Könyv

A KULT50 bemutatja: Rakovszky Zsuzsa

2017.11.18. 14:05
Ajánlom
Gyerekként már verseket írt: első legépelt verstöredékei ötéves korából származnak. Rakovszky Zsuzsa portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

A 2017 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré szó szerinti utánközlése:

Rakovszky Zsuzsa

Rakovszky Zsuzsa (Fotó/Forrás: Filep István)

Rakovszky Zsuzsa Kossuth-díjas és József Attila-díjas költő, író, műfordító. 1950 decemberében született Sopronban, itt is nevelkedett. Egyetemi tanulmányait Debrecenben kezdte, majd a második évtől Budapesten folytatta, itt szerzett magyar–angol szakos tanári diplomát az ELTE-n 1975-ben.

A vele készült interjúkban rendre felmerül, hogy egész korán, gyerekként már verseket írt, ahogy ő fogalmaz,

ontotta magából a szövegeket,

ötéves korából már vannak legépelt verstöredékei: „Nem tudom, mennyi része volt benne a miliőnek – édesanyám özvegyen, egyedül nevelt, és sok verset olvasott fel nekem gyerekkoromban (a Toldi nagy részét még ma is kívülről tudom), de neki, azonkívül, hogy szerette a verseket, és szenvedélyesen olvasott, nem volt köze az irodalomhoz: irodában dolgozott, eleinte mint gépírónő, később mint pénzügyi előadó. Viszont örült neki, hogy rengeteget olvasok, nem szólt rám, hogy foglalkozzam inkább valami hasznosabbal – még gyerekkoromban tettem szert arra a rossz szokásra, hogy mindig olvasok evés közben –, és ő írta szorgalmasan gépbe az első, gyerekkori verseimet” – mesélte a Jelenkor hasábjain megjelent interjújában.

Viszont „rendesen publikálni” csak a húszas éveiben kezdett el, és elmúlt harminc, amikor megjelent az első kötete. 1975 és 1978 között az Állami Gorkij Könyvtárban, ezt követően 1981-ig az ELTE angol tanszékének könyvtárában volt könyvtáros. 1982–86 között szerkesztőként dolgozott a Helikon Kiadónál, majd szabadfoglalkozású író, költő, műfordító lett. 1997 szeptemberétől szerződéses munkatársként egy évig a Beszélő olvasószerkesztőjeként dolgozott. Fordítóként elsősorban angol és amerikai költők, írók munkáit ültette át magyarra. 2016-ban Rakovszky kapta az Wessely László műfordítói díjat.

Verseit kezdettől fogva általános kritikai elismerés fogadta.

2002-ben a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg első regénye, A kígyó árnyéka, amely az év könyve lett. Második regénye – A hullócsillag éve – az 1950-es években játszódik, egy osztrák határ közeli magyar kisvárosban, Sopronban, ahol jelenleg is él. Egy évvel később szintén a Magvető gondozásában látott napvilágot az 1985 és 2005 között született verseinek válogatása, a Visszaút az időben, amelyet AEGON Művészeti Díjjal ismertek el. 2009-ben jött ki novelláskötete, a Hold a hetedik házban, ezt 2009-ben ismét egy regény, a VS követte, majd a Szilánkok 2014-ben és egy kötet, a Fortepan 2015-ben, amit tavaly AEGON Művészeti Díjra jelöltek.

Rakovszky Zsuzsa Visszaút az időben

Rakovszky Zsuzsa Visszaút az időben

Rakovszky Zsuzsát a nyolcvanas évek óta díjakkal és elismerésekkel halmozta el a magyar irodalmi élet: 1980-ban Graves-díjat, kétszer is Déry Tibor-jutalmat, majd 1988-ban József Attila-díjat kapott. Övé lett az Artisjus Irodalmi Díj, a Soros Alapítvány Életműdíja, a Soros Alapítvány Alkotói Díja 1997-ben, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja-díja, a Salvatora Quasimodo-díj 1999-ben, a Magyar Irodalmi Díj 2002-ben, ugyanebben az esztendőben Az Év Könyve-jutalom, majd 2003-ban a Márai-díj, 2008-ban az Anfora Centroeuropea-díj második fokozata. Prima- és Kossuth-díjas, 2015-ben pedig a Babits Mihály Alkotói Díjat is kiérdemelte.

Rakovszky prózájára általában is jellemző, hogy az egyén legalapvetőbb létkérdéseire keresi a választ. A diktatúra megírásában sem a politikai aspektuson van a hangsúly, hanem inkább azon, hogy mit jelent a félelem és a reménytelenség az egyén számára, hogyan változtatja meg az életét – olvasható egy a litera.hu-n közölt, róla szóló írásban: „Például amikor az óvodában a kislányt arra kényszerítik, hogy egye meg az ételt, eleinte ellenáll, és gyűlöli az óvónőt. Később valahogy mégis megtörik, és a megtörés itt nem is annyira az étel elfogyasztásában áll, mint inkább abban, hogy végül mégsem utálja annyira az óvónőt. Itt idegenedik el saját magától a kislány, a legelemibb zsigeri reakciói változnak meg, Rakovszky számára ezek a pontok az igazán érdekesek.”

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron megjelent a hazai médiapiac hiánypótló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunk bemutatja az összes beválogatott alkotót, valamint felvezet egy különleges kampányt, amelyről december elején rántjuk le a leplet.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, látogasson el valamely Libri könyvesboltba vagy rendelje meg online, ide kattintva!

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.
Színház

„Ami a szőnyeg alatt van” – Bíró Kriszta könyvet ír Molnár Piroskáról

Az életrajzi mű a Corvina Kiadónál készül, szerzője, az Örkény Színház többkötetes íróként is számon tartott művésze régóta jól ismeri Molnár Piroskát, így bizalmasan tud vele beszélgetni a szakmáról és életéről.
Könyv

Röhrig Géza karanténban - Élőben New Yorkból

Nyáry Krisztián online sorozata nem ismer országhatárokat. Ezúttal a New Yorkban élő költőt kérdezi arról, mit olvas a kényszerű otthonlét alatt.
Jazz/World

Fonogram-életműdíjat kapott Kovács Kati – Hallgasd meg a nyertes felvételeket!

Hobo, Rácz Gergő és Orsovai Reni, a Mörk, a Sárik Péter Trió, Lajkó Félix & Volosi, Krizso, a Bagossy Brothers Company is Fonogram-díjat kapott a szombaton az interneten tartott online eseményen. Életműdíjjal Kovács Katit, szakmai életműdíjjal Gőz Lászlót ismerték el.
Plusz

Könnyűzene a korona idején

Sok más minden mellett a koronvírus-járvány azt is befolyásolja, hogy hol és hogyan fogyasztunk könnyűzenét ezekben a hónapokban. A zeneipar teljes egészére meghatározó – és egyelőre sok tekintetben, de legalábbis számos szegmensére, úgy tűnik, sokkszerű és katasztrofális – hatással van az, ami pillanatnyilag a világon történik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv interjú

Gergely Ágnes: „Egyszer csak újra eszméletéhez tér a világ”

A napokban jelentették be: a Tiszatáj folyóirat 2019-es díját Gergely Ágnesnek ítélték oda. A 87 éves Kossuth-díjas költőt, írót, műfordítót Karácsony Ágnes hívta föl telefonon.
Könyv ajánló

A protokoll nagyasszonyával beszélget Nyáry Krisztián

Április 7-én 16 órakor Görög Ibolya magyar protokollszakértő, író, előadó lesz Nyáry Krisztián vendége a Líra Könyv oldalán követhető online videósorozatban.
Könyv röhrig géza

Röhrig Géza karanténban - Élőben New Yorkból

Nyáry Krisztián online sorozata nem ismer országhatárokat. Ezúttal a New Yorkban élő költőt kérdezi arról, mit olvas a kényszerű otthonlét alatt.
Könyv Csak még egy oldalt

Az orvos, aki naplót vezetett Auschwitzban

Eddy de Wind műve különbözik minden más, a holokausztról és a haláltáborokról szóló beszámolótól, a zsidó orvos feljegyzései ugyanis nem visszaemlékezések, hanem a helyszínen született naplóbejegyzések. A szerző fia arról is mesélt, szülei története hogyan hatott az egész családra.
Könyv interjú

„A karnyújtásnyira elébem került mikrohóhér nemcsak felturbózza, de konszolidálja is a szorongást bennem”

Interjúsorozatunkban művészekkel, a kulturális élet szereplőivel beszélgetünk arról, hogyan élik meg, át és túl a koronavírus-járvány időszakát. A friss Baumgarten-emlékdíjas Marno János költő, író évek óta visszahúzódó életet él, betegsége sokszor a négy fal közé szorította. Ha van veszélyeztetett ember ezen járvány idején, akkor ő az. Ez az interjú mégis egészen szívderítő, szó van benne az újrafelfedezésekről, Fehér babákról és a szabad gondolkodásról.