Könyv

A KULT50 bemutatja: Szvoren Edina

2017.11.22. 13:50
Ajánlom
Évekig csak az asztalfióknak írt, de szövegei szerencsére utat törtek maguknak. Szvoren Edina portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

A 2017 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré szó szerinti utánközlése:

Szvoren Edina

Szvoren Edina (Fotó/Forrás: Kocsis Zoltán)

A 2010-es könyvhét egyik legerősebb bemutatkozása Szvoren Edina Pertu címmel a Palatinusnál megjelenő első novelláskötete volt. A szerző írásai már korábban is nagy figyelmet keltettek folyóiratokban, ezeket gyűjtötte csokorba ez a kötet. A József Attila-díjas írónő 2005 óta publikál, elsőként a Holmi Magazinban jelent meg szövege. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában és Gimnáziumban tanít zeneelméletet és szolfézst, ahol ő maga is érettségizett.

Diplomáját karvezetés szakon a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte.

A kezdetekről a Literának adott interjújában mesélt: „Az írásvágy az olvasásból nőtt ki, kamaszkori dolgok. Változó volt, hogy kiknek a szövegei hatottak rám. Elég későn kezdtem el magyar irodalmat olvasni. Furcsa, de valahogy nem találtam meg azt, ami megfogott volna, untatott minden, a legnagyobb magyarok is. A huszonéveim közepén következett be a változás, akkortól kezdtem tudni írni is, amikor a nyelvet megtaláltam a magyar irodalomban. Ez egy más nyelv: egy fordításon mindig érződik, legyen az bármennyire jó, hogy ott a gondolat és a forma máshogy viszonyulnak egymáshoz. A fordításnál meg kell fogalmazni valamit, ami már más nyelvben meg volt fogalmazva, tehát a mondanivaló már létezik. Az eredeti nyelvű írásokban viszont még a nagyon különbözőképpen működő írók is valami hasonlót csinálnak: ahogy íródik a mondat, úgy születik meg a mondanivaló. Erre találtam rá olvasóként nagyon későn.”

Évekig csak az asztalfióknak írt, de szövegei szerencsére utat törtek maguknak – rajta keresztül.

Erről a Magyar Narancsnak nyilatkozott második, Nincs és ne is legyen című novelláskötete 2012-es megjelenése után: „Sokáig az volt az alapproblémám, hogy nem bírtam elviselni a szövegeimet. Ez olyan erős akadály volt, hogy megírni sem tudtam őket. (...) Nem árulok el nagy műhelytitkot:

amit magam körül vagy magamban látok, azt használom fel. Mi mást?

Persze amit magamban találok, az sokszor éppen olyan súlyú lelet, mint ami körülöttem van, nem okvetlenül jelentősebb. Aztán mindezt összerázom, mint egy koktélt. Attól azért borzadozom és félek, hogy egy az egyben vegyek át dolgokat az életemből. Nem az elveim miatt, hanem rejtőzködésből, és mert az írás nem bekebelező, hanem távolító aktus: József Attilával szólva »megrágni és kiköpni« kell az írást.”

Szvoren Edina

Szvoren Edina (Fotó/Forrás: Kocsis Zoltán)

Harmadik novelláskötete a Magvető kiadásában látott napvilágot 2015-ben Az ország legjobb hóhéra címmel. Ebben a hétköznapok abszurditásáról és az abszurditás hétköznapiságáról beszél. A rövid történetekből összefűzött könyv középpontjában az elfojtott, kimondatlan gondolatok és érzelmek, beszorult életek, kiszolgáltatott sorsok állnak. Forgách Kinga így írt róla kritikájában: „Szvoren Edina novelláinak szikár, érzelemgazdag világában az idegenség tapasztalata és a saját sorsunkba, élethelyzetünkbe való beszorítottság érzése a meghatározó, (»egy határok és minőség nélküli élet, amiben mintha nem is létezne halálbüntetés« 186.). Mindemellett arra is rámutat, hogy az ember meglepő közelségben van a megközelíthetetlen és sokszor érthetetlennek tűnő Másikkal, az elhallgatások mögött rejlő, lefojtott erotika rétegeiben.”

2010-ben nyerte el a Déry Tibor-díjat, 2011-ben a Bródy Sándor-díjat, 2013-ban pedig az Artisjus Irodalmi Díjat. Ugyanebben az évben József Attila-díjat, majd 2015-ben az Európai Unió Irodalmi Díját is megkapta. Nem gyárt jövőbeni terveket, nem keres más műfajokat, nem tervez regényt írni. Az érdekli, ami van. „Amiket írok, eredetileg az élet közhelyei, amelyekből viszont kihagyom azt, amire az olvasó amúgy is gondolhat, ami egyértelmű.

Egyszerűen idegenkedem a banalitásoktól.

Ha az ember elmegy egy bizonyos határig ebben a kivonatolásban, akkor rájön, hogy a közhelyes és az abszurd nagyon közel kerül egymáshoz. Ez a határ, ez a közelség izgat” – mondta a Magyar Narancsnak.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron megjelent a hazai médiapiac hiánypótló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunk bemutatja az összes beválogatott alkotót, valamint felvezet egy különleges kampányt, amelyről december elején rántjuk le a leplet.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, látogasson el valamely Libri könyvesboltba vagy rendelje meg online, ide kattintva!

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Megütközéssel fogadta Bolyki György állításait a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyelőre nem kíván érdemben reagálni Bolyki György lapunknak tett kijelentéseire, ám jelezték, megütközéssel fogadták az interjúban szereplő, a valóságnak nem megfelelő állításokat.
Vizuál

Vecsei H. Miklós: „Nagyon remélem, hogy a Szép csendben bátorságot ad” 

„Végre egy gondolat, ami nem bűnöst és vádlottat hirdet, hanem a viszonyok teljes újragondolását” - mondja Vecsei H. Miklós a Szép csendben című új magyar filmről, amelyből egy nappal a bemutató előtt több filmrészlet is felkerült a netre. Mutatjuk.
Vizuál

Férje betiltotta birodalmában Grace Kelly filmjeit

Az Oscar-díjas amerikai filmszínésznő, akinek élete is egy tündérmesébe illő filmre hasonlított, hiszen filmcsillagból lett valódi, monacói hercegné.
Klasszikus

Húszévesen már fesztivált alapított: Balog Alexandra

November 16-án szombaton mutatkozik be a Budapest Music Centerben szólistaként a Londonban diplomázó Balog Alexandra, aki alig 20 évesen alapította meg a Bozsoki Zenei Fesztivált és nemzetközi Nyári Akadémiát. Beethoven, Schubert és Kecskés D. Balázs művei hangoznak fel.
Klasszikus

Schiff András összerúgta a port a Montréali Szimfonikusokkal

A Montréali Szimfonikus Zenekar állítja: nem gondolják, hogy Schiff András tud vezényelni. A magyar muzsikus október végén dirigálta a kanadai zenekart, akkor történt az összetűzés.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Jo Nesbø Magyarországra látogat

Jövő év áprilisában a Könyvfesztiválon teszi tiszteletét a skandináv krimik koronázatlan királya – jelentette be Facebook-oldalán a könyvei magyar megjelenéséért felelős Animus Kiadó.
Könyv gyász

Elhunyt Tarbay Ede, a Varjúdombi mesék szerzője

A József Attila-díjas író, költő, műfordító, dramaturg életének 88. évében, november 9-én hunyt el.
Könyv galéria

Meghitt pillanatok Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni fényképalbumából - Galéria

A fényképek között akadnak ismerős fotók és eddig soha nem látott képek is. Kapcsolatuk szívet melengető közös portréi mellett helyet kapott mindkettejük gyerekkora és családja, számos kirándulás, strandon töltött nap vagy némi síelés is. 1944. november 9-én halt meg Radnóti Miklós költő, műfordító, a 20. századi magyar líra egyik meghatározó alakja. 
Könyv magazin

A gumifalú könyvesbolt, amely garancia a minőségre

Az aprócska újlipótvárosi üzlet igazi irodalmi központ: nemcsak az olvasók, de az írók is szívesen járnak ide, mert tudják, itt mindenkivel törődnek. Rédei Éva kemény munkával és odaadással, sokszor zseniális üzleti fogásokkal építette fel a Láng Tékát és azt, ami mögötte van.
Könyv magazin

Ez a monográfia szembemegy a „divatos” holokausztirodalommal

Vámos Miklós novemberben is megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal Szita Szabolcs Magyar sorsok Auschwitz-Birkenauban című monográfiájával foglalkozik.