Könyv

A sci-fi író, aki félt a repüléstől, és minden rajongói levélre válaszolt

100 éve született Isaac Asimov
2020.01.02. 15:10
Ajánlom
1920. január 2-án született Isaac Asimov amerikai író és biokémikus, a tudományos-fantasztikus és a tudományos ismeretterjesztő irodalom egyik legkiválóbb képviselője. Elképesztő méretű életművet hagyott hátra: több mint ötszáz kötetet írt vagy szerkesztett, és 90 ezer levél maradt utána. 

Az oroszországi Petrovicsiben született, hároméves volt, amikor szülei kivándoroltak az Egyesült Államokba. Apja Brooklynban nyitott kis vegyeskereskedést, amelynek vezetésébe később a már iskolás Isaac is gyakran besegített. A tudományos-fantasztikus irodalommal is üzletükben találkozott először, lelkes olvasója volt a polcokra kitett újságok ilyen írásainak. Tizennyolc évesen ő is tollat ragadott, de első novellái különösebb visszhang nélkül maradtak. Az érettségi után a Columbia Egyetemen vegyészi diplomát, majd 1948-ban doktorátust szerzett.

A Bostoni Egyetemen a rákellenes szérum egyik kutatójaként dolgozott, 1955-től biokémiát oktatott.

Huszonegy éves volt, amikor az Astounding Science Fiction című magazinban megjelent Leszáll az éj című elbeszélése, amelyet azóta is minden idők egyik legjobb tudományos-fantasztikus novellájának tartanak. Többször is azt nyilatkozta, hogy írására azért büszke, mert a folyóirat szerkesztői annyira jónak találták, hogy az eredetileg meghirdetett szavanként egy cent helyett példátlan módon – és önként – másfél centet fizettek neki.

IsaacAsimov01-103013.jpg

Isaac Asimov 1959 körül (Fotó/Forrás: wikipedia)

Tudományos tevékenysége mellett az írással sem hagyott fel. 1950-ben kiadták első regényét Kavics az égen címmel, amely hatalmas sikert aratott. Az 1951 és 1953 között született, kiváló logikájú Alapítvány-trilógiája (Alapítvány, Alapítvány és birodalom, Második Alapítvány) 1966-ban minden idők legjobb tudományos-fantasztikus sorozataként elnyerte a rangos Hugo-díjat. A kitüntetést még négy alkalommal kapta meg, 1957-ben pedig A világegyetem építőkövei című tudományos értekezéséért elnyerte az Edison Alapítvány díját. Robotregényei is rendkívül népszerűek lettek,

nevéhez fűződik a robotika szó megalkotása is, és ő fogalmazta meg a robotika három törvényét is, amelyre nemcsak más szerzők hivatkoztak-hivatkoznak, hanem a mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatók is komolyan tanulmányozták.

Az Alapítvány-sorozatot 1984-ben folytatta Az Alapítvány pereme című regényével. A hajnal robotjai és A Birodalom robotjai című műveiben megkísérelte összehozni az Alapítvány-sorozat és a robotregények mindaddig egymástól független szereplőit, és így egyetlen hömpölygő regényfolyamot hozott létre.

asimov-103037.jpg

Isaac Asimov

A tudományos-fantasztikus irodalom mellett változatos témakörökben - elsősorban tudományos ismeretterjesztési céllal – rengeteget publikált, említésre érdemes 1970-ből az Asimov Shakespeare-kalauza vagy 1976-ból az Asimov a fizikáról című műve. Bőséggel adta ki az új tudományos eredményeket, kérdéseket népszerűsítő kiadványokat is, gyerekeknek írt csillagászati sorozata is jelentős.

A köztudatban elterjedt, hogy a könyvtárakban használt tizedes osztályozás (ETO) minden fő kategóriájában szerepel műve, ez azonban téves adat, mert a filozófia kategóriájába nem soroltak be Asimov-művet,

de ez az apró „hiányosság” semmit nem von le munkásságának jelentőségéből.

Egy helyütt ezt nyilatkozta: „Amiért rám fognak emlékezni az emberek, az az Alapítvány trilógia és a robotika három törvénye. Amiért akarom, hogy emlékezzenek rám, az nem egy könyv. Nem is könyvek tucatjai. Minden egyes dolog, amit írtam, párhuzamba állítható, akár túl is szárnyalható valaki más művével. A teljes életművem viszont nagyságrendben, minőségben és változatosságban megismételhetetlen. Ez az, amiért emlékezetes akarok lenni.”

A médiában is sokszor szerepelt, kiváló előadóként és televíziós személyiségként a Föld és a világegyetem jövőjének kérdéseibe vezette be az érdeklődőket. Műveiben és fellépései során minden alkalmat megragadott arra, hogy rámutasson:

a jövő nem előre meghatározott szükségszerűség, hanem mai választásaink eredménye, és ilyen értelemben lehetséges jövők sora áll előttünk.

Életéről és gondolatairól, világszemléletének főbb elemeiről kétkötetes önéletrajzi könyvében adott számot.

Közismert tény, hogy rettegett a repüléstől, életében csak kétszer ült repülőgépen. Imádta viszont a kényelmes hajóutakat (bár úszni nem tanult meg soha). Rendszeres vendég volt a világ legnagyobb hajóján, a Queen Elizabethen, ahol szívesen szórakoztatta utastársait meséléssel. Kiváló és türelmes előadó, ragyogó ismeretterjesztő volt, aki még

a címére levélben érkezett kérdéseket is kivétel nélkül megválaszolta.

Tagja, egy ideig alelnöke volt a legmagasabb IQ-val rendelkező embereket tömörítő Mensa egyesületnek, de nagyobb élvezettel látta el az Amerikai Humanista Társaság elnöki tisztségét.

Asimov 1992. április 6-án szív- és veseelégtelenségben halt meg, csak tíz évvel később hozták nyilvánosságra, hogy halálának oka HIV-fertőzés volt, a vírus 1983-ban bypass műtétje során, vérátömlesztéssel került szervezetébe. Emlékét kisbolygó, a Marson kráter, Brooklynban róla elnevezett iskola őrzi, és évről évre kiosztják az Asimov Irodalmi Díjakat.

Kapcsolódó

"Élvezem, ha vita zajlik arról, amit írtam"

Dragomán Györggyel az írói lét online vetületeiről beszélgettünk. Szóba kerültek a Qubiten megjelenő sci-fi-novellái, az internetes közösségépítés és az is, hogy akarják-e tudni az írók, mit csinálnak a barátaik.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Ingyenesen nézheti Andrew Lloyd Webber musicaljeit a YouTube-on

Bár a szolgáltatás ingyenes lesz, a nézőket arra bátorítják, hogy adakozzanak egy-egy alapítványnak a koronavírus-járvány közepette, amikor a színházak bezártak.
Klasszikus

A Zeneakadémia tanárai péntek esténként a remény dallamát játsszák erkélykoncerten

A párizsi és a lyoni Conservatoire közös felhívása nyomán először április 3-án, majd minden pénteken este 7-kor Marc-Antoine Charpentier Te Deumának jól ismert prelúdiuma szólal meg. A Zeneakadémia örömmel fogadta a felkérést: minden héten más oktatója játssza a dallamot erkélykoncerten.
Klasszikus

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.
Könyv

Az orvos, aki naplót vezetett Auschwitzban

Eddy de Wind műve különbözik minden más, a holokausztról és a haláltáborokról szóló beszámolótól, a zsidó orvos feljegyzései ugyanis nem visszaemlékezések, hanem a helyszínen született naplóbejegyzések. A szerző fia arról is mesélt, szülei története hogyan hatott az egész családra.
Színház

„Ami a szőnyeg alatt van” – Bíró Kriszta könyvet ír Molnár Piroskáról

Az életrajzi mű a Corvina Kiadónál készül, szerzője, az Örkény Színház többkötetes íróként is számon tartott művésze régóta jól ismeri Molnár Piroskát, így bizalmasan tud vele beszélgetni a szakmáról és életéről.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv röhrig géza

Röhrig Géza karanténban - Élőben New Yorkból

Nyáry Krisztián online sorozata nem ismer országhatárokat. Ezúttal a New Yorkban élő költőt kérdezi arról, mit olvas a kényszerű otthonlét alatt.
Könyv Csak még egy oldalt

Az orvos, aki naplót vezetett Auschwitzban

Eddy de Wind műve különbözik minden más, a holokausztról és a haláltáborokról szóló beszámolótól, a zsidó orvos feljegyzései ugyanis nem visszaemlékezések, hanem a helyszínen született naplóbejegyzések. A szerző fia arról is mesélt, szülei története hogyan hatott az egész családra.
Könyv interjú

„A karnyújtásnyira elébem került mikrohóhér nemcsak felturbózza, de konszolidálja is a szorongást bennem”

Interjúsorozatunkban művészekkel, a kulturális élet szereplőivel beszélgetünk arról, hogyan élik meg, át és túl a koronavírus-járvány időszakát. A friss Baumgarten-emlékdíjas Marno János költő, író évek óta visszahúzódó életet él, betegsége sokszor a négy fal közé szorította. Ha van veszélyeztetett ember ezen járvány idején, akkor ő az. Ez az interjú mégis egészen szívderítő, szó van benne az újrafelfedezésekről, Fehér babákról és a szabad gondolkodásról.
Könyv ajánló

Milyen olvasmányokat ajánl Szabó T. Anna a karanténos napokra?

Folytatódik Nyáry Krisztián online beszélgetés-sorozata. Az irodalomtörténész április 3-án 16 órától Szabó T. Annát kérdezi arról, hogy mivel tölti a karanténos napokat és milyen olvasmányokat ajánl.
Könyv hír

Ingyen elérhető az első Harry Potter-kötet

J. K. Rowling a szülőknek, gondviselőknek és tanároknak szeretne segíteni a gyerekek szórakoztatásában a koronavírus-járvány miatti korlátozások idején.