Könyv

A húszas évek Angliája egy magyar kislány leveleiben

2020.01.03. 09:55
Ajánlom
A 12 éves Petrich Kató leveleiből egy gyerek mindennapjai mellett az 1920-as évek Angliája és Magyarországa is kibontakozik. A kislány a gyermekvonat-segélyprogrammal tölthetett egy évet a szigetországban, amiről szorgalmasan beszámolt a szüleinek. A levelek alapján mutatja be a kort most megjelent könyvében a lánya, Petneki Katalin.

Mik voltak a gyermekvonatok?

Itthon ez egy kevéssé ismert téma, más néven gyermektranszportnak vagy gyermeküdültetésnek is hívták. A háború utáni áruhiány sújtotta Magyarországról Hollandiába, Svájcba vagy Belgiumba vitték a gyerekeket.

Itt pár hónapig etették, ruhákkal látták el őket, és megerősödve küldték őket vissza. Hollandiában, Belgiumban kutatják főleg, jellemzően akiknek a felmenői olyan magyar gyerekek, akik később végleg letelepedtek egykori „üdülőhelyükön”.

Az első ilyen vonat 1920 februárjában indult Hollandiába. Ez a szerelvény és a további svájci utazások vallási alapon szerveződtek. Ragaszkodtak ahhoz, hogy a befogadó családokkal egyező vallású, vagyis főleg református gyerekek menjenek. Kezdetben az is feltétel volt, hogy a gyerekek valamennyire beszéljenek németül. Eleinte csak 6–13 éves lányok és 6–10 éves fiúk vehettek részt a segélyakcióban. Kató 1920 augusztusában utazott az egyetlen, Angliába tartó vonattal.

DSC_06041-131928.jpg

Petneki Katalin (Fotó/Forrás: magántulajdon)

A gyerekek néhány hétre karanténtáborba kerültek. Innen mi alapján választották ki őket a családok?

Pontos adatok nincsenek, de úgy tűnik, azt nézték, milyen családból jöttek, mi az apa foglalkozása. Kató az egyik levelében kéri is, hogy írják meg angolul, mivel foglalkozik az édesapja. Ő csak azt tudta, hogy üzletben dolgozik. (Petrich Gyula akkor a Calderoni cég üzletvezetője volt.)

Angliában az látszott fontosnak, hogy a gyerek eredeti körülményei egyezzenek a fogadó család hátterével és anyagi helyzetével.

Azt hinnénk, hogy jótékonysági akcióban inkább tehetős emberek vesznek részt, de Kató egy viszonylag szerény körülmények között élő házaspárhoz került.

Édesanyám meglehetősen szegény családhoz került, egy boltoshoz, aki valószínűleg csak bérelte az üzletet. Nehezen jöttek ki anyagilag, de ennivalójuk volt, mert volt egy kis kertjük. A kislány heti egy levelet írhatott, mert nagyon spóroltak a bélyeggel. Azonban mélyen vallásosak voltak, és komolyan vették azt, hogy segítsenek az embertársaikon. A levelekben szereplő többi család sem igazán gazdag, amelynél Kató barátnői laktak.

Jól mutatja a különbséget a kinti és az otthoni anyagi helyzet között, hogy édesanyámról kisebb korából is voltak fényképek – jó minőségben.  A nagyapámnak volt fényképezőgépe, ami luxustárgynak számított. Az angol család nem tudott Katóról fényképet küldeni, egy másik környékbeli házaspár készíttetett róla képet, ez sajnos elveszett. A kinti családjáról is csak egy tíz évvel későbbi, gyenge minőségű fotó van.

Nagyon kevés holmit, ruhából például csak egy váltást vihettek magukkal a gyerekek. A ruha is az adomány része volt?

A szervezés gyakorlati oldalát az Országos Gyermekvédelmi Liga bonyolította.

A hagyatékban meg is találtam a tájékoztatójukat arról, hogy mit kell/lehet/szabad vagy épp nem szabad az utazásra vinni.

Ez a holland útra volt szabva, ahol a gyerekek három nap után rögtön családokhoz kerültek. Nem kalkulálták bele a szigetországban kötelező, többhetes karantént. Szerencsére Kató szülei nem tartották be az előírást. A nagymamám egy noteszba felírta, mi mindent csomagolt be neki. Szegény gyerek, mit cipelhetett! Egy hátizsákba kellett mindennek beférni, plusz egy pokróc kispárnával.

Hogy bukkant a levelekre?

Édesanyám hagyatéka nagyrészt hozzám került. Mivel festőművész és rajztanár volt, rengeteg kép is maradt utána. Amikor néhány alkotását beadtam egy aukcióra, azt tanácsolták, hogy dolgozzam fel a hagyatékot.

A testvérem egyik unokája épp akkoriban töltötte be a tizenkettedik évét, és mivel anyukám pont ennyi idősen járt Angliában, így először neki állítottam össze egy kis kötetet a levelekből és a naplóiból.

Begépelve, bizonyos kifejezéseket megmagyarázva. Édesanyám mikor már beteg volt, akkor maga is elkezdte rendszerezni a leveleket. Ehhez jött a családi tudás, de véletlenül is bukkantak fel dolgok. 

Petneki Katalin – Petrich Kató
Gyermekvonat Angliába – Egy budai kislány levelei (1920–1921)
Európa Kiadó, Megjelenés: 2019. október 10.

(A címlapképen Petrich Kató elutazása előtt - magántulajdon)

Kapcsolódó

"Furcsa meglepetéseket tartogathat családunk múltja" - A 19. századi budapesti úrinők titkai

Rémregénnyel indított, de a kommunista hentes története mellett az életműbe belefért gyerekkönyv és baba-mama napló is. Szécsi Noémi tavaly zárta le Egyformák vagytok című kötetével az 1850-es évektől napjainkig tartó trilógiáját, A modern budapesti úrinővel pedig visszakalauzolta olvasóit a két háború asszonyainak magánéletébe.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Kihirdették a 2021-es Artisjus-díjazottak névsorát

Könnyű- és komolyzenei alkotókat díjazott idén is az Artisjus. Fábri Pétert zenei munkásságáért életműdíjjal tüntették ki, az év zeneszerzője a világhírű dobos Borlai Gergő lett, míg a tragikusan fiatalon elhunyt Siklósi Örs előtt, posztumusz Junior Artisjus-díjjal tisztelegtek.
Színház

Étel só nélkül, élet színház nélkül – Interjú Barnák Lászlóval, a szegedi teátrum főigazgatójával

Izgalmas produkciókkal készül megünnepelni 90 éves jubileumát a Szegedi Szabadtéri Játékok. Van is ok az örömre, hiszen szép lassan újraindul a kulturális élet. Ám az óvatosságnak is helye van, ugyanúgy, mint a reménynek. Barnák Lászlóval, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatójával a művészetbe vetett hit jegyében, a pandémia árnyékában, a színházi világon jóval túlmutató kérdésekről is beszélgettünk.
Plusz

Pentaton Hangstúdió – egy tiszta hang a belváros szívében

2021-ben új szolgáltatással bővült az ország legnagyobb múltra visszatekintő privát művészügynöksége, a Pentaton Művész- és Koncertügynökség portfóliója: megnyílt az újonnan kialakított Pentaton Hangstúdió.
Jazz/World

„Élvezem, hogy mennyi mindent nem tudok” – Interjú Fábri Péterrel, az Artisjus életműdíjasával

Az Artisjus könnyűzenei alkotói életműdíját idén Fábri Péter író, költő, dalszövegíró, műfordító kapta. Az elismerés okán beszélgetve felidéztük, hogyan inspirálták őt barátok, szerelmek, dalok és formák. Megtudtuk, miért nem ír már több verseskötetet és az is kiderült, miként vált boldogtalan költőből boldog dalszövegíróvá.
Vizuál

Ferenc Jóska visszafoglalta az egykor róla elnevezett hidat!

Újabb Kolodko-miniszobor jelent meg Budapesten: ezúttal a Szabadság hídon, amely korábban Ferenc József nevét viselte.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Pótnagyi kölcsönző - Megható akció a tapolcai könyvtárban

Szívet melengető kezdeményezést indított a tapolcai Wass Albert Könyvtár és Múzeum, a Tapolcai Nőklubbal együttműködésben: azokat a gyerekeket, akiket a szüleik védettségi igazolvány hiányában nem kísérhetnek el a könyvtárba, rábízhatják a nőklub lelkes tagjaira.
Könyv hír

Elhalasztják az Ünnepi Könyvhetet

A 92. Ünnepi Könyvhetet a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése döntése alapján 2021. szeptember 2. és 5. között rendezik meg - a tervek szerint a Vörösmarty tér és a Duna-korzó területén.
Könyv hír

Kortárs versek a peronon

A Milleniumi Földalatti Vasút rendhagyó módon ünnepli fennállásának 125. évfordulóját. A BKV és az Aranyhíd Polgári Egyesület együttműködésében egy héten át kortárs költők versei szólnak az állomásokon.
Könyv videó

Heti groteszk: Hirtelen sötét lett

A Fidelio videósorozatában vasárnaponként Koltai Róbert olvas fel egyet Gellért András napjaink problémáit optimista derűvel és tűpontosan megragadó, groteszk novellái közül.
Könyv magazin

„Bébivel az ivóban. Havas lépcső. Villa.” – Előkerültek Pilinszky álmai

A Pilinszky100 jubileumi irodalmi sorozat felvétele kapcsán egy negyven éve lappangó keményfedeles füzet került elő Székesfehérváron. A kéziraton szereplő jegyzeteket és Pilinszky János többoldalas álomleírásait Juhász Anna irodalmár olvashatta először.