Szív és Lélek címmel készül lapunk állandó szerzője, Vámos Miklós új mesekönyve, amely várhatóan novemberben jelenik meg az Athenaeum Kiadó gondozásában. A kötetről először mesélt a szerző, méghozzá a Jazzy Rádió reggeli műsorában, ahol úttörőnek nevezte a könyvet, mivel annak illusztrációit a Midjourney nevű mesterséges intelligencia tervezte.
Ez egy kísérlet, a kíváncsiság hajtott. Viszont a mesekönyv története is indokolta, hogy új utakat keressünk. A Szív és Lélek arról is szól, mennyire hasznos tud lenni, ha valaki innovatív. Ha elhagyja a szokványost
– fogalmazott az író a kiadó közleménye szerint. A könyv főszereplői ugyanis nanorobotok, akiket egy orvos gyógyító célzattal juttat az emberi szervezetbe. Az apró mesehősök pedig beszélnek, mozognak, haladnak a véráramban, és teljesíteni szeretnék a feladatot, amit beléjük programoztak.
Vámos szerint az orvostechnológiai téma miatt adta magát, hogy a mesterséges intelligenciát használják, de emellett hangsúlyozta, a Szív és Lélek arra is keresi a választ, hogy vajon mi tesz minket emberré.
A mesekönyvben két történetet olvashatunk: a Szív gyógyításának és a Lélek gyógyításának történetét. A szerző ikermesének nevezi őket. Mindkét mesében egy idős professzor nanorobotokat helyez egy-egy beteg ember testébe. Az első alkalommal egy idős, a második alkalommal egy kislány vérerébe kerülnek a robotkapszulák. Az első mesében a szív, a másodikban az agy gyógyítása a feladatuk.
A szív és az agy két szinten jelenik meg a mesékben: emberi szervként és az érzelmek, a gondolatok hordozóiként. Míg a fizikai valóság nagyon könnyen bemutatható és leírható, addig az érzelmek kialakulása, a lélek fogalma és működése már sokkal nehezebben érthető meg.
Vámos Miklós kérdez, és kérdéseit szép szimbólumokkal, a gyerekek nyelvén teszi fel.
Közös gondolkodásra hív, amelyben sokat segítenek az illusztrációk.
Az illusztrációkhoz használt szoftverről Kiss Viktor, az Athenaeum Kiadó munkatársa nyilatkozott, elmondva, hogy a Midjourney MI egy mesterséges intelligencia alapú képalkotó szoftver, amely a felhasználók által megadott angol szövegből és néhány paraméterből, illetve feltöltött képből képes nagyon rövid időn belül nagyfelbontású képeket generálni. „A technológia nem csupán létező fotókat ollóz össze, hanem képes olyan képi tartalmat alkotni, amely a valóságban nem is létezik. Ismer művészeket, stílusokat és korszakok, ismer híres embereket, és ismeri a fotózási szakkifejezéseket is. A Midjourney MI és a hozzá nagyon hasonló megoldások rendkívüli sebességgel fejlődnek, jellemzőjük, hogy minél többen és többet használják a felhasználók, annál ügyesebb lesz maga a program is” – fogalmazott. Utalt arra is, hogy a szoftver hátránya az, hogy nem képes ugyanazt a karaktert képről-képre ugyanolyan formában megjeleníteni, újra előhívni és más jelenetekbe belehelyezni, ezért elkerülhetetlen volt, hogy a program által megalkotott illusztrációkat utólag szerkesszék és egységesítsék.
Fejléckép: Illusztrációk Vámos Miklós Szív és Lélek című könyvéből (Fotó/Forrás: Athenaeum Kiadó)