Könyv

A nő, aki beleszületett az irodalomba, és azóta is benne él – Szabó T. Anna

2018.11.15. 14:35
Ajánlom
Első novelláskötetét, a Töréstesztet egyfajta katalizátornak szánta, hogy begyújtson valamit, akkor is, ha fáj, hiszen nem lehet megúszni. Szabó T. Anna Kult50-ben megjelent portréja.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

Szabó T. Anna költőnek született. Kislány kora óta versel, egyetemista korában kezdett publikálni, első verseskötete, A madárlépte hó huszonhárom éves korában jelent meg. Folyamatosan publikál, tavaly jelentette meg első novelláskötetét, a Töréstesztet, amelynek középpontjába egy meglehetősen érzékeny és aktuális témát állított: a párkapcsolatot.

„A férfi és nő közötti hatalmi viszonyok érdekelnek.

Még a mai közbeszédben is általában arról van szó, hogy mi a nő feladata, és nem arról, hogy milyen a nő helyzete. A helyzet egy megállapítás, a feladat kényszer, célkijelölés”

– nyilatkozta a kötet megjelenésekor Ezüst Ritának (MTI). Hangsúlyozta: „Valamiféle katalizátornak is szánom ezeket a balladanovellákat, olyan kérdéseket vethetnek fel, amelyeket meg lehet vitatni egymás között. Gyújtsanak, robbantsanak be valamit, akkor is, ha ez fáj, hiszen nem lehet megúszni. A legnehezebb magunkkal szembenézni. Ez a könyv önvizsgálat is: tükrözi, milyenek az én indulataim.”

Szabó T. Anna

Szabó T. Anna (Fotó/Forrás: Mohos Angéla / Madách Színház)

Barna Péter a karakterformálás és az atmoszférateremtés nagy mesterének nevezi Szabó T. Annát az Élet és Irodalomban megjelent kritikájában, amely szerint a Törésteszt „hétköznapi történetekről, emberi játszmákról és konfliktusokról, boldogtalanságról, kilátástalanságról, kiszolgáltatottságról, megalázottságról és függőségekről szól. Tulajdonképpen az emberi élet és az emberi kapcsolatok legsötétebb oldalairól. Negyvenkilenc novella, vagy inkább életkép férfiakról és nőkről, elrontott és kisiklott életekről.”

A nőiségről szóló traumabeszédekkel korábban is találkozhatunk Szabó T. Anna költészetében: már a 2002-ben megjelent, Fény című kötettől kezdve ezek fokozatosan tematizálódnak a verseiben. Angol fordításban a londoni metrón is olvasható volt a Szülőszoba című vers néhány sora. Margócsy István az ÉS-ben megjelent kritikájában hívta fel a figyelmet arra, a magyar költészetben eddig szinte példátlan, ahogy Szabó T. Anna megírja

a szülés misztériumának, kiszolgáltatottságának, csodájának és mindennapiságának nagyon bonyolult összefüggéseit és közönséges ellentmondásosságait”.

Szabó T. Anna mindent tud az irodalomról. Ő a tudós költő, a poeta doctus, egyetemi tanulmányai után elvégezte az ELTE angol reneszánsz és barokk doktori programját. Sorsa is az irodalom felé predesztinálta, híres kolozsvári nyelvészcsaládba született, férje Dragomán György író. Tizenöt évesen települt át családjával Szombathelyre, és ahogy azt a vs.hu-nak elmondta, az erdélyiség meghatározó maradt a számára: „Adott egy nagyapa, aki egész életét az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárnak szentelte, adott a templomi beszéd, a Károli-bibliának a nyelvezete és hangvétele, ez az alapja annak, amit csinálok. Az Eötvös Collegium tanárai is nagy hatással voltak rám. Szerintem, ha Erdélyben maradunk, sokkal jobban elbizonytalanodtam és talán a versekből is kiábrándultam volna, de mivel az áttelepedés miatt megbillent az egész világom, a versekbe kapaszkodtam.”

szabo_t_anna_THC_9298_c_szilagyi_lenke-134339.jpg

Szabó T. Anna (Fotó/Forrás: Szilágyi Lenke)

Erdély mellett a nyugatos-újholdas költészeti hagyományokból is építkezik, Pilinszky, Nemes Nagy Ágnes, Weöres Sándor meghatározó számára, utóbbiról Kozmikus csizmadia címmel színdarabot is írt. Már az első kötete legelső versében megfogalmazta ars poeticáját:

Úgy írni verset mintha szó és forma
nem titkolná el, hogy mi van mögötte,
mintha a semmi partra nem sodorna,
csak elringatna minket mindörökre
(Úgy írni verset, részlet)

A költészet és a próza mellett rendkívül fontos számára a gyerekek megszólítása, verseket, meséket, színdarabokat ír, a bábszínház műfajához különleges kötelék fűzi. Műfordítóként is számottevő az életműve: William Shakespeare, James Joyce, Sylvia Plath, W. B. Yeats, John Updike és Stuart Parker írásai mellett rendszeresen fordít gyerekirodalmi műveket is, köztük Beatrix Potter, Cynthia Paterson és Brian Paterson vagy Dr. Seuss munkáit. Sokszor találkozhatunk vele az irodalmi élet eseményein, felolvasásokon, beszélgetéseken, tárlatvezetéseken vagy éppen a Lyukasóra rendezvényein. Új novelláskötete, a Határ a Nemzetközi Könyvfesztiválra jelent meg.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„Apu, azt hadd kérdezzem meg…” – Léner Péter és Léner András a Mester és Tanítványa podcastban

Apa és fia beszélgetésével folytatódik a Magyar Színházrendezői Testület frissen indított podcast-sorozata, amely a Fidelio online felületein jelentkezik kéthetente. A második részben Léner Péter színházi rendezőt kérdezi fia, Léner András színházi rendező, a Magyar Színházrendezői Testület alelnöke.
Vizuál

Átadták a 44. Magyar Filmszemle díjait – Tarr Béla életműdíjat kapott

Tizenhárom év szünet után visszatért a magyar mozgóképkultúra egyik legfontosabb eseménye, a Magyar Filmszemle. A rendezvény hagyományosan filmes verseny is volt, az ünnepélyes díjátadót február 9-én tartották meg a Corvin mozi Korda termében. A díjakat a versenykategóriák zsűrijei ítélték oda, és adták át.
Színház

Haumann Máté: „Hamlet szerepe három embert igényel egyszerre”

Február 7-én mutatta be a Magyar Színház Shakespeare örök klasszikusát, a Hamletet, Eperjes Károly rendezésében. A címszerepet Haumann Máté alakítja, aki szerint az előadás összekovácsolta a társulatot. Erről is beszélt nekünk. Villáminterjú.
Színház

Hajdu Steve: „Egy színésznek a saját halálát is könnyebb lesz feldolgozni”

Két nap alatt fogytak el a jegyek a Centiről centire márciusi előadásaira is, nézői várólista van a produkcióra a Rózsavölgyi Szalonban. A darabot Őze Áron rendezte, és játszik is benne Marjai Virág, Dobó Kata, valamint Hajdu Steve mellett, aki szerint Magyarországon is kezd hobbivá válni a színészet. De nem csak erről kérdezte őt a Fidelio.
Tánc

Tánc Valentin-napra: jövő héten látható a Liliom

Magyarországon egyedülálló táncszínházi előadás a Liliom, a szerelem, a szenvedély és a sorsfordító döntések története. A Feledi Project előadása modern mozgásvilággal és érzelmekkel teli koreográfiával kelti életre Molnár Ferenc világhírű darabját. A Liliom február 19-én látható a Nemzeti Táncszínházban.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Emlékházként születik újjá Csoóri Sándor szülőháza

A 95 éve született művészre emlékező irodalmi esten jelentette be Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter, hogy emlékházzá alakítják Csoóri Sándor zámolyi szülőházát.
Könyv podcast

„Mi is a Móra-mesekönyveken nőttünk fel” – Lovász Andrea és Kovács Zsanett a Lírástudók vendége

A két Lottin, a Búvár Zsebkönyveken, Janikovszky Éva vagy Kormos István meséin generációk nőttek fel, de a Móra Könyvkiadó az utóbbi évtizedekben újjáalakult a gyerekek, a fiatalok és a pedagógusok érdekében. Ezúttal a kiadó főszerkesztőjét és marketingvezetőjét hívtuk meg podcastunkba.
Könyv magazin

Vámos Miklós: Történelmi időket élünk

Vámos Miklós állandó rovatában hónapról hónapra megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal az orosz újságíró, Mihail Zigar Az Ukrajna lerohanásáig vezető út című könyvét ajánlja.
Könyv hír

Átadták a Baumgarten-emlékdíjakat és -jutalmakat

Mások mellett Szilasi László, Földényi F. László, Schillinger Gyöngyvér, Hegedüs Vera és Németh Gábor is átvehette a Gyümölcsöskert Irodalmi Egyesület elismerését január 29-én.
Könyv magazin

„Nincs szebb könyv szívnél s léleknél” – 10+1 idézet a 75 éves Vámos Miklóstól

Elegáns humor, szelíd bölcsességek, elmés szójátékok és megannyi megszívlelendő gondolat – számos oka van, miért érdemes olvasni Vámos Miklós könyveit. A Prima Primissima Díjas író, lapunk állandó szerzője ma ünnepli 75. születésnapját. Ez alkalomból legkedvesebb idézeteinket válogattuk össze.