Könyv

A legidősebb Nobel-díjas író csak legyintett, mikor megtudta, hogy nyert

2019.10.22. 15:25
Ajánlom
Az 1956-os magyar forradalom leverése után nemcsak kilépett a kommunistapártból, de egyetlen művészeti-politikai irányzathoz sem csatlakozott többé. 1919. október 22-én született Doris Lessing brit írónő. 

Doris May Taylor az iráni Kermánsáhban született, ahol apja az Imperial Bank of Persia tisztviselője volt. A család 1925-ben Dél-Rhodesiába (ma Zimbabwe) költözött, ahol egy kis farmon kukoricát termesztettek, de sok bevételre nem tettek szert. Doris Salisburyben egy katolikus lányiskolákban tanult,

de tizenöt évesen félbehagyta tanulmányait, ettől kezdve saját magát képezte.

Nagy hatással volt rá a helyiek jogfosztottsága és nyomora, de családja boldogtalansága is közrejátszott abban, hogy elutasítsa a hagyományos női szerepeket. Gyűlölte anyját, aki viszont azt nem tudta megbocsátani férjének, hogy ültetvényük fenntartása érdekében agyagviskóban éltek.

Doris 1937-ben Salisburybe költözött, és telefonos kisasszonyként dolgozott. Tizenkilenc évesen ment először férjhez, két gyereke született, de néhány évvel később elhagyta családját. Egy baloldali olvasókörben ismerkedett meg második férjével, a német Gottfried Lessinggel, akinek 1945-től négy éven át volt a felesége, de a válás után is megtartotta nevét.

1949-ben a második házasságából származó fiával Angliába költözött, első művének kéziratával bőröndjében. A fű dalol (The Grass is Singing) 1950-ben jelent meg, és hatalmas siker lett.

Az írónő részt vett a kommunista mozgalomban, de az 1956-os magyar forradalom leverése után kilépett a pártból,

és úgy döntött, hogy egyetlen művészeti-politikai irányzathoz sem csatlakozik. Halála után két évvel, 2015-ben került nyilvánosságra, hogy a kommunizmus támogatása miatt a brit kémelhárítás, az MI5 a Scotland Yard különleges egységeivel együttműködve húsz éven át megfigyelés alatt tartotta, lehallgatták telefonjait, felbontották a leveleit, nyomon követték őt is, ismerőseit is, az első jelentés még a negyvenes évek elején Rhodesiában, az utolsó 1962-ben készült róla.

GettyImages-50933323-101800.jpg

Doris Lessing 2004 (Fotó/Forrás: David Levenson/Getty Images)

A kötöttségektől, valamint a hagyományos nemi és társadalmi szerepektől való elszakadási vágyát legfontosabb művében, ötkötetes regényciklusában, Az erőszak gyermekeiben tárta fel. A mű főhőse, Martha Quest az írónőhöz hasonlóan a gyarmati világban felnőtt asszony, aki a harmincas években egy eldugott afrikai gyarmaton keresi útját, de csak a zűrzavar és a zavarodottság rögzítéséig jut el.

Az igazi világhírt az 1962-ben megjelent Az arany jegyzetfüzet című, a patriarchális társadalomban autonómiájukért küzdő nők problémáit bemutató, önéletrajzi vonatkozású regénye hozta meg számára.

A mű a feminista mozgalom élére emelte, noha ő soha nem vallotta magát feministának,

az előszóban ki is tért arra, hogy a feministák őt csak használják, a regényben pedig kívülállóként ír róluk. Az ironikus hangvételű mű jelentősége abban rejlik, hogy női szemmel próbálta bemutatni a 20. század közepének Angliáját, a gyarmati világban tapasztalható rasszizmustól a politikán át az emberi sorsokig.

Igen termékeny írónő volt, első műve 1950-es megjelenése után több mint hatvan kötetet - regényeket, elbeszéléseket, esszéket és néhány színdarabot - publikált. Első írói korszakában a nagy tizenkilencedik századi realisták, Balzac, Stendhal, Csehov hatása figyelhető meg munkáin, később, a nők belső világának ábrázolásakor a lélektan felé fordult, visszatérő témái a felnövekvés, házasság, gyermekszülés, válás, szerelem, kapuzárás előtti pánik, haldoklás voltak. Két kötetben megírta az önéletrajzát is 1962-ig: az Under My Skin (A bőröm alatt) 1994-ben, a Walking in the Shade (Séta az árnyékban) 1997-ben jelent meg.

Sokszínűségét bizonyítandó az írónő 1979 és 1983 között öt sci-fi kötettel lepte meg olvasóit.

E műfajba tett kirándulása igencsak megosztotta a kritikusokat, olyannyira, hogy lekerült a Nobel-várományosok listájáról. A kitüntetést végül 2007-ben ítélték oda neki, nyolcvanhét évével ő lett a díj legidősebb kitüntetettje. A Svéd Akadémia indoklása szerint Lessing "az a női tapasztalatokkal rendelkező elbeszélő, aki (műveiben) kétkedéssel és látnoki erővel vizsgálja a megosztott civilizációt".

A díj odaítéléséről egyébként otthona ajtajában, egy taxiból kiszállva, az ott várakozó riporterektől értesült, és amikor megkérdezték tőle, hogy mit szól, csak lemondóan legyintett.

Később kijelentette, hogy nagyon örül ugyan, de felmerül benne a kérdés, hogy ha annak idején a Nobel-bizottság nem nagyon kedvelte őt, akkor most miért szerette meg hirtelen.

Lessing a kilencvenes évek vége felé sztrókot kapott, ezt követően mozgástere meglehetősen beszűkült, írásaiban is egyre többet foglalkoztatta a halál. Londoni otthonában hunyt el 2013. november 17-én, 94 éves korában.

Magyarul több műve is megjelent, köztük az Eldorádó című elbeszéléskötete, Az ötödik gyerek, valamint a Megint a szerelem című regénye.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Bolyki György elmondta: nem lesz tizenegyedik Kaposfest

Tíz év után búcsúzik a Kaposfest, ahogy azt a társalapító igazgatótól megtudtuk. Bolyki György távozik a Liszt Ferenc Kamarazenekar éléről is, pedig tovább tervezett maradni. Eközben hangsúlyozza: nagyon büszke mindkettőre. Elsőként a Fideliónak beszélt a változásokról. FRISSÍTVE!
Klasszikus

Beethovent, ahogy kevesen – Jevgenyij Kiszin koncertjéről

Jevgenyij Kiszin az ötvenhez közelítve is csodagyerek maradt. Nem Beethoven-játékosként ismerjük, de olyan órákat okozott a Müpában, amilyent csak a legnagyobbak tudnak.
Színház

Schell Judit negyvenes férfiakkal néz farkasszemet a Tháliában

Valló Péter először rendez bohózatot: a Legszebb férfikor magyarországi ősbemutatóját december 14-én tartják a Thália nagyszínpadán.
Klasszikus

A Kertész házaspár tiszteletére alapított díjban részesült Váradi Gyula

Idén első alkalommal adták át a Kertész Imre és Kertész Magda emlékére alapított díjat, amelyet a Virtuózok felfedezettje, Váradi Gyula vehetett át.
Klasszikus

Triók hangszerekre és akadémiákra

Novemberben izgalmas nemzetközi kortárszenei eseménynek ad otthont a Zeneakadémia. Mi alakulhat ki három fiatal, kortárs zenében jártas művész és négy római zeneszerző együttműködéséből, ha céljuk a kürtcselló-zongora-trió repertoárjának bővítése? A Trio Inception november 11-i koncertje minden szempontból friss zenei élménynek ígérkezik, amelyet kár lenne elmulasztani.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Jo Nesbø Magyarországra látogat

Jövő év áprilisában a Könyvfesztiválon teszi tiszteletét a skandináv krimik koronázatlan királya – jelentette be Facebook-oldalán a könyvei magyar megjelenéséért felelős Animus Kiadó.
Könyv gyász

Elhunyt Tarbay Ede, a Varjúdombi mesék szerzője

A József Attila-díjas író, költő, műfordító, dramaturg életének 88. évében, november 9-én hunyt el.
Könyv galéria

Meghitt pillanatok Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni fényképalbumából - Galéria

A fényképek között akadnak ismerős fotók és eddig soha nem látott képek is. Kapcsolatuk szívet melengető közös portréi mellett helyet kapott mindkettejük gyerekkora és családja, számos kirándulás, strandon töltött nap vagy némi síelés is. 1944. november 9-én halt meg Radnóti Miklós költő, műfordító, a 20. századi magyar líra egyik meghatározó alakja. 
Könyv magazin

A gumifalú könyvesbolt, amely garancia a minőségre

Az aprócska újlipótvárosi üzlet igazi irodalmi központ: nemcsak az olvasók, de az írók is szívesen járnak ide, mert tudják, itt mindenkivel törődnek. Rédei Éva kemény munkával és odaadással, sokszor zseniális üzleti fogásokkal építette fel a Láng Tékát és azt, ami mögötte van.
Könyv magazin

Ez a monográfia szembemegy a „divatos” holokausztirodalommal

Vámos Miklós novemberben is megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal Szita Szabolcs Magyar sorsok Auschwitz-Birkenauban című monográfiájával foglalkozik.