A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:
„Egyidős vagyok a diktatúrával” – mondja a kolozsvári születésű Tompa Andrea a Revizor Online-nak adott interjújában. 1990 óta él Budapesten, de erdélyi identitása erősen összekapcsolódik írói munkásságával. Mindhárom regénye – A hóhér háza (2010), a Fejtől s lábtól (2013) és az Omerta (2017) – a szülővárosában játszódik.
Nem tudom, hogy ez a város még hány réteget tartogat számomra, de ezek mindig más városok.” (maszol.ro)
Az ELTE bölcsészkarán végzett orosz szakon, majd az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársa volt 2000-től 2008-ig. 2005 óta a Színház folyóirat szerkesztője, 2015-től főszerkesztője. Szerkesztőként és szerzőként részt vett több magyar színháztörténeti kiadvány létrehozásában, íróként pedig több rangos díjjal büszkélkedhet: 2013-ban Békés Pál-díjat, 2014-ben Artisjus- és Déry Tibor-díjat, 2015-ben pedig Márai Sándor-díjat kapott.
Írói érdeklődésének központjában az emlékezet, a múlt feldolgozhatósága, a kimondás és a hallgatás áll.
Történelmi tárgyú regényei a fikción keresztül próbálnak közelíteni a múlt valóságához. A szerző széles körű történelmi tudása, amelyet hosszas kutatómunkával szerzett meg a regények írását megelőző időszakokban, fiktív, korlátozott tudású elbeszélők nézőpontjain szűrődik át, és ezekből a mozaikokból áll össze egy-egy múltbéli, traumatikus korszak képe.
Tompa Andrea (Fotó/Forrás: eMasa)
Első regénye, A hóhér háza egy általa is megélt korszakról, a nyolcvanas évek Romániájáról, a Ceaușescu-diktatúráról szól. Tompa itt a félmúlt valós, felismerhető szereplőit teszi fiktív elbeszélőkké, rajtuk keresztül halad a személyestől a közösségi felé, a mikrotörténetektől a teljes egész irányába. „Igazi posztmodern regény, ahol ez nemcsak szólam vagy a kényszerítő divat következménye, hanem az elbeszélés olyan formája, amely képes narratológiai szerkezetébe fogadni az emlékezés folyamatát. Egymás mellé rendelt emléktöredékek mellérendelt sorozata, hosszú mondatok emlékfutamainak láncolata, amelynek lezáratlanságot mindig nélkülöző, továbbgördülő központozatlansága, nevezetesen a pontok hiánya ügyesen teremti meg azt a zaklatottságot és bizonytalanságot, amellyel a velünk élő félmúlthoz viszonyulunk.” (Tiszatáj Online)
A Fejtől s lábtól a trianoni békeszerződés időszakának traumáját tematizálja két erdélyi orvos történetén keresztül.
Tompa regényének talán legnagyobb érdeme (…), hogy hozzá mert nyúlni egy tabuként kezelt témához, jelesül a trianoni trauma kérdésköréhez is.
Talán nem szükséges ecsetelni, mennyi buktatóval jár egy efféle vállalkozás, milyen könnyen vezethet irodalmi, illetve etikai-politikai zsákutcába. A Fejtől s lábtól írójának mégis mintha sikerült volna mindezeket elkerülnie” – írja Palojtay Kinga a Jelenkorban.
Tompa Andrea: Omerta
A traumához valahogy mindig visszatérünk, csak azt látjuk, hogy egyre kevésbé bénító, és új szempontokat hoz be, új kérdéseket vet föl, új megértést nyit meg. A teljes feldolgozás valószínűleg azt jelentené, hogy elfelejtjük az egészet. Ez viszont egyszerűen nem megy.” (Könyves Blog)
Tompa jelenleg a legelismertebb színházi folyóirat, a Színház főszerkesztője, 2009 és 2015 között pedig a Színházi Kritikusok Céhének vezetője volt. Bár írói és kritikusi munkássága erősen szétválik, személyéből fakadó hasonlóságok megfigyelhetőek a kettő között. Mind regényeiben, mind szakkritikáiban tetten érhető érzékeny, elemző látásmódja, amely a legapróbb részleteket sem hagyja figyelmen kívül.
Tompa Andrea több, vele készült interjúban hangsúlyozta, a kritikus feladata az – bármilyen nehéz is a színházi élet kettéosztottságában ennek megfelelni –, hogy megtanuljon elvonatkoztatni a színházi előadásokat körülvevő politikai környezettől. Az ő dolga „az előadást látni, láttatni, elemezni, érteni akarni és elfogadni az élményt, ha van, egyszóval a szakmájánál maradni”. (Fidelio)
Mi ez a sorozat?
Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.
Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>
Fejléckép: Belicza László Gábor
hírlevél
