Mi az a baba- és kölyökolvasójegy?
A könyvtárak folyamatosan próbálkoznak új szolgáltatások bevezetésével. Az elmúlt években ezek közül az egyik legsikeresebb a bababarát könyvtárak elindítása, ami az egyik Országos Könyvtári Napok-programból nőtte ki magát. Itt a három év alatti kisgyerekekről van szó, akik szülőkkel, nagyszülőkkel látogatják a könyvtárat. A gyerekeknek csúszni-mászni alkalmas szőnyegpadlós, párnás környezetet alakítottunk ki képeskönyvekkel és természetesen a szülőknek megfelelő szakirodalommal.
A foglalkozásokon höcögtetőket, dúdolókat, ritmusos mozgást tanítunk, ezeket gyakorolják a fiatal anyukák a babákkal, míg a következő héten újakat ismerhetnek meg.
A járvány miatt tavasszal a foglalkozások is abbamaradtak, azonban a kollégáim videóra vették két könyvtáros közreműködésével az új programokat, amik meglepően népszerűek lettek a neten. Míg a foglalkozásokon csak tizenöt szülő lehet jelen, addig a videók virtuálisan több száz emberhez elértek. A babák a saját maguk jogán iratkoznak be a könyvtárba. Kifejezetten az ő számukra alkottuk meg Marék Veronikával a babaolvasójegyet, amit 3 éves korukig használhatnak. Sokan közülük óvodásként is maradnak, ezt követően a kölyökolvasójegynek lesznek a tulajdonosai nagyjából 10 éves korukig, és bízunk benne, hogy sokan felnőttként is maradnak.
Kislány könyvtárban (Fotó/Forrás: Pixabay)
A legfiatalabb mellett a legidősebb generációra is gondoltak, hiszen elindult a Nagyi.net program is.
A célunk az, hogy aki babakorban elindul a könyvtárba, az egészen idős koráig látogassa az intézményt. Ez szerencsére a valóságban is sokszor így van. Kiemelt figyelmet fordítunk az idős emberekre. Nő a lakosság átlagéletkora, s az idősebb korosztály tagjai közül sokan tele vannak ambícióval, tanulásra készek. Itt kiemelt terület a digitális írás-olvasás, amelyet évtizedek óta tanfolyamokon oktatunk számukra a könyvtárakban.
Az időseknél is olyan könyvtáros kell, aki ért hozzájuk. Tudja, milyen gondjaik merülnek fel, hogyan kell nekik megmutatni a dolgokat, miképp fogják megérteni az újdonságokat, és aki nem mellesleg motiválni is képes őket. A nagyik nagyon speciális foglalkozást igényelnek, olyan tematikát kell összeállítani, amely felkelti az érdeklődésüket. A témák között első helyen a családtagokkal való kapcsolattartás áll, de megtanulnak például keresni is az interneten. Ma már nagyon sok nagyi a netről főz, de szabás-varrás mintákat is gyakran töltenek le. Amellett, hogy a rokonaikkal tudják tartani a kapcsolatot az itt megszerzett képességekkel,
közösségre is találnak a könyvtárban.
Ennek a legmagasabb szintje, amikor önszerveződnek. Megalapították például Kecskeméten is a Nagyi.Net Plusz klubjukat. Csetelnek, facebookoznak egymással. Minden hónapban egyszer eljönnek a könyvtárba, ahol az ő kérésüknek megfelelően tanítunk nekik valami újat. Ezek a kérések néha egészen meglepő tájékozottságot árulnak el, például szeretnének képeket letölteni, vágni, szerkeszteni.
Nagyon fontos, hogy a könyvtárosok értsenek az adott korosztály nyelvén, tudják, hogy szóljanak hozzájuk, mi foglalkoztatja őket.
Éppen ezért jellemző a könyvtáros végzettség mellett a több diploma, gyakorlat. Van óvónő, pedagógus, szociológus, zenész, nyelvész, informatikus végzettségű könyvtárosunk, akik az iskolásokkal és olyan is, akik a kamaszokkal vagy az idősekkel foglalkoznak. A kamaszokat a legnehezebb megszólítani és bevonni a könyvtár életébe. Fontos, hogy befogadó közeget hozzon létre a könyvtár, mindenkinek legyen meg a maga zuga.
Ramháb Mária, az Informatikai és Könyvtári Szövetség és a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár igazgatója (Fotó/Forrás: Informatikai és Könyvtári Szövetség)
Míg egy nagyobb városban válogatni lehet a programok közül, egy néhány száz fős településen a könyvtár lehet a kevés kulturális program központja. Hogyan tudnak segíteni abban, hogy a kis intézmények is ugyanolyan lehetőségekkel induljanak, mint nagyobb társaik?
Nagy különbség van egy akármilyen kicsi, de élő, „valóságos” könyvtár és egy félig alvó között. Tudok példát hozni olyan kistelepülési könyvtárra, ahol hihetetlen nyüzsgés van. Ha rendbe hoztunk egy könyvtárat, akkor ezután azon múlik a dolog, hogy van-e olyan könyvtáros, aki ismeri a helyi körülményeket, ott él a településen.
A lelkes könyvtárosok a mozgatórugói, motorjai a könyvtáraknak – így gyakran a település életének is.
Az IKSZ nemcsak szakmai érdekképviseletet lát el, hanem szolgáltatásokat nyújt minden típusú könyvtárnak, elsősorban országos programok koordinálásával. Ilyen például az Országos Könyvtári Napok, vagy az Internet Fiesta, amelyhez 5-6 ezer programmal csatlakozik egy hét alatt 1500 könyvtár. Ezek megvalósítását pályázati forrásból közös portál működtetéssel, promóciós anyagokkal, szakmai napokkal segíti a szervezet. Igy fejlődnek egyre szélesebb körben a könyvtárak szolgáltatásai, hiszen arra kell törekednünk, hogy egy gyerek amiatt ne szenvedjen végletes hátrányt, hogy hova született. A könyvtárnak mindenhol az esély megadására kell törekednie szolgáltatásaival.
hírlevél
