Könyv

A hálón innen, hálón túl

2011.06.17. 19:55
Ajánlom
Amikor a múlt század hatvanas éveiben Magyarországon először láttak napvilágot a populáris zenével foglalkozó tudományos munkák, nyomban a – mai napig tartó – dilemma is felütötte a fejét: mikor járunk el „tisztességesen” a könnyűzenével szemben?

Ha megkíséreljük azt a komolyzenére alkalmazható elemzési módszerekkel, a zenei analízis és a zeneesztétika eszközeivel megközelíteni, vagy pedig rendeltetése, funkciója felől közelítünk hozzá, s emiatt elsősorban társtudományokat hívunk segítségül. A progresszívebb szemléletű kutatók már akkoriban is azon az állásponton voltak, hogy nem feltétlenül szerencsés és talán nem is hasznos zeneelméleti (formai, stiláris, prozódiai) problémákra rákérdezni a könnyű műfajokkal kapcsolatban, hiszen az „ifjúsági zene" megértése sokkal inkább politikai, szociológiai ismereteket és szemléletmódot igényel. Ezzel szemben a hagyományosabb álláspontot képviselők éppen, hogy a beat, a jazz, avagy a tánczene zsáneréből származó kompozíciók műelemzését szorgalmazták, s ezt persze nem minden kritikai szándék nélkül tették: az autonóm zene felől közelítvén, az ítészeknek természetesen nem esett nehezére a populáris kultúra termékeinek „magas" művészettel szembeni elmaradását bizonyítani.

Miután nem túlzás azt állítani, hogy a honi könnyűzene-kutatás mai napig gyerekcipőben jár, az imént vázolt, csaknem fél évszázados dilemma megoldásában sem történt kimondott előrelépés; úgy tűnik, hogy a könnyű-komoly vagy alacsony-magas máig megfigyelhető szembenállását a kutatási módszerek és megközelítésmódok különbségei is egyértelműen erősítik.  Ráadásul a zene „két kultúrája" mintha a zenetörténeti korszakokat is sajátosan felosztaná egymás között. A komolyzene mindinkább történetivé válik s a zenekritikusokra bízza a kortárs tendenciák felgöngyölítését, míg átfogóbb, elméleti kérdésfelvetésekkel operáló írások a kortárs zene kapcsán ritkán születnek; a 21. század zenekultúrájának kutatása és feldolgozása - amely elsősorban az internethasználat következtében olyan mélyreható változásokon ment keresztül, hogy a komolyzenei életet is alaposan felforgatta és átalakította - ellenben főként a populáris zene értőire marad.

Aligha kell hangsúlyoznunk, mekkora felelősség és kihívás hárul e - elsősorban a szociológia, valamint a kultúra- és médiatudomány felől érkező - szakemberekre. Számos, korábban ismeretlen jelenséggel, kérdéssel és problémával kell megküzdenie mindazoknak, akik 2011-ben bármit is állítani akarnak a zeneművészet mai tendenciáival kapcsolatban. Önmagában már ezért, tehát a „küzdelemért" rendkívüli és egyedülálló lehetne egy olyan vállalkozás, amely a 21. századi zenekultúrát választja tárgyául, s tárgyához ráadásul univerzális igénnyel, sokoldalúan közelít. Hát, még ha ezt magas színvonalon is teszi!

A L'harmattan Kiadó gondozásában idén tavasszal megjelent, Zenei hálózatok. Zene, műfajok és közösségek az online hálózatok és az átalakuló zeneipar korában című kötetet csak dicséret illetheti: sokoldalúságával, naprakészségével és problémaérzékenységével még a kultúrakutatás és így a populáris zene tudományos vizsgálata terén a magyarnál jóval előbbre tartó nyugati országok könyvpiacain is megállná a helyét. A Tófalvy Tamás, Kacsuk Zoltán és Vályi Gábor alkotta szerkesztőcsapat a több mint tizenöt szerző által jegyzett tanulmányokat négy nagy tematikus blokkba sorolta be (1. Zene, internet, közösségek; 2. Színterek, történetek, életstílusok; 3. Populáris és extrém kultúrák, ideológiák; 4. Média, fogyasztás, közösség). Az egyes, alkalmasint kissé eklektikus benyomást keltő blokkok inkább csak irányjelző szereppel bírnak, semmint, hogy egy-egy jól körülhatárolható problémára írott „variánsok" gyűjteményei lennének. Lényegében a könyvben szereplő írások mindegyike egy önmagában álló s (többnyire) helytálló mikrokozmosz; rendkívül eltérő tudású és érdeklődésű kutatók munkái ezek, melyeket leginkább a közös cél: a kortárs populáris zenei tendenciák megértésének és megítélésnek igénye tart egybe.

Hogy ez a fajta tarkaság jobbára mégsem válik zavaróvá, az többek közt azoknak a vissza-visszatérő alapproblémáknak köszönhető, amelyek csaknem minden részkérdéssel foglalkozó szakember számára megkerülhetetlenek. Ilyen a zenefogyasztási szokások valamennyi műfajt és stílust érintő változásai vagy az olyan kulcsfogalmak átalakulása, mint az underground és a szubkultúra. Ugyancsak érdekes és aktuális téma ugyanakkor a zene és politikum összefonódása, a zene társadalmi szerepvállalásainak mikéntje. E tekintetben a kötetben a hatvanas évek magyar jazzéről, a havasalföldi cigányzene és a világzene kapcsolatáról, a black metalról vagy éppen a talán minden eddig említettnél problematikusabb, ún. nemzeti rockról írott tanulmányok és riportok egyaránt izgalmasak lehetnek, s egymás mellé állítva talán a könnyűzene lehetséges funkcióiról való képalkotásra is alkalmassá válhatnak.

A kötetből talán csak egy, az elméleti kereteket rögzítő s a bevezetőben jelzett „dilemmára", illetve a könnyű-komoly dichotómiára valamelyest reflektáló, bevezető jellegű tanulmány hiányzik, ettől függetlenül azonban a hazai könyvkiadásban a témához egyik elsőként színvonalasan közelítő, sokszínűsége okán feltehetően sokféle olvasót vonzó könyv került a boltok polcaira.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

„Az utolsó mondattal kezdd!” – Könyv jelent meg Kulka János édesapjáról

Azt mondják, a kés Paganinije volt. Mert bebizonyította, hogy gyógyítást is lehet művészi szinten űzni. Ő volt Kulka Frigyes mellkassebész, tüdőgyógyász professzor, aki a mai napig etalon az orvostársadalomban. A hétköznapi embernek inkább a Kulka név üti meg a fülét, ami nem véletlen: a legendás gyógyító Kossuth-díjas színművészünk, Kulka János édesapja volt.
Plusz

„Akik pörgetik a kultúrát” – Itt a Kult50 idei névsora!

A Fidelio idén is összeállította azoknak a művészeknek a névsorát, akik a saját területükön jelentős teljesítményt nyújtottak az előző év folyamán. Ezúttal is tíz kategóriában választottuk ki az alkotókat és alkotócsoportokat védnökeink segítségével.
Zenés színház

Koronavírussal került kórházba Anna Nyetrebko

Az orosz szopránnak a koronavírussal összefüggő tüdőgyulladása van, ezért orvosi felügyeletre szorul.
Könyv

11 különleges könyv az Ünnepi Könyvhétről

Az idén nagyon hányatott sorsúra sikeredett könyvhetet végül részben online tartják meg, de ez nem jelenti azt, hogy a könyves újdonságokból ne lehetne csemegézni!
Klasszikus

Kilép az ország határain a Virtuózok novemberben induló új évada

A nemzetközivé bővülő klasszikus zenei televíziós tehetségkutató hatodik évada november 27-től látható a Duna Televízióban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv interjú

„Az utolsó mondattal kezdd!” – Könyv jelent meg Kulka János édesapjáról

Azt mondják, a kés Paganinije volt. Mert bebizonyította, hogy gyógyítást is lehet művészi szinten űzni. Ő volt Kulka Frigyes mellkassebész, tüdőgyógyász professzor, aki a mai napig etalon az orvostársadalomban. A hétköznapi embernek inkább a Kulka név üti meg a fülét, ami nem véletlen: a legendás gyógyító Kossuth-díjas színművészünk, Kulka János édesapja volt.
Könyv ünnepi könyvhét

11 különleges könyv az Ünnepi Könyvhétről

Az idén nagyon hányatott sorsúra sikeredett könyvhetet végül részben online tartják meg, de ez nem jelenti azt, hogy a könyves újdonságokból ne lehetne csemegézni!
Könyv gyász

Elhunyt Winston Groom, a Forrest Gump szerzője

A 77 éves Groom szerdán halt meg alabamai otthonában, Fairhope-ban. Forrest Gump című regényéből Tom Hanks főszereplésével forgattak népszerű hollywoodi filmet.
Könyv kosztolányi dezső

Patti Smith Kosztolányit olvas a teája mellé

Az amerikai költő/énekes nem most ismerkedik a magyar irodalommal: korábban egy Krasznahorkai kötettel töltötte az éjszakáját.
Könyv interjú

Péterfy Gergely: A Dunakanyarban van valami grandiózus

A Partitúra harmadik szériájának következő adása, most szombaton, szeptember 19-én 14.30-tól Visegrádon és környékén kalandozik a Duna tévén. A műsorvezetők, Miklósa Erika operaénekes és Batta András zenetudós – többek között – a Péterfy-családnál is vendégségben jártak. Péterfy László Kossuth-díjas szobrászművésznél, és lányánál, Péterfy Bori színész-énekesnél. Bori testvére, Péterfy Gergely író azonban a nyári forgatás idején épp külföldön volt, így kimaradt a Partitúrából, de a Fidelio.hu most pótolta a beszélgetést.