Könyv

A kimondások és az elhallgatások írója – Tompa Andrea

2018.11.23. 15:20
Ajánlom
Írásaiban az emlékezés lehetőségeit és nehézségeit kutatja, mind regényeiben, mind kritikáiban tetten érhető érzékeny, elemző látásmódja, amely a legapróbb részleteket sem hagyja figyelmen kívül. Tompa Andrea KULT50-ben megjelent portréja.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

„Egyidős vagyok a diktatúrával” – mondja a kolozsvári születésű Tompa Andrea a Revizor Online-nak adott interjújában. 1990 óta él Budapesten, de erdélyi identitása erősen összekapcsolódik írói munkásságával. Mindhárom regénye – A hóhér háza (2010), a Fejtől s lábtól (2013) és az Omerta (2017) – a szülővárosában játszódik.

Nem tudom, hogy ez a város még hány réteget tartogat számomra, de ezek mindig más városok.” (maszol.ro)

Az ELTE bölcsészkarán végzett orosz szakon, majd az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársa volt 2000-től 2008-ig. 2005 óta a Színház folyóirat szerkesztője, 2015-től főszerkesztője. Szerkesztőként és szerzőként részt vett több magyar színháztörténeti kiadvány létrehozásában, íróként pedig több rangos díjjal büszkélkedhet: 2013-ban Békés Pál-díjat, 2014-ben Artisjus- és Déry Tibor-díjat, 2015-ben pedig Márai Sándor-díjat kapott.

Írói érdeklődésének központjában az emlékezet, a múlt feldolgozhatósága, a kimondás és a hallgatás áll.

Történelmi tárgyú regényei a fikción keresztül próbálnak közelíteni a múlt valóságához. A szerző széles körű történelmi tudása, amelyet hosszas kutatómunkával szerzett meg a regények írását megelőző időszakokban, fiktív, korlátozott tudású elbeszélők nézőpontjain szűrődik át, és ezekből a mozaikokból áll össze egy-egy múltbéli, traumatikus korszak képe.

Tompa Andrea

Tompa Andrea (Fotó/Forrás: eMasa)

Első regénye, A hóhér háza egy általa is megélt korszakról, a nyolcvanas évek Romániájáról, a Ceaușescu-diktatúráról szól. Tompa itt a félmúlt valós, felismerhető szereplőit teszi fiktív elbeszélőkké, rajtuk keresztül halad a személyestől a közösségi felé, a mikrotörténetektől a teljes egész irányába. „Igazi posztmodern regény, ahol ez nemcsak szólam vagy a kényszerítő divat következménye, hanem az elbeszélés olyan formája, amely képes narratológiai szerkezetébe fogadni az emlékezés folyamatát. Egymás mellé rendelt emléktöredékek mellérendelt sorozata, hosszú mondatok emlékfutamainak láncolata, amelynek lezáratlanságot mindig nélkülöző, továbbgördülő központozatlansága, nevezetesen a pontok hiánya ügyesen teremti meg azt a zaklatottságot és bizonytalanságot, amellyel a velünk élő félmúlthoz viszonyulunk.” (Tiszatáj Online)

A Fejtől s lábtól a trianoni békeszerződés időszakának traumáját tematizálja két erdélyi orvos történetén keresztül.

Tompa regényének talán legnagyobb érdeme (…), hogy hozzá mert nyúlni egy tabuként kezelt témához, jelesül a trianoni trauma kérdésköréhez is.

Talán nem szükséges ecsetelni, mennyi buktatóval jár egy efféle vállalkozás, milyen könnyen vezethet irodalmi, illetve etikai-politikai zsákutcába. A Fejtől s lábtól írójának mégis mintha sikerült volna mindezeket elkerülnie” – írja Palojtay Kinga a Jelenkorban.

Omerta3-202625.jpg

Tompa Andrea: Omerta

Az Omerta című regényben, amely négy szereplő – egy széki asszony, egy kolozsvári lány, egy szerzetesnő és egy rózsatermesztő férfi – személyes történetén keresztül mesél az ötvenes évek Kolozsvárjáról, a kimondások és az elhallgatások viszonyán keresztül mutatja be az emlékezést, annak lehetőségeit és nehézségeit.

A traumához valahogy mindig visszatérünk, csak azt látjuk, hogy egyre kevésbé bénító, és új szempontokat hoz be, új kérdéseket vet föl, új megértést nyit meg. A teljes feldolgozás valószínűleg azt jelentené, hogy elfelejtjük az egészet. Ez viszont egyszerűen nem megy.” (Könyves Blog)

Tompa jelenleg a legelismertebb színházi folyóirat, a Színház főszerkesztője, 2009 és 2015 között pedig a Színházi Kritikusok Céhének vezetője volt. Bár írói és kritikusi munkássága erősen szétválik, személyéből fakadó hasonlóságok megfigyelhetőek a kettő között. Mind regényeiben, mind szakkritikáiban tetten érhető érzékeny, elemző látásmódja, amely a legapróbb részleteket sem hagyja figyelmen kívül.

Tompa Andrea több, vele készült interjúban hangsúlyozta, a kritikus feladata az – bármilyen nehéz is a színházi élet kettéosztottságában ennek megfelelni –, hogy megtanuljon elvonatkoztatni a színházi előadásokat körülvevő politikai környezettől. Az ő dolga „az előadást látni, láttatni, elemezni, érteni akarni és elfogadni az élményt, ha van, egyszóval a szakmájánál maradni”. (Fidelio)

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Fejléckép: Belicza László Gábor

Tompa Andrea és Bödőcs Tibor kapta a Libri irodalmi díjakat

Kapcsolódó

Tompa Andrea és Bödőcs Tibor kapta a Libri irodalmi díjakat

A Libri irodalmi díj és a Libri irodalmi közönségdíj ünnepélyes díjátadóját május 15-én este tartották a Budapest Music Centerben.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Rubens mesterien csempészett rejtett üzeneteket a képeire

Profin és gyakran ironikusan vegyítette munkáiban más mesterek stílusjegyeit, megújította az egyházi festmények nyelvét és még a flamand kárpitművészet felélesztésére is maradt ideje.
Vizuál

A legjobban várt januári filmek

Hűvös, szürke januári estéken jó dolog moziba járni, mostanában különösen, mert fontos és izgalmas filmek érkeznek, legtöbbjük számos kategóriában Oscar-díjra jelölt. Szubjektív válogatásunkból a francia szerzői film és egy különleges dokumentumfilm sem maradhatott ki. 
Klasszikus

Tizenhét állomásos országos turnéra indul Boros Misi

A Filharmónia Magyarország és a Virtuózok szervezésében első országos turnéjára indul a 16 éves Boros Misi. A Virtuózok klasszikus zenei tévés tehetségkutatóból ismert zongoraművész kimondottan e turné állomásaira összeállított műsorát 17 városban hallhatja a közönség.
Vizuál

Drágakőre készült festményre bukkantak a múzeumi raktárban

Hamarosan a közönség is megtekintheti a 17. századi Antonio Tempesta egyik különleges alkotását. Az elmúlt évek kutatásai tisztázták a műtárgy múzeumba kerülésének, majd leltárból való törlésének történetét. Ezzel párhuzamosan megkezdődött a drágakő lapra (lápisz lazuli) festett mű körültekintő restaurálása is. Az alig egy milliméter vastag kőlap mindkét oldalán egy ószövetségi jelenet látható. 
Könyv

Pintér Béla is Baumgarten-emlékdíjat kapott

Kukorelly Endre az állami kitüntetések elfogultsága miatt élesztette fel a díjat, amelynek összegét közösségi finanszírozásból fedezték.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv gyász

Meghalt Christopher Tolkien, A Gyűrűk Ura írójának fia

A 95 éves korában elhunyt Christopher Tolkien az író harmadik, legfiatalabb fia volt, ő kezelte apja hagyatékát és ő rajzolta az eredeti Gyűrűk ura-térképet is.
Könyv interjú

A nő vagy szent anya, vagy prostituált? – Interjú Hidas Judit íróval

Könyv egy negyvenes nőről, aki keresi önmagát, mert úgy érzi, szép lassan eltűnik abban, hogy megfeleljen a környezete elvárásainak. Hidas Judit Boldogság tízezer kilométerre című novellafüzérének főhőse, Anna, a hagyományos női szerepek és a karrier közt őrlődik. S vajon hányan vagyunk hasonló helyzetben? Mikor vesszük észre – vagy egyáltalán észrevesszük-e –, hogy apránként föladjuk magunkat? Fájdalmasan sokakat érintő problémákról és tabukról beszél ez a könyv, ami láthatóvá teszi a társadalmi elvárások mögött szenvedő egyént: a nőt. A könyv szerzőjével, Hidas Judittal beszélgettünk.
Könyv hír

Pintér Béla is Baumgarten-emlékdíjat kapott

Kukorelly Endre az állami kitüntetések elfogultsága miatt élesztette fel a díjat, amelynek összegét közösségi finanszírozásból fedezték.
Könyv hír

Egy repülőből csináltak könyvtárat gyerekeknek

Ifjúsági könyvtárrá alakítottak egy Boeing 737-es repülőgépet Mexikóvárosban.
Könyv ajánló

„…én láttam a világot” - Csoóri Sándor Emlékest

Csoóri Sándor február 3-án lenne 90 éves. Rátóti Zoltán rendezésében a költő szülőföldről, szerelemről és közéleti felelősség vállalásról írt verseiből tartanak emlékestet a Pesti Vigadóban.