Könyv

A KULT50 bemutatja: Spiró György

2017.11.20. 11:45
Ajánlom
Az egyik legnagyobb élő magyar íróként emlegetett alkotót nem különösebben foglalkoztatja, ki hogyan vélekedik róla. Spiró György portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

A 2017 júniusában megjelent  KULT50 kiadványban szereplő portré szó szerinti utánközlése:

Spiró György

Spiró György (Fotó/Forrás: Szilágyi Lenke)

A követhetetlen, felmérhetetlen, formátlan őrülethez keresünk tartalmat és formát.

Az idézet két évvel ezelőtti, Spiró György a saját műveinek értékelésekor mondta Esze Dórának az Origo hasábjain. Az egyik legnagyobb élő magyar íróként emlegetett alkotót nem különösebben foglalkoztatja, ki hogyan vélekedik róla, árulta el ugyanitt: „Nem számít, hová sorolják vagy nem sorolják be az embert ideiglenesen, az életében. Minden alkotó magányosan áll szemben a létezéssel, és amint megszületett a mű, azonnal abba a szellemi térbe kerül, amelyben az összes többi mű van, tekintet nélkül arra, kik, mikor, milyen körülmények között hozták létre.”

1946-ban született Budapesten, apja mérnök, anyja színésznő volt. Magyar–orosz–szerbhorvát szakon diplomázott az ELTE bölcsészkarán 1970-ben, illetve 1972-ben, majd az Újságíró Főiskolán szociológusdiplomát szerzett 1972-ben. 1970-71-ben a Magyar Rádióban újságíró-gyakornok volt, 1971 és 75 között pedig a Corvina Kiadó szerkesztője. Ezután ösztöndíjas drámaíróként és dramaturgként dolgozott a budapesti Nemzeti Színházban, majd a kaposvári Csiky Gergely Színházban. Dolgozott az MTA kelet-európai kutatócsoportjának, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karának tudományos munkatársaként is. 1978-tól a világirodalmi tanszéken, 1991-től az esztétika tanszéken tanított, egy évvel később pedig a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója lett. Tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán is. 1975 és 1998 között tagja volt a Magyar Írószövetségnek, de kilépett. A 2000-es években az ELTE Esztétika és Kommunikáció Tanszékének egyetemi docenseként tevékenykedett, egészen nyugdíjba vonulásáig.

Hetvenedik születésnapján köszöntésül Nagy Gabriella így írt róla a Literán: „Spiró György öntörvényű, gondolkodó elme, szellemi ember. Négy műfajban is a legnagyobbak közé tartozik, kevés alkotó találtatik a kortárs palettán, aki egyformán nagy dobásra képes a novella, a nagyregény, az esszé és a dráma terepén. Ki állíthatná tornasorba az Álmodtam neked novelláit, nagyregényei közül (mondjuk) a Fogságot, a közép-európai drámáról írt tanulmányait és a Csirkefejet? Lehetetlen.”

Spiró György

Spiró György (Fotó/Forrás: Mohos Angéla / Madách színház)

Első regénye, a Kerengő 1974-ben jelent meg, az akkori Magvető Kiadó gondozásában, ezt követte drámakötete, A békecsászár 1982-ben. Ugyanitt jelent meg A közép-kelet-európai dráma, majd egy tragédia – a nyolcvanas évek egyre sivárabb szocializmusáról szóló Csirkefej 1985-ös bemutatója után két évvel –, könyv formájában.

Spiró a legtermékenyebb drámaírók egyike,

darabjai, átdolgozásai folyamatosan műsoron vannak, gondoljunk csak Az imposztorra vagy a Koccanásra.

Spiró György: Fogság (Magvető, 2005)

Spiró György: Fogság (Magvető, 2005)

Regényeit éppúgy ismeri és elismeri a nemzetközi olvasóközönség, mint a drámáit, Az Ikszek (1981, majd 2005), A Jövevény (1990) és a Jégmadár sikere már megágyazott a nagyívű regénynek, a 2005-ben kiadott Fogságot övező óriási várakozásnak. A 2000-es évek regényei a kortárs magyar irodalom ékkövei. 2007-ben jött ki a Messiások, 2009-ben a Feleségverseny, rá egy évre a Tavaszi Tárlat, majd a Kémjelentés. 2012-ben jelent meg a Kerengő, 2012-ben a Magtár, ezt követte az Álmodtam neked és két éve a Diavolina.

Spiró 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (polgári tagozat) kitüntetést vehette át, 2010-ben pedig az egyik legmagasabb lengyel irodalmi kitüntetést kapta a Messiások című regényéért. Már pályája elején, 1982-ben József Attila-díjat kapott, ezt követte megszámolhatatlanul sok elismerés, 2005-ben a Kossuth-díj és a Prima Primissima Díj, 2006-ban az AEGON Művészeti Díj.

Látszólag töretlenül, nagyobb traumák nélkül haladt előre pályáján.

Az Indexnek adott interjújában arról kérdezték, fél-e a kudarctól, a bukástól. Így válaszolt: „Nem. Ha valami megbukik, lehet tanulni a kudarcból. Főleg a színházban fontos ez. Fiatalon azért harcoltunk, hogy megbukjunk, különben nem születtek volna meg a későbbi jó darabjaink. Egyébként senki sem kérdezi meg, hogy egy mű miért nem született meg.”

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron megjelent a hazai médiapiac hiánypótló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunk bemutatja az összes beválogatott alkotót, valamint felvezet egy különleges kampányt, amelyről december elején rántjuk le a leplet.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, látogasson el valamely Libri könyvesboltba vagy rendelje meg online, ide kattintva!

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

HVG: Kiszivárgott az SZFE huszonhat új oktatójának neve

Eljuttatták a hvg.hu-hoz az összes olyan főállású oktató nevét, akik újonnan kerültek a Színház- és Filmművészeti Egyetem állományába.
Zenés színház

„Nessun dorma” – Minek köszönheti rendkívüli népszerűségét Puccini operaáriája?

„Vincerò! Vincerò-ò-ò!!!” – És a fejünkben máris megszólal Pavarotti hangja, amint elnyújtva a magas H hangot, üdvrivalgásra készteti a stadionok közönségét. Kerülőúton vált Puccini áriája mindenki kedvencévé, és egy futball-világbajnoksággal indult az egész.
Vizuál

Tiziano-kiállítással ünnepli fennállásának 130. évfordulóját a bécsi Szépművészeti

Az évforduló alkalmából ingyenjeggyel és Tiziano-kiállítással kedveskedik látogatóinak a Kunsthistorisches Museum.
Színház

Interaktív kiadványként jelent meg idén a Radnóti Magazin

„Ez már a Gutenberg-galaxis utáni világ” – hirdeti a színház évados kiadványa, amelyet most digitálisan tettek közzé, számos interaktív és a későbbiekben is bővülő tartalommal.
Színház

„Minden szerettem volna lenni” – Sinkovits Imre élete képekben

A Tizedes, Dobó István és Tót, a tűzoltóparancsnok a tévénézők számára, Mózes, Macbeth és a Tudós a színház szerelmeseinek. Nem volt olyan szerep és karakter, amelyben Sinkovits Imre ne remekelt volna. A húsz éve elhunyt színészlegendára fotókkal emlékezünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv magazin

Vámos Miklós: Prűd lelkűek legyenek óvatosak ezzel a könyvvel

Az új évben is folytatódik a Fidelio.hu-n Vámos Miklós sorozata, amelyben a népszerű író megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal Bakos Gyöngyi Nyolcszáz utca gyalog című első kötetét ajánlja. Gondolataira a könyv szerzője reagál.
Könyv magazin

Mindent a mi Budapestünkről – Így éled újjá a Városháza Kiadó

Ha hiányozna Budapest, ideje könyvekbe menekülni. Schiffer Jánossal, a Városháza Kiadó vezetőjével a főváros saját könyvkiadójáról beszélgettünk.
Könyv magazin

Az „igazi” Lúdas Matyi – kiről mintázta Fazekas Mihály a legnagyobb hősét?

Fazekas Mihály legismertebb művének, a Lúdas Matyinak keletkezéséről alig tudunk valamit. Vargha Balázs irodalomtörténész szerint az író Csokonai Vitéz Mihály Dorottyájából vette át az alapmotívumokat, de arról, hogy kit is rejt Matyi és Döbrögi figurája, megoszlanak a vélemények.
Könyv magazin

Marilyn Monroe nemcsak falánk könyvmoly volt, hanem versírással is próbálkozott

Marilyn Monroe nevét hallva az emberek fejében bizonyára azonnal bevillan a fellibbenő fehér szoknyája után kapó szőke szexszimbólum, aki J. F. Kennedy amerikai elnök ágyában kereste a boldogságot, és akin a stúdiók ott nyerészkedtek, ahol csak tudtak. De vajon eszébe jut-e bárkinek, hogy Marilyn könyvtára több mint 400 kötetből állt, ő maga pedig előszeretettel írt verseket?
Könyv magazin

A Ricsárdgír szintise megmenti a karácsonyt, de nem úgy!

A Ricsárdgír zenekar vagány mesekönyvvel jelentkezett a karácsonyi időszakban. A mű fontos személyiségfejlődési krízishelyzeteket boncolgat, de olyan aktuális eseményekre is reagál, mint a világunkat már egy éve sújtó koronavírus.