Könyv

A magyar irodalom egyik legellentmondásosabb múzsája - Boncza Berta

2019.06.06. 15:55
Ajánlom
A csucsai várkisasszony, híres férfiakra vadászó számító nőszemély, múzsa vagy a nemzet özvegye. Százhuszonöt éve, 1894. június 7-én született Boncza Berta, az irodalomórákról családiasan csak Csinszka.

Boncza-kastely_maradvanya_Csucsan-152143.jpg

A régi Boncza-kastély maradványa Csucsán (Fotó/Forrás: wikipedia)

A Kolozs megyei Csucsán született. Apja, Boncza Miklós országgyűlési képviselő, ügyvéd, földbirtokos saját nővére nála majdnem három évtizeddel fiatalabb lányát vette el, aki belehalt a szülésbe. Boncza első indulatában árvaházba akarta adni a csecsemőt, de ezt nővére és egyben anyósa megakadályozta, a kislányt nagyanyja nevelte fel. Apja érzelmi helyett anyagi biztonságot nyújtott számára, tízéves korától a fővárosi Erzsébet Nőiskolába, majd egy előkelő svájci intézetbe járt.

A verselgető lány a képzőművészet és a fotográfia iránt is érdeklődött, a svájci intézetben növendéktársairól készített rajzokat, ruhákat tervezett, Münchenben szeretett volna festészetet tanulni.

Rajzaiból néhányat a Petőfi Irodalmi Múzeum őriz, fotóiból egy-egy megmaradt felvétel a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárában található.

Hazatérve a csucsai kastélyban élt, de a magát kereső, ábrándozó és rajongásra hajlamos lány nem találta helyét. Feltett szándéka volt, hogy egy híres költő múzsája lesz, és már svájci évei alatt levelezést kezdeményezett a szintén ott tanuló Tabéry Géza íróval.

1911-ben Ady Endrének küldte el verspróbálkozásait, levelezésük egyre bizalmasabbá vált.

Ady 1914-ben szánta el magát a személyes találkozásra, amikor Berta már Lám Béla mérnök, író jegyese volt, de Ady csucsai látogatása mindent megváltoztatott. Hamarosan jegyesek lettek, majd 1915. március 27-én az esküvőre is sor került. A 21 éves menyasszonynak árvaszéki engedélyre volt szüksége, mert a házasságot hevesen ellenző Boncza Miklós nem adta rájuk atyai áldását, az esküvői tanú Ignotus és Vészi Endre volt.

Szekely_Ady_Csinszka-151951.jpg

Boncza Berta (Csinszka) és Ady Endre (Fotó/Forrás: wikipedia)

A Csinszka becenevet az elterjedt vélekedéssel szemben nem Ady adta feleségének, valójában Berta kezdte férjét Csacsinszkinek becézni, ami Csinszkire rövidült, és női párjaként született meg a Csinszka. (A Boncza-család lengyel felmenőit egyébként Bugacsinszkynek hívták.)

Az esküvő után Ady egyre többet betegeskedett, Csinszka pedig önfeláldozóan ápolta, intézte ügyeit. Boncza Miklós halála után, 1917-ben a házaspár a nagymamával együtt felköltözött Budapestre, a Veres Pálné utcai lakásba. Csinszka volt a múzsája a költő utolsó kötetének, az 1918-ban megjelent a Halottak élén olyan remekműveket tartalmaz, mint az Őrizem a szemed, a De ha mégis?, a Nézz, Drágám kincseimre. A költő 1919. január 27-én bekövetkezett halála után Csinszka egy évtizedig pereskedett az Ady-családdal a hagyaték jogaiért, a méltatlan huzavona kiegyezéssel zárult.

A még csak 25 éves özvegy ezután rajzalbumát ürügyként használva a nála tíz évvel idősebb Babits Mihály figyelmét próbálta felhívni magára, találkozgattak, leveleztek és furcsa viszony szövődött köztük. A költő ellenállt Berta unszolásának, "csak" versekkel válaszolt, köztük a Régi friss reggeleim cíművel. Egy év után szakítottak, Babits kapcsolatuk történetét 1921-ben a Nyugatban megjelent Költészet és valóság című novellájában írta meg.

Marffy_Odon_es_Boncza_Berta_Szekely_Aladar_felvetele-151951.jpg

Márffy Ödön és Boncza Berta (Csinszka) (Fotó/Forrás: wikipedia)

Berta 1920 augusztusában Márffy Ödön festőművész felesége lett, erről nem feledte levélben értesíteni Babitsot.

Az asszony idilli világot teremtett férjének és magának a Svábhegy lábánál, a Szamóca utcában. Személyisége inspirálóan hatott második férjére is, a bubifrizurás, fitos orrú portréktól a műtermi vagy szabadtéri aktokig félszáznál több olaj- és pasztellkép, több tucat akvarell, egyedi vagy sokszorosított grafikai lap őrzi a múzsa és modell feleség emlékét, ezekből rendezett kiállítást 2010-ben a MODEM.

Ő is megpróbálkozott a festéssel, a fotózással, érdekelte a divat, de egyik művészeti ágban sem tudott kiteljesedni, ami egész életében bántotta. Egy levelében így írt:

Az Ady-verseket, mint tudod nem én írtam, a Márffy-képeket, mint tudod nem én festem - de irtózom már mindég olyan várakból tekintgetni a nagyvilágba - ahol legjobb óráimban is csak nemes apród vagyok."

Bizonytalansága, amely elől szerepjátszásba menekült, végigkísérte életét, egyik vallomása szerint: "Nekem olyan volt az életem, hogy már akkor és azóta mindig egy kis szerepet kellett játszanom. Egyik barátnőmnek meghagytam: még a koporsómban is fessenek ki. Az igazi arcom egyedül reám tartozik, senki másra."

fortepan_55335-151904.jpg

Boncza Berta (Csinszka) 1934 (Fotó/Forrás: fortepan)

Halálát agyvérzés okozta negyvenéves korában, 1934. október 24-én, koporsójában kívánsága szerint kisminkelték.

Csinszka-utolso-arckepe-1935-korul-152635.jpg

Márffy Ödön: Csinszka utolsó arcképe (1936 körül) (Fotó/Forrás: MNG)

1931-ben kiadott egy kötetnyi költeményt Csinszka versei címmel, a 2017-ben Mert a csodának nincsen párja című gyűjtemény huszonhéttel több, összesen ötvenhét versét tartalmazza. Memoárjai néhány részlete Vallomás a csodáról - Csinszka naplója címmel 1932-ben a Nagyváradi Naplóban, majd négy évtizeddel később a Magyar Nemzetben jelent meg, önálló kötetben 2017-ben látott napvilágot.

Első levelezőtársa, Tabéry később A csucsai kastély kisasszonya címmel írt róla könyvet, Lám Béla A körön kívül című életrajzi regényében emlékezett rá. Deák Krisztina 1987-ben Csinszka címmel készített filmet rövidre szabott életéről, két éve Rockenbauer Zoltán írt róla monográfiát Csinszka, a halandó múzsa: Ady özvegye, Babits szerelme, Márffy hitvese címmel. A mű szerint Csinszka, színes, sziporkázó egyéniség volt, csak az állhatatos kitartás hiányzott belőle, hogy a magában hordozott sokoldalú tehetséget teljes mértékben kibontakoztathassa.

Mi maradt Ady után? – Örökösödési vita, hamis levelek, vitatott portrék

Kapcsolódó

Mi maradt Ady után? – Örökösödési vita, hamis levelek, vitatott portrék

Ady Endre kultusza - a költő hathatós közreműködésével - már életében kialakult, így 1919 január 27-i halála hosszan tartó betegsége ellenére is megrázta a közvéleményt. Legendák kaptak szárnyra, köteteinek jogaiért pedig a családja perre ment az özveggyel.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Minden olvasója úgy érzi, róla szól – az Utas és holdvilág kultusza

Több mint 80 évvel megjelenése után az Utas és holdvilág népszerűbb, mint valaha. Nagy sikerű rádiójáték és színpadi előadás született belőle, nemsokára pedig film is készül. Utánajártunk a kultregény titkának.
Könyv

Elhunyt Csukás István

Süsü, Pom-pom és a Nagy Ho-ho-ho-horgász alkotója 83 éves volt.
Vizuál

A Netflix hozza Sophia Loren új filmjét

A Netflix vásárolta meg az Előttem az élet című világhírű regényből, Sophia Loren főszereplésével készülő új produkció forgalmazási jogait.
Klasszikus

Takács-Nagy Gábor és Kovács János kapta meg a Cziffra Fesztivál életműdíját

Vasárnap este, a Cziffra Fesztivál gálakoncertjén átadták a rendezvény díjait. Fiatal tehetségek és
Klasszikus

Újabb ősbemutatóval vár a Régizene Fesztivál a Müpában

Február 28. és március 8. között várja közönségét a Régizene Fesztivál, amelyen A Felvilágosodás Korának Zenekara, Rohmann Ditta, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar egyaránt fellép.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv gyász

Elhunyt Csukás István

Süsü, Pom-pom és a Nagy Ho-ho-ho-horgász alkotója 83 éves volt.
Könyv magazin

Minden olvasója úgy érzi, róla szól – az Utas és holdvilág kultusza

Több mint 80 évvel megjelenése után az Utas és holdvilág népszerűbb, mint valaha. Nagy sikerű rádiójáték és színpadi előadás született belőle, nemsokára pedig film is készül. Utánajártunk a kultregény titkának.
Könyv kiállítás

A fiatal Kertész Imrét mutatja be ez a kiállítás a Szabó Ervin Könyvtárban

Részben eddig kiadatlan fotókon és vallomásokon keresztül, digitális tartalmakkal kiegészülve tekinti át Kertész Imre Nobel-díjas író tanulóéveit a Kertész Imre Intézet utazó kiállítása, amely csütörtökön nyílt meg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) auditóriumában.
Könyv interjú

Vámos szemérmetlenebb új kötetében, mint megszokhattuk

Hetvenedik születésnapja apropóján Vámos Miklós tőle szokatlan műfajjal lepte meg olvasóit: a Hetvenkedő kötetben limerickjeit gyűjtötte össze. Ahelyett, hogy mit olvassunk, házi szerzőnket most az ötsorosokba szedett vallomásokról, a regénnyé váló lakóhelyéről és az összegzésről kérdeztük.
Könyv hír

Százharminc éves Debrecen első nyilvános könyvtára

 A Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára 130 évvel ezelőtt megnyitotta olvasótermét, ezzel létrejött Debrecen első nyilvános könyvtára.