Könyv

A KULT50 bemutatja: Spiró György

2017.11.20. 11:45
Ajánlom
Az egyik legnagyobb élő magyar íróként emlegetett alkotót nem különösebben foglalkoztatja, ki hogyan vélekedik róla. Spiró György portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

A 2017 júniusában megjelent  KULT50 kiadványban szereplő portré szó szerinti utánközlése:

Spiró György

Spiró György (Fotó/Forrás: Szilágyi Lenke)

A követhetetlen, felmérhetetlen, formátlan őrülethez keresünk tartalmat és formát.

Az idézet két évvel ezelőtti, Spiró György a saját műveinek értékelésekor mondta Esze Dórának az Origo hasábjain. Az egyik legnagyobb élő magyar íróként emlegetett alkotót nem különösebben foglalkoztatja, ki hogyan vélekedik róla, árulta el ugyanitt: „Nem számít, hová sorolják vagy nem sorolják be az embert ideiglenesen, az életében. Minden alkotó magányosan áll szemben a létezéssel, és amint megszületett a mű, azonnal abba a szellemi térbe kerül, amelyben az összes többi mű van, tekintet nélkül arra, kik, mikor, milyen körülmények között hozták létre.”

1946-ban született Budapesten, apja mérnök, anyja színésznő volt. Magyar–orosz–szerbhorvát szakon diplomázott az ELTE bölcsészkarán 1970-ben, illetve 1972-ben, majd az Újságíró Főiskolán szociológusdiplomát szerzett 1972-ben. 1970-71-ben a Magyar Rádióban újságíró-gyakornok volt, 1971 és 75 között pedig a Corvina Kiadó szerkesztője. Ezután ösztöndíjas drámaíróként és dramaturgként dolgozott a budapesti Nemzeti Színházban, majd a kaposvári Csiky Gergely Színházban. Dolgozott az MTA kelet-európai kutatócsoportjának, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karának tudományos munkatársaként is. 1978-tól a világirodalmi tanszéken, 1991-től az esztétika tanszéken tanított, egy évvel később pedig a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója lett. Tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán is. 1975 és 1998 között tagja volt a Magyar Írószövetségnek, de kilépett. A 2000-es években az ELTE Esztétika és Kommunikáció Tanszékének egyetemi docenseként tevékenykedett, egészen nyugdíjba vonulásáig.

Hetvenedik születésnapján köszöntésül Nagy Gabriella így írt róla a Literán: „Spiró György öntörvényű, gondolkodó elme, szellemi ember. Négy műfajban is a legnagyobbak közé tartozik, kevés alkotó találtatik a kortárs palettán, aki egyformán nagy dobásra képes a novella, a nagyregény, az esszé és a dráma terepén. Ki állíthatná tornasorba az Álmodtam neked novelláit, nagyregényei közül (mondjuk) a Fogságot, a közép-európai drámáról írt tanulmányait és a Csirkefejet? Lehetetlen.”

Spiró György

Spiró György (Fotó/Forrás: Mohos Angéla / Madách színház)

Első regénye, a Kerengő 1974-ben jelent meg, az akkori Magvető Kiadó gondozásában, ezt követte drámakötete, A békecsászár 1982-ben. Ugyanitt jelent meg A közép-kelet-európai dráma, majd egy tragédia – a nyolcvanas évek egyre sivárabb szocializmusáról szóló Csirkefej 1985-ös bemutatója után két évvel –, könyv formájában.

Spiró a legtermékenyebb drámaírók egyike,

darabjai, átdolgozásai folyamatosan műsoron vannak, gondoljunk csak Az imposztorra vagy a Koccanásra.

Spiró György: Fogság (Magvető, 2005)

Spiró György: Fogság (Magvető, 2005)

Regényeit éppúgy ismeri és elismeri a nemzetközi olvasóközönség, mint a drámáit, Az Ikszek (1981, majd 2005), A Jövevény (1990) és a Jégmadár sikere már megágyazott a nagyívű regénynek, a 2005-ben kiadott Fogságot övező óriási várakozásnak. A 2000-es évek regényei a kortárs magyar irodalom ékkövei. 2007-ben jött ki a Messiások, 2009-ben a Feleségverseny, rá egy évre a Tavaszi Tárlat, majd a Kémjelentés. 2012-ben jelent meg a Kerengő, 2012-ben a Magtár, ezt követte az Álmodtam neked és két éve a Diavolina.

Spiró 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (polgári tagozat) kitüntetést vehette át, 2010-ben pedig az egyik legmagasabb lengyel irodalmi kitüntetést kapta a Messiások című regényéért. Már pályája elején, 1982-ben József Attila-díjat kapott, ezt követte megszámolhatatlanul sok elismerés, 2005-ben a Kossuth-díj és a Prima Primissima Díj, 2006-ban az AEGON Művészeti Díj.

Látszólag töretlenül, nagyobb traumák nélkül haladt előre pályáján.

Az Indexnek adott interjújában arról kérdezték, fél-e a kudarctól, a bukástól. Így válaszolt: „Nem. Ha valami megbukik, lehet tanulni a kudarcból. Főleg a színházban fontos ez. Fiatalon azért harcoltunk, hogy megbukjunk, különben nem születtek volna meg a későbbi jó darabjaink. Egyébként senki sem kérdezi meg, hogy egy mű miért nem született meg.”

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron megjelent a hazai médiapiac hiánypótló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunk bemutatja az összes beválogatott alkotót, valamint felvezet egy különleges kampányt, amelyről december elején rántjuk le a leplet.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, látogasson el valamely Libri könyvesboltba vagy rendelje meg online, ide kattintva!

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Családi vonósok – Kokas Dóra-interjú

Májusban a bécsi Vienna Classic Strings különdíját nyerte el Kokas Dóra, akit a Fesztivál Akadémia több koncertjén is hallhatunk a nyáron. A fiatal csellóművész mindig is a színpadon létezett igazán, és hálás, amiért a családjában mindig jelen volt a zene.
Plusz

A magyar feltaláló, akit Amerikában sztárként ünnepelnek

Galériánkban megmutatjuk, hogy készült a nyolcvanas években az eredetileg a tanítványainak szánt, de végül játékká vált Rubik-kocka. Július 13-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Rubik Ernő Kossuth- és állami díjas építészmérnök, tárgytervező. 
Könyv

Babits a ritmusdaráló, Móricz a műparaszt

Vámos Miklós e hónapban is megmondja, mit érdemes elolvasni.
Jazz/World

Budapesten is bemutatják a Miles Davisről szóló friss dokumentumfilmet

Fantasztikus hír, nem csak jazzrajongóknak: augusztus 30-tól műsorára tűzi az Uránia az idén debütált, Birth of the Cool című dokumentumfilmet, amely angol nyelven, magyar felirattal lesz látható a Pannonia Entertainment forgalmazásában.
Vizuál

Colostokból és kalászból készült ruhák

Király Tamás (1952-2013) alkotásaihoz a legolcsóbb anyagokat használta fel, a ruhákat, illetve ezek elemeit is gyakran újrahasznosította. A divattervező több mint három évtizedes pályafutását mutatja be az a retrospektív kiállítás, amely Out of the box címmel látható a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeumban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv ajánló

Babits a ritmusdaráló, Móricz a műparaszt

Vámos Miklós e hónapban is megmondja, mit érdemes elolvasni.
Könyv interjú

„Az írók csak a könyvekben mondanak igazat” – interjú Háy Jánossal

Háy János legújabb könyvében a magyar irodalom legismertebb figuráit veszi számba. A Kik vagytok ti? nem tankönyv, de Háy reméli, tanárok, diákok és mindenki más is hasznosnak és élvezetesnek találják majd. Emellett az irodalomoktatásról és az írói szerepekről is kérdeztük.
Könyv Budapest ikonikus könyvesboltjai

Tűzeset, rablás és különleges vásárlói kérések az ország egykori első önkiszolgáló könyvesboltjában

Egykor az ország legnagyobb könyvesboltja volt, de ma is őrzi évtizedekkel ezelőtti hangulatát - és polcait. A Fókusz Könyváruház boltvezetője mesélt nekünk az üzlet történetéről és arról is, miért izgalmas itt dolgozni.
Könyv hír

Négynapos raktárvásárra készül a Móra

A Hatszín Teátrumba várják a vérbeli könyvmolyokat július 3-6. között, ahol nagy kedvezményekkel juthatunk több ezer könyvhöz.
Könyv hír

Elhunyt Ungvári Tamás író, műfordító

A Széchenyi- és József Attila-díjas író, műfordító, irodalomtörténész 88 éves volt. A halálhírről a család tájékoztatta a Népszavát.