Könyv

A sci-fi író, aki félt a repüléstől, és minden rajongói levélre válaszolt

100 éve született Isaac Asimov
2020.01.02. 15:10
Ajánlom
1920. január 2-án született Isaac Asimov amerikai író és biokémikus, a tudományos-fantasztikus és a tudományos ismeretterjesztő irodalom egyik legkiválóbb képviselője. Elképesztő méretű életművet hagyott hátra: több mint ötszáz kötetet írt vagy szerkesztett, és 90 ezer levél maradt utána. 

Az oroszországi Petrovicsiben született, hároméves volt, amikor szülei kivándoroltak az Egyesült Államokba. Apja Brooklynban nyitott kis vegyeskereskedést, amelynek vezetésébe később a már iskolás Isaac is gyakran besegített. A tudományos-fantasztikus irodalommal is üzletükben találkozott először, lelkes olvasója volt a polcokra kitett újságok ilyen írásainak. Tizennyolc évesen ő is tollat ragadott, de első novellái különösebb visszhang nélkül maradtak. Az érettségi után a Columbia Egyetemen vegyészi diplomát, majd 1948-ban doktorátust szerzett.

A Bostoni Egyetemen a rákellenes szérum egyik kutatójaként dolgozott, 1955-től biokémiát oktatott.

Huszonegy éves volt, amikor az Astounding Science Fiction című magazinban megjelent Leszáll az éj című elbeszélése, amelyet azóta is minden idők egyik legjobb tudományos-fantasztikus novellájának tartanak. Többször is azt nyilatkozta, hogy írására azért büszke, mert a folyóirat szerkesztői annyira jónak találták, hogy az eredetileg meghirdetett szavanként egy cent helyett példátlan módon – és önként – másfél centet fizettek neki.

IsaacAsimov01-103013.jpg

Isaac Asimov 1959 körül (Fotó/Forrás: wikipedia)

Tudományos tevékenysége mellett az írással sem hagyott fel. 1950-ben kiadták első regényét Kavics az égen címmel, amely hatalmas sikert aratott. Az 1951 és 1953 között született, kiváló logikájú Alapítvány-trilógiája (Alapítvány, Alapítvány és birodalom, Második Alapítvány) 1966-ban minden idők legjobb tudományos-fantasztikus sorozataként elnyerte a rangos Hugo-díjat. A kitüntetést még négy alkalommal kapta meg, 1957-ben pedig A világegyetem építőkövei című tudományos értekezéséért elnyerte az Edison Alapítvány díját. Robotregényei is rendkívül népszerűek lettek,

nevéhez fűződik a robotika szó megalkotása is, és ő fogalmazta meg a robotika három törvényét is, amelyre nemcsak más szerzők hivatkoztak-hivatkoznak, hanem a mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatók is komolyan tanulmányozták.

Az Alapítvány-sorozatot 1984-ben folytatta Az Alapítvány pereme című regényével. A hajnal robotjai és A Birodalom robotjai című műveiben megkísérelte összehozni az Alapítvány-sorozat és a robotregények mindaddig egymástól független szereplőit, és így egyetlen hömpölygő regényfolyamot hozott létre.

asimov-103037.jpg

Isaac Asimov

A tudományos-fantasztikus irodalom mellett változatos témakörökben - elsősorban tudományos ismeretterjesztési céllal – rengeteget publikált, említésre érdemes 1970-ből az Asimov Shakespeare-kalauza vagy 1976-ból az Asimov a fizikáról című műve. Bőséggel adta ki az új tudományos eredményeket, kérdéseket népszerűsítő kiadványokat is, gyerekeknek írt csillagászati sorozata is jelentős.

A köztudatban elterjedt, hogy a könyvtárakban használt tizedes osztályozás (ETO) minden fő kategóriájában szerepel műve, ez azonban téves adat, mert a filozófia kategóriájába nem soroltak be Asimov-művet,

de ez az apró „hiányosság” semmit nem von le munkásságának jelentőségéből.

Egy helyütt ezt nyilatkozta: „Amiért rám fognak emlékezni az emberek, az az Alapítvány trilógia és a robotika három törvénye. Amiért akarom, hogy emlékezzenek rám, az nem egy könyv. Nem is könyvek tucatjai. Minden egyes dolog, amit írtam, párhuzamba állítható, akár túl is szárnyalható valaki más művével. A teljes életművem viszont nagyságrendben, minőségben és változatosságban megismételhetetlen. Ez az, amiért emlékezetes akarok lenni.”

A médiában is sokszor szerepelt, kiváló előadóként és televíziós személyiségként a Föld és a világegyetem jövőjének kérdéseibe vezette be az érdeklődőket. Műveiben és fellépései során minden alkalmat megragadott arra, hogy rámutasson:

a jövő nem előre meghatározott szükségszerűség, hanem mai választásaink eredménye, és ilyen értelemben lehetséges jövők sora áll előttünk.

Életéről és gondolatairól, világszemléletének főbb elemeiről kétkötetes önéletrajzi könyvében adott számot.

Közismert tény, hogy rettegett a repüléstől, életében csak kétszer ült repülőgépen. Imádta viszont a kényelmes hajóutakat (bár úszni nem tanult meg soha). Rendszeres vendég volt a világ legnagyobb hajóján, a Queen Elizabethen, ahol szívesen szórakoztatta utastársait meséléssel. Kiváló és türelmes előadó, ragyogó ismeretterjesztő volt, aki még

a címére levélben érkezett kérdéseket is kivétel nélkül megválaszolta.

Tagja, egy ideig alelnöke volt a legmagasabb IQ-val rendelkező embereket tömörítő Mensa egyesületnek, de nagyobb élvezettel látta el az Amerikai Humanista Társaság elnöki tisztségét.

Asimov 1992. április 6-án szív- és veseelégtelenségben halt meg, csak tíz évvel később hozták nyilvánosságra, hogy halálának oka HIV-fertőzés volt, a vírus 1983-ban bypass műtétje során, vérátömlesztéssel került szervezetébe. Emlékét kisbolygó, a Marson kráter, Brooklynban róla elnevezett iskola őrzi, és évről évre kiosztják az Asimov Irodalmi Díjakat.

Kapcsolódó

"Élvezem, ha vita zajlik arról, amit írtam"

Dragomán Györggyel az írói lét online vetületeiről beszélgettünk. Szóba kerültek a Qubiten megjelenő sci-fi-novellái, az internetes közösségépítés és az is, hogy akarják-e tudni az írók, mit csinálnak a barátaik.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

„Csak egy közös ügy létezik” – Beszélgetés Dinyés Dániellel

Dinyés Dániel egész életében különösen figyelt arra, hogy művésztársait lehetőségeihez képest segítse. Ennek hitelességét erősíti, hogy ő maga nem is szívesen beszél róla. Nemes gesztusairól kizárólag szűk környezete és az érintettek tudnak. 2022-ben a zeneszerző-karmester veheti át az Art is Business Fidelio-díját, amellyel azokat az alkotókat ismerik el, akik saját erejükből, ellenszolgáltatás nélkül támogatják a művészeti szektort.
Klasszikus

Szerb győzelem, magyar második hely a Bartók Világversenyen

A 24 éves Veljko Nenadić kapta az első díjat a 2022-ben komponistáknak meghirdetett megmérettetés gálaestjén, műve szerepel majd a jövő évi, hegedűsöknek szóló forduló választható darabjai között is. A második díjat Thomas Kornél kapta.
Klasszikus

Andrés Orozco-Estrada lép fel a Budapesti Fesztiválzenekarral

A zeneirodalom egyik legnépszerűbb zongoraversenye és szimfóniája, valamint egy varázslatos nyitány is felcsendül a Budapesti Fesztiválzenekar és a kolumbiai sztárkarmester, Andrés Orozco-Estrada decemberi koncertjein.
Vizuál

„Mindig rólunk van szó” – Hegedűs D. Géza a Néprajzi Múzeum kiállításáról

Európa egyik legkorszerűbb múzeumépülete, az idén felavatott Néprajzi Múzeum első, időszaki kiállítása a Megérkeztünk című tárlat. A legelső, 19. századi gyűjtésektől a legújabb szerzeményekig Hegedűs D. Géza színművész „kalauzolja” a látogatókat audio idegenvezetés formájában.
Plusz

Elhunyt Irene Cara, a Flashdance Oscar-díjas énekes-dalszerzője

63 éves korában elhunyt Irene Cara, a Flashdance című film Oscar-díjas énekes-dalszerzője – számolt be róla a BBC News.Az amerikai színésznő és énekesnő az 1980-ban bemutatott Fame című film főcímdalával is sikert aratott, de sokan ismerték meg a Flashdance című produkció dalszerző-énekeseként is.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv interjú

Egy vérbeli szecessziós asszony – Krúdy Rózsája az Óbudai Társaskörben

Legújabb regényében Krúdy Gyula és a „magyar kaméliás hölgy” néven emlegetett Madame Rose párhuzamosan futó élettörténetét tárja az olvasók elé Lévai Katalin. A Krúdy Rózsája – Egy kurtizán írónő története című könyvről december 1-jén beszélget a szerzővel Nyáry Krisztián az Óbudai Társaskörben.
Könyv magazin

Nógrádi Gábor: „Aki nem tud pontosan fogalmazni, az veszít”

Idén a Prima Primissima Díj jelöltjei között szerepel Magyar Oktatás és Köznevelés kategóriában Nógrádi Gábor is, akinek eddig ötven könyve jelent meg, köztük verseskötetek, gyerek- és ifjúsági regények, humoros írások és alkalmazott szépirodalmi művek baleset- és bűnmegelőzés témakörben. A népszerű írót a hirklikk.hu kérdezte.
Könyv ajánló

Történelmi kataklizmák és az emberi kiszolgáltatottság dimenziói tárulnak fel Rakovszky Zsuzsa új regényében

Az idők jelei című könyv az 16. századi Münsterbe kalauzolja el az olvasókat, abba az időszakba, amikor a felekezetek közti feszültség egyre élesebb lett a városban. A szerző szikár líraisága és a groteszk részletek iránti érzékenysége leginkább Mikszáth Kálmán és Kemény Zsigmond világához hasonlítható.
Könyv hír

Ünnepi dedikálássokkal várja az olvasókat a Líra

Mások mellett Bereményi Géza, Tóth Krisztina, Vámos Miklós, Grecsó Krisztián, Szabó T. Anna, Závada Pál, Erdős Virág, Darvasi László vagy épp Dragomán György is várja az irodalom szerelmeseit a Magvető Caféban, illetve a Fókusz Könyváruházban.
Könyv hír

Tóth Krisztina kapja idén a Bertók László Költészeti Díjat

A művész életpályája elismeréseként veheti át a díjat december 6-án. Az elismerést odaítélő bizottság hangsúlyozta, Tóth Kriszina írói, műfordítói, drámaírói és gyermekirodalmi munkássága is jelentős.