Könyv

A II. világháborúnak köszönhetjük a papírkötéses könyveket

2017.10.04. 11:15
Ajánlom
Mit kezd a hadsereg több ezer külföldön tartózkodó, a harcok közt unatkozó katonával? Könyvet ad a kezükbe és a zsebükbe. Az amerikai sereg erőfeszítései nemcsak a katonák életét változtatták meg, hanem a könyvkiadás alakulását is.

1944 júniusának elején amerikai katonák tízezrei készültek rá, hogy lerohanják Normandia partjait. Mindegyikük zsebében lapult valami a fegyverükön kívül, amit legalább annyira megbecsültek: egy vékony, képeslap méretű papírkötéses könyv.

Ezek a kötetek voltak az Armed Services Edition-ök, (ASE-k) vagyis 

a Katonai Kiadásban megjelenő puhakötéses könyvek, melyeket kifejezetten úgy terveztek, hogy elférjen a katonák zsebében és könnyen magukkal tudják vinni, bárhova vetődnek.

1943 és  1947 között az Egyesült Államok hadserege 123 millió példányt küldött ezer különféle regényből a tengerentúlon harcoló csapatainak. A könyvek szórakozást és megnyugvást nyújtottak a katonáknak a hosszú bevetések alatt. A háború végére pedig a kötetek átalakították a könyvkiadást is az olcsó papírkötéses könyveket a demokrácia és a praktikum szimbólumává emelve Amerika szerte.

A kisalakú, vagy puhakötéses könyvek többször felbukkantak már a könyvkiadás története során, általában valamilyen speciális igény nyomán.

 1501-ben, Velencében ez az igény az volt, hogy "bárki kézben tarthassa és kívülről megtanulhassa" a görög és latin klasszikusokat. Az Aldine Nyomda így nyolcad ív papírra (ami nagyjából a mai A2-es méretnek felel meg, vagyis 42*60 cm) nyomtatta a klasszikusokat.

1840-ben ismét a hordozhatóság volt a lényeg, ám ezúttal a vasút miatt. A német kiadó, Bernhard Tauchnitz kezdte el megjelentetni a népszerű könyvek hordozható változatát, melyet az utazók felüthetnek a vasúton zötykölődés órái alatt. 1930-ra Nagy-Britanniát elárasztották a papírkötéses Penguin Classics könyvek, amelyek bármelyik Woolworth áruházban kaphatóak voltak.

Az Egyesült Államok azonban más terepnek számított. A tömegeket megszólító terjesztési modell nélkül nagyon nehéz volt olcsó könyveket eladni az országban. Akadtak kiadók, akiknek sikerült megegyezniük áruházakkal, de a könyvkereskedők jobb szerették a masszívabb, tetszetősebb külsejű keménykötésű könyveket, amiket drágábban tudtak eladni.

Nem várt helyről érkezett igény az olcsó, hordozható könyvek iránt: a katonaságtól.

1940 szeptemberében az USA hadban lépett a II. második világháborúban és Roosevelt elnök visszaállította a sorozást. Több százezer újonc kezdte meg az alapkiképzést, ami a hiányos infrastruktúra miatt gyakran a saját barakkjaik és gyakorlóterük megépítését is magába foglalta. Pár éven belül pedig a hadszíntérre küldték őket. Több millió ember találta magát messze az otthonától, ahol az unalom időszakai váltakoztak az intenzíven tevékeny periódusokkal, vagyis

vagy arra vártak, hogy megtámadják őket/ők megtámadjanak valakit, vagy épp harcoltak.

Tökeletes közönség voltak egy jó puhafedeles könyvnek.

A hadseregnek sem telt sok időbe ezt a következtetést levonni. A könyveket már korábban is fontos eszköznek tekintették a csapatok moráljának fenntartására, a Fegyveres Erők Könyvtárszolgálatát már az I. világháborúban megalapították. A náci Német Birodalom könyvégetései, a propaganda és a cenzúra pedig új jelentőséggel ruházta fel a háborúban a könyveket. 

1940-ben a hadsereg új Könyvtárakért felelős tisztje, Raymond L. Trautman az újonnan felállított táborokat szerette volna ellátni könyvvel. Eleinte azt tervezte, hogy a hadsereg költségére katonánként egy könyvet vásárol, ezt azonban - némi pénzügyi egyeztetés után - hamar el kellett vetnie. 

Eközben a könyvtárak országszerte magánakciókba kezdtek és könyvgyűjtéseket szerveztek. Ebből hamarosan kinőtt a nemzeti Győzelmi Könyv Kampány (Victory Book Campaign, vagy VBC) a hadsereg és az Amerikai Könyvtárak Szövetsége összefogása szándéka szerint az ország történetének legnagyobb könyvgyűjtő kampánya lett.

A kezdeményezés kezdetben nagyon sikeresnek bizonyult: egy millió kötet gyűlt össze az első hónapban, ekkor azonban lelassult az adományok beérkezése. Több tényezői közrejátszott abban, hogy 1943-ban hivatalosan is befejezték a VBC-t: egyrészt az embereket már komoly áldozatokra kényszerítette a háborús erőfeszítés az élet minden területén, másrészt az adománykönyvek egy részét visszautasították - okkal vagy ok nélkül - arra hivatkozva, hogy

nem tart számot a katonák érdeklődésére, így járt a Hogyan kössünk és a Temetkezési vállalkozói Szemle.

Végül a keménykötéses könyvek nem voltak praktikusak a katonáknak.

Trautman máshonnan közelítette meg a problémát és kiadókkal, szerzőkkel, ipari formatervezőkkel egyeztetett arról, hogyan lehetne gyorsan és hatékonyan növelni a seregnek juttatott kötetek számát. Majd 1943-ban H. Stanley Thompson formatervezővel és Malcolm Johnson kiadóval előálltak a Katonai Kiadás (Armed Services Editions, vagy röviden ASE) ötletével.

Ezeket a tömeggyártott papírkötéses könyveket az USÁ-ban nyomtatták és rendszeresen küldték a tengerentúlra. Ahelyett, hogy a harcoló alakulatok az otthoniak ízlésétől vagy könyvfeleslegétől függtek volna, önkéntes irodalomtudósok testülete válogatta ki a kívánatos címeket a klasszikusoktól a bestsellerekig, a westernektől a költészetig.

A könyvnek a korábbi tapasztalatok alapján háborúkompatibilisnek kellett lennie, vagyis "lapos, széles, zsebrevágható".

Az önként jelentkező öt nyomda gépei magazinok nyomására voltak tervezve, így Trautman és Thompson azt találták ki, hogy egyszerre két kötetet nyomjanak egymásra helyezve. Ezeket aztán kettévágták és összefűzték (hogy elkerüljék a kártevőket és a penészedést, ami a ragasztót megtámada volna).

Végül két verzió született a Katonai Kiadásokból: egy kisebb, képeslap méretű, ami a mellényzsebben is elfér és egy nagyobb, a nadrágzsebhez szabott fazon. Mindkettő fekvő formátum.

"Bárki találta is ki, hogy farzseb méretű legyen, egy zseni volt"

- lelkesedett az egyik katona. 

1943 októberében indult útjára az első szállítmány Katonai Kiadás, majd a következő négy éveben minden hónapban könyveket tartalmazó ládák utaztak át az óceánon.

A csendes-óceáni szigeteken világtól elzárt előörseinek ejtőernyővel dobták le, nagy tételben küldték kórházaknak és az utazásra várakozó katonák közt osztogatták"

- számolt be egy 1944-es riport.

A siker elsöprő volt. "Soha nem talált még ennyi könyv ilyen lelkes olvasóközönségre" - írta Cole. "A katonák olvasták őket sorban állás közben a katinban és a borbélynál, a lövészárkokban és a repülőkön légitámadásra menet" - emlékezett vissza Manning. 

Néhány katonának egész életében ezek voltak ez első könyvek, melyeket elejétől a végéig elolvasott.

A csapatok ünnepelték a szállítmányok érkezését és egymás között cserélgették az olvashatatlanságig elrongyolódott példányokat. "Olyan népszerűek voltak, mint a pin-up lányok" - mesélte egy katona. "Kidobni egyet olyan érzés volt, mintha megütnéd a nagyanyádat." 

Egyes kötetek önálló életet éltek a Katonai Kiadás után. Betty Smith, akinek A Tree Grows in Brooklyn című művét küldték a tengerentúlra tízszer annyi rajongói levelet kapott katonáktól, mint civilektől. Egy húszéves katona azt írta, hogy amikor maláriából gyógyult ez a könyv ébresztette fel "a halott szívét" és újra megtöltötte élettel. 

Katherine Anne Porter Válogatott novellái után záporoztak rá az önjelölt írók levelei, akik írástechnikákat és az írómesterséget akartak vele megvitatni.

1983-ban egy, a Kongresszusi Könyvtárban tartott rendezvényen Arnold Gates felidézte, hogy Carl Sandburg polgárháborúról szóló kötetét, a Storm Over the Landet gyömöszölte a sisakjába mielőtt elindult a frontvonalba. "A harcok közötti tűzszünetekben olvastam, hogy mit írt egy másik háborúról, ami megnyugvást és igazolást adott."

A hatás pedig mindkét irányba működött. A katonák ízlése egyes köteteketnek újra elhozta a sikert, ilyen volt például A nagy Gatsby is, ami első kiadása idején nem örvendett túl nagy népszerűségnek. A Katonai Kiadások megváltoztatták a puhakötéses könyvek megítélését és sikerült betörni az olcsó tömeggyártott könyvek piacára. Bár a projekt 1947-ben végetért, 1949-re a papírkötéses könyvek eladása 10 százalékkal meghaladta a keménykötésűekét.

(via Atlas Obscura)

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

Elhunyt Wilheim András zenetörténész

Január 20-án, hetvenhárom éves korában elhunyt Wilheim András, a 20. századi zene szakértője – tette közzé a Editio Musica Budapest.
Vizuál

„A traumatizált ember nem tud meggyőző lenni” – új magyar film az erőszak hatásáról

Aktuális és fontos kérdéseket feszeget Lőrincz Nándor és Nagy Bálint első játékfilmje, a Legjobb tudomásom szerint. Az év vége meglepetésfilmje a szexuális bántalmazás hatásait állítja középpontba – rendhagyó módon nem az áldozat, hanem annak férje szemszögéből. Interjú az alkotókkal.
Klasszikus

Kulcsok a hétvégi Richard Strauss-maratonhoz

A 20. század egyik legnépszerűbb zeneszerzője, Richard Strauss bőségesen merített a mitológia és az irodalom legfontosabb történeteiből. Kik is voltak azok a személyek, valós és kitalált alakok, akik a komponista legnépszerűbb műveit ihlették? Kislexikonunk a Müpa hétvégi Richard Strauss-maratonjához is vezérfonalul szolgálhat.
Vizuál

Szombat estig szabadon nézhető a Serge Gainsbourg-ról készült életrajzi film

Joann Sfar 2010-es filmje Serge Gainsbourg, a minden ízében rendhagyó és polgárpukkasztó művész, énekes, dalszerző, költő, filmrendező életútját eleveníti fel. A sok-sok zenei betéttel és letagadhatatlanul franciás hangulattal készült alkotás január 22-ig látható a Médiaklikk.hu oldalán.
Zenés színház

59 éves korában elhunyt Rafael Rojas tenor

A mexikói operaénekes több évadon át a Stefano Poda-féle Otellóban énekelt címszerepet a Magyar Állami Operaházban, ezt megelőzően pedig a Simándy100 gálát mentette meg a beugrásával Jonas Kaufmann helyett. Halálhírét az Opera közölte.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv magazin

„Esterházy Péter túl fogja élni a könyveket” - Kemény István köszöntője az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár megnyitóján

Az Evangélikus Országos Gyűjtemény legújabb ékessége, a mintegy 12 ezer kötetet számláló új könyvtár január 24-től látogatható előzetes regisztráció után. Az avató ünnepségen személyes hangú beszédet mondott Kemény István író is, aki elsőként a Fidelio olvasóival osztotta meg írását.
Könyv hír

Bartók Imre kapta az idei Mészöly Miklós-díjat

A díjat Lovak a folyóban című, 2021-ben a Jelenkor kiadónál megjelent regényéért vehette át Szörényi László irodalomtörténésztől, a Mészöly Miklós Egyesület elnökétől – adta hírül a Litera.
Könyv hír

Nyáry Krisztián tiltott szerelmekről ír

Február 14-én különleges kötet jelenik meg a Corvina Kiadó gondozásában. A Tiltott irodalom – Klasszikus irodalmi művek az azonos neműek közötti szerelemről című antológia a „Nem kötelező” sorozat második darabjaként kerül a könyvesboltok polcaira.
Könyv hír

Ők kapják idén a Baumgarten-emlékdíjat

Harmadik alkalommal jelentették be a Kukorelly Endre kezdeményezésére létrehozott elismerés díjazottjait. A teljes egészében közösségi adományokból finanszírozott Baumgarten-emlékdíjak átadására a vírushelyzet miatt később kerül sor.
Könyv magazin

Vámos Miklós: Zenére legalább annyira szükségünk van, mint tejre és kenyérre

Vámos Miklós ismét megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal Kollár-Klemencz László a Magvetőnél megjelent Öreg Banda című, legújabb családregényét ajánlja olvasóink figyelmébe.