Könyv

A női hatalom elektromos árammal érkezik

Naomi Alderman: A hatalom
2018.07.04. 09:15
Ajánlom
Az elmúlt év egyik legnagyobb durranása volt Naomi Alderman női hatalomátvételről szóló könyve - nemcsak számtalan díjat zsebelt be, de a New York Times, Barack Obama és Emma Watson is az év legjobbjai között emlegette.

Ortodox zsidó iskolába jártam, ahol a fiúk minden nap úgy imádkoztak: 'Köszönöm Istenem, hogy nem nőnek teremtettél!' Rakd össze a fejedben ezt A szolgálólány meséjével, és bumm!

- magyarázta könyve születését Naomi Alderman. Nem véletlen emlegeti itt, és a könyv végi köszönet-részben is Margaret Atwood-ot: egy mentorprogram részeként ő segített neki az írásban. Kéznyoma a lapokon is egyértelműen érződik: A hatalom olyan, mintha lekoppintották volna A szolgálólány meséjét - de nem a könyvet, hanem a tévésorozatot.

A regény egyfajta könyv a könyvben kerettel kezdődik: eszerint Naomi Alderman alteregója megkapta A hatalom című történelmi regény kéziratát, amely körülbelül ötezer évvel a történtek után azt a történelmi folyamatot mutatja be, hogyan vette át az uralmat a matriarchális világrend. Öt szálon követhetjük végig a nyolc évig tartó folyamatot, amely során a nők először ráébrednek szuperképességükre, elkezdik használni, majd kegyetlenül kihasználni azt: egy különleges, kulcscsont mellett húzódó izomszövet segítségével képesek elektromos áramot indukálni, és akár halálos csapást is mérni, jellemzően a férfiakra. Alderman nemcsak magát a képességet, de az annak segítségével végbemenő öntudatra ébredést is remekül szemlélteti. Nem nehéz párhuzamot vonni a férfiak szimbóluma és az adó, motring nevű szerv között: egyfajta fallikus szimbólum ez, mely ugyanúgy képes szexuális örömszerzésre, mint gátlástalan erőfitogtatásra.

naomi_alderman_portrait_2-223848.jpg

Naomi Alderman (Fotó/Forrás: Az írónő hivatalos weboldala)

A hatalom akkor működik a legjobban, amikor az egyéni sorsokra koncentrál - arra, hogyan kovácsol a helyzetből politikai előnyt egy képviselőnő, akit addig női politikusként alig vettek komolyan; mit kezd egy kislány azzal, hogy képtelen megzabolázni újdonsült erejét; vagy épp milyen szerepet kaphat ebben az új világban egy férfi - például egy újságíró, aki legalább annyira saját bőrét igyekszik menteni, mint amennyire a közjót szolgálva igyekszik tudósítani az eseményekről. Mindezek mellett akadmég egy londoni maffiavezér lánya, akinek nemcsak a feje tetejére állt világgal, de a saját családján belüli leszámolásokkal is meg kell küzdenie; egy vallási vezérré előlépő, hányattatott sorsú leányárva; valamint egy moldovai politikusfeleség, aki magához ragadja a kormánybotot, és mindjárt forradalmat robbant ki, természetesen a nők élére állva. 

Mindez olyan, mint egy tévésorozat, ahol nemcsak a teljes évadnak, de minden egyes epizódnak is meg kell lennie a maga dramaturgiai ívének, fordulatának és izgalmának - csakhogy a regényben az egymásra licitáló izgalmak, sorsok és csavarok egy idő után elkezdenek szétfolyni.

Nem mindig van meg a hangsúly a szálak között: van, amelyik felületes és láthatóan kapkodva halad, mások jóval több oldalt kaptak, mint kellett volna, így unalmassá válnak. Végül a történetek nagyrészt találkoznak, ettől azonban még nem válnak teljessé. Ráadásul annyi minden történik az egyes szereplőkkel, hogy hiába vannak sokan és sokfélék, a belőlük kirajzolódó tabló valahogy lyukacsos maradt. A könyv üzenete azonban ennek ellenére így is átjön: Alderman nem igyekszik rózsaszínű feminista jövőképet festeni, nem mondja azt, hogy a férfiak eredendően  rosszak, a nők pedig jók. Ahogy a könyv címe is utal rá, a regény a hatalomról, annak ember- és világformáló természetéről szól. 

De nem csak ez az egyértelmű a könyvben. A hatalom gördülékeny, jó olvasmány, kicsit olyan, mintha Margaret Atwood szellemi hagyatékát egy könnyed nyári olvasmányba öntötték volna. A nagybetűs lényeg a társadalmi mondanivalóról már-már szájbarágósan kristályziszta: az egész regény egy parabola, melyben ha megfordítjuk a női-férfi szerepeket, és a keretet adó jövő-szálat, nagyjából valóban egy történelmi regényt kapunk - csakhogy arról, hogyan váltak a férfiak a hatalom birtokosaivá. 

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Nem hajlandó örmény énekesnővel énekelni az azeri tenor, illetve dehogynem, semmi baja vele

Sok mindent nem tudunk biztosan, mivel mindenki másra mutogat. És már az örmény külügy is megszólalt a témában.
Klasszikus

Bach billentyűs szvitjeit viszi egy általános iskolába Fejérvári Zoltán

Fejérvári Zoltán szólóestjével indul az alsógödi Belépés családostul klasszikus zenei sorozatának 2020-as évada. A művész Bach Francia szvitjeit adja elő január 25-én a Búzaszem Általános Iskola aulájában. Utána pedig a Zeneakadémiára viszi a műsort.
Vizuál

A mádi Rákóczi-kúriában Erhardt Gábor építésszel

A Partitúra zempléni adásában a stáb ellátogatott a mádi Rákóczi-kúriába, lenyűgözve sétáltak az évszázados falak között. Az épület átalakításának és bővítésének tervezőjét, Erhardt Gábort Tokaj-hegyalja építészeti hagyományairól kérdeztük.
Klasszikus

Gustavo Dudamel folytatja Los Angelesben

Újabb négy évre meghosszabbították a szerződését a Los Angeles-i Filharmonikus Zenekar élén, 2026-ig maradhat.
Jazz/World

Ki mondta, hogy egy nő nem trombitálhat jazzt?

Új albumán bátor nők előtt tiszteleg Yazz Ahmed, aki trombitásként és nőként maga is ritka jelenség. Meghallgattuk a Polyhymnia című lemezt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv interjú

A magyar oktatás MacGyverei – a kötelező olvasmányok

A jövő nemzedék sorsa mindössze attól függ, hogy Gárdonyit, Szabó Magdát vagy Agatha Christie-t adnak a kezébe? Arató Lászlóval, a Magyartanárok Egyesületének elnökével - a NAT-módosítás részleteinek hiányában - a jelenlegi szabályozást vizsgáltuk meg, hogy jobban értsük, mi is lehetne a változások előremutató iránya.
Könyv gyász

Elhunyt Makkai Ádám kétszeres Kossuth-díjas költő

Makkai Ádám 1974-ben megalapította az amerikai nyelvészszövetséget, majd a Forum Linguisticum folyóiratot, kultúrtörténeti jelentőségű műve az angol nyelvű magyar költői antológia. 84 éves volt.
Könyv mti

Csabai László kapta az idei Mészöly Miklós-díjat

Csabai László író kapta az idei Mészöly Miklós-díjat, amelyet pénteken adtak át a névadó szülővárosában, Szekszárdon.
Könyv gyász

Meghalt Christopher Tolkien, A Gyűrűk Ura írójának fia

A 95 éves korában elhunyt Christopher Tolkien az író harmadik, legfiatalabb fia volt, ő kezelte apja hagyatékát és ő rajzolta az eredeti Gyűrűk ura-térképet is.
Könyv interjú

A nő vagy szent anya, vagy prostituált? – Interjú Hidas Judit íróval

Könyv egy negyvenes nőről, aki keresi önmagát, mert úgy érzi, szép lassan eltűnik abban, hogy megfeleljen a környezete elvárásainak. Hidas Judit Boldogság tízezer kilométerre című novellafüzérének főhőse, Anna, a hagyományos női szerepek és a karrier közt őrlődik. S vajon hányan vagyunk hasonló helyzetben? Mikor vesszük észre – vagy egyáltalán észrevesszük-e –, hogy apránként föladjuk magunkat? Fájdalmasan sokakat érintő problémákról és tabukról beszél ez a könyv, ami láthatóvá teszi a társadalmi elvárások mögött szenvedő egyént: a nőt. A könyv szerzőjével, Hidas Judittal beszélgettünk.