Könyv

A Pulitzer-díjas képregény, ahol a Holokauszt macska-egér harc

Art Spiegelman: A teljes Maus
2018.11.20. 09:35
Ajánlom
Art Spiegelman saját családi történetén keresztül próbálja feldolgozni a történelmi tragédiát, ami feldolgozhatatlan. A Maus minden idők egyik legismertebb és legjelentősebb képregénye - megpróbáljuk elmagyarázni, miért.

Hogy a képregény nem kizárólag gyerekeknek szóló műfaj, amiben maszkos szuperhősök püfölik egymást , mára talán már közhely - mégis, érdemes megnézni Art Spiegelman Maus-ának a Moly-on olvasható értékeléseit. A lelkendező értékelések nagy része a műfaj miatti valamiféle vallomással vagy szabadkozással kezdődik; mert hogy igen, nem lehet úgy beszélni a Maus-ról hogy ne emelnénk ki, hogy ez bizony egy képregény, de nem olyan.

Ez minden idők egyik leghíresebb és legtöbbet hivatkozott graphic novelje, ami talán a legtöbbet tett azért, hogy a műfajt ma már, ha nem is a komoly irodalommal egy polcon, de legalábbis egy könyvesboltban emlegessék.

Például azért, mert 1992-ben Pulitzer-díjat nyert, képregényként mai napig egyedülálló módon. A teljes Maus-t hiánypótló módon a Libri adja ki idén, remélhetőleg még e hónapban - a 2005-ös kiadás ugyanis már időtlen idők óta nem kapható.

Ateljesmauslibri-223052.jpg

A teljes Maus legújabb magyar kiadása (Fotó/Forrás: Libri)

Az amerikai képregények, amelyek a '40-es '50-es években még végtelenül változatosak és színesek voltak, a '80-as évekre nagyjából elérték azt az állapotot, ahogy legtöbben talán ma is jellemeznék őket: gyerekeknek való magazinok, szuperhősökkel és kalandfigurákkal. A két nagy kiadó, a DC és a Marvel árnyékában az igazán kísérletező alkotók az underground képregénymozgalom részeként kis példányszámban jelentették meg műveiket. Mikor 1980-ban a Maus első képkockái megjelentek, már ezek a kiadások is a kihalás szélén álltak. A műfaj egyik legnagyobb klasszikusa Will Eisner A Contract with God című műve 1978-ban jelent meg, rendhagyó módon könyvalakban. Hogy megkülönböztesse művét a szuperhőstörténetektől, Eisner graphic novelként jelölte meg a kötetet, és képregényboltok helyett könyvesboltokba szánta. Bár Spiegelman tagadja, hogy a Maus-ra hatással lett volna, azt nem lehet elvitatni, hogy az Eisner műve hatalmas lépés volt afelé, hogy a képregényeket ne csak a tinik, de a felnőtt, olvasó emberek is komolyan vegyék.

Aki a képregényt irodalmi szintre emelte

Kapcsolódó

Aki a képregényt irodalmi szintre emelte

100 éve született Will Eisner, akinek köszönhetően a képregény ma már nem egyenlő a szuperhősökkel és a gyerekes rajzos füzetekkel.

A Maus először 1980-ban jelent meg a Raw című avantgárd magazinban, amit Spiegelman és felesége szerkesztett. Az első hat fejezetet 1986-ban adták ki könyvalakban - ez persze korántsem ment olyan könnyen. Spiegelman csak azután talált kiadót, hogy a The New York Times éljenző kritikát közölt a képregényről. A Pantheon Books ettől függetlenül természetesen tartott a kiadástól - hiszen még abban sincs egyetértés, mi is a Maus műfaja. Persze, tágabb értelemben képregény, de azon belül fikciós, vagy dokumentum-jellegű, önéletrajz, vagy önéletrajzi ihletésű, esetleg történelmi? Spiegelman egy interjúban maga is elmesélt egy esetet, hogy az egyik otthonához közeli könyvesbolt több mint egy évig kiemelt polcon tartotta a kötetet - amikor kifejezte örömét a bolt tulajának, az csak sopánkodva legyintett: nem azért maradhatott kint ilyen sokáig, mert olyan jól megy, hanem azért, mert egyszerűen nem tudja, hova is kellene tennie. Mégse süllyesztheti be Garfield mellé.

Mindettől függetlenül az első könyvkiadás hatalmas siker lett - ami aztán le is blokkolta az írót.

365px-Art_Spiegelman_2007-223317.jpg

Art Spiegelman 2007-ben (Fotó/Forrás: Chris Anthony Diaz/ Wikipedia)

Egyrészt nem tudta, hogyan folytathatna megfelelően egy kötetet, ami már ekkor saját életet élt a sikertől, másrészt szülei múltjának feltárásával is küszködött: tudta, hogy át kell lépnie Auschwitz kapuit - gyakorlatilag és pszichológiai értelemben is. A második rész végül 1991-ben jelent meg - hírneve és diadalmenete pedig lényegében a mai napig tart. 1992-ben megkapta a Pulitzer-díjat, majd az Eisner- és Harvey-díjat is. Folyamatosan születnek újabb és újabb kiadásai és fordításai, 2011-ben pedig kiadták a MetaMaust, ami afféle Maus-biblia: minden lényegesebb háttéranyag megtalálható benne a korai rajzoktól kezdve a kiadóktól kapott elutasító levelekig; sőt, az eredeti, több órás interjúk leiratai is olvashatóak, amelyeket Spiegelman az apjával készített.

A Maus-ról, és annak zsenialitásáról azért nehéz írni, mert legalább annyira összetett, mint amennyire szimpla és egyszerű képregény.

A fő történetszál Vladról, a zsidó származási lengyel férfiról - Spiegelman apjáról - szól, aki megismerkedik Anjával - Spiegelman anyjával -, családot alapítanak, de életüket a Lengyelországban teret nyerő antiszemitizmus és végül a náci uralom kettétöri. Szökések, árulások, gettók és egyre csökkenő élettér után az első kötet (Egy túlélő története - Apám eret vág a történelmen)  Auschwitz kapujában ér véget. A második kötet (És itt kezdődtek az én megpróbáltatásaim) már főképp a haláltáborban játszódik, és azt mutatja be, Vlad és szerelme hogyan élte túl a borzalmakat. Ez, tehát a magsztori lényegében egy klasszikus holokauszttörténet, amit könyvben és filmben is ezerszer láttunk már - de hogy mindezt képregényben ábrázolják, az több volt mint forradalmi. Ez az tehát, ami kiemelte a Maust a többi képregény közül - viszont ami egyedülálló műalkotássá teszi az mindaz, ami ezt a történetmagot szegélyezi. A képregény ugyanis nemcsak Vlad és családjának élményeit meséli el, hanem magát a Maus születését is: láthatjuk, illetve olvashatjuk, Spiegelman hogyan puhítja meg apját, és az hogyan nyílik meg neki. Ez a önreflektív-szál a legintimebb részletességig elmegy: Spiegelman külön kockákat szentel a meséléstől, vagy épp járkálástól elfáradó és fulladozó, öreg apjának, aki élettársával és vele is pöröl, fogához veri a garast, és lényegében folyamatosan elégedetlenkedik. Vagy épp a mentegetőzéseknek: a szereplők vitatkoznak az íróval, mit és hogyan tegyen bele könyvébe, vagy épp próbálják meggyőzni őt, hogy hagyja az egészet a fenébe.

Nem véletlen, hogy a Maus a képregény műfajával kapcsolatos fejtegetések és tanulmányok egyik legtöbbet idézett műve, aminek minden apró részletét a végtelenségig lehet elemezni.

Ott van például a már említett posztmodern önreflexivitás: ez a második kötetben odáig megy, hogy láthatjuk, Spiegelman hogyan szenved az első kiadás sikerének súlya alatt, vagy épp hogy milyen hatással vannak rá azok a tragédiák, amik a képregényben csak egy-egy futó kocka vagy megjegyzés szintjén vannak jelen.

Azt például olvashatjuk, hogy testvérét, Richieu-t nagynénje mérgezte meg, nehogy a nácik kezére jusson; anyjának alakja viszont a jelen idejű képeken csak mint a szereplőket kísérő szellem van jelen: 1968-ban ugyanis öngyilkos lett. A könyv központi figurája, Spiegeman apja a legösszetettebb karakter. Láthatjuk szenvedéseit Auschwitz-ban, majd azt is, hogy végtelen fukarságával, önzőségével, összeférhetetlenségével - és rasszizmusával - hogyan keseríti meg a körülötte lévők életét évtizedekkel a történtek után. A képregény számtalan kérdést felvet ezzel kapcsolatban: vajon a történtek miatt vált ilyenné, vagy épp azért élhette túl a borzalmakat, mert ilyen a személyisége? Máshogy kell-e tekintenünk valakire, csak azért, amit átélt - vagyis a szenvedés jobbá teszi-e az embert? A könyv alapján Spiegelman válasza: nem - a szenvedés mindössze szenvedést okoz.

maus_swastikaroad-223611.png

Részlet a Maus angol nyelvű kiadásából (Fotó/Forrás: Comics Alliane)

A Maus Vlad figuráján keresztül remekül - és a téma ellenére: humorosan - játszik a zsidó sztereotípiákkal is, ám a legtöbbet citált része mégis az állat-szimbólumok.

A könyvben a zsidók egérként, a németek macskaként, a lengyelek disznóként, az amerikaiak kutyaként jelennek meg. A művet jó párszor szétcincálták már emiatt a szimbolika miatt - vannak, akik sztereotipikusnak és sértőnek tartják, mások az olyan epizódoknál akadnak fenn, mint amikor például Anja egér létére azért nem akar egy pincében elbújni a nácik elől, mert fél a patkányoktól. Ha tüzetesen megvizsgáljuk, az egész állat-tipológia alatt valóban rezeg a léc - mindezt azonban Spiegelman bevallottan csak afféle truvájnak-szánta; ugyanolyan csalinak, mint aminek a szuperképességek szolgálnak a szuperhősös füzetekben. Arra valók, hogy behúzzák a nézőt; hogy azoknak is teljesen egyértelmű legyen a sztori és az üzenet, akiket nem érdekel a mélyebb fejtegetés: a náci macska elkapja a zsidó egereket - csak azért, mert azok egerek, és nem mondjuk disznók. De a macska hagyományosan el szokta kapni az egereket - hangzik az egyik sokat ismételt érv, de ezt a fonalat most ne is vegyük fel. Spiegelman csak addig és úgy használja az egész szimbolikát, ameddig és ahogy a történet megkívánja. És ha úgy érzi, változtat is rajta: az első kötetben magát embertesttel és egérfejjel ábrázolta, a másodikban viszont már emberként jelenik meg, aki egérmaszkot hord.  

Spiegelman fiatalkorában egyedül az anyjától hallott a holokausztról, apja teljesen elzárkózott az elől, hogy a fia is tudomást szerezzen a borzalmakról. Apa és fia csak még távolabb sodródott egymástól a későbbiekben, hiszen előbbi nem nézte jó szemmel, hogy utóbbi a hippimozgalomba is bekapcsolódott. A képregény kellett ahhoz, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz, és Vlad Spiegelman megnyíljon, ne csak a fiának, de az egész világnak. A mindebből megszülető Maus olvasók tömegeihez hozta közelebb az addig megvetett képregény műfaját, és mutatta be a holokauszt borzalmait úgy, mint semmilyen más mű nem. Hiszen nem csak a tragédia, a népirtást, a szenvedést jelenik meg előttünk érzékeny és hatásos ábrázolásban de azt is, mindez milyen hatással van a túlélőkre, az utánuk és utánuk következő generációra.

Art Spiegelman: A teljes Maus
Fordította: Feig András
Libri Könyvkiadó Kft.

A cikkhez felhasznált források: Wikipedia; The Guardian; Comics Alliance.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Jazz/World

A 88 éves Omara Portuondo fogja beragyogni a tavaszt

A Buena Vista Social Club egykori énekese, a kubai Edith Piafnak is nevezett örökifjú díva május 18-án és 19-én két koncertet is ad a MOM Sportban, Last Kiss turnéja keretében.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Könyv

Radnóti üzenetet küldött a Messengeren: Vesd le ruhádat, már esik is kinn ;)

Magyar költők verseinek részletei kerülnek plakátokra. Segít vajon a modernizálás a fiatalok irodalmi érdeklődésének felkeltésében?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv fésűs éva

„A boldogság nem röpül csak úgy a szívünkbe” - Elhunyt Fésűs Éva író

Életének 93. évében érte a halál a Kossuth-díjas írónőt, akinek pályafutása során húsznál is több mesekönyve, három évvel ezelőtt pedig egy felnőtteknek szóló verseskötete is megjelent.
Könyv márai sándor

"Várom a behívót, nem sürgetem, de nem is halogatom. Itt az ideje" – 30 éve halt meg Márai Sándor

Minden művét anyanyelvén írta. Szemlélete, világfelfogása, értékrendszere a polgári liberális hagyományban gyökerezett, amelynek értékeit egész életében megalkuvás nélkül védelmezte. Költőként indult, regényeivel, elbeszéléseivel, esszéivel mégis a magyar próza egyik mesterévé vált, színművei, hangjátékai is sikert arattak.
Könyv vers

Radnóti üzenetet küldött a Messengeren: Vesd le ruhádat, már esik is kinn ;)

Magyar költők verseinek részletei kerülnek plakátokra. Segít vajon a modernizálás a fiatalok irodalmi érdeklődésének felkeltésében?
Könyv magazin

Könyvek selejtezése miatt támadják a rendrakási szakértőt

Marie Kondo itthon is ismert módszere „forradalmasította a rendrakást”, a könyvekkel kapcsolatos tanácsai miatt azonban világszerte felháborodtak a könyvmolyok. Valóban csak azok a könyvek kellenek, amelyek örömöt hoznak az életünkbe? Vagy az irodalom ennél összetettebben működik? Tekinthető a könyv pusztán tárgynak? Kell-e selejtezni a könyveket?
Könyv gyász

Kötött sapka – Tandori Dezső emlékére

A 80 éves korában elhunyt költőre Fáy Miklós emlékezik.