Könyv

A KULT50 bemutatja: Dragomán György

2017.10.22. 12:46
Ajánlom
Büszke rá, hogy író lett, neki sikerült az, amire édesapjának nem volt lehetősége. Dragomán György portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

A 2017 júniusában megjelent  KULT50 kiadványban szereplő portré szó szerinti utánközlése.

Dragomán György

Dragomán György

Dragomán György azon kevés kortárs magyar íróink egyike, akinek neve igen jól cseng külföldön is. Olyannyira, hogy második regényét, A fehér királyt egy nemzetközi filmkészítő gárda vászonra is álmodta, s bár az egész estés mozifilm nem nyerte el a legnagyobb szakmai elismeréseket, a szerző nevét megismerte a világ.

Dragomán lassan harmadik évtizede él Magyarországon.

Marosvásárhelyen született, de a család életét ellehetetlenítette a magyarellenes hangulat és a diktatúra. Édesapja tanársegéd volt a marosvásárhelyi egyetemen, de magyarként nem lehetett adjunktus, sőt ki is rúgták, mert azzal vádolták, a román diákoknak rosszabb jegyeket ad. Majd amikor általánossá váltak a házkutatások, a magyarok elleni atrocitások, úgy döntöttek, szöknek. 1988-ban Szombathelyre érkeztek. Itt ismerte meg a gimnáziumi évek alatt későbbi feleségét, Szabó T. Anna költőnőt, akivel két fiút nevelnek, Gábort és Pált. Dragomán tizenhárom éves kora óta ír.

Büszke rá, hogy író lett, neki sikerült az, amire édesapjának nem volt lehetősége.

„Ezt a regényt (a Máglya címűt – a szerk.) még olvasta az apám. Nyomtatva ugyan nem, de a kéziratot igen. Januárban készültem el vele, és ő februárban halt meg, pont a megjelenés előtt. Nagyon bántott, hogy viszonylag fiatalon, 62 éves korában váratlanul, ráadásul a születésnapján távozott. Nem voltam felkészülve, hogy elveszítem. Évekig a tőle örökölt zakóban jártam felolvasni, pedig voltak sajátjaim. Eltartott egy darabig, amíg ezt kihevertem. Számomra nagyon fontos, hogy író lettem, mert ő nem lett az, csak akart. Közölt novellákat, de regényt sosem írt. Az első könyvemet ezért neki ajánlottam.

Úgy éreztem, helyette írom

– nyilatkozta a 24.hu-nak adott interjúban.

Dragomán György

Dragomán György

Dragomán György az ELTE angol–filozófia szakára járt, tagja volt a neves Eötvös József Collegiumnak és a Láthatatlan Kollégiumnak is. Végül a filozófiát három év után abbahagyta. Az angolt elvégezte, sőt a hároméves PhD-képzést is, közben öt éven át írta A pusztítás könyvét, amely 2002-ben jelent meg. Ezt követte 2005-ben a Magvetőnél közreadott második regény, A fehér király, amely világszerte több mint harminc nyelven jelent meg, köztük németül, angolul, norvégül, hollandul, bolgárul, szerbül, lengyelül, szlovénul és finnül. Ezután jött a Máglya 2014-ben és az Oroszlánkórus 2015-ben. Írásait közölte a Holmi, a Mozgó Világ, a Jelenkor, az Élet és Irodalom, az Alföld, a Népszabadság és a Kritika. Megjelent műfordítása is, Samuel Beckett Watt című regénye.

Díjai között találjuk a Mozgó Világ-nívódíjat, a Bródy-, Déry Tibor- és Márai Sándor-díjat, az Artisjus Irodalmi Díjat, a Román Kultúra- és az Arany Medál-díjat. 2007-ben munkásságát József Attila-díjjal is elismerték. Kortársai és kritikusai Bodor Ádám méltó utódjának tartják: „a mesterhez [számos jegy fűzi]: az erdélyi háttér, az elbeszélés visszavívott öröme, a kegyetlenség és elnyomás visszafogott ábrázolása, a roppant kidolgozott, nyomatékos stílus, s végül általában bizonyos lidérces, dermesztően tárgyilagos, mégis látomásos ábrázolás” – olvasható a Magyar Narancsban.

Bármennyire is realisztikus és vérfagyasztó a produktum, Dragomán általában mosolyog.

Erre a mosolyra, a mosoly üzenetére pedig a vele interjút készítők gyakran rá is kérdeznek. „Amikor az első novellámat publikáltam, akkor is készült olyan kép, amelyen nagyon mosolygok. Nyilván azért, mert az az első publikációm volt. Kérdezték is tőlem: »Maga ilyet ír, és így vigyorog hozzá?« (nevet). És akkor mondtam: »A mosollyal az van, hogy örülök a túlélésnek, mert írni durván életveszélyes dolog!« Az ember szemben van a sötétséggel, és van esély rá, hogy akár bele is halhat. Nem akarom ezt túldramatizálni, de valóban így van. És ez a mosoly arról szól, hogy az ember szemberöhögi a halált is! Meg ezt az egész sötétséget. Ezt kell csinálni, szembe kell röhögni. Tehát tulajdonképpen örülök, hogy túléltem.” – mondta Vas Ágnesnek a Prémium Magazinnak adott interjújában.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron megjelent a hazai médiapiac hiánypótló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunk bemutatja az összes beválogatott alkotót, valamint felvezet egy különleges kampányt, amelyről december elején rántjuk le a leplet.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, látogasson el valamely Libri könyvesboltba vagy rendelje meg online, ide kattintva!

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Apukák, korhelyek, Alberich, gonosz vagy borvirágos pasik

Nem is igazi basszus, inkább bariton, mondja magáról. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a legjelentősebb operajátszó helyekre hívják. Pünkösdkor például Salzburgba, de az alábbi beszélgetéshez is Párizsba telefonáltunk. Márciusban A Mester és Margarita premierjén láthatjuk színpadon.
Klasszikus

A 94 éves Kurtág György Mozartot játszik – VIDEÓ

Feleségének, Mártának tett ígéretét teljesíti be azzal, hogy február 19-én előadja Mozart F-dúr szonátáját a BMC-ben.
Zenés színház

Vitray Tamás Händel-operában lép színpadra

Nem mindennapi operabemutatóval készül idei évadára a Szegedi Szabadtéri. Händel vígoperai jellegű művében, az Agrippinában Mester Viktória és Ludovik Kendi mellett Vitray Tamás is színpadra lép.
Klasszikus

Richter, Ojsztrah és Rosztropovics közös Beethoven-felvétele, ami borzalmasan sikerült

Maga Richter is azt mondta rá, nem hajlandó vállalni, de nem volt mit tenni, az EMI klasszikus zenei supergroup-ot álmodott magának.
Plusz

9,3 milliárd forintot kaptak tavaly a zeneszerzők

2019-ben több mint 17 ezer új dal született és közel 14 ezer magyar szerző részesült jogdíjból. Minden korábbinál több jutott a hazai alkotóknak, mint a külföldieknek: közel 5 milliárd Ft jogdíjat kaptak egy év alatt. Az Artisjus szerzői egyesület közzétette 2019-es zenepiaci statisztikáit.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Százharminc éves Debrecen első nyilvános könyvtára

 A Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára 130 évvel ezelőtt megnyitotta olvasótermét, ezzel létrejött Debrecen első nyilvános könyvtára.
Könyv magazin

Az irodalom "bonyolult" férfialakjainak társkereső hirdetései

A könyvekben élvezzük a bonyolult jellemmel rendelkező titokzatos férfiakat, akik nehéz sorsot cipelnek, esetleg titkokat is rejtegetnek. Kérdés, hogy ezek a tulajdonságok egy randi esetén is ilyen vonzóak lennének-e.
Könyv ajánló

Napi Tandori a Tiszatájon

A Tiszatáj folyóirat és a Tiszatájonline szerkesztősége sorozatot indít, a szerző kéziratos töredékeiből, vázlataiból, írásokból és rajzokból, valamint a művész jellegzetes ideogrammáiból naponta bemutatnak egyet.
Könyv magazin

Tönkretették a Doktor Zsivágó írójának életét a Nobel-díj miatt

Az orosz költő, író eleinte festőnek, majd zenei pályára készült, zeneelméletet és zeneszerzést is tanult a moszkvai konzervatóriumban. 1890. február 10-én, 130 éve született Borisz Paszternak.
Könyv hír

Milan Kundera művei több mint 2700 kiadásban jelentek meg

Milan Kundera Párizsban élő cseh író műveinek eddig legkedvesebb 2739 kiadása jelent meg a világon, több tucat - köztük perzsa, szingaléz, maláj, kurd, hindi és urdu - nyelven - derül ki a Milan Kundera fordításokban című, Csehországban most megjelent tanulmánykötetből.