Könyv

A hűtlenség nem a legnagyobb megpróbáltatás

2024.03.21. 13:15
Ajánlom
Narine Abgarjan olyan színesen és mély együttérzéssel ír az emberi kapcsolatokról, amilyen mélységre – vagy magaslatra? – csak a legnagyobb írók törnek. A Szimon című kötetben benne van minden, ami miatt érdemes szépirodalmat olvasni.

Az alábbi cikk szponzorált tartalom, nem a Fidelio szerkesztőségének tagjai írták.

Narine Abgarjan [Նարինե Աբգարյան] bár oroszul ír, mégis ízig-vérig örmény író, magyarul eddig megjelent műveiben az örmény történelem kulisszái között jelennek meg azok a könnyes és mosolyogtató emberi sorsok, melyekkel a magyar olvasó is könnyen azonosulhat. A Szimon című regény – ahogy az írónő egyéb könyvei is – egy Berd nevű örmény kisvárosban játszódik. Ott, ahol Narine Abgarjan is felnőtt. A regény szereplői a berdi emberek, akik az elmúlt évszázad történelmi viharai között vergődnek és boldogulnak. A törökök által elkövetett és máig tagadott örmény népirtástól az első világháborún és a szovjet időkön keresztül napjainkig indáznak az ágas-bogas történetek, melyeknek szereplői – kisvárosról lévén szó – szükségszerűen részesei egymás történeteinek.

Szimon, a címszereplő – az első és az utolsó fejezettől eltekintve – nem is igazán főszereplője a történetnek, inkább ő az, aki a kötetben megrajzolt asszonysorsokat összeköti felbukkanásával. Minden fejezet egy-egy asszonyi életút, s mindegyik életút fordulópontján ott van Simon, a kőműves, aki csapodár férfi és nagy hódító hírében áll.

Azzal, hogy a tradicionális jó erkölcs határait átlépve viszonyt kezd az asszonyokkal, átformálja azok sorsát is,

ha nem is szándékosan, de új irányt ad az életutaknak.

szimon-131033.jpg

Narine Abgarjan: Szimon (Fotó/Forrás: Typotex Kiadó)

Narine Abgarjan szereplői hétköznapi emberek, nem jobbak és nem rosszabbak, mint bárki más, sorsuk, sorsaik is hétköznapiak, s távolról nézve nem különböznek a világ bármely pontján élők hétköznapi és küzdelmes sorsától. Ami kiemeli és különlegessé teszi őket, az az írói ábrázolásmód, mely nem idealizál, nem tipizál és nem egyszerűsít. A kegyetlenség, a butaság ugyanúgy megmutatkozik, mint a szépség és a szeretet. A hétköznapok részét képezi a hagyomány, a hagyományhoz való ragaszkodás, vagy éppen annak elvesztése és elengedése, ahogy a földrajzi-történelmi adottságok is: szó esik például a ma Törökország részét képező Karsz városáról (ahol Orhan Pamuk nagyregénye, a játszódik), de van szereplő, aki a régió határain túl eljut a Baltikumban, sőt akad, aki az Amerikai Egyesült Államokba megy kivándorolt gyermekeit követve, s ott csodálkozik rá a világra:

Eliza, amikor először csöppent be egy szupermarketbe, és végigjárta az áruval rogyásig pakolt polcsorokat, nemcsak örömteli csodálkozást érzett, hanem keserű sértettséget is, visszagondolva arra a szegényes életformára, amelyre a hatalmas és ostoba szovjet birodalom lakói kényszerültek.
– Alighanem becsaptak bennünket, ugye? Egész életünkben azt sulykolták belénk, hogy Nyugaton igazságtalanság és szegénység uralkodik, most pedig kiderül, hogy pont fordítva volt? – érdeklődött óvatosan idősebbik fiától, miközben kezében egy érdes kókuszdiót forgatott, és nem merte megkérdezni, mi is az.

Narine Abgarjan történetei, bár látszólag a megcsalásról és megcsalattatásról szólnak, de valójában ennél valami sokkal többről, az érem másik oldaláról mesélnek: a kibontakozó, életfordító, s gyorsan elhamvadó szerelemről, melyek lezárásakor az asszonyok ajándékot kapnak Szimontól. Ezek az apró ajándékok adják a fejezetek címeit. Bár Szimon a környezetéhez képest szokatlanul szabad és öntörvényű, fel sem merül, hogy Narine Abgarjan valamiféle erkölcsi relativizmust, vagy szabadosságot hirdetne. Egyszerűen csak az emberi kapcsolatokat, s benne a jellemek fejlődését a maguk összetettségében és bonyolultságában ábrázolja. Nagy-nagy empátiával, ami átszínezi ezt a „fogyatékos és nyomasztó világot”, amelyben a kapcsolatok – bármilyen sokat is adnak – szükségszerűen szomorú véget érnek.

Ami pedig a berdieket illeti, […] még véletlenül sem fordult meg egyikük fejében sem, hogy e szomorú vég miatt a legkisebb mértékben is az égieket vádolják. Miféle vádról lehetne szó, ha éppen az ilyen szomorú, örömteli, szenvedéssel teli napokból szövődik az egész emberi élet?

Narine Abgarjan rajongói számára örömhír lehet, hogy ősszel, a Margó Fesztiválra időzítve jelenik meg az írónő negyedik könyve magyar nyelven. A fény hallgatása című kötet két novellaciklust tartalmaz majd, s a fordítás az eddigiekhez hasonlóan Goretity József alkotása.

Grozdits Hahó

Narine Abgarjan: Szimon

Kiadó: Typotex Kiadó
Megjelenés: 2023
Fordította: Goretity József
Oldalak száma: 316

A könyv megvásárolható a Typotex oldalán.

Támogatott tartalom

Fejléckép: Narine Abgarjan (Fotó/Forrás: Anna Danilova / Typotex Kiadó)

Járatlan, de járandó utakra vezeti olvasóit a 35 éves Typotex Kiadó

Kapcsolódó

Járatlan, de járandó utakra vezeti olvasóit a 35 éves Typotex Kiadó

Nagy volt a tülekedés a rendszerváltás körül, amikor átalakult-újjászületett a magyarországi könyvpiac. Az akkoriban alakult, s máig megmaradt független kiadók tevékenysége ma már markáns képet rajzol. Itt van például a Typotex Kiadó…

Typotex Kiadó

A Typotex Kiadó története 1989-ben, éppen a berlini fal leomlásának napján vette kezdetét, és az azóta eltelt évtizedek során a kiadó neve a tudományos ismeretterjesztés és szakkönyvkiadás megbecsült brandjévé vált. Ismertségünket elsősorban a minőségi ismeretterjesztés iránti elkötelezettséggel szereztük:

ma is fáradhatatlanul kutatjuk azokat a szerzőket, akiknek műveiben a kiemelkedő szaktudás ötvöződik a tudás átadásának tehetségével és a fáradhatatlan mesélőkedvvel.

Az utóbbi tíz év újdonsága, hogy kiadónk kortárs világirodalommal is foglalkozik; Typotex Világirodalom sorozatunkban 2024 őszén immár a századik kötet lát napvilágot. Olyan fontos szerzőket vezettünk be a magyar piacra, mint az izlandi Jón Kalman Stefánsson, az örmény származású Narine Abgarjan, a norvég Cecilie Enger és a francia Nicolas Mathieu.

Különösen büszkék vagyunk arra az alkotói, baráti és szakmai közösségre, amely az elmúlt évtizedek során a Typotex körül kialakult. Ez az intellektuális háló és a benne felhalmozott rengeteg tapasztalat, tudás és kreativitás olyan szellemi műhellyé teszi a kiadót, amely gyorsan változó világunk kihívásai mellett is képes megőrizni függetlenségét és nyitottságát.

www.typotex.hu

Legolvasottabb

Klasszikus

Bayreuthban is koncertezik a Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar

Az együttes ausztriai és bajorországi turnéra indul Mahler 4. szimfóniájával a tél végén, míg júliusban a német zenei központban játsszák a Mendelsshon testvérek műveit.
Színház

A fura, az általában jó

Február 13-án került sor a Rózsavölgyi Szalon legújabb előadásának bemutatójára: Hárs Anna Mákfagyi című darabját Dicső Dániel állította színpadra. Játssza Jeney Luca és Kálid Artúr, fontos szerep jut még egy fagyitérképnek.
Színház

Színházigazgatók közleménye: „Minden esetben tiszteletben tartjuk a fenntartó döntését”

„Elfogadhatatlan kollégáink felelősségteljes döntésének megkérdőjelezése” – közös nyilatkozatot adott ki több színházigazgató, melyben kiállnak azok mellett a munkatársaik mellett, akik a közelmúlt igazgatói pályázatainál bírálóként, javaslattevőként tevékenykedtek.
Színház

 Vizi Dávid: „Vannak esték, amikor nem én követem a nézőket, hanem ők engem”

Bár fiatalon azt gondolta, színésznek lenni sokkal egyszerűbb, mégsem bánja, hogy ezt a hivatást választotta – Vizi Dáviddal, a Katona József Színház színészével a zenés színházról, saját hangja megtalálásáról, a Karsai Dániellel való találkozásról és a közösségi médiáról beszélgetettünk.
Vizuál

A kortárs művészetekkel kapcsolatos kérdéseinkre keresi a választ a Ludwig Múzeum új kiállítása

Február 14-én nyílik meg a Ludwig Múzeum új, Gyakran Ismételt Kérdések című módszertani kiállítása, amellyel a céljuk, hogy a látogatók közelebb kerülhessenek a kortárs művészetben tapasztalható tendenciák megértéséhez, befogadásához.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv ajánló

Közös sorozattal jelentkezik Nyáry Krisztián és Bősze Ádám

A magyar széppróza napján, Jókai Mór születésének kétszázadik évfordulóján mutatják be az Óbudai Társaskör második jubileumi produkcióját Jókai sétány 200 címmel. Nyáry Krisztián irodalomtörténész és Bősze Ádám zenetörténész új sorozata február 18-án debütál.
Könyv hír

„Világos volt számomra, hogy haldoklom” – támadója tárgyalásán szólalt fel Salman Rushdie

A hetvenhét éves, világhírű író megrázó vallomást tett annak a férfinak a tárgyalásán, aki 2022-ben egy nyilvános beszélgetésen késsel támadt rá, és tizenöt késszúrással sebesítette meg.
Könyv magazin

Beleolvasó – Erdős Virág: Kalocsa

A József Attila-díjas költő, író új regényében egy fiatal lány Kalocsáról szerencsét próbál a Budapest nevű bolygón. Mese ez, vagy valóság? A történetben mindkét lehetőség egyszerre adott. Olvasson bele a kötetbe!
Könyv magazin

Vámos Miklós: Régi szöveg, leporolva

Vámos Miklós állandó rovatában hónapról hónapra megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal az Athenaeum Kiadó Érzelmes klasszikusok sorozatából William Somerset Maugham Színház című regényét ajánlja. Gondolataira kötet fordítója, Schmal Alexandra reagál.
Könyv hír

A Bálnában rendezik meg a Könyvfesztivált, Janne Teller lesz a díszvendég

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése közzétette, hogy idén mikor rendezik meg a 96. Ünnepi Könyvhetet és a 30. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált.