az olvasók

Előfordult már, hogy egyszerűen nem tudott kiverni a fejéből egy könyvet? Néhány részletére emlékezett, de a címre vagy a szerzőre egyáltalán nem. A New York-i Közkönyvtár a legképtelenebb esetekben is próbál segíteni.
Könyv interjú

„Az irodalmi életrajzok poposítása tudatos volt, a reflektorfénybe kerülés nem” – Interjú Nyáry Krisztiánnal

A virtuális és a valódi közösségi terekről, a papíralapú könyv mai napig tartó létjogosultságáról és az egy éve nyitott Magvető Caféról is kérdeztük a KULT50 magazin hasábjain Nyáry Krisztiánt, a Líra kreatív igazgatóját.
Könyv képregény

A szuperhős-képregények királya volt, de egy magányos építész történetével ért a csúcsra

David Mazzucchelli csak néhány évet töltött el szuperhősök rajzolásával, de művei mai napig hivatkozási pontnak számítanak. Igazi mesterművei viszont csak a mainstream képregények elhagyása után születtek. Az Asterios Polyp című graphic novelje egy idősödő, magának való építész megrázó és elgondolkodtató útkeresése.
Könyv arany jános

950 személy számára állítottak ki igazolást arról, hogy Arany János rokona

Nem várt fordulat az Arany-kutatásban: az egyházi anyagkönyvek vizsgálata alapján akár 2000 élő rokona is lehet a költőnek, igaz, mind oldalági.
Könyv lapszemle

Nyáry Krisztián: Nem a politika, hanem az olvasó fogja eldönteni, milyen könyvet vesz a kezébe

A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója szerint hiába erőlködnek a jobboldali, kormánypárti ideológusok, nem lehet az olvasók nélkül lecserélni az irodalmi kánont. És végső soron nem számít az író politikai beállítottsága, csak az, hogy milyen szöveget írt.