Könyv

A kultúra mindig meg fogja találni a saját útját – 80 éves Ljudmila Ulickaja

2023.02.21. 13:30
Ajánlom
Az orosz író műveiben a szovjet állam elnyomásától, a történelem kiszámíthatatlan szeszélyeitől és változásaitól szenvedő kisembereknek ad hangot. Ljudmila Ulickaja hosszú ideje az irodalmi Nobel-díj egyik várományosa.

Ljudmila Ulickaja 1943. február 21-én született a baskíriai Davlekanovóban, ahová a családját a háború idején evakuálták politikai okokból. Egy éves korában azonban visszaköltözhettek Moszvkába, így gyerekkora a fővárosban telt, ott végezte tanulmányait, és jelenleg is ott él.

Az édesanyja biokémikusként dolgozott egy gyógyászati intézménynél, bizonyára ennek is köszönhető az író későbbi tudományos érdeklődése.

A középiskola befejezése után felvételt nyert a Moszkvai Állami Egyetemre, ahol genetikusként végzett,

később a Moszkvai Genetikai Intézet kutatójaként dolgozott. Munkatársaival együtt azonban 1970-ben elbocsátották, miután a laborban szamizdat iratokat olvastak és terjesztettek. Ezt követően kilenc évig nem dolgozhatott genetikusként, ennyi idő alatt pedig a szakma olyan nagy fejlődésen esett át, hogy nem is tért vissza a tudományos munkához, bár természettudományos érdeklődése mindvégig megmaradt, és regényeiben is fontos szerepet kap.

A művész 2016-ban adott interjút lapunknak Jákob lajtorjája című regénye kapcsán, akkor egyebek közt arról beszélt, hogy mekkora fordulópontot jelentett az emberiség életében a DNS-lánc felfedezése. „Genetikusként gondolom, hogy ez egy hatalmas fordulópont, hiszen egészen addig nem volt tudomásunk róla, hogy a létezésünk egyfajta kóddal, ha úgy tetszik, egy számsorral leírható, vagyis meghatározott. Mindaz, amit eddig nem értettünk, vagy misztikusnak gondoltunk, például azt, hogy a gyerekek hasonlítanak a szüleikre, mind hirtelen vált egyértelművé. A lét természeti meghatározottságra tett szert, idővel pedig már le tudtunk írni az emberi faj életrajzát is, magyarázatot adva akár például a migrációs folyamatokra.”

A félelmeink vezérelnek

Kapcsolódó

A félelmeink vezérelnek

Ljudmila Ulickaja Jákob lajtorjája címen írta meg, elmondása szerint utolsó nagyregényét. A magyarul most megjelent szeszélyesen indázó családtörténetből kibontakozó hol jellegtelen, hol történelmi jelentőségű hétköznapok krónikája kapcsán az írónővel beszélgettünk. Ulickaja bár a félelemérzet természetét írta meg a 20. századot átölelő könyvében, kérdéseinkre nyíltan válaszolt múltjáról, családjáról, nemzedékének társadalmi és genetikai meghatározottságáról, emlékezetpolitikáról és az orosz-ukrán konfliktusról is.

Ulickaja 1979 és 1982 között a Zsidó Zenés Színház irodalmi vezetőjének helyetteseként dolgozott, verseket, forgatókönyveket, rádiójátékokat írt egyebek közt. Első elbeszéléskötete 1983-ban jelent meg, de jószerivel észrevétlen maradt, az orosz folyóiratok pedig továbbra sem közölték írásait.

Az áttörést végül 1995-ben Szonyecska című kisregénye hozta meg, amelyet Franciaországban adtak ki. A könyvért később megkapta a Medici-díjat. Ezt követően első nagyregénye 1996-ban látott napvilágot már Oroszországban, Médea és gyermekei címmel. A magyar olvasóközönség is ezzel a művével, illetve a Kukockij esetei című regényével találkozhatott először. Ezt követően folyamatosan jelentek meg magyarul a művei.

2009-ben a 16. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége volt, ahol Budapest-nagydíjjal tüntették ki.

2011-ben és 2016-ban szintén Magyarországon járt, előbbi alkalommal Imágó című könyvét mutatta be, utóbb pedig a Jákob lajtorjáját. 

ulickaja_4-155412.jpg

Ljudmila Ulickaja (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

Ljudmila Ulickaja műveinek középpontjában általában hétköznapi élethelyzetek állnak. Hősei többnyire nem alakítói, hanem elszenvedői a történelmi változásoknak, a szovjet államvezetés elnyomásának. A már említett interjújában így fogalmazott kultúra és politika viszonyáról: „Nos, a világ legmulatságosabb intézménye a kulturális minisztérium és maga a kulturális miniszter.

Egyértelműen úgy gondolom, hogy a kultúra a politika felett áll, az pedig, hogy irányítani akarjuk, önmagában abszurd.

A jelenség, amit kultúrának nevezünk mindig meg fogja találni a saját útját attól függetlenül, hogy a politika hogyan áll ehhez hozzá. A kultúrának az a mindenkori feladata, hogy görbetükröt mutasson a hatalomnak. Ha valahol korlátozzák, más utakat fog találni. Ez tökéletesen jellemző az én generációmra, amit a hallgatás nemzedékének tudok nevezni.”

ulickaja_5-155413.jpg

Ljudmila Ulickaja (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

Könyveit több mint harminc nyelvre fordították le, művészetét pedig számtalan díjjal ismerték el.

Oroszországban megkapta például az Orosz Booker-díjat, Az év regénye-díjat, valamint a Nagy Könyv nemzeti irodalmi díjat.

Emellett átvehette a Simone de Beauvoir Díjat, illetve a Park Kyung-ni Díjat is. Mindemellett hosszú évek óta az irodalmi Nobel-díj egyik várományosa, 2022-ben ugyancsak előkelőhelyen szerepelt a fogadóirodák listáin.

Az igazi nevem című kötete áprilisban jelenik meg a Magvető Kiadó gondozásában. A könyvben a szerző személyes naplóbejegyzéseit olvashatjuk, amelyekben élete néhány fontos szereplőjét, helyszínét és eseményét idézi fel. A rövid írásokat végül két novellaciklus zárja: Az angyalok könyve és a Hatszor hét.

A kötet már előrendelhető ITT.

Fejléckép: Ljudmila Ulickaja (Fotó/Forrás: Kaszás Tamás / Fidelio)

„Korszerűvé szerettem volna tenni Tolsztoj nyelvezetét” – Gy. Horváth László a Háború és béke új fordításáról   

Kapcsolódó

„Korszerűvé szerettem volna tenni Tolsztoj nyelvezetét” – Gy. Horváth László a Háború és béke új fordításáról  

Először ismerheti meg a magyar közönség a legfrissebb, 1981-es orosz kiadás alapján Lev Tolsztoj monumentális nagyregényét. A szöveg fordítójával, Gy. Horváth Lászlóval beszélgettünk.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Számos jelentkező pályázik a Magyar Állami Operaház főigazgatói posztjára

A Magyar Állami Operaház főigazgatói pályázatára március 28-ig lehet jelentkezni, a napokban megjelent hírek szerint több jelentkező, énekes, karmester és rendező is megméretteti magát.
Színház

Újabb akadály gördült Eszenyi Enikő budapesti visszatérése elé

Eszenyi Enikő február végén eltörte a csuklóját a Csodálatos vagy, Júlia! című előadás fotóspróbáján. Emiatt májusra kellett halasztani az előadás premierjét a Játékszínben, most pedig Pásztor Erzsi jelentette be, hogy visszaadja a szerepét.
Vizuál

Felszabadított női testek, tabuk nélkül

Saját testüket médiumként használva fogalmazták meg a női lét kérdéseit azok az művészek, akiknek munkáit a Liget Galéria „Lerántjuk a leplet” című kiállításán láthatjuk még április 6-ig.
Vizuál

Ha ezt a tekintetet látja, jobb, ha menekül

Ha nem is hallott még a Kubrick-nézésről, egész biztosan látta már valamelyik filmben az amerikai rendező védjegyévé vált megoldást, amely minden egyszerűsége ellenére vérfagyasztóan hatásos.
Klasszikus

Benjamin Appl, a bársonyos hangú dalkirály, akit muszáj hallani

Végtelen szín áramlik a hangjában, és szinte elviselhetetlenül megindító, ahogy énekel. Így vélekednek a nemzetközi kritikusok a német–brit lírai sztárbaritonról, Benjamin Applről.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv magazin

Beleolvasó – Prieger Zsolt: Kedves Teréz!

„Szentek leszünk, makulátlanok, szeplőtelenek, mint az állatok” – írja az Anima Sound System vezetője, aki új könyvében Martonvásárhely leghíresebb grófnőjéhez címzett leveleiben írja meg a gondolatait. Olvasson bele ön is a kötetbe!
Könyv hír

Jane Goodall Magyarországon népszerűsíti új könyvét

A világhírű főemlőskutató és környezetvédő május 9-én mutatja be A remény könyve című új kötetét, és előadást is tart az ELTE Lágymányosi Campusán.
Könyv világirodalom

Megvan, kik közül kerül ki 2023-ban a Nemzetközi Booker-díj győztese

Ukrajna egyik legnépszerűbb szerzője, egy halálból visszatért író, illetve olyan művész is szerepel a 2023-as Nemzetközi Booker-díj jelöltjei között, aki lediktálta a regényét – adta hírül a The Guardian online felületén.
Könyv podcast

„Szerelmes vagyok Martonvásárba” - Prieger Zsolt a Lírástudók vendége

Az Anima Sound System tagját első könyvéről, lokálpatrióta lelkesedésről, a férfilélek női oldaláról és jövőbeli terveiről kérdezte a Lírástudók műsorvezetője, Grisnik Petra.
Könyv magazin

Beleolvasó – Boldizsár Ildikó: „Hogyan segítsek én terajtad?”  

„A világmindenség globális kérdései helyére a szűkebb közösségek, családok problémái kerültek, így váltották fel a mítoszokat a mesék” – írja a meseterápia meghonosítója legújabb könyvében. Olvasson bele ön is a kötetbe!