Könyv

A női hatalom elektromos árammal érkezik

Naomi Alderman: A hatalom
2018.07.04. 09:15
Ajánlom
Az elmúlt év egyik legnagyobb durranása volt Naomi Alderman női hatalomátvételről szóló könyve - nemcsak számtalan díjat zsebelt be, de a New York Times, Barack Obama és Emma Watson is az év legjobbjai között emlegette.

Ortodox zsidó iskolába jártam, ahol a fiúk minden nap úgy imádkoztak: 'Köszönöm Istenem, hogy nem nőnek teremtettél!' Rakd össze a fejedben ezt A szolgálólány meséjével, és bumm!

- magyarázta könyve születését Naomi Alderman. Nem véletlen emlegeti itt, és a könyv végi köszönet-részben is Margaret Atwood-ot: egy mentorprogram részeként ő segített neki az írásban. Kéznyoma a lapokon is egyértelműen érződik: A hatalom olyan, mintha lekoppintották volna A szolgálólány meséjét - de nem a könyvet, hanem a tévésorozatot.

A regény egyfajta könyv a könyvben kerettel kezdődik: eszerint Naomi Alderman alteregója megkapta A hatalom című történelmi regény kéziratát, amely körülbelül ötezer évvel a történtek után azt a történelmi folyamatot mutatja be, hogyan vette át az uralmat a matriarchális világrend. Öt szálon követhetjük végig a nyolc évig tartó folyamatot, amely során a nők először ráébrednek szuperképességükre, elkezdik használni, majd kegyetlenül kihasználni azt: egy különleges, kulcscsont mellett húzódó izomszövet segítségével képesek elektromos áramot indukálni, és akár halálos csapást is mérni, jellemzően a férfiakra. Alderman nemcsak magát a képességet, de az annak segítségével végbemenő öntudatra ébredést is remekül szemlélteti. Nem nehéz párhuzamot vonni a férfiak szimbóluma és az adó, motring nevű szerv között: egyfajta fallikus szimbólum ez, mely ugyanúgy képes szexuális örömszerzésre, mint gátlástalan erőfitogtatásra.

naomi_alderman_portrait_2-223848.jpg

Naomi Alderman (Fotó/Forrás: Az írónő hivatalos weboldala)

A hatalom akkor működik a legjobban, amikor az egyéni sorsokra koncentrál - arra, hogyan kovácsol a helyzetből politikai előnyt egy képviselőnő, akit addig női politikusként alig vettek komolyan; mit kezd egy kislány azzal, hogy képtelen megzabolázni újdonsült erejét; vagy épp milyen szerepet kaphat ebben az új világban egy férfi - például egy újságíró, aki legalább annyira saját bőrét igyekszik menteni, mint amennyire a közjót szolgálva igyekszik tudósítani az eseményekről. Mindezek mellett akadmég egy londoni maffiavezér lánya, akinek nemcsak a feje tetejére állt világgal, de a saját családján belüli leszámolásokkal is meg kell küzdenie; egy vallási vezérré előlépő, hányattatott sorsú leányárva; valamint egy moldovai politikusfeleség, aki magához ragadja a kormánybotot, és mindjárt forradalmat robbant ki, természetesen a nők élére állva. 

Mindez olyan, mint egy tévésorozat, ahol nemcsak a teljes évadnak, de minden egyes epizódnak is meg kell lennie a maga dramaturgiai ívének, fordulatának és izgalmának - csakhogy a regényben az egymásra licitáló izgalmak, sorsok és csavarok egy idő után elkezdenek szétfolyni.

Nem mindig van meg a hangsúly a szálak között: van, amelyik felületes és láthatóan kapkodva halad, mások jóval több oldalt kaptak, mint kellett volna, így unalmassá válnak. Végül a történetek nagyrészt találkoznak, ettől azonban még nem válnak teljessé. Ráadásul annyi minden történik az egyes szereplőkkel, hogy hiába vannak sokan és sokfélék, a belőlük kirajzolódó tabló valahogy lyukacsos maradt. A könyv üzenete azonban ennek ellenére így is átjön: Alderman nem igyekszik rózsaszínű feminista jövőképet festeni, nem mondja azt, hogy a férfiak eredendően  rosszak, a nők pedig jók. Ahogy a könyv címe is utal rá, a regény a hatalomról, annak ember- és világformáló természetéről szól. 

De nem csak ez az egyértelmű a könyvben. A hatalom gördülékeny, jó olvasmány, kicsit olyan, mintha Margaret Atwood szellemi hagyatékát egy könnyed nyári olvasmányba öntötték volna. A nagybetűs lényeg a társadalmi mondanivalóról már-már szájbarágósan kristályziszta: az egész regény egy parabola, melyben ha megfordítjuk a női-férfi szerepeket, és a keretet adó jövő-szálat, nagyjából valóban egy történelmi regényt kapunk - csakhogy arról, hogyan váltak a férfiak a hatalom birtokosaivá. 

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Plácido Domingo fia végigfényképezte a Virtuózok koncertjét – íme a fotók!

„Istenem! Annyi érzelem van bennem a Virtuózokkal kapcsolatban!” – mondta a koncert után José Plácido Domingo, a világhírű tenor fia.
Klasszikus

Átkelni az Urálon Berezovszkijjal

Egyszerre különleges, és első pillantásra kissé rendhagyó összeállítással készült Borisz Berezovszkij A Zongora című sorozatban rendezett idei koncertjére, melyet a Zeneakadémia Nagytermében adott november 9-én.
Klasszikus

Ezt hallani kell: Rahmanyinov Chopint játszik

Az orosz zeneszerző, aki negyvenöt éves korában határozta el, hogy zongoraművész lesz, egy 1919-es felvételen Chopin Asz-dúr keringőjét játssza. Lélegzetelállító!
Vizuál

Virtuálisan beléphet Monet kertjébe, a vízililiomok közé

Claude Monet az 1918. november 11-i fegyverletétel másnapján ajándékozta Franciaországnak a Vízililiomok című óriási képeket, így akart "részt venni a győzelemben". A párizsi Orangerie Múzeumban őrzött művekbe szerdától gyakorlatilag besétálhat a látogató.
Klasszikus

Klasszikus zenei minikoncertek nyolc budapesti szórakozóhelyen

Szombaton késő délutántól éjfélig A zene éjszakája - csak klasszikusan címmel ünneplik Pest, Buda és Óbuda egyesülését.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Könyv kult50

A nő, aki beleszületett az irodalomba, és azóta is benne él – Szabó T. Anna

Első novelláskötetét, a Töréstesztet egyfajta katalizátornak szánta, hogy begyújtson valamit, akkor is, ha fáj, hiszen nem lehet megúszni. Szabó T. Anna Kult50-ben megjelent portréja.
Könyv beszámoló

Schumann és Chopin találkozása a mobiltelefonnal

Mi történik ha egy, az élet minden területén az irányítást a kezében tartó ember alól egyszer csak kicsúszik a talaj? Ez Légrádi Gergely regényének egyik fő kérdése – de nem az egyetlen.
Könyv ajánló

Petri György verseinek minden eddiginél bővebb gyűjteménye jelenik meg

A negyedik kötet összeállításakor derült ki Várady Szabolcsék számára, hogy a költői hagyaték jóval terjedelmesebb, mint addig gondolták.
Könyv interjú

Hányszor lehet egy életet elmesélni? – Interjú Garaczi Lászlóval

Garaczi László Lemur-sorozatának legújabb kötete az író közelmúltjába kalauzolja el az olvasókat. Apró emlékek, ismerős helyzetek és olyan hétköznapi csodák gyűjteménye, amelyek dallamtapadásként követik végig az életünket.
Könyv kult50

15 évnyi hallgatást tört meg a magyar költő – Peer Krisztián

42 című kötetével tizenöt évnyi hallgatást tört meg a költő, aki személyes tragédiáját, szerelmének halálát dolgozza fel a gyász kötetében. Peer Krisztián Kult50-ben megjelent portréja.