Könyv

A hálón innen, hálón túl

2011.06.17. 19:55
Ajánlom
Amikor a múlt század hatvanas éveiben Magyarországon először láttak napvilágot a populáris zenével foglalkozó tudományos munkák, nyomban a – mai napig tartó – dilemma is felütötte a fejét: mikor járunk el „tisztességesen” a könnyűzenével szemben?

Ha megkíséreljük azt a komolyzenére alkalmazható elemzési módszerekkel, a zenei analízis és a zeneesztétika eszközeivel megközelíteni, vagy pedig rendeltetése, funkciója felől közelítünk hozzá, s emiatt elsősorban társtudományokat hívunk segítségül. A progresszívebb szemléletű kutatók már akkoriban is azon az állásponton voltak, hogy nem feltétlenül szerencsés és talán nem is hasznos zeneelméleti (formai, stiláris, prozódiai) problémákra rákérdezni a könnyű műfajokkal kapcsolatban, hiszen az „ifjúsági zene" megértése sokkal inkább politikai, szociológiai ismereteket és szemléletmódot igényel. Ezzel szemben a hagyományosabb álláspontot képviselők éppen, hogy a beat, a jazz, avagy a tánczene zsáneréből származó kompozíciók műelemzését szorgalmazták, s ezt persze nem minden kritikai szándék nélkül tették: az autonóm zene felől közelítvén, az ítészeknek természetesen nem esett nehezére a populáris kultúra termékeinek „magas" művészettel szembeni elmaradását bizonyítani.

Miután nem túlzás azt állítani, hogy a honi könnyűzene-kutatás mai napig gyerekcipőben jár, az imént vázolt, csaknem fél évszázados dilemma megoldásában sem történt kimondott előrelépés; úgy tűnik, hogy a könnyű-komoly vagy alacsony-magas máig megfigyelhető szembenállását a kutatási módszerek és megközelítésmódok különbségei is egyértelműen erősítik.  Ráadásul a zene „két kultúrája" mintha a zenetörténeti korszakokat is sajátosan felosztaná egymás között. A komolyzene mindinkább történetivé válik s a zenekritikusokra bízza a kortárs tendenciák felgöngyölítését, míg átfogóbb, elméleti kérdésfelvetésekkel operáló írások a kortárs zene kapcsán ritkán születnek; a 21. század zenekultúrájának kutatása és feldolgozása - amely elsősorban az internethasználat következtében olyan mélyreható változásokon ment keresztül, hogy a komolyzenei életet is alaposan felforgatta és átalakította - ellenben főként a populáris zene értőire marad.

Aligha kell hangsúlyoznunk, mekkora felelősség és kihívás hárul e - elsősorban a szociológia, valamint a kultúra- és médiatudomány felől érkező - szakemberekre. Számos, korábban ismeretlen jelenséggel, kérdéssel és problémával kell megküzdenie mindazoknak, akik 2011-ben bármit is állítani akarnak a zeneművészet mai tendenciáival kapcsolatban. Önmagában már ezért, tehát a „küzdelemért" rendkívüli és egyedülálló lehetne egy olyan vállalkozás, amely a 21. századi zenekultúrát választja tárgyául, s tárgyához ráadásul univerzális igénnyel, sokoldalúan közelít. Hát, még ha ezt magas színvonalon is teszi!

A L'harmattan Kiadó gondozásában idén tavasszal megjelent, Zenei hálózatok. Zene, műfajok és közösségek az online hálózatok és az átalakuló zeneipar korában című kötetet csak dicséret illetheti: sokoldalúságával, naprakészségével és problémaérzékenységével még a kultúrakutatás és így a populáris zene tudományos vizsgálata terén a magyarnál jóval előbbre tartó nyugati országok könyvpiacain is megállná a helyét. A Tófalvy Tamás, Kacsuk Zoltán és Vályi Gábor alkotta szerkesztőcsapat a több mint tizenöt szerző által jegyzett tanulmányokat négy nagy tematikus blokkba sorolta be (1. Zene, internet, közösségek; 2. Színterek, történetek, életstílusok; 3. Populáris és extrém kultúrák, ideológiák; 4. Média, fogyasztás, közösség). Az egyes, alkalmasint kissé eklektikus benyomást keltő blokkok inkább csak irányjelző szereppel bírnak, semmint, hogy egy-egy jól körülhatárolható problémára írott „variánsok" gyűjteményei lennének. Lényegében a könyvben szereplő írások mindegyike egy önmagában álló s (többnyire) helytálló mikrokozmosz; rendkívül eltérő tudású és érdeklődésű kutatók munkái ezek, melyeket leginkább a közös cél: a kortárs populáris zenei tendenciák megértésének és megítélésnek igénye tart egybe.

Hogy ez a fajta tarkaság jobbára mégsem válik zavaróvá, az többek közt azoknak a vissza-visszatérő alapproblémáknak köszönhető, amelyek csaknem minden részkérdéssel foglalkozó szakember számára megkerülhetetlenek. Ilyen a zenefogyasztási szokások valamennyi műfajt és stílust érintő változásai vagy az olyan kulcsfogalmak átalakulása, mint az underground és a szubkultúra. Ugyancsak érdekes és aktuális téma ugyanakkor a zene és politikum összefonódása, a zene társadalmi szerepvállalásainak mikéntje. E tekintetben a kötetben a hatvanas évek magyar jazzéről, a havasalföldi cigányzene és a világzene kapcsolatáról, a black metalról vagy éppen a talán minden eddig említettnél problematikusabb, ún. nemzeti rockról írott tanulmányok és riportok egyaránt izgalmasak lehetnek, s egymás mellé állítva talán a könnyűzene lehetséges funkcióiról való képalkotásra is alkalmassá válhatnak.

A kötetből talán csak egy, az elméleti kereteket rögzítő s a bevezetőben jelzett „dilemmára", illetve a könnyű-komoly dichotómiára valamelyest reflektáló, bevezető jellegű tanulmány hiányzik, ettől függetlenül azonban a hazai könyvkiadásban a témához egyik elsőként színvonalasan közelítő, sokszínűsége okán feltehetően sokféle olvasót vonzó könyv került a boltok polcaira.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Hamarosan eldől, hogy ki vezetheti tovább a Pécsi Nemzeti Színházat – íme a pályázatok!

Rázga Miklós igazgatói megbízatása jövő év elején lejár, a meghirdetett igazgatói pozícióra pedig a szeptember 28-i határidőig két egyéni és két páros tervezet érkezett. A szakmai bizottság ezekről a pályázatokról október 21-én döntött, de a pécsi közgyűlés határozata még hátravan. Bemutatjuk a pályázókat.
Klasszikus

A tanár és az előadóművész egyensúlya – interjú Farkas Gáborral

Szeptembertől a Zeneakadémia Billentyűs és Akkordikus Hangszerek Tanszékének vezetője lett, hazaköltözik Tokióból Farkas Gábor zongoraművész. Lehet, hogy észre sem vettük, hogy távol volt: rendszeresen találkoztunk vele a hazai színpadokon. Mert, miként a zongoraművész vallja, koncertezést és tanítást együtt érdemes művelni.
Vizuál

Vidnyánszky az eszefésekért tüntet drMáriás festményén

Újabb drMáriással gazdagodott a magyar festészet tárháza. A festőművész, aki általában a napilapokban keresi témáit, most Vidnyánszky és a színművészetisek ügyét találta meg.
Vizuál

Díjat nyert Cserhalmi György és Dunai Tamás Los Angelesben – Nézd meg közös kisfilmjüket!

Az Independent Short Awards online gáláján havi szinten díjazza a fesztiválra beküldött, hazájukban már sikerrel bemutatott alkotásokat. A véletlenszerűen kiválasztott és meghívott szakértők a nagy kitüntetésekhez hasonlóan itt is különböző kategóriákban értékelik a műveket, amikkel a világ minden tájáról lehet pályázni.
Jazz/World

Megjelent a Nagy Emma Quintet új lemeze

A folyamatos változásról szól a Nagy Emma Quintet új, második lemeze. A Bartók Konzervatórium növendékeiből alakult formáció október 27-én mutatja be a Low Frequency Oscillator című anyagot a fővárosi Opus Jazz Clubban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv ajánló

Polgárnak lenni – Online könyvbemutató Kolosi Tamással és Ferenczi Borbálával

Október 28-án 18 órakor a Tények és Tanúk sorozat új kötetéről beszélget G. Tóth Ilda újságíró Kolosi Tamás Széchenyi-díjas szociológussal és Ferenczi Borbálával a Líra Könyv Facebook oldalán.
Könyv kritika

Zsigerien ismerős történetek Szöllősi Mátyás új könyvében

Feszes, izgalmas és jelenkori próza Szöllősi Mátyás új kötete, amely két elbeszélést tartalmaz. Párdarabok: az egyik kíméletlen gyomros jelenkorunk Magyarországáról. A másik viszont gyönyörű katarzis a figyelmes olvasó számára. Spoilermentes kritika.
Könyv tompa andrea

Szeressük meg a saját történetünket! – interjú Tompa Andreával

„Tompa Andrea (1971) Kolozsvárott született. Budapesten él” – olvasható a lakonikus életrajz a Haza borítóján. Ez azonban tökéletesen összefoglalja a kötet alapproblémáját. Az írónő térben és időben szabadon mozogva vizsgálja a hazatérés lehetőségét, legyen az az új otthon, Magyarország, vagy a régi, Kolozsvár, ahol már az a kérdés, hogy van-e még visszatérés.
Könyv hangoskönyv

Alföldi Róbert előadásában jelent meg Esterházy Péter Hasnyálmirigynaplója

Esterházy Péter utolsó regénye egy hónappal a halála előtt jelent meg. A fájdalmas mű most Alföldi Róbert hangján hallható.
Könyv Film

Az őszinteség nem egyenlő a szaftos részletekkel

Október elején nálunk is megjelent Woody Allen az Egyesült Államokban nagy port kavart önéletrajza Apropó nélkül címmel a Jaffa Kiadónál. A kiadó kommunikációs vezetőjét, Németh Lucát arról kérdeztük, mennyire számít ellentmondásos lépésnek egy ilyen kötet kiadása vagy akár maga a szöveg.