Könyv

A hegytetőről nézzük, ahogy eltűnik alattunk a világ

Kepes András: Istenek és emberek könyvkritika
2018.12.30. 11:45
Ajánlom
Kepes András legújabb könyvében a hangsúly nem a történeten, hanem a szereplők által képviselt világnézeten, azok összeütközésén van. Ahogy eddigi műveiben, úgy ezúttal is egyfajta keresztmetszetet igyekszik adni a világról, amelyben élünk.

Három házaspár találkozik egy svájci luxusvillában – a kiruccanás célja az üzletkötés, azonban az események váratlan fordulatot vesznek, a maroknyi ember pedig a természet fogságába esik. Maga a helyzet jól ismert toposz, amiből lényegében bármit ki lehet hozni, a cselekményt tetszőleges irányba lehet futtatni: láttunk már könyv- és filmalakban, horror, vígjáték és dráma köntösébe bújtatva. Kepes számára például a szituáció remek alkalmat kínál az publicisztikus eszmefuttatásokhoz;

mint a nagyapa, aki ebéd után maga köré gyűjti fiait és unokáit, és pipázás közben látszólag a múlt emlékeit meséli el, valójában viszont ezzel is a jövő fiait akarja tanítani.

Nem véletlen, hogy az Istenek és embereket a Tövispuszta és a Világkép drámai folytatásaként hirdeti a fülszöveg. Előbbi családregény jellegzetes magyar figurákkal, univerzális sorsokkal, utóbbi pedig ismeretterjesztő publicisztika, ami részben önéletrajzi elemekre épül. Az immár trilógiává bővült könyvsorozat hasonló gondolatok mentén forog: a világ, és benne Magyarország sorsa, az értékrendszerek változása, a klasszikus humanista eszmék eltűnése. Kepes véleménye és tapasztalata legtisztábban persze az esszé-jellegű Világképben olvasható, személyes emlékei és gondolatai viszont a Tövispusztában és a Istenek és emberekben is kézzel tapinthatóak. Nem is feltétlen a mondanivaló, vagy a cselekményszövés tekintetében – sokkal direktebben: nem nehéz kiolvasni, melyik szereplővel szimpatizál leginkább Kepes, ő pedig épp csak nem néz ki a sorok közül, hogy a tudtunkra adja, mi a baj a mai világgal, vagy hol van szerinte a leginkább értékválság. 

kepes-andras-istenek-es-emberek-474-279-120591-162316.jpeg

Kepes András: Istenek és emberek (Fotó/Forrás: Libri kiadó)

A könyv nem csak emiatt tűnik néhol didaktikusnak. Mivel az egész regény egy parabola, ezért a karakterek is végig típusok maradnak, és a történet végére sem válnak hús-vér figurákká. A három házaspár három világnézetet képvisel: az egyik pár a régi, a másik a feltörekvő, új hatalom képviselője – az ő párbeszédeik világítanak rá a leghatásosabban arra, milyen változások tapasztalhatók Kepes szerint az elmúlt néhány évtizedben. A harmadik házaspár tagjai egyszerű, természetközeli emberek – ők a személyzet, és egyben a nép, akik felett az urak állnak. Nem vesztették még el a kapcsolatot a természettel, az eszményi értékekkel. A férfi, Ézsaiás egyenesen a villát birtokló Füredi fizetett lelkiismerete: jelzi ha az valami szerinte elítélendőt csinál, és kiáll az igazáért. Jellemző viszont, hogy betegsége miatt már nehezére esik a beszéd, ezért egyre ritkábban emelkedik szóra. Szinte pártra pontosan beazonosíthatóak a szereplők, és ehhez még homályos utalásokra sincs szükség: a beszélgetésekben előkerülnek olyan aktualitások is, mint a migráció, vagy épp az álhírek és a propaganda.

_MAP0125-162907.jpg

Kepes András (Fotó/Forrás: Máté Péter)

A sztori során a világnézeti kérdések mellett a szereplők emberi gyengeségei, érzései, elfojtott vágyai is előtörnek. Ezek érdekes ízt adnak a regénynek, de valójában igazi meglepetések, vagy fordulatok nincsenek az Istenek és emberekben.

Ez a regény ugyanis nem azért íródott, hogy egy cselekményt meséljen el: inkább egyfajta keresztmetszetet kíván adni arról, Kepes szerint milyen világban élünk.

Álláspontja, véleménye az első lapoktól kezdve egyértelmű – ettől válik néha szájbarágóssá –, viszont fogalmazásmódja, mesélőkedve miatt a regény egy percig sem unalmas. Kepes élvezetesen, könnyen emészthetően, olvasmányosan ír, nem lehet nem észrevenni a sorok mögött az alkotót, azt a rengeteg tapasztalatot, amit hosszú karrierje során gyűjtött. Könyvéről sokszor a Desszert című műsora jutott eszembe – és nem csak azért, mert itt is főképp esznek és beszélgetnek az emberek. Kepes mintha nemcsak az egykori eszmék és értékek, hanem az eltűnőben lévő formák mellett is kiállna. Ahogy a Desszert is kuriózum volt annak idején megfontolt tempójával, letisztultságával, úgy ehhez a könyvhöz hasonlót is alig találunk már a könyvesboltokban.  

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

5 különleges eset, amikor Fischer Iván nem „csak” vezényelt

Hetvenedik születésnapját ünnepli Fischer Iván. Egyik legelismertebb muzsikusunknak lenne is mivel hetvenkednie. Legfőbb büszkesége, a Budapesti Fesztiválzenekar évtizedek óta a világ élvonalába tartozik, ő pedig nem egyszerűen karmester: operát rendez és ír, közösségi koncerteket szervez, fontos ügyekben hallatja a hangját.
Plusz

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Jazz/World

Két kvartettel áll színpadra az etno-jazz királya a Magyar Kultúra Napján

A Dresch-univerzum két meghatározó felállása hallható egy este a Fonó Online közvetítésében. Dresch Mihály a magyar jazz egyik legegyénibb zenei világát képviselő, meghatározó, irányadó szereplője. Ahogy Garbarek az észak-európai vagy Coltrane az afro zenei tradíciókat, úgy Dresch az erdélyi autentikus folk jellemző elemeit emelte be a jazzbe. Zenéje sodró, személyes és intim, erő és hit sugárzik belőle.
Klasszikus

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Könyv

Mészöly-centenáriummal indul a Várkert Irodalom sorozata

Streamelt esttel jelentkezik a Várkert Bazár január 21-én. A Mészöly Miklós személye köré szerveződő esten szóba kerülnek az író alkotásai, a rá ható és általa teremtett stílusirányzatok, valamint iskolák, de megelevenedik a Polcz Alaine-nel kötött házassága is, melynek 53 évét irodalmi művek és levelek őrzik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Mészöly-centenáriummal indul a Várkert Irodalom sorozata

Streamelt esttel jelentkezik a Várkert Bazár január 21-én. A Mészöly Miklós személye köré szerveződő esten szóba kerülnek az író alkotásai, a rá ható és általa teremtett stílusirányzatok, valamint iskolák, de megelevenedik a Polcz Alaine-nel kötött házassága is, melynek 53 évét irodalmi művek és levelek őrzik.
Könyv magazin

„Egy tájba lépek ki, ahová a másik nem követhet” – 100 éve született Mészöly Miklós

1921. január 19-én született a 20. századi magyar irodalom egyik legnagyobb hatású írója, Mészöly Miklós. Életműve gerincét elbeszélések, novellák, kisregények alkotják, de több esszé-, publicisztika-, dráma- és mesekötet is fűződik a nevéhez.
Könyv magazin

Vámos Miklós: Prűd lelkűek legyenek óvatosak ezzel a könyvvel

Az új évben is folytatódik a Fidelio.hu-n Vámos Miklós sorozata, amelyben a népszerű író megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal Bakos Gyöngyi Nyolcszáz utca gyalog című első kötetét ajánlja. Gondolataira a könyv szerzője reagál.
Könyv magazin

Mindent a mi Budapestünkről – Így éled újjá a Városháza Kiadó

Ha hiányozna Budapest, ideje könyvekbe menekülni. Schiffer Jánossal, a Városháza Kiadó vezetőjével a főváros saját könyvkiadójáról beszélgettünk.
Könyv magazin

Az „igazi” Lúdas Matyi – kiről mintázta Fazekas Mihály a legnagyobb hősét?

Fazekas Mihály legismertebb művének, a Lúdas Matyinak keletkezéséről alig tudunk valamit. Vargha Balázs irodalomtörténész szerint az író Csokonai Vitéz Mihály Dorottyájából vette át az alapmotívumokat, de arról, hogy kit is rejt Matyi és Döbrögi figurája, megoszlanak a vélemények.