Könyv

A pszichológus, aki felfedezte, hogy a szeretet művészet – Erich Fromm

2020.03.18. 18:05
Ajánlom
Negyven éve, 1980. március 18-án halt meg Erich Fromm német-amerikai pszichoanalitikus és társadalomfilozófus, a Szeretet művészete című könyv szerzője. 

Frankfurtban született 1900. március 23-án, egy ortodox zsidó borkereskedő fiaként. Fromm is erősen vallásos volt, 1919-ben részt vett a Szabad Zsidó Iskola alapításában és intenzív talmud tanulmányokat is folytatott. Frankfurtban tanult jogot, majd Heidelbergben szociológiát, pszichológiát és filozófiát, később Alfred Webernél nemzetgazdaságtant hallgatott, 1922-ben doktorált. A Müncheni Egyetemen és a Berlini Pszichoanalitikai Intézetben sajátította el a pszichoanalízis módszereit, később ugyanitt kezdett praktizálni.

Erich_Fromm_1974-173136.jpg

Erich Fromm 1974-ben (Fotó/Forrás: Müller-May / Rainer Funk/wikipedia)

Freud tanítványaként kezdte el a pszichoanalízist, de hamarosan szembekerült mesterével,

Fromm ugyanis azt hirdette, hogy az egyén személyiségére a tudattalan erőkön kívül a társadalmi, kulturális tényezők is jelentősen hatnak.

Hitler hatalomra jutása után helyzete egyre nehezebbé vált, és 1934 májusában az Egyesült Államokba emigrált. New Yorkban nyitott praxist, 1934 és 1939 között a Columbia Egyetemen tanított. 1940-ben megkapta az amerikai állampolgárságot, ettől kezdve jelentek meg művei angol nyelven.

Az 1941-es Menekülés a szabadság elől középpontjába az addig közkeletű pszichoanalitikus szükséglet- és libidóelmélettel szemben Fromm a szabadság egzisztenciális problémáját állította. 1941-től a vermonti Bennington College oktatója volt, 1950-ben Mexikóvárosba költözött, a Mexikói Egyetem orvosi karának különleges professzora lett, 1956-ban megalapította a Mexikói Pszichoanalitikai Társaságot. Ebben az évben jelent meg világsikert aratott műve, A szeretet művészete, amelyben

azt kutatja, a szeretés - megtanulható - művészete által hogyan lehet megőrizni az emberi tudat, az emberi szubjektum integritását.

Az ötvenes évek közepétől a politikai közéletbe is bekapcsolódott, tevékenyen részt vett az amerikai békemozgalomban, tiltakozott az Egyesült Államok atomfegyver-politikája és a vietnami háború ellen. 1965-ben nyugdíjazták, 1968-ban egy szívinfarktust követően visszavonult a politikától is. Az emberi természettel, az erkölccsel kapcsolatos írásai felkeltették a társadalomtudósok és a széles olvasóközönség érdeklődését is.

Írt elemző művet Freud életéről és munkásságáról, a marxi emberkép alakulásáról, a szocializmusról, tanulmányban elemezte az Ótestamentumot.

1974-ben visszaköltözött Európába, a svájci Muraltóban telepedett le. Több szívinfarktuson esett át, az 1980. március 18-án bekövetkezett negyedik már halálos volt.

Végrendeletében könyvtárának és irodalmi hagyatékának gondozását utolsó asszisztensére, Rainer Funkra hagyta, aki Tübingenben létrehozta az Erich Fromm Archívumot.

A Nemzetközi Erich Fromm Társaság 1995-ben alapította meg a róla elnevezett díjat, amelyet minden évben annak a tudósnak, politikusnak vagy írónak ítélnek oda, aki a humanista eszmék elkötelezett híve, és tevékenységében megnyilvánul Erich Fromm szellemisége. 1996-ban a Pécsi Tudományegyetem Germanisztika Tanszéke is megkapta az elismerést, amelyet többek közt Noam Chomsky amerikai nyelvésznek és Anne-Sophie Mutter német hegedűművésznek is odaítéltek.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Az interneten közvetítik a János-passiót a lipcsei Tamás-templomból

A koronavírus-járvány ellenére fel fog csendülni Johann Sebastian Bach János-passiója a lipcsei Tamás-templomban nagypénteken, az eseményt az interneten élőben közvetítik, és együtt éneklésre biztatják a nézőket.
Klasszikus

Ez az időszak próbatétel, nem büntetés

Kokas Katalin és Kelemen Barnabás nagycsaládi körben töltik az önkéntes izoláció idejét: fiuk, Gáspár oktatóvideókat készít, ők Leclair-műveket tanulnak. Ez az időszak próbatétel és kihívás, mondják.
Színház

Gálvölgyi János: „Nem engedheti el magát az ember”

Azt mondja Gálvölgyi János, a korlátozás világában sem engedheti el magát, s ha most bármelyik reggel kapna egy telefont, hogy este előadása van, nem kezdene el kapkodni, készen állna. Interjúnkban arról is beszél, a színháznak az online tér igazából a karantén.
Vizuál

A népharag miatt nem pótolta a Milói Vénusz karjait a Louvre restaurátora

A karokon kívül ékszerek és festék is volt eredetileg a szobron. Kétszáz éve, 1820. április 8-án fedezte fel az alkotást egy földműves.
Klasszikus

Passiók, minden mennyiségben!

A húsvéti ünnepek alatt Johann Sebastian Bach több műve is felcsendül az online térben. A Máté-passiót a Concertgebouw Zenekar szólaltatja meg, a János-passiót pedig két előadásban is élvezhetjük.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv ajánló

Kovács András Ferenc a karanténban – Beszélgetőtársa Nyáry Krisztián

Április 10-én 16 órakor, Kovács András Ferenc költő, esszéíró, műfordító lesz Nyáry Krisztián vendége a Líra Könyv beszélgetéssorozatában.
Könyv Csak még egy oldalt

Olvass bele a Ferenc pápa megmondja című kötetbe!

Nem kell kereszténynek, sőt még vallásosnak lenni sem, hogy találjunk megfontolandó, értékes és bátorító gondolatokat a kötetben található írások között.
Könyv ajánló

Tóth Csaba a karanténban – Beszélgetőtársa Nyáry Krisztián

Április 9-én 16 órakor Tóth Csaba politológus, szociológus, a társadalomtudományok és a fantasztikus világok közötti metszetek keresésének hazai úttörője lesz Nyáry Krisztián vendége a Líra Könyv beszélgetéssorozatában.
Könyv ajánló

Darvasi László a karanténban – Nyáry Krisztián beszélgetéssorozata

Április 8-án 16 órakor Darvasi László költő, író lesz Nyáry Krisztián vendége a Líra Könyv oldalán követhető online videósorozatban.
Könyv interjú

Gergely Ágnes: „Egyszer csak újra eszméletéhez tér a világ”

A napokban jelentették be: a Tiszatáj folyóirat 2019-es díját Gergely Ágnesnek ítélték oda. A 87 éves Kossuth-díjas költőt, írót, műfordítót Karácsony Ágnes hívta föl telefonon.