Könyv

A magyar nyelv dallamába szeretett bele Szerb Antal és Szabó Magda fordítója

Len Rix interjú
2020.03.25. 16:15
Ajánlom
Az év elején a New York Times kritikusa Szabó Magda Abigéljét éltette, Jane Austen és J. K. Rowling figuráihoz hasonlítva a címszereplőt. A kötet fordítója, Len Rix nem újonc a magyar irodalomban: olyan kultikus köteteket tett elérhetővé az angol nyelvű olvasónak, mint Szerb Antal Utas és Holdvilága, a Pendragon legenda, vagy Szabótól Az ajtó. A Cambridge-ben élő fordítóval beszélgettünk.

Len Rix, Szabó Magda: Az ajtó c. regényének a fordításáért elnyerte a PEN America és az Oxford-Weidenfeld fordítói díját is. A januári megjelenés kapcsán kerestük meg a Cambridge-ben élő fordítót, akit kedvenc mondatairól és a magyar nyelvhez fűződő viszonyáról is kérdeztünk.

Hogyan tanult meg magyarul?

Len-Rix-the-Door-with-HM-jpeg-2-163313.jpg

Len Rix

Több, szokatlannak mondható módszerrel. Amikor először hallottam valakit magyarul beszélni, rögtön beleszerettem a nyelvbe. Megvettem Jerry Payne egyik Teach Yourself-kötetét és kikölcsönöztem egy vaskos, csodálatos kötetet, aminek Tanuljunk nyelveket! volt a címe – Bánhidi, Jókay és Szabó munkája. 531 oldalnyi szigorú nyelvtan és gyakorló feladat, amelyet rövid történetek, viccek, népdalok és Szecskó Tamás elbűvölő rajzai színesítettek.

A könyv az ötvenes években íródott valószínűleg a kelet-német elvtársak iránti szocialista bajtársiasság szellemében.

Felváltva szerepeltek benne az elnyomott fonógyári munkások szakszervezeti gyűlésein játszódó jelenetek Lancashire mélyéről és elegáns, osztrák–magyar monarchiabeli hölgyek és méltóságteljes, dús bajszú urak

teljesen oda nem illő képei kalapban, öltönyben, pipázva és szivarozva.

14425196-153055.jpg

A magyar nyelvkönyv egyik leckéje (Fotó/Forrás: antikvárium.hu)

Majdnem egy évet töltöttem a varázslatos oldalak böngészgetésével és a hozzájuk tartozó kazetták hallgatásával, amelyekre a hanganyagot vezető színészek és színésznők olvasták fel gyönyörűen. Ezt a módszert bátran ajánlom bárkinek!

Emellett elkezdtem heti százvalahány szót megtanulni tanulókártyák segítségével, amelyeknek az egyik oldalára 15 magyar szót írtam fel, a másikra pedig az angol megfelelőjüket. Egyszerre egy meghatározott csoportra koncentráltam, mint a színek, testrészek, ruhadarabok, fák (60 féle), virágok (szintén) és különféle növények és állatok, hogy könnyebben tudjam őket megjegyezni este elalvás előtt – ezt a gyakorlatot évekig folytattam. Népzenei kazettákat vásároltam (Muzsikást, Sebőt, Halász Juditot és rockoperákat, elsőként az István, a királyt) – ez volt a kapuzárási pánikom, ha úgy vesszük.

Mindennek tetejében, néhány nappal azután, hogy a fentieket elkezdtem,

egy magyar barátom egy vékonyka, kissé rongyos könyvet adott a kezembe és rám parancsolt, hogy olvassam el. A kötet Szerb Antal: Utas és Holdvilága volt.

Hazavittem és átküzdöttem magam az első három oldalon egy szótár és a korábban már említett nyelvtankönyv segítségével és hamar rájöttem, hogy ez egy európai mestermű. Minden betűje van olyan jó (ha nem jobb), mint amit például Flaubert-től vagy Zolától olvastam. Így elkezdtem lefordítani, részben azért, hogy elmélyítsem a magyar tudásomat, de azért is, mert

meggyőződésem volt, hogy egyszerűen muszáj elérhetővé tenni az angol olvasóközönség számára.

Kötik valamilyen rokoni szálak is hazánkhoz?

Nincsen családi kötődésem Magyarországhoz. Afrikában születtem és nőttem fel, a korábbi brit gyarmaton, Dél-Rhodéziában (jelenleg Zimbabwe – a szerk.). Magyarországnak még a létezéséről sem tudtam egészen 1954-ig, tizenkét éves koromig. Igazi focirajongó voltam és volt egy bizonyos futball válogatott, talán ön is emlékszik rá.

Aztán, két évvel később a filmhíradók tele voltak a korombeli fiúkkal és lányokkal, akik Molotov-koktélt dobtak az előrenyomuló harckocsikra. Ezektől a képektől még ma is elszorul a torkom, ha eszembe jutnak. Így, amikor hosszú idő után 1989-ban ismét hallottam a nyelvet, elárasztott a csodálat. Amikor pedig 1995-ben először léptem át a magyar határt, elmondhatatlan érzés volt. Akkorra már lefordítottam Kabdebó Tamás Minden idők című könyvét, ami a tíznapos forradalom napjainak eseményeit részletezi.

A budapesti belváros minden utcája egyszerre tűnt azonnal ismerősnek és történelemmel terhesnek.

Igen, ez romantikusnak és naivnak hangzik és nem kéltem, furcsának is, de Magyarország még mindig ilyen mélyen megérint, bár már nem tudok rá racionális magyarázatot, miért.

Melyik volt az első magyar regénye?

Ahogy az előbb is említettem, Kabdebó Minden időkje volt az első könyvem, amelyet A Time for Everything címmel fordítottam le egy ír kiadó kérésére 1996-ban. Ekkoriban Kabdebó a Dublinhoz közeli Maynooth Egyetemen dolgozott könyvtárosként. Mellesleg

közeli barátja volt az 1956-os emigráns házaspárnak, akiket először hallottam magyarul beszélni. Egy náluk tett látogatása alkalmával látta a Journey by Moonlight című Szerb fordításom egy korai vázlatát, illetve egy, a magyar nyelv tanulásának nehézségeiről szóló humoros versemet (később ez meg is jelent a The Hungarian Quarterly-ben). A Minden Idők első fele 1956 tragikus napjainak legköltőibb felidézése.

9781681374031-123746.jpg

9781681374031-123746.jpg (Fotó/Forrás: https://www.penguinrandomhouse.com/)

 

Ön javasolta Szabó Magda és Szerb Antal műveit, vagy a kiadók találták meg a feladattal?

Sokéves tapasztalatom alapján a brit kiadók nem fogadják meg az egyszerű fordítók javaslatait: arra a munkára kérnek fel, amit már eldöntöttek. Ez szomorú, mert általában keveset tudnak a magyar irodalomról, azt követik, hogy minek a fordítása kelendő Franciaországban, Németországban vagy Olaszországban és természetesen óvatosnak kell lenniük.

Három alkalommal utasítottam vissza egy kötet fordítását, amivel egy kiadó meg akart bízni, mert úgy gondoltam, nem éri meg. Hinné, hogy az Abigél is köztük volt?

Az volt a benyomásom, hogy ez csupán egy fiatal lány kalandos iskolai története, így visszautasítottam a New York Review Books és a Maclehose Press megbízását is. Szerencsémre Christopher Maclehose meggyőzött, hogy vegyek egy példányt és tényleg olvassam is el – ebben az esetben a kiadónak végülis igaza volt. A könyv nagyon jól teljesít itt, Angliában és Amerikában is. Értő és meglepően jól értesült kritikák jelentek meg róla mindössze néhány héttel a kiadás után.

158217_SY475_-173128.jpg

Szerb Antal: Utas és Holdvilágának angol fordítása

Van esetleg kedvenc részlete vagy mondata Szerb vagy Szabó munkáiban?

Fel tudok idézni néhányat, sőt mindkét szerző több mondata kísért is, bár mindketten széles ecsetvonásokkal festenek, a legerőteljesebb hatásokat lassan építik fel, hogy aztán a mindössze egy vagy két rövid mondattal üssék le a labdát a fejezet végén.

De ha ragaszkodik hozzá, akkor

a legelmésebb és elegánsan alulértékelt mondat az Utas és Holdvilág két nyitója: „A vonaton még nem volt semmi baj. Velencében kezdődött, a sikátorokkal.”

Az egész regényt előrevetíti ez a két lapos, ártatlannak tűnő kijelentés. És mostanában, betöltve a hetvennyolcat, egyre jobban elgondolkodtat Szabó Magda Katalin utcájának bevezetője. Rémítően ékesszóló képet fest arról, mire számíthatnak az Elekes család tagjai öregkorukban.

A PEN America zsűrije így indokolta döntését: "Büszkén tüntetjük ki Len Rix kivételes fordítását, amelyet Szabó Magda Katalin utca című művéből készített. (...) Szabó mély humanizmusáról tanúskodik ez a gyönyörű fordítás. Elképesztő kifinomultságot és művészi szemléletet követelt meg a Katalin utca bonyolult és elegáns szövegének fordítása, és Rix nyilvánvalóan birtokában van annak a tudásnak, amely által Szabót kiemelkedő íróként állíthatja elénk. Len Rix pedig egy életre szóló tiszteletet vívott ki magának is a zsűri körében."

Van “álomfeladata”, olyan könyv, amit szeretne lefordítani?

Van álomfeladatom, amit túl szerény (és ravasz) vagyok, hogy nyilvánosan megosszak, és van egy valós is.

Augusztusban jelenik meg a Pushkin Press gondozásában a gróf Bánffy Miklós válogatott meséiből készített fordításom

(The Enchanted Night: Selected Tales címmel) Bánffy egyike azoknak a sokoldalú, zsenihez közelítő tehetségeknek, akik Magyarországon szinte teremnek. És közvetlenül ez után két másik művén dolgozom majd.

Len Rix 

brit irodalmár, műfordító. A jelenlegi Zimbabwéban született 1942-ben, de felnőtt élete jelentős részét Angliában töltötte. Latinból, francia és angol nyelvből diplomázott. Ezt követően a köz- és a felsőoktatásban is tanított elsősorban angolt, de a Manchester Grammar Schoolban magyar nyelv kurzusokat is tartott. Jelenleg Cambridge-ben él. Nyugdíjas. Felnőttként tanult meg magyarul, majd ezen a nyelven szépirodalmi fordításai is megjelentek. Szabó Magda és Szerb Antal tíz művét ültette át angolra. Legutóbb, 2020 januárjában Szabó Magda Abigéljének angol fordítását adták ki. 2006-ban egy másik Szabó regény, Az ajtó fordításával elnyerte az Oxford Weidenfeld Translation Prize-t, 2018-ban pedig a PEN America Translation Prize-t szintén Szabó Magda egy munkájáért.

Szabó Magda Abigéljét ajánlja a New York Times

Kapcsolódó

Szabó Magda Abigéljét ajánlja a New York Times

A múlt héten jelent meg az itthon közkedvelt regény angol fordítása, melyet a kiadó Jane Austen és J.K.Rowling műveihez hasonlít.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„A politika félelmetes szinten átszőtt mindent” – Vecsei H. Miklós is megszólalt a Junior Prima-közlemény kapcsán

A Junior Prima Díj átadóján Vilmányi Benett nem vette át a kitüntetést, amelyre a korábbi díjazottak közös közleményben reagáltak. Az aláírók között volt Vecsei H. Miklós is, aki közösségi oldalán fejtette ki véleményét az ügyről.
Színház

„Elkötelezett hívei vagyunk a vélemény- és szólásszabadságnak” – közleményt adtak ki a Junior Prima Díj birtokosai

A Junior Prima szeptember 20-án tartott díjátadó ünnepségén az egyik díjazott, Vilmányi Benett személyes nézeteire hivatkozva nem vette át a kitüntetést. Az elismerés birtokosai most közleményben reagáltak az esetre – adta hírül a Színház Online.
Színház

A Candide és a Szólít a szörny nyerte az eSzínház Fesztivál fődíját

Második alkalommal rendezték meg a virtuális térben az eSzínház Fesztivált, melynek keretében szeptember 16. és 25. között 18 színház 19 produkcióját láthatta a közönség. Az online szemlét négy kontinens 23 országából követték a nézők, a fesztivál végével a zsűri és a közönség döntött a legjobb produkciókról és alkotókról.
Klasszikus

Időutazás Anna Netrebkóval

Különösen személyes hangvételű estet adott Anna Netrebko szeptember 25-én este a Magyar Állami Operaházban, a mostanában a hírekben politikai állásfoglalása (vagy annak hiánya) miatt szereplő orosz szoprán néhány órára visszarepítette a nézőket a boldog békeidőkbe.
Színház

„Nem a csönd, a némaság jelzi a díj függetlenségét” – újabb reakciók Vilmányi Benett visszautasított elismerése kapcsán

A korábbi Junior Prima díjasok közleménye után Tompa Andrea, Gábor György és Kovács Bálint is közzétette gondolatait a véleményszabadságról, a díjak függetlenségéről és a színészszakma összefogásáról.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv ajánló

Könyvfesztivál gyerekszemmel – ezekkel az újdonságokkal készül a Pagony

Hamarosan újra megnyitja kapuit a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a Millenárison, ahol kedvünkre böngészhetünk a gyerekkönyvkiadók gazdag kínálatában. A Pagony legfrissebb kötetei között az egészen piciktől a kamasz korosztályig mindenkinek találunk izgalmas olvasnivalót – ebből hoztunk most egy válogatást.
Könyv hír

Mutatjuk, kik az irodalmi Nobel-díj legnagyobb esélyesei

Michel Houellebecq és Salman Rushdie a két fő várományosa a 2022-es irodalmi Nobel-díjnak, de ezúttal is szoríthatunk Nádas Péterért, illetve Krasznahorkai Lászlóért. Cikkünkben mutatjuk, hogy látják a leghíresebb kortárs írók esélyeit a fogadóirodák.
Könyv hír

Tízezer Nádas-kötetet kapnak a magyar diákok

A Libri és a Jelenkor Kiadó abban bízik, hogy akciójuk segítségével a következő nemzedék tagjai is felfedezhetik az idén 80 éves Nádas Péter művészetét. Az ingyenes köteteket szeptember 29-étől vehetik át az érvényes diákigazolvánnyal rendelkező tanulók.
Könyv ajánló

5+1 izgalmas könyvbemutató a hamarosan kezdődő Könyvfesztiválon

Kortárs olasz regény, kisiskolásoknak szóló mesék az igazán nehéz kérdésekről, verses antológia a társadalom és az erőszak kapcsolatáról vagy épp történelmi elemzés Trianonról szlovák szemmel: mutatjuk, mire érdemes odafigyelni a hamarosan kezdődő 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.
Könyv interjú

„Irodalom nélkül nem volna civilizáció sem” – exkluzív interjú Sjónnal

„Bármikor, ha a világ jelentősen változik, azt legelőször az irodalomban lehet észrevenni” – fejtette ki lapunknak adott interjújában Sjón. A PesText Fesztiválon vendégeskedő író-költővel az irodalom jelentőségén túl az izlandi nyelv történetéről, a jó regény ismérveiről és filmes munkáiról beszélgettünk, de elárulta azt is, mire a legbüszkébb.