Könyv

A posztmodern költőkirály: Parti Nagy Lajos

2018.11.10. 12:40
Ajánlom
A nyelvrontás Mozartja, vagy ahogy Réz Pál fogalmazott: az egyszer használatos szavak nyelvújítója. Parti Nagy Lajos kult50-ben megjelent portréja.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

Parti Nagy Lajos a kortárs magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, aki költőként, próza- és drámaíróként, műfordítóként is meghatározó jelentőségű. Írásainak központi eleme a magyar nyelv megfoghatatlan sokoldalúsága:

elejtett félmondatokból, rosszul ragozott argóból és majdnem pontos versrészletekből épít egyedülálló művészi formavilágot, amely leleményeivel sorról sorra hökkenti meg olvasóját.

1953. október 12-én született Szekszárdon. A Pécsi Tanárképző Főiskolán szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet 1977-ben, később a Baranya megyei könyvtárban dolgozott könyvtárosként. Saját bevallása szerint Pécs kiemelt szerepet játszott íróvá válásának folyamatában. 1979-től 1986-ig a Jelenkor szerkesztőjeként dolgozott, közben költőként is debütált: 1982-ben jelent meg Angyalstop, 1986-ban pedig Csuklógyakorlat című verseskötete. Egy 2011-es Origo-interjúban maga Parti Nagy az 1990-es Szódalovaglás című emblematikus versgyűjteményét nevezte meg mint azt a művet, amely a legalkalmasabb lenne arra, hogy a gimnazisták róla tanuljanak. A Szódalovaglásban csillaggal elválasztott verseiben és majdnem-verseiben a költészet a nyelvkritika új szintjére lép. Horváth Csaba a Népszabadságban megjelent kritikájában a kötet közel húsz évvel későbbi második kiadásakor a Nyugat, József Attila vagy épp Tandori Dezső lírájának folytatójaként beszél Parti Nagyról.

A költő 1997-ben regényíróként is bemutatkozott: A test angyala című kisregényét Sárbogárdi Jolán álnéven publikálta. Amint azt az Irodalmi Jelen 2009-es cikkében állította: előbb is debütálhatott volna, de nem nagyon biztatták őt prózaírásra. „Nagyon gyorsan hosszútávfutó lettem, mert senki nem hívott sprintelni” – foglalta össze Parti Nagy. Így azonban elég ideje volt megtalálni saját hangját – ami nem is a sajátja, vagy legalábbis nem egészen.

Gyakran ölt fel képzelt vagy valódi alakokat, hogy nyelvi leleményei egy plusz, parodisztikus élt kapjanak.

mer szabadság deh virul

a holtak véréből

utca hosszat húzták haza

Táncsicsot a tévéből

midőn a cipőjéből

merítvén erőt

március idusán

színésznők ittak 

amíg csak tudtak 

kiket a lovak elé fogtak

azok se nyafogtak 

sőt

Létbüfé (részlet)

Sárbogárdi Jolánként például úgy próbál választékosan beszélni, hogy műveltségének alapját egyedül a fényes borítójú, fényképes magazinok alkotják. 2003-as, Grafitnesz című kötetében több alteregója is szerepel: Tsúszó Sándor, Leopold Bloom apja, vagy épp az idős József Attila. Ebben a művében tűnik fel Dumpf Endre alakja is, akinek Őszológiai gyakorlatok című ciklusát Létbüfé címen tavaly önálló kötetté egészítette ki. „Dumpf Endre egyszerre dilettáns költő és katarzisgyáros” – írta róla Rostás Eni a Könyvesblogon. Ahogy a Margó Fesztiválon tartott könyvbemutatón Parti Nagy elmondta, még mindig nem ismeri eléggé Dumpfot, de meggyőződése, hogy otthon van a magyar és a világirodalomban, a Halotti beszédtől Erdős Virágig mindent és mindenkit ismer – csak épp rosszul.

Dumpf a töredék szabadságát, a vázlatfüzet szabadságát jelenti nekem”

– mondta a költő a Magyar Narancsnak adott tavalyi interjújában. A Létbüfében az ősz költői toposzát írta szét, vagyis alkotta meg újra a kórházi kezelés alatt álló alteregója segítségével, akit az elmúláson kívül legalább annyira foglalkoztat a Büfés néni, a Vad angyalt néző proletárnővérkék, mint a napi betevő csipsz- és kólaadagja.

Verseskötetei és elbeszélései mellett jelent már meg tárcagyűjteménye, több drámája, illetve fordítása is. A ’90-es évek végétől körülbelül húsz drámafordítás köthető a nevéhez – ő mindezeket inkább „megnyelvezés”-nek nevezi. Tartuffe-fordítása például Molière: Tartuffe, írta Parti Nagy Lajos címen jelent meg. A hullámzó Balaton és A fagyott kutya lába című műveiből Pálfi György készített nagy sikerű filmet Taxidermia címen. Három éven át írta az Élet és Irodalomban Magyar Meséit, ezekben legnagyobb fegyverével, a nyelvvel kritizálta a Magyarországon uralkodó állapotokat. Az írások két kötetben jelentek meg 2012-ben és 2014-ben. Számtalan díj és elismerés tulajdonosa, a Kossuth-díjat 2007-ben kapta meg.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

5 különleges eset, amikor Fischer Iván nem „csak” vezényelt

Hetvenedik születésnapját ünnepli Fischer Iván. Egyik legelismertebb muzsikusunknak lenne is mivel hetvenkednie. Legfőbb büszkesége, a Budapesti Fesztiválzenekar évtizedek óta a világ élvonalába tartozik, ő pedig nem egyszerűen karmester: operát rendez és ír, közösségi koncerteket szervez, fontos ügyekben hallatja a hangját.
Könyv

„Egy tájba lépek ki, ahová a másik nem követhet” – 100 éve született Mészöly Miklós

1921. január 19-én született a 20. századi magyar irodalom egyik legnagyobb hatású írója, Mészöly Miklós. Életműve gerincét elbeszélések, novellák, kisregények alkotják, de több esszé-, publicisztika-, dráma- és mesekötet is fűződik a nevéhez.
Színház

Herczeg Tamás leköszön a Szegedi Szabadtéri Játékok éléről

Harangozó Gyula művészeti igazgató szintén elköszön a Fesztivál vezetésétől.
Színház

Független alkotóműhelyt hoz létre az SZFE polgársága

A Színház- és Filmművészeti Egyetem átalakítása ellen tiltakozó oktatók és hallgatók Freeszfe Egyesület néven autonóm alkotóműhelyt hoztak létre, melynek elsődleges célja demokratikus keretek közé menteni az egyetem 155 éves szellemiségét.
Színház

107 tanár követeli az őszi félév érvényességét az SZFE vezetésétől

107 tanár – óraadók és osztályfőnökök egyaránt – írta alá azt a közleményt, amelyben követeli az őszi félév elismerését, a teljesítéseket, illetve, hogy fizessék ki a munkájukért a járandóságukat – tudta meg a 444.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Mészöly-centenáriummal indul a Várkert Irodalom sorozata

Streamelt esttel jelentkezik a Várkert Bazár január 21-én. A Mészöly Miklós személye köré szerveződő esten szóba kerülnek az író alkotásai, a rá ható és általa teremtett stílusirányzatok, valamint iskolák, de megelevenedik a Polcz Alaine-nel kötött házassága is, melynek 53 évét irodalmi művek és levelek őrzik.
Könyv magazin

„Egy tájba lépek ki, ahová a másik nem követhet” – 100 éve született Mészöly Miklós

1921. január 19-én született a 20. századi magyar irodalom egyik legnagyobb hatású írója, Mészöly Miklós. Életműve gerincét elbeszélések, novellák, kisregények alkotják, de több esszé-, publicisztika-, dráma- és mesekötet is fűződik a nevéhez.
Könyv magazin

Vámos Miklós: Prűd lelkűek legyenek óvatosak ezzel a könyvvel

Az új évben is folytatódik a Fidelio.hu-n Vámos Miklós sorozata, amelyben a népszerű író megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal Bakos Gyöngyi Nyolcszáz utca gyalog című első kötetét ajánlja. Gondolataira a könyv szerzője reagál.
Könyv magazin

Mindent a mi Budapestünkről – Így éled újjá a Városháza Kiadó

Ha hiányozna Budapest, ideje könyvekbe menekülni. Schiffer Jánossal, a Városháza Kiadó vezetőjével a főváros saját könyvkiadójáról beszélgettünk.
Könyv magazin

Az „igazi” Lúdas Matyi – kiről mintázta Fazekas Mihály a legnagyobb hősét?

Fazekas Mihály legismertebb művének, a Lúdas Matyinak keletkezéséről alig tudunk valamit. Vargha Balázs irodalomtörténész szerint az író Csokonai Vitéz Mihály Dorottyájából vette át az alapmotívumokat, de arról, hogy kit is rejt Matyi és Döbrögi figurája, megoszlanak a vélemények.