Könyv

A hegytetőről nézzük, ahogy eltűnik alattunk a világ

Kepes András: Istenek és emberek könyvkritika
2018.12.30. 11:45
Ajánlom
Kepes András legújabb könyvében a hangsúly nem a történeten, hanem a szereplők által képviselt világnézeten, azok összeütközésén van. Ahogy eddigi műveiben, úgy ezúttal is egyfajta keresztmetszetet igyekszik adni a világról, amelyben élünk.

Három házaspár találkozik egy svájci luxusvillában – a kiruccanás célja az üzletkötés, azonban az események váratlan fordulatot vesznek, a maroknyi ember pedig a természet fogságába esik. Maga a helyzet jól ismert toposz, amiből lényegében bármit ki lehet hozni, a cselekményt tetszőleges irányba lehet futtatni: láttunk már könyv- és filmalakban, horror, vígjáték és dráma köntösébe bújtatva. Kepes számára például a szituáció remek alkalmat kínál az publicisztikus eszmefuttatásokhoz;

mint a nagyapa, aki ebéd után maga köré gyűjti fiait és unokáit, és pipázás közben látszólag a múlt emlékeit meséli el, valójában viszont ezzel is a jövő fiait akarja tanítani.

Nem véletlen, hogy az Istenek és embereket a Tövispuszta és a Világkép drámai folytatásaként hirdeti a fülszöveg. Előbbi családregény jellegzetes magyar figurákkal, univerzális sorsokkal, utóbbi pedig ismeretterjesztő publicisztika, ami részben önéletrajzi elemekre épül. Az immár trilógiává bővült könyvsorozat hasonló gondolatok mentén forog: a világ, és benne Magyarország sorsa, az értékrendszerek változása, a klasszikus humanista eszmék eltűnése. Kepes véleménye és tapasztalata legtisztábban persze az esszé-jellegű Világképben olvasható, személyes emlékei és gondolatai viszont a Tövispusztában és a Istenek és emberekben is kézzel tapinthatóak. Nem is feltétlen a mondanivaló, vagy a cselekményszövés tekintetében – sokkal direktebben: nem nehéz kiolvasni, melyik szereplővel szimpatizál leginkább Kepes, ő pedig épp csak nem néz ki a sorok közül, hogy a tudtunkra adja, mi a baj a mai világgal, vagy hol van szerinte a leginkább értékválság. 

kepes-andras-istenek-es-emberek-474-279-120591-162316.jpeg

Kepes András: Istenek és emberek (Fotó/Forrás: Libri kiadó)

A könyv nem csak emiatt tűnik néhol didaktikusnak. Mivel az egész regény egy parabola, ezért a karakterek is végig típusok maradnak, és a történet végére sem válnak hús-vér figurákká. A három házaspár három világnézetet képvisel: az egyik pár a régi, a másik a feltörekvő, új hatalom képviselője – az ő párbeszédeik világítanak rá a leghatásosabban arra, milyen változások tapasztalhatók Kepes szerint az elmúlt néhány évtizedben. A harmadik házaspár tagjai egyszerű, természetközeli emberek – ők a személyzet, és egyben a nép, akik felett az urak állnak. Nem vesztették még el a kapcsolatot a természettel, az eszményi értékekkel. A férfi, Ézsaiás egyenesen a villát birtokló Füredi fizetett lelkiismerete: jelzi ha az valami szerinte elítélendőt csinál, és kiáll az igazáért. Jellemző viszont, hogy betegsége miatt már nehezére esik a beszéd, ezért egyre ritkábban emelkedik szóra. Szinte pártra pontosan beazonosíthatóak a szereplők, és ehhez még homályos utalásokra sincs szükség: a beszélgetésekben előkerülnek olyan aktualitások is, mint a migráció, vagy épp az álhírek és a propaganda.

_MAP0125-162907.jpg

Kepes András (Fotó/Forrás: Máté Péter)

A sztori során a világnézeti kérdések mellett a szereplők emberi gyengeségei, érzései, elfojtott vágyai is előtörnek. Ezek érdekes ízt adnak a regénynek, de valójában igazi meglepetések, vagy fordulatok nincsenek az Istenek és emberekben.

Ez a regény ugyanis nem azért íródott, hogy egy cselekményt meséljen el: inkább egyfajta keresztmetszetet kíván adni arról, Kepes szerint milyen világban élünk.

Álláspontja, véleménye az első lapoktól kezdve egyértelmű – ettől válik néha szájbarágóssá –, viszont fogalmazásmódja, mesélőkedve miatt a regény egy percig sem unalmas. Kepes élvezetesen, könnyen emészthetően, olvasmányosan ír, nem lehet nem észrevenni a sorok mögött az alkotót, azt a rengeteg tapasztalatot, amit hosszú karrierje során gyűjtött. Könyvéről sokszor a Desszert című műsora jutott eszembe – és nem csak azért, mert itt is főképp esznek és beszélgetnek az emberek. Kepes mintha nemcsak az egykori eszmék és értékek, hanem az eltűnőben lévő formák mellett is kiállna. Ahogy a Desszert is kuriózum volt annak idején megfontolt tempójával, letisztultságával, úgy ehhez a könyvhöz hasonlót is alig találunk már a könyvesboltokban.  

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

A legjobban várt januári filmek

Hűvös, szürke januári estéken jó dolog moziba járni, mostanában különösen, mert fontos és izgalmas filmek érkeznek, legtöbbjük számos kategóriában Oscar-díjra jelölt. Szubjektív válogatásunkból a francia szerzői film és egy különleges dokumentumfilm sem maradhatott ki. 
Könyv

A nő vagy szent anya, vagy prostituált? – Interjú Hidas Judit íróval

Könyv egy negyvenes nőről, aki keresi önmagát, mert úgy érzi, szép lassan eltűnik abban, hogy megfeleljen a környezete elvárásainak. Hidas Judit Boldogság tízezer kilométerre című novellafüzérének főhőse, Anna, a hagyományos női szerepek és a karrier közt őrlődik. S vajon hányan vagyunk hasonló helyzetben? Mikor vesszük észre – vagy egyáltalán észrevesszük-e –, hogy apránként föladjuk magunkat? Fájdalmasan sokakat érintő problémákról és tabukról beszél ez a könyv, ami láthatóvá teszi a társadalmi elvárások mögött szenvedő egyént: a nőt. A könyv szerzőjével, Hidas Judittal beszélgettünk.
Könyv

Pintér Béla is Baumgarten-emlékdíjat kapott

Kukorelly Endre az állami kitüntetések elfogultsága miatt élesztette fel a díjat, amelynek összegét közösségi finanszírozásból fedezték.
Színház

Megkezdődött a Trianon100 emlékév a Nemzetiben

Sajtónyilvános olvasópróbán ismertette a trianoni évfordulóra készülő programjait a Nemzeti Színház. Első bemutatójuk, a Wass Albert szövegei és korabeli dokumnetumok alapján készülő Tizenhárom almafa lesz.
Klasszikus

Bach billentyűs szvitjeit viszi egy általános iskolába Fejérvári Zoltán

Fejérvári Zoltán szólóestjével indul az alsógödi Belépés családostul klasszikus zenei sorozatának 2020-as évada. A művész Bach Francia szvitjeit adja elő január 25-én a Búzaszem Általános Iskola aulájában. Utána pedig a Zeneakadémiára viszi a műsort.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv mti

Csabai László kapta az idei Mészöly Miklós-díjat

Csabai László író kapta az idei Mészöly Miklós-díjat, amelyet pénteken adtak át a névadó szülővárosában, Szekszárdon.
Könyv gyász

Meghalt Christopher Tolkien, A Gyűrűk Ura írójának fia

A 95 éves korában elhunyt Christopher Tolkien az író harmadik, legfiatalabb fia volt, ő kezelte apja hagyatékát és ő rajzolta az eredeti Gyűrűk ura-térképet is.
Könyv interjú

A nő vagy szent anya, vagy prostituált? – Interjú Hidas Judit íróval

Könyv egy negyvenes nőről, aki keresi önmagát, mert úgy érzi, szép lassan eltűnik abban, hogy megfeleljen a környezete elvárásainak. Hidas Judit Boldogság tízezer kilométerre című novellafüzérének főhőse, Anna, a hagyományos női szerepek és a karrier közt őrlődik. S vajon hányan vagyunk hasonló helyzetben? Mikor vesszük észre – vagy egyáltalán észrevesszük-e –, hogy apránként föladjuk magunkat? Fájdalmasan sokakat érintő problémákról és tabukról beszél ez a könyv, ami láthatóvá teszi a társadalmi elvárások mögött szenvedő egyént: a nőt. A könyv szerzőjével, Hidas Judittal beszélgettünk.
Könyv hír

Pintér Béla is Baumgarten-emlékdíjat kapott

Kukorelly Endre az állami kitüntetések elfogultsága miatt élesztette fel a díjat, amelynek összegét közösségi finanszírozásból fedezték.
Könyv hír

Egy repülőből csináltak könyvtárat gyerekeknek

Ifjúsági könyvtárrá alakítottak egy Boeing 737-es repülőgépet Mexikóvárosban.