Könyv

A KULT50 bemutatja: Rakovszky Zsuzsa

2017.11.18. 14:05
Ajánlom
Gyerekként már verseket írt: első legépelt verstöredékei ötéves korából származnak. Rakovszky Zsuzsa portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

A 2017 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré szó szerinti utánközlése:

Rakovszky Zsuzsa

Rakovszky Zsuzsa (Fotó/Forrás: Filep István)

Rakovszky Zsuzsa Kossuth-díjas és József Attila-díjas költő, író, műfordító. 1950 decemberében született Sopronban, itt is nevelkedett. Egyetemi tanulmányait Debrecenben kezdte, majd a második évtől Budapesten folytatta, itt szerzett magyar–angol szakos tanári diplomát az ELTE-n 1975-ben.

A vele készült interjúkban rendre felmerül, hogy egész korán, gyerekként már verseket írt, ahogy ő fogalmaz,

ontotta magából a szövegeket,

ötéves korából már vannak legépelt verstöredékei: „Nem tudom, mennyi része volt benne a miliőnek – édesanyám özvegyen, egyedül nevelt, és sok verset olvasott fel nekem gyerekkoromban (a Toldi nagy részét még ma is kívülről tudom), de neki, azonkívül, hogy szerette a verseket, és szenvedélyesen olvasott, nem volt köze az irodalomhoz: irodában dolgozott, eleinte mint gépírónő, később mint pénzügyi előadó. Viszont örült neki, hogy rengeteget olvasok, nem szólt rám, hogy foglalkozzam inkább valami hasznosabbal – még gyerekkoromban tettem szert arra a rossz szokásra, hogy mindig olvasok evés közben –, és ő írta szorgalmasan gépbe az első, gyerekkori verseimet” – mesélte a Jelenkor hasábjain megjelent interjújában.

Viszont „rendesen publikálni” csak a húszas éveiben kezdett el, és elmúlt harminc, amikor megjelent az első kötete. 1975 és 1978 között az Állami Gorkij Könyvtárban, ezt követően 1981-ig az ELTE angol tanszékének könyvtárában volt könyvtáros. 1982–86 között szerkesztőként dolgozott a Helikon Kiadónál, majd szabadfoglalkozású író, költő, műfordító lett. 1997 szeptemberétől szerződéses munkatársként egy évig a Beszélő olvasószerkesztőjeként dolgozott. Fordítóként elsősorban angol és amerikai költők, írók munkáit ültette át magyarra. 2016-ban Rakovszky kapta az Wessely László műfordítói díjat.

Verseit kezdettől fogva általános kritikai elismerés fogadta.

2002-ben a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg első regénye, A kígyó árnyéka, amely az év könyve lett. Második regénye – A hullócsillag éve – az 1950-es években játszódik, egy osztrák határ közeli magyar kisvárosban, Sopronban, ahol jelenleg is él. Egy évvel később szintén a Magvető gondozásában látott napvilágot az 1985 és 2005 között született verseinek válogatása, a Visszaút az időben, amelyet AEGON Művészeti Díjjal ismertek el. 2009-ben jött ki novelláskötete, a Hold a hetedik házban, ezt 2009-ben ismét egy regény, a VS követte, majd a Szilánkok 2014-ben és egy kötet, a Fortepan 2015-ben, amit tavaly AEGON Művészeti Díjra jelöltek.

Rakovszky Zsuzsa Visszaút az időben

Rakovszky Zsuzsa Visszaút az időben

Rakovszky Zsuzsát a nyolcvanas évek óta díjakkal és elismerésekkel halmozta el a magyar irodalmi élet: 1980-ban Graves-díjat, kétszer is Déry Tibor-jutalmat, majd 1988-ban József Attila-díjat kapott. Övé lett az Artisjus Irodalmi Díj, a Soros Alapítvány Életműdíja, a Soros Alapítvány Alkotói Díja 1997-ben, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja-díja, a Salvatora Quasimodo-díj 1999-ben, a Magyar Irodalmi Díj 2002-ben, ugyanebben az esztendőben Az Év Könyve-jutalom, majd 2003-ban a Márai-díj, 2008-ban az Anfora Centroeuropea-díj második fokozata. Prima- és Kossuth-díjas, 2015-ben pedig a Babits Mihály Alkotói Díjat is kiérdemelte.

Rakovszky prózájára általában is jellemző, hogy az egyén legalapvetőbb létkérdéseire keresi a választ. A diktatúra megírásában sem a politikai aspektuson van a hangsúly, hanem inkább azon, hogy mit jelent a félelem és a reménytelenség az egyén számára, hogyan változtatja meg az életét – olvasható egy a litera.hu-n közölt, róla szóló írásban: „Például amikor az óvodában a kislányt arra kényszerítik, hogy egye meg az ételt, eleinte ellenáll, és gyűlöli az óvónőt. Később valahogy mégis megtörik, és a megtörés itt nem is annyira az étel elfogyasztásában áll, mint inkább abban, hogy végül mégsem utálja annyira az óvónőt. Itt idegenedik el saját magától a kislány, a legelemibb zsigeri reakciói változnak meg, Rakovszky számára ezek a pontok az igazán érdekesek.”

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron megjelent a hazai médiapiac hiánypótló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunk bemutatja az összes beválogatott alkotót, valamint felvezet egy különleges kampányt, amelyről december elején rántjuk le a leplet.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, látogasson el valamely Libri könyvesboltba vagy rendelje meg online, ide kattintva!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Huszadik alkalommal rendezik meg a Crescendo Nyári Akadémiát

Július 21-én kezdődik a 20. Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál, melyre rekordszámú hallgató jelentkezett, hogy a mesterkurzus és fellépéseik által fejlődhessenek, és közösen ünnepelhessék a jubileumi eseménysorozatot.
Zenés színház

Lehár Ferenc világhírű művei csendülnek fel a Komáromi Erődben

A Budapesti Operettszínház a legendás komáromi zeneszerző életművéből nyújt nagyívű válogatást július 27-én, a gálakoncertet Homonnay Zsolt rendezésében láthatja a közönség.
Vizuál

Pixelekbe zárt generáció

Jane Schoenbrun szemkápráztató vizualitással, egy egészen különleges, mégis átélhető allegórián keresztül képes beszélni az identitáskeresés és a média viszonyáról. I Saw the TV Glow kritika.
Színház

Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó a Centrál Színházban tér vissza a színpadra

A Nemzeti Színházban tavaly súlyos balesetet szenvedett színművészek apa-lánya párost alakítanak a Centrál Színház következő évadában. A Puskás Tamás rendezte előadás egy híres film adaptációja lesz. 
Klasszikus

Sörösüvegekből zenét csiholni – interjú Balogh Máté zeneszerzővel

A Renewable Music – V4 Composers for Sustainability elnevezésű projekt a fenntarthatóság témájában ösztönzi párbeszédre és cselekvésre a nemzetközi klasszikus zenei közösséget. A kezdeményezésben részt vevő egyik zeneszerzővel, Balogh Mátéval beszélgettünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv ajánló

Több mint tizenöt év kutatás és felkészülés előzte meg Grecsó Krisztián új regényét

Novemberben jelenik meg a József Attila-díjas író, költő legújabb, Apám üzent című család- és identitásregénye, amelyben a szerző a családi múlt felkutatására tesz kísérletet.
Könyv ajánló

Interaktív térbejárás, felolvasóest, zenei performansz – experimentális irodalmi programok várnak a PIM-ben

Idén nyáron kísérleti kerti programokkal is várja a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ – Petőfi Irodalmi Múzeum a látogatókat, alternatív olvasatokat kínálva olyan művekhez, mint Madách Imre Az ember tragédiája vagy Hamvas Béla novellái.
Könyv magazin

Aki az irodalommal csalta meg az orvostudományt – 120 éve hunyt el Anton Pavlovics Csehov

1904. július 15-én hunyt el az egyik legnagyobb orosz író, Anton Pavlovics Csehov, aki drámáival és más prózai szövegeivel egyaránt megújította a modern irodalmat. A művész életéről tíz pontban emlékezünk meg.
Könyv hír

Ismét nagy színészek tolmácsolásában hallgathatunk verseket a kisföldalattin

Július 15. és július 21. között ismét klasszikus és kortárs versek szólalnak meg a Millenniumi Földalatti Vasút állomásain a Vers a peronon programsorozatban.
Könyv ajánló

Orvos-Tóth Noémi nyitja meg a 29. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése szeptember 26. és 29. között rendezi meg a 29. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. Idén is a Millenáris ad majd otthont a legnagyobb magyarországi nemzetközi könyves rendezvénynek.