Könyv

A húszas évek Angliája egy magyar kislány leveleiben

2020.01.03. 09:55
Ajánlom
A 12 éves Petrich Kató leveleiből egy gyerek mindennapjai mellett az 1920-as évek Angliája és Magyarországa is kibontakozik. A kislány a gyermekvonat-segélyprogrammal tölthetett egy évet a szigetországban, amiről szorgalmasan beszámolt a szüleinek. A levelek alapján mutatja be a kort most megjelent könyvében a lánya, Petneki Katalin.

Mik voltak a gyermekvonatok?

Itthon ez egy kevéssé ismert téma, más néven gyermektranszportnak vagy gyermeküdültetésnek is hívták. A háború utáni áruhiány sújtotta Magyarországról Hollandiába, Svájcba vagy Belgiumba vitték a gyerekeket.

Itt pár hónapig etették, ruhákkal látták el őket, és megerősödve küldték őket vissza. Hollandiában, Belgiumban kutatják főleg, jellemzően akiknek a felmenői olyan magyar gyerekek, akik később végleg letelepedtek egykori „üdülőhelyükön”.

Az első ilyen vonat 1920 februárjában indult Hollandiába. Ez a szerelvény és a további svájci utazások vallási alapon szerveződtek. Ragaszkodtak ahhoz, hogy a befogadó családokkal egyező vallású, vagyis főleg református gyerekek menjenek. Kezdetben az is feltétel volt, hogy a gyerekek valamennyire beszéljenek németül. Eleinte csak 6–13 éves lányok és 6–10 éves fiúk vehettek részt a segélyakcióban. Kató 1920 augusztusában utazott az egyetlen, Angliába tartó vonattal.

DSC_06041-131928.jpg

Petneki Katalin (Fotó/Forrás: magántulajdon)

A gyerekek néhány hétre karanténtáborba kerültek. Innen mi alapján választották ki őket a családok?

Pontos adatok nincsenek, de úgy tűnik, azt nézték, milyen családból jöttek, mi az apa foglalkozása. Kató az egyik levelében kéri is, hogy írják meg angolul, mivel foglalkozik az édesapja. Ő csak azt tudta, hogy üzletben dolgozik. (Petrich Gyula akkor a Calderoni cég üzletvezetője volt.)

Angliában az látszott fontosnak, hogy a gyerek eredeti körülményei egyezzenek a fogadó család hátterével és anyagi helyzetével.

Azt hinnénk, hogy jótékonysági akcióban inkább tehetős emberek vesznek részt, de Kató egy viszonylag szerény körülmények között élő házaspárhoz került.

Édesanyám meglehetősen szegény családhoz került, egy boltoshoz, aki valószínűleg csak bérelte az üzletet. Nehezen jöttek ki anyagilag, de ennivalójuk volt, mert volt egy kis kertjük. A kislány heti egy levelet írhatott, mert nagyon spóroltak a bélyeggel. Azonban mélyen vallásosak voltak, és komolyan vették azt, hogy segítsenek az embertársaikon. A levelekben szereplő többi család sem igazán gazdag, amelynél Kató barátnői laktak.

Jól mutatja a különbséget a kinti és az otthoni anyagi helyzet között, hogy édesanyámról kisebb korából is voltak fényképek – jó minőségben.  A nagyapámnak volt fényképezőgépe, ami luxustárgynak számított. Az angol család nem tudott Katóról fényképet küldeni, egy másik környékbeli házaspár készíttetett róla képet, ez sajnos elveszett. A kinti családjáról is csak egy tíz évvel későbbi, gyenge minőségű fotó van.

Nagyon kevés holmit, ruhából például csak egy váltást vihettek magukkal a gyerekek. A ruha is az adomány része volt?

A szervezés gyakorlati oldalát az Országos Gyermekvédelmi Liga bonyolította.

A hagyatékban meg is találtam a tájékoztatójukat arról, hogy mit kell/lehet/szabad vagy épp nem szabad az utazásra vinni.

Ez a holland útra volt szabva, ahol a gyerekek három nap után rögtön családokhoz kerültek. Nem kalkulálták bele a szigetországban kötelező, többhetes karantént. Szerencsére Kató szülei nem tartották be az előírást. A nagymamám egy noteszba felírta, mi mindent csomagolt be neki. Szegény gyerek, mit cipelhetett! Egy hátizsákba kellett mindennek beférni, plusz egy pokróc kispárnával.

Hogy bukkant a levelekre?

Édesanyám hagyatéka nagyrészt hozzám került. Mivel festőművész és rajztanár volt, rengeteg kép is maradt utána. Amikor néhány alkotását beadtam egy aukcióra, azt tanácsolták, hogy dolgozzam fel a hagyatékot.

A testvérem egyik unokája épp akkoriban töltötte be a tizenkettedik évét, és mivel anyukám pont ennyi idősen járt Angliában, így először neki állítottam össze egy kis kötetet a levelekből és a naplóiból.

Begépelve, bizonyos kifejezéseket megmagyarázva. Édesanyám mikor már beteg volt, akkor maga is elkezdte rendszerezni a leveleket. Ehhez jött a családi tudás, de véletlenül is bukkantak fel dolgok. 

Petneki Katalin – Petrich Kató
Gyermekvonat Angliába – Egy budai kislány levelei (1920–1921)
Európa Kiadó, Megjelenés: 2019. október 10.

(A címlapképen Petrich Kató elutazása előtt - magántulajdon)

Kapcsolódó

"Furcsa meglepetéseket tartogathat családunk múltja" - A 19. századi budapesti úrinők titkai

Rémregénnyel indított, de a kommunista hentes története mellett az életműbe belefért gyerekkönyv és baba-mama napló is. Szécsi Noémi tavaly zárta le Egyformák vagytok című kötetével az 1850-es évektől napjainkig tartó trilógiáját, A modern budapesti úrinővel pedig visszakalauzolta olvasóit a két háború asszonyainak magánéletébe.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Rosszkedvű? – Vígjátékok karantén idejére

Nem a valóság elől menekülünk, egyszerűen csak szeretnénk egy kicsit jobban érezni magunkat. Ezért nézünk vígjátékokat és ezért ajánljuk őket. Szubjektív filmajánlónkban az HBO Go klasszikus és közelmúltbeli vígjátékaiból válogattunk.
Plusz

Hatezer műsort tesz közzé ingyenesen az MTVA

A NAVA, a Rádióarchívum és az M3 is ingyenessé tette tartalmainak egy részét, hogy komolyzene, hangoskönyvek, tévéfilmek és sorozatok által biztosítsák az igényes otthoni szórakozást.
Klasszikus

Elhunyt Peskó Zoltán világhírű magyar karmester

83 évesen, hosszas betegség után március 31-én elhunyt Peskó Zoltán - tájékoztatta lapunkat a művész családja.
Színház

Molnár Piroska: „A színházak nem köthetnek ki végleg az online térben”

A Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze azt mondja, hogy most is minden nap körbetelefonálják egymást Pogány Judittal és Csomós Marival, ki hogy van. Bizakodnak. Molnár Piroska arról is beszél, hogy ez a rendkívüli helyzet komoly lelki és szellemi erőpróba is, egy mentális maraton, ezért óvatosan kell bánnunk az energiáinkkal. Ő türelmes, de azért már nagyon hiányoznak neki a kollégák.
Klasszikus

Ha ennek vége, első dolgom találkozni a zenekarommal

Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító karmestere azt mondja, hozott a járványhelyzet jót is a rossz mellett. De vannak dolgok, amelyek ne maradjanak így. Például, hogy nem találkozhat a zenekarával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv ajánló

Rendhagyó könyvbemutató Balázsy Pannával

A Manó Könyvek kiadásában jelent meg március 31-én Balázsy Panna gyerekkönyv sorozatának, a Szandra és a csajok harmadik része, a Csendháborítás. A szerzővel Ruff Orsolya beszélget online április 2-án 16.00 órától a Líra Könyv Facebook-oldalán.
Könyv ajánló

Vámos Miklós a karanténban – az íróval Nyáry Krisztián beszélget

Április 1-jén, szerdán 16.00 órakor folytatódik a Líra sorozata, amelyben Nyáry Krisztián ezúttal Vámos Miklóst kérdezi az Athenaeumnál megjelent, Hetvenkedő című kötetéről.
Könyv portré

Aki megmutatta nekünk a Tücsökzenét

1900. március 31-én született Miskolcon a költő és műfordító, akit több alkalommal is eltiltottak a publikálástól.
Könyv könyvbemutató

Nádasdy Ádám online mutatja be új kötetét

A nyelvésszel Nyáry Krisztián beszélget Milyen nyelv a magyar? cím kötete kapcsán.
Könyv könyvtár

Rendelj házhoz könyvtári könyvet!

Házhoz viszi a könyveket az időseknek és a mozgásukban korlátozottaknak az ország több bibliotékája. Lelkes könyvtárosok mesét olvasnak fel online a négy fal közé szorult gyerekeknek, az otthon maradt felnőtteknek pedig könyvtári podcastokat ajánl az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézete a koronavírus-járvány ideje alatt.