Könyv

A Mary Poppins írója utálta a Disney verzióját

2019.08.09. 08:35
Ajánlom
A szigorú és minden körülmények között két lábbal a földön álló nevelőnő megalkotójától, P. L. Traverstől nem állt távol a spiritualizmus, az indiánok mítoszait és a japán zent is tanulmányozta.1934-ben alkotta meg az írói sikerét meghozó csudálatos Mary alakját, akiről még öt évtizeden keresztül szőtte a meséket.

„Fordul a szél… Köd száll alá…
Itt valami készül, nem késik soká….
Nem tudom, mit hoz a szél – rosszat, jót?
De valami azt súgja, hogy ilyen már volt.”

P. L. Travers és a filmbirodalom megálmodó Walt Disney az 1965-ös év legtöbb bevételt (A My Fair Ladyt és a Muzsika hangját előzte meg!), és 13 Oscar jelölést, (5 szobrocskát) hozó filmjét hozták össze, amit rajongók milliói imádnak még ma is, és amit az írónő őszintén utált.

Két karizmatikus egyéniség szellemi és jogi küzdelmének eredménye olyan nagy hatással volt az írónőre, hogy soha többet nem adta el egyetlen regénye megfilmesítési jogait sem. A színpadi jogokért is hosszú évekig hiába könyörögtek neki, végül végakaratában Cameron Mackintosh producernek adta azzal a kikötéssel, hogy a színpadra alkalmazásban kizárólag angol születésű alkotók vehetnek részt.

Mary Poppins, a szigorú nevelőnő alakját, aki körül mindig történik valami varázslatos, 1934-ben megjelent regényében vettette először papírra Pamela Lyndon Travers. A történetnek 1988-ig jelentek meg folytatásai.

(A videón a Mary Poppins 1964-es premierje. 11:58-kor érkezik P.L. Travers, majd Walt Disney és Julie Andrews.)

A regény megfilmesítése Walt Disney egyik leghosszabbtávú projektjének bizonyult. Már 1938-ban megkísérelte megszerezni a megfilmesítés jogait, azonban az írónő ódzkodott a regényei rajzolt formában történő adaptálásától, Disney pedig ekkor még nem készített élőszereplős filmet. Travers végül 1961-ben adta be a derekát.

Az eredeti produkció körül zajló viták egyik sarkköve volt, hogy P. L. Travers ragaszkodott a tisztán angol szereplőgárdához. Nem értett egyet pl. Dick Van Dyke szerepeltetésével sem. Az enyhén nyelvtannáci hölgynek esélye sem volt az álomgyáros üzletemberre szemben.

Bár Travers kikötötte a forgatókönyv jóváhagyásának jogát, Disney megtartotta magának a végső változattal kapcsolatos döntést.

Így valamennyi, pl. az animációs részek kihagyására és a korhű, edward-kori zene használatára vonatkozó javaslatát elutasították. Nézői szemmel, természetesen egyetértünk a profi filmes döntéseivel, melyeket az idő is igazolt, azonban nem épp úriemberhez méltó így elbánni egy hölggyel.

 

A fáma szerint az írónő a vetítés végén felháborodva követelt változtatásokat a forgatókönyvvel kapcsolatban a vétójogot átengedő, de a végső döntést a saját kezében tartó Walter Disneytől, aki erre mindössze annyit felelt:

Ez a hajó elment, Pamela!”

A hölgy épp százhúsz éve, 1899. augusztus 9-én született az ausztráliai Maryboroughban Helen Lyndon Goff néven. Banktisztviselő apja Angliából emigrált, és alkoholizmusa miatt nem sokkal később meghalt. Az addig jómódban élő család a rokonok segítségére szorult, Helen soha nem heverte ki imádott apja elvesztését. (Állítólag saját édesapja egy idealizált verzióját írta meg Mr. Banks, a Mary Poppins apafigurájának alakjában.) A lány egy ashfieldi lányiskolában tanult, és már kamaszként verseket, elbeszéléseket írt, amelyek lapokban is megjelentek. Az iskola elvégzése után egy színtársulat tagja lett, művésznevének a Pamela Lyndon Traverst választotta. A nagy színpadi sikerek elkerülték, de írói tehetségét kibontakoztathatta, húszas évei közepére saját rovata volt az egyik újságnál.

PL_Travers-221534.jpg

P.L:Travers, a Mary Poppins írója (Fotó/Forrás: wikipedia)

1924-ben hátat fordított a színpadnak és Ausztráliának, Angliába költözött, ahol újságírásból élt. Sokat utazott Európában, írországi látogatása során megismerkedett ír költőkkel, többek között Yeatsszel is, és az ő hatásukra támadt fel érdeklődése a mitológiai történetek iránt. Később kapcsolatba került a görög-örmény misztikus és spirituális tanító Gurdjieff iskolájával, ami meghatározó élmény volt számára.

A második világháború idején a Brit Tájékoztatásügyi Minisztériumban szolgált New Yorkban.

Spirituális útkeresése során eljutott a hopi, navajo és pueblo indiánok közé, és alaposan megismerte mítoszaikat. A háború után egy időre visszatért Angliába, ahonnan mindig új utakra indult, Japánban a zen buddhizmust tanulmányozta, 1965 és 1971 között több amerikai egyetemen tanított írásművészetet.

Világhírű íróvá a mágikus erejű, szigorú, ám mégis szerethető nevelőkisasszonyról, Mary Poppinsról szóló regényével vált. Már az első kötet, A csudálatos Mary óriási sikert aratott, és hét folytatás követte, számos nyelvre, még latinra is lefordították.

A mű főhőse, Mary - akit Travers egyik keménykezű nagynénjéről mintázott - a keleti széllel érkezik meg a Cseresznyefa utca 17-be,

ahol a Banks család négy gyermekét hihetetlen, furcsa, nemegyszer mulatságos helyzeteken keresztül a világ valódi arculatával, az emberi viselkedés sokszínűségével ismerteti meg.

GettyImages-464450799-221702.jpg

P. L. Travers, a Mary Poppins írója (Fotó/Forrás: Fine Art Images/Heritage Images/Getty Images Hungary)

A mű a hollywoodi rajzfilmmogul, Walt Disney (pontosabban először annak kislánya) érdeklődését is felkeltette, ahogy azt fentebb írtuk. A Mary Poppins-könyvekből 1983-ban orosz televíziós musicalt készítettek. A Disney-film alapján készült musicalt 2004-ben Londonban, majd 2006-ban a New York-i Brodwayn is színre vitték, 2012-ben Magyarországra is eljutott a darab, amelyet a Madách Színházban mutattak be. Tavaly került a mozikba a Mary Poppins visszatér című film, amely vegyes fogadtatásban részesült.

Travers magánélete meglehetősen mozgalmas volt, jöttek-mentek életében mindkét nem képviselői. Legtovább egy Madge Burnand nevű nővel élt együtt, kezdetben Londonban, majd Sussexben.

Negyvenéves korában elhatározta, hogy örökbe fogad egy gyermeket, akinek ír származásúnak és művészcsalád sarjának kell lennie, legalábbis a csillagok ezt súgták neki.

Barátai segítségével talált rá a Hone családra, ahol a nagyszülők nevelték alkoholista fiuk ikreit. A nagyszülők győzködték az írónőt, hogy mindkét fiút vegye magához, de ő az asztrológusa tanácsára csak az elsőszülöttet, Camillust vitte magával, és úgy nevelte, mintha a sajátja lenne, azaz nem mondta el neki, hogy örökbe fogadta, és hogy vannak testvérei. Camillus ezzel csak akkor szembesült, amikor egy nap becsöngetett hozzájuk az ikertestvére, és leleplezte a hazugságot. Bár a fiú anyagi értelemben nem szenvedett hiányt, élete mégis félresiklott, kicsapták az iskolából, lecsukták jogosítvány nélküli ittas vezetésért, és alkoholista lett.

Írói pályája során Travers több regényt is írt, ám A csudálatos Mary népszerűségét és sikerét egyik sem tudta elérni. 1977-ben művészi tevékenységéért megkapta a Brit Birodalom Rendje kitüntetést. Pamela Lyndon Travers kilencvenhat éves korában, 1996. április 23-án hunyt el Londonban.

A Mary Poppins bemutatásának 50. évfordulóján a Disney nem csak az eredeti film digitálisan felújított változatával lepte meg a rajongókat 2014-ben, hanem egy, a film készítésének körülményeit bemutató játékfilmmel, a főszerepben nem kisebb sztárokkal, mint Emma Thompson és Tom Hanks. A színészválasztással a Mary Poppins visszatér készítői gyakorlatilag ki is jelölik a fő csapásirányokat. Walt Disney figurája Tom Hanks alakításában szimpatikus, közvetlen és könnyed, a dolgokba egy csipet varázslatot is rejtő „Nagy Mesélő”. Nem bonyolódtak bele a vitatható politikai nézeteibe, vagy egyéb ambivalens jellemvonás ábrázolásába.

Az ellentmondásosság és vívódás P.L. Travers karakterében összpontosul, lévén neki nem dolgozott egy egész vállalat az arculatán még posztumusz is. Emma Thompson nem újonc a nevelőnő szakmában, hiszen nem csak eljátszotta, de ő is teremtette meg Nanny McPhee, a varázsdada alakját. Ezek alak alapján elsőkézből lehetnek tapasztalatai az adaptálás folyamatának nehézségeiről. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Leszámolás a paraszti kultúrával – megnéztük az év egyik legszebb filmjét

A Parasztok című filmet látni olyan, mintha végigjárnánk egy hatalmas múzeumot, és hosszasan elidőznénk valamennyi műalkotás előtt – szellemileg megterhelő, mégis eksztatikus művészi élményt jelent.
Klasszikus

Elhunyt Rolla János

A Kossuth-díjas hegedűművész, a Zeneakadémia Kamarazene Tanszékének oktatója és korábbi tanszékvezetője hetvenkilenc éves volt – tudatta a szomorú hírt a Zeneakadémia.
Vizuál

Elhunyt Andresz Kati

A színházi munkái mellett szinkronszerepeiről is híres színésznőt, akinek különleges hangja számos filmet tett emlékezetessé, hatvannyolc éves korában érte a halál.
Klasszikus

Ragyogó sötétségem – beszélgetés Érdi Tamással

Érdi Tamás zongoraművész december 17-én a Benczúr Házban ad ünnepre hangoló koncertet, az Egész nap karácsony rendezvény záróakkordjaként.
Könyv

Vámos Miklós: Remek megragadása annak, mi is a szépirodalom

Vámos Miklós ebben a hónapban is megmondja, mit érdemes elolvasni. Állandó rovatában ezúttal Sasha Marianna Salzmann Az emberben legyen szép minden című kötetével foglalkozik.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv magazin

Beleolvasó – Riley Black: Dinoszauruszok

A dinoszauruszok jó ideje foglalkoztatják az emberiséget. Évmilliókon át ők uralták a történelem előtti világot, és most, több millió évvel tömeges kihalásuk után a mi képzeletünket uralják. Olvasson bele ön is Riley Black új kötetébe!
Könyv hír

Kovács András Ferenc és Láng Orsolya is Bertók László Költészeti Díjat kapott

Az elismeréseket december 6-án, Bertók László születésnapján adták át Pécsett. A nagydíjjal Kovács András Ferenc életművét ismerték el, míg Láng Orsolya kisdíjat vehetett át. 
Könyv magazin

Vámos Miklós: Remek megragadása annak, mi is a szépirodalom

Vámos Miklós ebben a hónapban is megmondja, mit érdemes elolvasni. Állandó rovatában ezúttal Sasha Marianna Salzmann Az emberben legyen szép minden című kötetével foglalkozik.
Könyv hír

Füst Milán-díjat kapott Szvoren Edina és Kukorelly Endre

A Füst Milán özvegye által alapított elismerést december 5-én adták át az Írók Boltjában, a művészeket Deczki Sarolta és Garaczi László laudálta. 
Könyv ajánló

Újabb Tolsztoj-regény jelent meg Gy. Horváth László fordításában

Az Anna Karenyina, valamint a Háború és béke után a műfordító Tolsztoj harmadik nagyregényét, a Feltámadást is átültette magyarra. A kötet díszdobozos ünnepi kiadásban jelent meg a 21. Század Kiadó gondozásában.