Könyv

A posztmodern költőkirály: Parti Nagy Lajos

2018.11.10. 12:40
Ajánlom
A nyelvrontás Mozartja, vagy ahogy Réz Pál fogalmazott: az egyszer használatos szavak nyelvújítója. Parti Nagy Lajos kult50-ben megjelent portréja.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

Parti Nagy Lajos a kortárs magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, aki költőként, próza- és drámaíróként, műfordítóként is meghatározó jelentőségű. Írásainak központi eleme a magyar nyelv megfoghatatlan sokoldalúsága:

elejtett félmondatokból, rosszul ragozott argóból és majdnem pontos versrészletekből épít egyedülálló művészi formavilágot, amely leleményeivel sorról sorra hökkenti meg olvasóját.

1953. október 12-én született Szekszárdon. A Pécsi Tanárképző Főiskolán szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet 1977-ben, később a Baranya megyei könyvtárban dolgozott könyvtárosként. Saját bevallása szerint Pécs kiemelt szerepet játszott íróvá válásának folyamatában. 1979-től 1986-ig a Jelenkor szerkesztőjeként dolgozott, közben költőként is debütált: 1982-ben jelent meg Angyalstop, 1986-ban pedig Csuklógyakorlat című verseskötete. Egy 2011-es Origo-interjúban maga Parti Nagy az 1990-es Szódalovaglás című emblematikus versgyűjteményét nevezte meg mint azt a művet, amely a legalkalmasabb lenne arra, hogy a gimnazisták róla tanuljanak. A Szódalovaglásban csillaggal elválasztott verseiben és majdnem-verseiben a költészet a nyelvkritika új szintjére lép. Horváth Csaba a Népszabadságban megjelent kritikájában a kötet közel húsz évvel későbbi második kiadásakor a Nyugat, József Attila vagy épp Tandori Dezső lírájának folytatójaként beszél Parti Nagyról.

A költő 1997-ben regényíróként is bemutatkozott: A test angyala című kisregényét Sárbogárdi Jolán álnéven publikálta. Amint azt az Irodalmi Jelen 2009-es cikkében állította: előbb is debütálhatott volna, de nem nagyon biztatták őt prózaírásra. „Nagyon gyorsan hosszútávfutó lettem, mert senki nem hívott sprintelni” – foglalta össze Parti Nagy. Így azonban elég ideje volt megtalálni saját hangját – ami nem is a sajátja, vagy legalábbis nem egészen.

Gyakran ölt fel képzelt vagy valódi alakokat, hogy nyelvi leleményei egy plusz, parodisztikus élt kapjanak.

mer szabadság deh virul

a holtak véréből

utca hosszat húzták haza

Táncsicsot a tévéből

midőn a cipőjéből

merítvén erőt

március idusán

színésznők ittak 

amíg csak tudtak 

kiket a lovak elé fogtak

azok se nyafogtak 

sőt

Létbüfé (részlet)

Sárbogárdi Jolánként például úgy próbál választékosan beszélni, hogy műveltségének alapját egyedül a fényes borítójú, fényképes magazinok alkotják. 2003-as, Grafitnesz című kötetében több alteregója is szerepel: Tsúszó Sándor, Leopold Bloom apja, vagy épp az idős József Attila. Ebben a művében tűnik fel Dumpf Endre alakja is, akinek Őszológiai gyakorlatok című ciklusát Létbüfé címen tavaly önálló kötetté egészítette ki. „Dumpf Endre egyszerre dilettáns költő és katarzisgyáros” – írta róla Rostás Eni a Könyvesblogon. Ahogy a Margó Fesztiválon tartott könyvbemutatón Parti Nagy elmondta, még mindig nem ismeri eléggé Dumpfot, de meggyőződése, hogy otthon van a magyar és a világirodalomban, a Halotti beszédtől Erdős Virágig mindent és mindenkit ismer – csak épp rosszul.

Dumpf a töredék szabadságát, a vázlatfüzet szabadságát jelenti nekem”

– mondta a költő a Magyar Narancsnak adott tavalyi interjújában. A Létbüfében az ősz költői toposzát írta szét, vagyis alkotta meg újra a kórházi kezelés alatt álló alteregója segítségével, akit az elmúláson kívül legalább annyira foglalkoztat a Büfés néni, a Vad angyalt néző proletárnővérkék, mint a napi betevő csipsz- és kólaadagja.

Verseskötetei és elbeszélései mellett jelent már meg tárcagyűjteménye, több drámája, illetve fordítása is. A ’90-es évek végétől körülbelül húsz drámafordítás köthető a nevéhez – ő mindezeket inkább „megnyelvezés”-nek nevezi. Tartuffe-fordítása például Molière: Tartuffe, írta Parti Nagy Lajos címen jelent meg. A hullámzó Balaton és A fagyott kutya lába című műveiből Pálfi György készített nagy sikerű filmet Taxidermia címen. Három éven át írta az Élet és Irodalomban Magyar Meséit, ezekben legnagyobb fegyverével, a nyelvvel kritizálta a Magyarországon uralkodó állapotokat. Az írások két kötetben jelentek meg 2012-ben és 2014-ben. Számtalan díj és elismerés tulajdonosa, a Kossuth-díjat 2007-ben kapta meg.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Stork Natasa: „Eddig három olyan nemzetközi díjat kaptam, amit postán küldtek el”

Szerdán kezdetét vette a 71. Berlinale a European Shooting Stars 2021 Kick Off rendezvénnyel, amely azzal a céllal jött létre, hogy bemutassa az adott év legtehetségesebb fiatal színészeit és színésznőit a filmvilág nagyjainak. Köztük van Stork Natasa is, aki budapesti otthonában ülve fogadja három napot át a világsajtót és a legnevesebb casting ügynökségeket.
Vizuál

Átadták az idei Golden Globe-díjakat

Magyar idő szerint hétfő hajnalban átadták az idei Arany Glóbuszokat. A virtuális gálán magyar filmért is izgulhattunk, hiszen Vanessa Kirbyt jelölték a legjobb színésznő díjára a Mundruczó Kornél filmjében nyújtott alakításáért.
Vizuál

Meryl Streep nyáron visszatér a Broadwayre

A kulisszák mögé enged betekintést legújabb filmjében Meryl Streep, aki Places, please-el a Broadway előtt is tiszteleg – írja a Deadline.
Plusz

Megújult az Art is Business honlapja

Második születésnapját ünnepli az Art is Business, az évfordulóra teljesen új megjelenést kapott a magazin honlapja, amelyen a jövőben rendszeresen olvashatunk híreket a forprofit szektor és a művészet világából.
Színház

Magyarország a '90-es években – egy gyerek szemével

EX KATEDRA címmel tart online bemutatót a Stereo Akt társulat március 4-én a Jurányi Házban. Az előadást a SzínházTV közvetíti online formában. A darab létrejöttének hátterébe a társulatot vezető független színházi alkotó, Boross Martin nyújt betekintést.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv magazin

Tóth Krisztina és Az arany ember: Hogyan jutottunk idáig?

Be akarja tiltani Jókait? Ki a felelős azért, hogy most mindenki irodalom kapcsán „anyázik” az interneten? Megválaszolunk mindent, amit tudni akar, de eddig nem mert megkérdezni Tóth Krisztina és a Jókai-rajongók összecsapásáról.
Könyv vélemény

Innentől nem a gyerek hibája lesz, ha nem olvas

Az irodalom a szabadságról szól. Ha ezt a szabadságot nem adjuk meg az oktatással, ha nem mutatjuk meg a gyerekeknek, hogy talán éppen az olvasás az, amire ebben a számára is megterhelő, felgyorsult világban szüksége van, akkor tényleg nem az ő hibája lesz, hogy nem olvas. VÉLEMÉNY.
Könyv gyász

Elhunyt Lawrence Ferlinghetti, aki a hátát tartotta Ginsberg Üvöltéséért

Épp ellenkezője volt a beatkorszak feltűnősködő rosszfiúinak, akik az ötvenes években a szárnyai alatt nőttek. Jack Kerouackal és Allen Ginsberggel ellentétben Lawrence Ferlinghetti nem okozott botrányokat. Minden nap kerékpárral indult abba a könyvesboltba, amelyet társával közösen alapított, és amely beatnemzedék íróinak és költőinek törzshelyévé vált.
Könyv szemle

Dragomán György Máglya című regényét méltatja a New York Times

Elbűvölőnek nevezi a rangos amerikai napilap kritikusa Dragomán György regényét. Ottilie Mulzet fordításában angolul is megjelent a Máglya, és máris dicsérő recenziót kapott.
Könyv hír

Nem véleményezheti az új érettségi vizsgamodellt a Magyartanárok Egyesülete

Növekszik a magolandó anyag mennyisége az új érettségi vizsgamodellben, az olvasás öröme helyett a „műcímek bemagolása” lesz a cél a Magyartanárok Egyesülete szerint. Hiába mondanák el a véleményüket, nem kaptak erre lehetőséget.