Könyv

A kis herceg írójának halála máig rejtély

75 éve hunyt el Antoine de Saint-Exupéry
2019.07.30. 16:00
Ajánlom
Az elhivatott pilóta mellesleg remek író is volt – repülés közben szerezett élményeit vetette papírra. 1944. július 31-én halt meg Antoine de Saint-Exupéry. 
Img648-StEx-2-134924.jpg

Antoine de Saint-Exupéry iskolásként 1910-1911-ben (Fotó/Forrás: wikipedia)

Lyonban született 1900. június 29-én régi arisztokrata családban. A Képzőművészeti Főiskolán építészetet tanult, majd 1921-ben bevonult katonai szolgálatra, ahol repülős kiképzést kapott, ezzel gyerekkori vágya teljesült. Előbb az akkor francia gyarmat Marokkóban lett pilóta, később egy repülőezredben hadnagyként szolgált Párizs mellett. 1923-ban leszerelt, egy ideig hivatalnok, majd nem túl sikeres gépkocsiügynök volt, másfél év alatt mindössze egy teherautót tudott eladni.

A következő esztendőkben oroszlánrészt vállalt a polgári légiposta-szolgáltatás kiépítésében.

1927-ben az első francia légitársaság pilótája lett a Toulouse-Dakar vonalon, majd másfél évig a marokkói Cap Juby légitámaszpont parancsnokaként próbált közvetíteni a berber felkelők és a franciák között, és több elfogott pilóta életét mentette meg. Ekkor már dolgozott A déli futárgép című regényén, amely végleges formájában 1928-ban jelent meg. Egy évvel később Buenos Airesbe utazott, ahol másfél évet töltött az Aeroposta Argentina igazgatójaként.

1931-ben feleségül vette Consuelo Suncint, egy argentin újságíró özvegyét, aki - egyes kritikusok szerint - A kis herceg rózsájának ihletője volt.

Consuelo_en_1942_a_Montreal-134919.jpg

Consuelo de Saint Exupéry 1942-ben (Fotó/Forrás: wikipedia)

Ugyancsak 1931-ben jelent meg Éjszakai repülés című regénye, amely rögtön Fémina-díjat kapott, lefordították angolra, később film és opera is készült belőle.

Saint-Exupéry 1935-ben megkísérelte megdönteni a Párizs-Saigon légi út rekordját, gépe azonban lezuhant a Líbiai-sivatagban és társával öt napig bolyongott étlen-szomjan, mire rájuk találtak. Ebből az élményből született meg 1939-ben Az ember földje, amely elnyerte a Francia Akadémia Regény Nagydíját. 1936-ban Spanyolországba utazott, hogy tudósításokat írjon a polgárháborúról, és ekkor kezdte írni - befejezetlenül maradt - Citadella című művét, amely csak halála után jelent meg.

1939-ben, a második világháború kitörése után a negyvenéves író felderítő pilóta lett a francia légierőnél. Az összeomlás után Portugálián át kijutott az Egyesült Államokba, New Yorkban, majd egy ideig a kanadai, francia nyelvű Québecben élt. Ebben az időszakban két írása is megjelent; az első, a Levél egy túszhoz ahhoz a negyvenmillió emberhez szólt, akik a megszállás idején is Franciaországban maradtak.

A másik a század talán legkedveltebb irodalmi meséje, "a gyermekeknek és felnőtteknek" szánt A kis herceg, amelyet az író maga illusztrált.

1943 márciusában ismét Észak-Afrikába ment, és - bár magát de Gaulle-ellenesnek mondta - csatlakozott a tábornok vezette szabad francia haderőhöz. 1944 után kora miatt nem engedték repülni, ő azonban minden követ megmozgatott a tilalom feloldása érdekében, még Roosevelt elnök fia is közbenjárt érdekében. Először csak öt felszállásra kapott engedélyt, majd még hármat sikerült kiharcolnia. Nyolcadjára 1944. július 31-én reggel szállt fel Lightning P-38-as gépével Korzikáról, de többé nem tért vissza.

GettyImages-3438092-135049.jpg

Antoine de Saint-Exupery (1900 - 1944) A kis herceg írója, 1935 (Fotó/Forrás: Hulton Archive/Getty Images Hungary)

Gépének roncsait 2000 májusában találták meg a Marseille-hez közeli Riou szigeténél, 100 méter mélyen a Földközi-tengerben.

Halálának körülményeit a mai napig legendák övezik: egyes feltételezések szerint öngyilkos lett, mások szerint rosszul lett és lezuhant, a legvalószínűbb, hogy lelőtték a németek

- 2008-ban egy német háborús veterán, Horst Rippert azt állította, hogy ő lőtte le az író gépét.

2013-ban a marokkói Tarfayában, az író egykori szolgálati helyén nyílt Saint-Exupéry Múzeum, 2014 júniusában pedig a kelet-franciaországi Saint-Maurice-de-Remens-ban, a régi családi kastélyban rendeztek be múzeumot. Saint-Exupéry legnépszerűbb műve, A kis herceg több mint 220 nyelven és dialektusban jelent meg, 80 millió példánnyal, és napjainkban is "a világ 50 legolvasottabb könyve" között szerepel. Készült belőle musical, rádiójáték, képregény, színpadi adaptáció és bábjáték is.

Antoine_de_Saint-Exupery_-_Le_Petit_Prince_-_12-141259.jpg

Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg (Fotó/Forrás: wikipedia)

Saint-Exupéry életéről több film és egy színdarab is készült, amelyet Saint-Ex címmel 2011-ben mutattak be az amerikai Westonban. A nevét viseli számos intézmény, köztük a lyoni repülőtér, egy 1975-ben felfedezett aszteroida (2578 Saint-Exupéry), és egy argentínai nemzeti parkban hegyet is elneveztek róla. Az euro bevezetése előtt az író és az általa rajzolt kis herceg-alak volt látható az 50 frankos bankjegyen.

Saint-Exupéry kalandos munkája, hivatása iránti rajongó szeretete bőséges élményanyagot nyújtott irodalmi műveihez.

Számára az írás elsősorban saját élményeinek naplószerű rögzítését jelentette, megörökítését annak a különleges, átfogó nézőpontnak, amelyet a repülés nyújtott.

Regényeiben, melyek főképp önvallomások és elvont reflexiók lejegyzései, nem követi a történetre épülő hagyományos regényírói módszereket. Írásai lazán egymásba kapcsolódó meditációk, amelyek a repülés adta szabadság élményét, a bajtársiasság tisztaságát, a nehézségek leküzdésének szépségét és a másokkal szembeni felelősséget méltatják.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Klasszikus

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Klasszikus

Bogányi Tibor karmesteri pálca helyett csellót ragad A magyar kultúra napján

Magyar zeneszerzők művei csendülnek fel 2021. január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján 19.30 órakor a Müpában. A pécsi zenekar ünnepi koncertjét a Müpa Home ingyenes közvetítéssorozat keretében élőben követheti majd a közönség az intézmény online platformjain.
Klasszikus

Valós időben, koncert közben is nézői kérdésekre válaszol Hámori Máté és az ÓDZ

No, persze biztosított a zavartalan zeneélvezet is. Az Óbudai Danubia Zenekar új sorozatában a kulisszák mögé vezet, hogy belülről nézzük meg, hogyan folyik egy zenekari próba, mit csinál egy karmester és hogyan születik meg a koncert.
Jazz/World

„Réteken és mezőkön improvizáltam hosszasan”

Nyolcadik szerzői lemezét készítette el Tóth Viktor, a hazai jazz-színtér különleges alakja. A szaxofonos, zeneszerző Have No Fear című albumát a Tóth Viktor Arura Trió rögzítette, az élő anyag ihletője a természet volt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Mészöly-centenáriummal indul a Várkert Irodalom sorozata

Streamelt esttel jelentkezik a Várkert Bazár január 21-én. A Mészöly Miklós személye köré szerveződő esten szóba kerülnek az író alkotásai, a rá ható és általa teremtett stílusirányzatok, valamint iskolák, de megelevenedik a Polcz Alaine-nel kötött házassága is, melynek 53 évét irodalmi művek és levelek őrzik.
Könyv magazin

„Egy tájba lépek ki, ahová a másik nem követhet” – 100 éve született Mészöly Miklós

1921. január 19-én született a 20. századi magyar irodalom egyik legnagyobb hatású írója, Mészöly Miklós. Életműve gerincét elbeszélések, novellák, kisregények alkotják, de több esszé-, publicisztika-, dráma- és mesekötet is fűződik a nevéhez.
Könyv magazin

Vámos Miklós: Prűd lelkűek legyenek óvatosak ezzel a könyvvel

Az új évben is folytatódik a Fidelio.hu-n Vámos Miklós sorozata, amelyben a népszerű író megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal Bakos Gyöngyi Nyolcszáz utca gyalog című első kötetét ajánlja. Gondolataira a könyv szerzője reagál.
Könyv magazin

Mindent a mi Budapestünkről – Így éled újjá a Városháza Kiadó

Ha hiányozna Budapest, ideje könyvekbe menekülni. Schiffer Jánossal, a Városháza Kiadó vezetőjével a főváros saját könyvkiadójáról beszélgettünk.
Könyv magazin

Az „igazi” Lúdas Matyi – kiről mintázta Fazekas Mihály a legnagyobb hősét?

Fazekas Mihály legismertebb művének, a Lúdas Matyinak keletkezéséről alig tudunk valamit. Vargha Balázs irodalomtörténész szerint az író Csokonai Vitéz Mihály Dorottyájából vette át az alapmotívumokat, de arról, hogy kit is rejt Matyi és Döbrögi figurája, megoszlanak a vélemények.