Könyv

A hegymászás gyönyörűsége – interjú Szörényi Lászlóval Jókai Mór regényeiről

2025.04.09. 13:35
Ajánlom
A Jókai-bicentenárium alkalmából az MMA Kiadó gondozásában ősszel megjelenik az Akik kétszer halnak meg című regény Szörényi László előszavával. Az irodalomtörténész május első hétvégéjén Jókai és Olaszország címmel tart előadást Balatonfüreden, az író egykori villájában. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja szerint örök kérdés: melyik Jókait válasszuk elsőnek?

Szörényi László kezdeményezésére 2018 óta évente megünnepeljük a magyar széppróza napját – Jókai születésnapján. Idén a kerek évforduló, a bicentenáriumi rendezvények is a „nagy mesemondó” életművére irányítják a figyelmet. Mit olvasott először Jókaitól?

Az Úttörő Áruházban találkoztam vele először, megfogott a Jókai-kötet kék címlapja, nézegettem, hogy rajta egy kocsis nagy ostorpattogtatás közepette veszettül hajtja a hintót, amelyben ijedt utasok ülnek. Kilenc-tíz éves lehettem, az áruház legfölső emeletéről jöttem le, ahova az első szemüvegemet mentem csináltatni, mert hiába ültettek az első padba, a tanító néni azért csak mondta, hogy csináltassak szemüveget. Jöttem hát lefelé az Ofotértből, amikor észrevettem, hogy ki vannak rakva könyvek, lehet nézegetni. A kék borítós megtetszett – Jókai Mór Kedves atyafiak –, mondom, ezt megveszem, kipróbálom. Nagyokat nevettem rajta, és onnantól egymás után olvastam a Jókai-könyveket. Bár még nem jutottam a végére, de elhatároztam, hogy elolvasom mindet.

NYS_5109-130858.jpg

Szörényi László (Fotó/Forrás: Nyirő Simon / MMA)

Ez úgy hangzik, mint egy fogadalom.

Az is, mert volt egy infarktusom, előtte még részt vettem a belgrádi italianista világkonferencián, azt végigültem rendesen, tisztességesen, aztán szárnyas hajóra szálltam, hogy megnézzem a Senki szigetét, illetve csak a helyét, mert a szigetet a Duna elborította. Addigra én már Jókai-hívő voltam: a puszta gondolat is felvidított, hogy ha nem látom is, de tudom, mi van ott a mélyben. Aznap éjszaka kaptam infarktust, ami föltehetőleg nem az Al-Dunának, hanem a pipázásnak volt „köszönhető”, legalábbis az orvos azt mondta, hogy azonnal hagyjam abba, higgyem el, ő többet szívott nálam annak idején, igaz, neki könnyű volt leszokni. „Hogyhogy?” – kérdeztem vissza. „Elvittek hadifogolynak Szibériába, és ott nem adtak dohányt, de magát ez nem fenyegeti – tette hozzá megenyhülve –, mindenesetre hagyja abba a pipázást.” Még részt vettem egy Heltai Gáspárról szóló konferencián, nem akartam lemondani, mert már félig-meddig kész voltam az előadásommal, amit Klaniczay Tibor is meghallgatott, utána szót kért, a konferencia szervezőjeként kitért az infarktusra, az utókezelésre, majd azt mondta:

Most pedig tegyél félre mindent, ne foglalkozz mással, olvass Jókait!

Ez a felszólítás – a „gyógyjókaizás” – még inkább elmélyítette a szeretetet, ami már egyébként is lobogott bennem. Megtudtam például, hogy Jókainak volt egy gyönyörűséges kagylógyűjteménye – a kagylókról írt egy szatirikus regényt is –, ám a gyűjtemény legszebb darabjait a bajai múzeum egy évforduló alkalmával kölcsönkérte a balatonfüredi Jókai Mór Emlékháztól. Meg is kapta, de vissza nem adta, mert a bajai kiállításra betörtek, a Jókai-féle gyűjtemény darabjait pedig azóta – ki tudja, hol? – valami szenvedélyes és minden bizonnyal irodalomkedvelő kagylógyűjtő birtokolja.

A balatonfüredi Jókai Mór Emlékházban május első hétvégéjén irodalmi est, könyvbemutató, tárlatvezetés is várja az érdeklődőket a 34. Jókai-napokon. Szörényi László milyen témával érkezik az író egykori villájába?

Jókai és Olaszország címmel fogok előadni… Hogy miért ment Nizzába? Jókai imádta Garibaldit! A Garibaldi-kultuszról tanúskodik Pier Emilio Bosi olasz költő verse Jókai Mór fordításában, amely megjelent Az Est hármaskönyvében a centenárium évében, 1925-ben. Ott van aztán az olasz természettudósnak, Galileo Galileinek tulajdonított szállóige, az „Eppur si muove”, amely nemcsak a könyvcímben – És mégis mozog a föld –, hanem a regényben is többször felbukkan. Méltatlanul elfeledett Jókai-regény a Rákóczi fia, amely a családjától elszakított Rákóczi Józsefről szól, aki Bécsből Rómába, majd Nápolyba szökött. Jókai, az olasz kultúra szerelmese még serdülő korában tanult meg olaszul. Több nyelven beszélt: a latint és a görögöt az iskolában sajátította el, a németet Pozsonyban mint cseregyerek – a Zsigmondy család küldte Komáromba a maga német anyanyelvű gyerekét, akiből Zsigmondy Vilmos bányamérnök, a magyarországi artézi kutak feltárója lett, neki köszönhetjük a Széchenyi fürdőt is –, a barátság mindvégig megmaradt a Zsigmondy meg a Jókai család között. Az angolt, a franciát és az olasz nyelvet hajnali öt órás kelésekkel sajátította el Jókai. Amúgy is koraérett volt, ötévesen már írogatott.

NYS_5071-130858.jpg

Szörényi László (Fotó/Forrás: Nyirő Simon / MMA)

Most melyik könyvét olvassa?

Az elátkozott családot. Gróh Gáspár barátom nagy kedvet csinált hozzá a tanulmányával, ezért nemrégiben kikölcsönöztem a regényt. Gyűjtögetem is a Jókai-összest, de az antikváriusoktól folyton azt hallom: „Kritikai kiadás? Na, azt a kutya se veszi meg, ne is keresse!” Ilyenkor mindig elmondom, hogy én éppen az a „kutya” vagyok, aki szeretném megvenni… Mit csináljak?

Talán tudomásul kellene vennem, hogy az utóbbi időben egyre kevesebben olvasnak, és nagy sikerrel oktatják az írástudatlanságot?!

Hogyan kedveltetné meg Jókait?

Amíg nem ragadja meg a hegymászás gyönyörűsége az embert – a varázst ugyanis nem adják ingyen! –, addig fokról fokra kell megszerezni az élményt. Mert az viszont minden gyerekben megvan, hogy ő majd megmutatja! És ha érzi a sikert, akkor már kezd lassulni, és kezd elgondolkodni… Nehéz elsőre A kőszívű ember fiai? Rövidebb regénnyel érdemes kezdeni. Vagy novellával. Vagy adomával. Jókai adomagyűjteménye hat kötet, fél oldal egy történet, és állati szórakoztató. Meg lehet tehát könnyíteni az utat, csak ki kell faragni a lépcsőfokokat a gyerek előtt! Én ezt nem bíznám az éppen hozzáférhető tankönyvre, ami esetleg alkalmatlan tanításra... Örök kérdés: melyik Jókait válasszuk elsőnek? Erről mindenkinek más a véleménye, mert más a kedvence. Margócsy István tanár úr például a Török világ Magyarországon című regényre esküszik, Balatonfüreden mondta is nekem egy korábbi Jókai-napon, hogy azt biztosan szeretnék a gyerekek. És még annyi mást is, biztosan…

Hetven éve olvasom Jókait, aki számomra az irodalmat, a varázslatok világát megnyitotta.

Nélküle nem jutottam volna el soha Cervanteshez, de Thomas Mannhoz sem – mindkettőt faltam. Hozzájuk társult Dosztojevszkij tizenhárom éves koromra, majd kezdtem magam szégyellni, hogy nem olvasok Tolsztojt: na, akkor nekiláttam. Egy időben Stendhalra esküdtem. De ha Jókai nem vezet be engem a képtelenséget és valóságot, jót és rosszat, szépet és csúnyát, az egész világot elém táró regényvilágába, akkor soha nem jutottam volna el hozzájuk!

Szerző: Tóth Ida

Fejléckép: Szörényi László (Fotó/Forrás: Nyirő Simon / MMA)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Kulka János, Falusi Mariann, Szinetár Dóra és Járai Máté is azt üzeni: Jobbulást!

Sztárok összefogásával született meg a PIROS ORR bohócdoktorok JOBBULÁST! című dala, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy nézzünk másképp a betegségre. Kulka János, Falusi Mariann, Szinetár Dóra és Járai Máté is feltűnik a dal videoklipjében.
Vizuál

Magyar film napja: ingyenesen nézhetjük újra Makk Károly és Darvas Iván emlékezetes alkotásait

Április 25. és május 4. között tíz klasszikust nézhetünk újra ingyenesen a FILMIO-n, a Nemzeti Filmintézet egyúttal a száz éve született Makk Károlyra és Darvas Ivánra is emlékezik.
Zenés színház

Mozart, Beethoven és Wagner áll a Magyar Állami Operaház következő évadának fókuszában

A Magyar Állami Operaház 2025/26-os évada 385 előadással várja a közönséget, köztük hét új bemutató, harminchatféle repertoár-előadás, tizennégyféle gyermek- és ifjúsági produkció, valamint több mint két tucat koncert és dalest szerepel.
Színház

Elhunyt Galkó Balázs

75 éves korában elhunyt Galkó Balázs színművész, rendező – adta hírül családja. Egész életét végigkísérték a versek, fia is egy költeménnyel búcsúzott tőle.
Színház

9 kihagyhatatlan előadás az idei MITEM kínálatából

20 ország 27 társulatának 30 előadása látható a 12. Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozón, azaz a MITEM-en. A nemzetközi fesztivál, amelynek helyszíne a Nemzeti Színház, április 25-én kezdődik, és egy hónapon át tart.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv ajánló

Petr Zelenka új darabjának ősbemutatója a PesTexten

A május 7. és 10. között zajló fesztivál kiemelt fellépői között ott lesz továbbá Christoph Ransmayr és a Millennium-krimisorozat folytatását jegyző Karin Smirnoff, valamint az Olga Tokarczuk illusztrátoraként ismert Joanna Concejo is.
Könyv magazin

Beleolvasó – Edith Bruck: Gyönyörű romlásom

A Gyönyörű romlásom főhőse Nina, a magyar származású holokauszttúlélő, aki húsz éve rabja a férjének és a házasságának. Nem tud szabadulni attól a férfitól, aki saját függetlenségét minden emberi kapcsolat fölé helyezi. Nina egyúttal származásának is a rabja marad örökké. Olvasson bele ön is a kötetbe!
Könyv podcast

„Megszerettem a főszereplőmet” – Csabai László a Lírástudók vendége

Sokadszor tér vissza a népszerű nyomozó, Szindbád-Schiffer, aki ezúttal Amerikába érkezik, ahol countryénekes lesz. Ennek apropóján hívtuk meg podcastunkba Csabai Lászlót, aki Grisnik Petra faggatott – nem csak a könyvről.
Könyv ajánló

„A humor és a mosoly a létezés kovásza” – olvasson bele Ferenc pápa közelmúltban megjelent memoárjába!

Februárban jelent meg magyarul Remény című önéletrajza, az első memoár, amelyet hivatalban lévő pápa adott közre. A közelmúltban elhunyt egyházfő exkluzív fényképekkel színesített könyvében elmeséli családja és saját életútját, valamint reflektál korunk legégetőbb társadalmi kérdéseire is.
Könyv interjú

Dragomán György: „Azt szeretnénk, hogy ez az alkotóház mindenki otthona lehessen”

Mint arról beszámoltunk, alkotóházként születhet újjá Esterházy Péter egykori, rómaifürdői családi háza. Bár az épülettel még rengeteg munka van, a tervek szerint az első vendégek már ősszel megérkezhetnek. Az alkotóház egyik megálmodójával, Dragomán György József Attila-díjas íróval beszélgettünk. Villáminterjú.