Könyv

A kultúra mindig meg fogja találni a saját útját – 80 éves Ljudmila Ulickaja

2023.02.21. 13:30
Ajánlom
Az orosz író műveiben a szovjet állam elnyomásától, a történelem kiszámíthatatlan szeszélyeitől és változásaitól szenvedő kisembereknek ad hangot. Ljudmila Ulickaja hosszú ideje az irodalmi Nobel-díj egyik várományosa.

Ljudmila Ulickaja 1943. február 21-én született a baskíriai Davlekanovóban, ahová a családját a háború idején evakuálták politikai okokból. Egy éves korában azonban visszaköltözhettek Moszvkába, így gyerekkora a fővárosban telt, ott végezte tanulmányait, és jelenleg is ott él.

Az édesanyja biokémikusként dolgozott egy gyógyászati intézménynél, bizonyára ennek is köszönhető az író későbbi tudományos érdeklődése.

A középiskola befejezése után felvételt nyert a Moszkvai Állami Egyetemre, ahol genetikusként végzett,

később a Moszkvai Genetikai Intézet kutatójaként dolgozott. Munkatársaival együtt azonban 1970-ben elbocsátották, miután a laborban szamizdat iratokat olvastak és terjesztettek. Ezt követően kilenc évig nem dolgozhatott genetikusként, ennyi idő alatt pedig a szakma olyan nagy fejlődésen esett át, hogy nem is tért vissza a tudományos munkához, bár természettudományos érdeklődése mindvégig megmaradt, és regényeiben is fontos szerepet kap.

A művész 2016-ban adott interjút lapunknak Jákob lajtorjája című regénye kapcsán, akkor egyebek közt arról beszélt, hogy mekkora fordulópontot jelentett az emberiség életében a DNS-lánc felfedezése. „Genetikusként gondolom, hogy ez egy hatalmas fordulópont, hiszen egészen addig nem volt tudomásunk róla, hogy a létezésünk egyfajta kóddal, ha úgy tetszik, egy számsorral leírható, vagyis meghatározott. Mindaz, amit eddig nem értettünk, vagy misztikusnak gondoltunk, például azt, hogy a gyerekek hasonlítanak a szüleikre, mind hirtelen vált egyértelművé. A lét természeti meghatározottságra tett szert, idővel pedig már le tudtunk írni az emberi faj életrajzát is, magyarázatot adva akár például a migrációs folyamatokra.”

A félelmeink vezérelnek

Kapcsolódó

A félelmeink vezérelnek

Ljudmila Ulickaja Jákob lajtorjája címen írta meg, elmondása szerint utolsó nagyregényét. A magyarul most megjelent szeszélyesen indázó családtörténetből kibontakozó hol jellegtelen, hol történelmi jelentőségű hétköznapok krónikája kapcsán az írónővel beszélgettünk. Ulickaja bár a félelemérzet természetét írta meg a 20. századot átölelő könyvében, kérdéseinkre nyíltan válaszolt múltjáról, családjáról, nemzedékének társadalmi és genetikai meghatározottságáról, emlékezetpolitikáról és az orosz-ukrán konfliktusról is.

Ulickaja 1979 és 1982 között a Zsidó Zenés Színház irodalmi vezetőjének helyetteseként dolgozott, verseket, forgatókönyveket, rádiójátékokat írt egyebek közt. Első elbeszéléskötete 1983-ban jelent meg, de jószerivel észrevétlen maradt, az orosz folyóiratok pedig továbbra sem közölték írásait.

Az áttörést végül 1995-ben Szonyecska című kisregénye hozta meg, amelyet Franciaországban adtak ki. A könyvért később megkapta a Medici-díjat. Ezt követően első nagyregénye 1996-ban látott napvilágot már Oroszországban, Médea és gyermekei címmel. A magyar olvasóközönség is ezzel a művével, illetve a Kukockij esetei című regényével találkozhatott először. Ezt követően folyamatosan jelentek meg magyarul a művei.

2009-ben a 16. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége volt, ahol Budapest-nagydíjjal tüntették ki.

2011-ben és 2016-ban szintén Magyarországon járt, előbbi alkalommal Imágó című könyvét mutatta be, utóbb pedig a Jákob lajtorjáját. 

ulickaja_4-155412.jpg

Ljudmila Ulickaja (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

Ljudmila Ulickaja műveinek középpontjában általában hétköznapi élethelyzetek állnak. Hősei többnyire nem alakítói, hanem elszenvedői a történelmi változásoknak, a szovjet államvezetés elnyomásának. A már említett interjújában így fogalmazott kultúra és politika viszonyáról: „Nos, a világ legmulatságosabb intézménye a kulturális minisztérium és maga a kulturális miniszter.

Egyértelműen úgy gondolom, hogy a kultúra a politika felett áll, az pedig, hogy irányítani akarjuk, önmagában abszurd.

A jelenség, amit kultúrának nevezünk mindig meg fogja találni a saját útját attól függetlenül, hogy a politika hogyan áll ehhez hozzá. A kultúrának az a mindenkori feladata, hogy görbetükröt mutasson a hatalomnak. Ha valahol korlátozzák, más utakat fog találni. Ez tökéletesen jellemző az én generációmra, amit a hallgatás nemzedékének tudok nevezni.”

ulickaja_5-155413.jpg

Ljudmila Ulickaja (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

Könyveit több mint harminc nyelvre fordították le, művészetét pedig számtalan díjjal ismerték el.

Oroszországban megkapta például az Orosz Booker-díjat, Az év regénye-díjat, valamint a Nagy Könyv nemzeti irodalmi díjat.

Emellett átvehette a Simone de Beauvoir Díjat, illetve a Park Kyung-ni Díjat is. Mindemellett hosszú évek óta az irodalmi Nobel-díj egyik várományosa, 2022-ben ugyancsak előkelőhelyen szerepelt a fogadóirodák listáin.

Az igazi nevem című kötete áprilisban jelenik meg a Magvető Kiadó gondozásában. A könyvben a szerző személyes naplóbejegyzéseit olvashatjuk, amelyekben élete néhány fontos szereplőjét, helyszínét és eseményét idézi fel. A rövid írásokat végül két novellaciklus zárja: Az angyalok könyve és a Hatszor hét.

A kötet már előrendelhető ITT.

Fejléckép: Ljudmila Ulickaja (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

„Korszerűvé szerettem volna tenni Tolsztoj nyelvezetét” – Gy. Horváth László a Háború és béke új fordításáról   

Kapcsolódó

„Korszerűvé szerettem volna tenni Tolsztoj nyelvezetét” – Gy. Horváth László a Háború és béke új fordításáról  

Először ismerheti meg a magyar közönség a legfrissebb, 1981-es orosz kiadás alapján Lev Tolsztoj monumentális nagyregényét. A szöveg fordítójával, Gy. Horváth Lászlóval beszélgettünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Jazz/World

Kiosztották az Artisjus-díjakat: Geszti Péteré az életműdíj

Idén is kiosztották könnyű- és komolyzenei kategóriákban az Artisjus-díjakat: összesen tizenegy zeneszerző, szövegíró, valamint alkotói közösség munkáját ismerték el. Geszti Péter életműdíjat kapott.
Könyv

Takács Zsuzsa: „Érdemes volt élnem, és így, ahogyan éltem”

„Idegen tőlem, hogy untatna a jelenkor történelme. A véremmel fizetek érte” – fogalmazott lapunknak Takács Zsuzsa. A Kossuth-díjas költő legújabb verseskötete május 21-én jelenik meg A maradás szégyene címmel. Az elmúlt öt év során keletkezett műveiről kérdeztük.
Klasszikus

Nyílt levélben fordul közönségéhez az Anima Musicae Kamarazenekar

Az állami támogatás csökkenése miatt veszélybe került a zenekar fennmaradása, így most nyílt levélben fordultak közönségükhöz, hogy megtarthassák a jövő szezonra tervezett hangversenyeiket.
Könyv

Beleolvasó – Karl Ove Knausgård: A harmadik birodalom

A Hajnalcsillag-sorozat harmadik részében Karl Ove Knausgård új fénytörésbe helyezi az első részben megismert szereplők életét, és ahogy gyűlnek a rejtélyek, egyre mélyebbre hatol az öröklét erdejébe. Olvasson bele ön is a kötetbe!
Vizuál

Barátságos és befogadó múzeumokat ismerhetünk meg a 28. Múzeumok Majálisán

Május 24–25-én újra különleges programokkal várja a látogatókat az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum: érkezik az ország legnagyobb múzeumi fesztiválja és kultúraközeli piknikje, a 28. Múzeumok Majálisa, az ICOM Múzeumi Világnap alkalmából.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv magazin

Beleolvasó – Karl Ove Knausgård: A harmadik birodalom

A Hajnalcsillag-sorozat harmadik részében Karl Ove Knausgård új fénytörésbe helyezi az első részben megismert szereplők életét, és ahogy gyűlnek a rejtélyek, egyre mélyebbre hatol az öröklét erdejébe. Olvasson bele ön is a kötetbe!
Könyv interjú

Takács Zsuzsa: „Érdemes volt élnem, és így, ahogyan éltem”

„Idegen tőlem, hogy untatna a jelenkor történelme. A véremmel fizetek érte” – fogalmazott lapunknak Takács Zsuzsa. A Kossuth-díjas költő legújabb verseskötete május 21-én jelenik meg A maradás szégyene címmel. Az elmúlt öt év során keletkezett műveiről kérdeztük.
Könyv hír

Bánhidi Lilla kapta a Szabó Lőrinc irodalmi díjat

A szerző Sorsod Borsod című regionális krimijéért vehette át Miskolc város irodalmi elismerését május 11-én. Bánhidi Lilla regénye egy fiatal oknyomozó riporterről szól, aki egy gyilkosságsorozat felderítése során szembesül saját múltjával.
Könyv ajánló

Bolygónk legrejtettebb mélységeibe vezet minket új könyvében a 99 éves David Attenborough

Május 8-án, Sir David Attenborough 99. születésnapján jelenik meg legújabb könyve, az Óceán – Földünk utolsó vadonja, amelyet régi munkatársával, Colin Butfielddel jegyez.
Könyv podcast

„Shakespeare egy brand, négyszáz évvel később én is belőle élek” – Nádasdy Ádám a Lírástudók vendége

Miért nincs keverőcsap a brit fürdőszobákban, és miért a kormányt emlegetik az állam helyett az angolok? A Lírástudók podcast friss epizódjában Nádasdy Ádámmal beszélget Grisnik Petra – nyelvről, identitásról, humorról, valamint a Londoni levelek című új kötetről.