Könyv

A posztmodern költőkirály: Parti Nagy Lajos

2018.11.10. 12:40
Ajánlom
A nyelvrontás Mozartja, vagy ahogy Réz Pál fogalmazott: az egyszer használatos szavak nyelvújítója. Parti Nagy Lajos kult50-ben megjelent portréja.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

Parti Nagy Lajos a kortárs magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, aki költőként, próza- és drámaíróként, műfordítóként is meghatározó jelentőségű. Írásainak központi eleme a magyar nyelv megfoghatatlan sokoldalúsága:

elejtett félmondatokból, rosszul ragozott argóból és majdnem pontos versrészletekből épít egyedülálló művészi formavilágot, amely leleményeivel sorról sorra hökkenti meg olvasóját.

1953. október 12-én született Szekszárdon. A Pécsi Tanárképző Főiskolán szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet 1977-ben, később a Baranya megyei könyvtárban dolgozott könyvtárosként. Saját bevallása szerint Pécs kiemelt szerepet játszott íróvá válásának folyamatában. 1979-től 1986-ig a Jelenkor szerkesztőjeként dolgozott, közben költőként is debütált: 1982-ben jelent meg Angyalstop, 1986-ban pedig Csuklógyakorlat című verseskötete. Egy 2011-es Origo-interjúban maga Parti Nagy az 1990-es Szódalovaglás című emblematikus versgyűjteményét nevezte meg mint azt a művet, amely a legalkalmasabb lenne arra, hogy a gimnazisták róla tanuljanak. A Szódalovaglásban csillaggal elválasztott verseiben és majdnem-verseiben a költészet a nyelvkritika új szintjére lép. Horváth Csaba a Népszabadságban megjelent kritikájában a kötet közel húsz évvel későbbi második kiadásakor a Nyugat, József Attila vagy épp Tandori Dezső lírájának folytatójaként beszél Parti Nagyról.

A költő 1997-ben regényíróként is bemutatkozott: A test angyala című kisregényét Sárbogárdi Jolán álnéven publikálta. Amint azt az Irodalmi Jelen 2009-es cikkében állította: előbb is debütálhatott volna, de nem nagyon biztatták őt prózaírásra. „Nagyon gyorsan hosszútávfutó lettem, mert senki nem hívott sprintelni” – foglalta össze Parti Nagy. Így azonban elég ideje volt megtalálni saját hangját – ami nem is a sajátja, vagy legalábbis nem egészen.

Gyakran ölt fel képzelt vagy valódi alakokat, hogy nyelvi leleményei egy plusz, parodisztikus élt kapjanak.

mer szabadság deh virul

a holtak véréből

utca hosszat húzták haza

Táncsicsot a tévéből

midőn a cipőjéből

merítvén erőt

március idusán

színésznők ittak 

amíg csak tudtak 

kiket a lovak elé fogtak

azok se nyafogtak 

sőt

Létbüfé (részlet)

Sárbogárdi Jolánként például úgy próbál választékosan beszélni, hogy műveltségének alapját egyedül a fényes borítójú, fényképes magazinok alkotják. 2003-as, Grafitnesz című kötetében több alteregója is szerepel: Tsúszó Sándor, Leopold Bloom apja, vagy épp az idős József Attila. Ebben a művében tűnik fel Dumpf Endre alakja is, akinek Őszológiai gyakorlatok című ciklusát Létbüfé címen tavaly önálló kötetté egészítette ki. „Dumpf Endre egyszerre dilettáns költő és katarzisgyáros” – írta róla Rostás Eni a Könyvesblogon. Ahogy a Margó Fesztiválon tartott könyvbemutatón Parti Nagy elmondta, még mindig nem ismeri eléggé Dumpfot, de meggyőződése, hogy otthon van a magyar és a világirodalomban, a Halotti beszédtől Erdős Virágig mindent és mindenkit ismer – csak épp rosszul.

Dumpf a töredék szabadságát, a vázlatfüzet szabadságát jelenti nekem”

– mondta a költő a Magyar Narancsnak adott tavalyi interjújában. A Létbüfében az ősz költői toposzát írta szét, vagyis alkotta meg újra a kórházi kezelés alatt álló alteregója segítségével, akit az elmúláson kívül legalább annyira foglalkoztat a Büfés néni, a Vad angyalt néző proletárnővérkék, mint a napi betevő csipsz- és kólaadagja.

Verseskötetei és elbeszélései mellett jelent már meg tárcagyűjteménye, több drámája, illetve fordítása is. A ’90-es évek végétől körülbelül húsz drámafordítás köthető a nevéhez – ő mindezeket inkább „megnyelvezés”-nek nevezi. Tartuffe-fordítása például Molière: Tartuffe, írta Parti Nagy Lajos címen jelent meg. A hullámzó Balaton és A fagyott kutya lába című műveiből Pálfi György készített nagy sikerű filmet Taxidermia címen. Három éven át írta az Élet és Irodalomban Magyar Meséit, ezekben legnagyobb fegyverével, a nyelvvel kritizálta a Magyarországon uralkodó állapotokat. Az írások két kötetben jelentek meg 2012-ben és 2014-ben. Számtalan díj és elismerés tulajdonosa, a Kossuth-díjat 2007-ben kapta meg.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Nyolc percen át ünnepelték Kurtág operáját, a zeneszerző rádión hallgatta az előadást

Nyolc percig tapsolta Kurtág György első operájának ősbemutatóját a Scala milánói operaház közönsége csütörtök este - számolt be a Corriere della Sera olasz napilap a többnyire szakmai közönség előtt tartott előadásról.
Klasszikus

Miért nem vették fel a Zeneakadémiára ezt a tehetséges zongoristát?

Ezt kérdezte a legendás Leon Fleisher, amikor először találkozott Érdi Tamással. A torontói Királyi Konzervatórium zongora tanszakán látássérültként is elfogadták a fiatalember jelentkezését, ezt a napot örökíti meg a következő szemelvényünk a zongoraművészről szóló könyvből.
Színház

Lemondja tervezett bemutatóját a Rózsavölgyi Szalon a kultúr-tao körüli bizonytalanság miatt

A magánszínház közleményt adott ki, amelyben azt írják, színházakat is érintő finanszírozási bizonytalanság miatt kényszerülnek erre a lépésre.
Színház

Gyertek az Átriumba, amíg lehet! - Újabb színház kongatja a vészharangot

A kulturális taotámogatás megszűnése miatt egyre több színház jövője válik bizonytalanná, ugyanis nem tudnak tervezni a 2019-es évadra.
Klasszikus

Szeretnénk vigyázni Bartók örökségére

November 25-én szólal meg a Zeneakadémián a Bartók Világverseny és Fesztivál gálakoncertje, amely egyben lezárja a zeneszerzőversenyt is. Fekete Gyulával, az intézmény Zeneszerzés Tanszékének vezetőjével beszélgettünk, aki azt is elmondta, milyen kérdést felesleges feltenni egy komponistának.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Könyv kult50

Az írónő, aki besorolhatatlan, mint a regényei – Szécsi Noémi

Igazi kívülálló, akinek művei ugyanúgy ellenállnak a kategorizálásnak, mint ő maga. Szécsi Noémi Kult50-ben megjelent portréja.
Könyv kult50

A nő, aki beleszületett az irodalomba, és azóta is benne él – Szabó T. Anna

Első novelláskötetét, a Töréstesztet egyfajta katalizátornak szánta, hogy begyújtson valamit, akkor is, ha fáj, hiszen nem lehet megúszni. Szabó T. Anna Kult50-ben megjelent portréja.
Könyv beszámoló

Schumann és Chopin találkozása a mobiltelefonnal

Mi történik ha egy, az élet minden területén az irányítást a kezében tartó ember alól egyszer csak kicsúszik a talaj? Ez Légrádi Gergely regényének egyik fő kérdése – de nem az egyetlen.
Könyv ajánló

Petri György verseinek minden eddiginél bővebb gyűjteménye jelenik meg

A negyedik kötet összeállításakor derült ki Várady Szabolcsék számára, hogy a költői hagyaték jóval terjedelmesebb, mint addig gondolták.
Könyv interjú

Hányszor lehet egy életet elmesélni? – Interjú Garaczi Lászlóval

Garaczi László Lemur-sorozatának legújabb kötete az író közelmúltjába kalauzolja el az olvasókat. Apró emlékek, ismerős helyzetek és olyan hétköznapi csodák gyűjteménye, amelyek dallamtapadásként követik végig az életünket.