Könyv

A sors kövei – 140 éve született Virginia Woolf

2022.01.25. 09:30
Ajánlom
A modern angol próza és lélektani regény egyik megteremtőjeként is ismert Virginia Woolf a 20. század egyik legnagyobb hatású irodalmi alkotója, aki bár sikeres írói karriert tudhat maga mögött, az életében elszenvedett traumákat sosem tudta feldolgozni.

Julia_Stephen_with_Virginia_on_her_lap_1884-173701.jpg

Virginia Woolf édesanyjával 1884-ben (Fotó/Forrás: Wikipédia)

„Kívül vagyok. Saját utamat járhatom… A falka csahol, de el már nem érhet” – írta egy alkalommal megrendítő nyíltsággal a naplójában, mintha csak előre látta volna a véget. Pedig látszólag minden adott volt ahhoz, hogy sikeres és boldog életet éljen.

Adelina Virginia Stephen néven született Londonban, 1882. január 25-én. Az irodalom már kiskorától fogva az élete részét képezte, hiszen édesapja, Sir Leslie Stephen korának egyik legismertebb filozófusa és irodalmára volt, édesanyja pedig egy híres könyvkiadó leszármazottja, a prerafaeliták kedvelt modellje. A család viszonylagos jómódban élt, ezért a kislányt, valamint testvéreit a szülők és a nevelők tanították. A Hyde Park Gate 22 szám alatti rezidenciájukon a korabeli kulturális élet legnagyobb alakjai tették tiszteletüket.

A nyarakat a család a cornwalli tengerparton töltötte, ez az időszak később Virginia több írását is inspirálta.

A látszólag gondtalan gyermekkor – és vele együtt a nyaralások időszaka – 13 éves korában ért véget, amikor édesanyja váratlanul meghalt. Ez akkora traumát jelentett a lány számára, hogy hónapokig súlyos idegrohamok gyötörték.

Alig pár évvel később, 1904-ben édesapja is elhunyt, és noha nem ápolt vele túl szoros kapcsolatot, a tragédia megviselte. Így amikor 1906-ban bátyját is elveszítette, idegösszeomlást kapott. Az sem segített a gyenge idegzetű Virginia állapotán, hogy két féltestvére, George és Gerald egyes feltételezések szerint molesztálta őt, valamint nővérét, Vanessát – az eset hatására egész életében belső hangok kísértették, melyeket különböző pszichiátriai kezelések alkalmával megtanult kezelni és elnyomni.

Virginia_Woolf_and_Vanessa_Bell_children-173702.jpg

Virginia és testvére, Vanessa (Fotó/Forrás: Wikipédia)

Virginia második idegösszeomlása után a két lány, valamint legkisebb öccsük, Adrian, Bloomsburybe költözött, ahol az írói ambíciókkal megáldott lány beiratkozott a King’s College-ba. Itt olyan művészekkel ismerkedett meg, mint az író-kritikus Lytton Strachey, a kritikus Clive Bell, Saxon Sidney-Turner, a skót festő Duncan Grant és későbbi férje, Leonard Woolf.

Megalapították a Bloomsbury-kört, mellyel létrehozták a radikális értelmiségi elit egyik legnagyobb hatású csoportját. A társaság egészen az 1930-as évek közepéig működött.

Virginia_and_Leonard_Woolf_1912_borderless_crop-173702.jpg

Virginia Woolf és Leonard Woolf házasságkötése 1912-ben (Fotó/Forrás: Wikipédia)

A művészi eszmék hirdetése mellett a kör tagjai nem riadtak vissza a botrányoktól sem, számos pletyka keringett például az ópiumos orgiáikról és polgárpukkasztó tréfáikról. Leghíresebb akciójuk, az úgynevezett Dreadnought hoax során egyenesen az angol flottát szólították fel, hogy álljanak készen néhány észak-afrikai herceg fogadására. Saját, latinon alapuló nyelvet találtak ki, a csel pedig bevált annak ellenére, hogy számos ponton bukhatott volna a terv.

A közös eszmék és programok közelebb hozták egymáshoz Virginiát és Leonardot, 1912-ben házasodtak össze. Minden bizonnyal a férfi jó emberismerete és pszichológiai érzéke kellett ahhoz, hogy felesége évtizedeken keresztül uralja az egyre elhatalmasodó depresszióját és viselkedészavarait.

Az is jó hatással volt Virginiára, hogy közös vállalkozásba kezdtek: könyvkiadót nyitottak, a Hogarth Presst, amely még ma is működik.

Olyan írók műveit jelentették meg, mint Gorkij, Rilke, Freud és T. S. Eliot, valamint ők adták ki Angliában elsőként Az ember tragédiáját.

Ekkor már Virginiának is jelentek meg publikációi, ám ezek még nem voltak olyan sikeresek, mint későbbi munkái. Első regénye, az 1915-ben kiadott The Voyage Out különlegességét az adja, hogy ez az egyetlen olyan Woolf-mű, amelyben a csók nő és férfi között csattan el.

Virginia sosem titkolta nők iránti vonzalmát, legismertebb szeretője az író-költő-kertész Victoria Mary Sackville-Westtel, vagyis Vita volt, akit 1922-ben ismert meg. Bár kapcsolatuk nem tartott túl sokáig, barátnők maradtak. Az 1928-ban megjelent Orlandót is Vita inspirálta, később a nő fia, Nigel Nicholson azt mondta a regényről:

„A leghosszabb és legbájosabb szerelmeslevél az irodalomtörténetben”.

Handwriting-virginia-woolf-10921544-600-870-174843.jpg

Virginia Woolf búcsúlevele férjéhez (Fotó/Forrás: Wikipédia)

Ekkora már megjelent a Mrs. Dalloway (1925), amely meghozta Virginia számára a népszerűséget, érdekessége pedig, hogy az írónő a címszereplőt saját édesanyjáról mintázta. A Mrs. Dalloway megjelenésétől Virginia folyamatosan publikált, regényei mellett – melyeknek első borítóit testvére, Vanessa tervezte – haláláig csaknem félezer esszéje, könyvismertetője jelent meg angol és amerikai lapokban. Utolsó művét, a Felvonások közöttet 1941-ben adták ki, és az irodalomtörténészek máig vitatkoznak rajta, hogy az írónő valóban befejezte-e.

1936-ban Virginia naplójában előrevetítette azt a bombatámadást, amely megpecsételte a sorsát.

„Közel vannak újra az ágyúk személyes életünkhöz. Pontosan hallom őket”

– írta. Négy évvel később bombatalálat érte a Woolf család londoni lakását, valamint rodmelli birtokának kertjét.

Ezt a stresszt az írónő gyenge idegrendszere már nem bírta, viselkedése egyre furcsábbá vált. 1941. március 28-án kisétált a birtok közelében lévő Ouse folyó partjára, telepakolta kövekkel a zsebeit és besétált a vízbe. Holttestét csak április 18-án találták meg, a kert egyik fája alá temették. Férjétől öngyilkossága előtt érzelmes levélben búcsúzott el, azt írta benne:

„Mindenem voltál, mindent megtaláltam benned… ha bárki megmenthetett volna, csak te lettél volna az, senki más.”

Fejléckép: Virginia Woolf (forrás: Wikipédia)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Nyomokban Kovalikot tartalmaz – Széljegyzetek a Mefistofeléhez

Több mint tíz éve, 2010 őszén mutatta be a Magyar Állami Operaház Boito Mefistofele című operáját Kovalik Balázs rendezésében. A produkció a márciusi újranyitást követően, jelentősen megváltozott szereposztással újra műsorra került.
Klasszikus

Egy ukrán dallam, amit mindenki ismer

A háború kitörése óta az ukrán kultúra is egyre jobban a figyelem középpontjába kerül, ám létezik egy zenemű, amit eddig is világszerte ismertek. Csak épp azt nem tudják, hogy a dallam forrása egy ukrán zeneszerző népdalfeldolgozása.
Zenés színház

Elhunyt Teresa Berganza

A világhírű spanyol énekesnőt, számos mezzoszoprán szerep feledhetetlen alakítóját nyolcvankilenc éves korában érte a halál. A hírt a művész közösségi oldalán is közzétették.
Plusz

Kreativitás és környezetvédelem kapcsolódik össze az Eleven Tavasz fesztiválon

Megújult programözönnel várja a helyieket és a Bartók Béla Boulevard-ra látogatókat az Eleven Tavasz, ahol a workshopokon dolgozhatunk vadnövényekkel, készíthetünk skandináv fűzött szíveket, alkothatunk növényi tintákkal, elkészíthetjük első makettünket.
Vizuál

KÉP-regény: A klímakrízis madarai

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal arról mesél, jó-e vagy rossz kócsagot látni a Balatonnál.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Magyarul is olvasható lesz a Nobel-díjas Abdulrazak Gurnah regénye

A 2021-ben irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett zanzibári író műve, az Utóéletek az Európa Könyvkiadó gondozásában, Neset Adrienn fordításában jelenik meg.
Könyv hír

Nádas Péter nyitja meg a Könyvhetet

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése idén 93. alkalommal rendezi meg a kortárs magyar irodalom legnagyobb szabadtéri eseményét, az Ünnepi Könyvhetet 2022. június 9-12. között a Vörösmarty tér és a Duna-korzó területén. 
Könyv magazin

Leszünk barátok? – Neil Gaiman egyetlen szóval oldotta meg egy rajongója házi feladatát

A kortárs angol fantasy és sci-fi egyik legnépszerűbb írója, Neil Gaiman híres a közvetlenségéről. Emellett a közösségi médiában is igen aktív, ezt használta ki az egyik rajongója.
Könyv évforduló

Kulka János hangján hallható újra Ottlik Budája - 110 éve született Ottlik Géza

1912. május 9-én született Ottlik Géza, a magyar intellektuális próza nagy alakja. Ebből az alkalomból ismétli meg a Rádiószínház a Buda 2012-es felvételét, a főszerepben Kulka Jánossal. A Magyar Művészeti Akadémia fotókkal illusztrált tabló-kiállítással tiszteleg Ottlik Géza életműve előtt.
Könyv magazin

Vámos Miklós: Úgy ír, mintha folyamatosan álmodna

Ali Smith újszerű írói megoldásai elbűvölték Vámos Miklóst, aki ez alkalommal a skót író Ősz és Tél című regényeit ajánlja olvasóink figyelmébe. Gondolatait a Magvető Kiadó igazgatója, Dávid Anna kommentálja.