Könyv

A Szép új világ írója lakberendezési cikkekkel és zenekritikákkal kezdte karrierjét

2019.07.26. 13:50
Ajánlom
Tanulmányozta a buddhizmust és kísérletezett az LSD használatával, az egyik legismertebb utópiát azonban még ezek előtt vetette papírra.1894. július 26-án született Aldous Huxley angol író, költő, esszéista.

A Londonhoz közeli Godalming településen született, egy szellemes megjegyzés szerint természettudományos szakkönyvek és magasztos tárgyú költemények között. E megállapítás minden élc ellenére helytálló, hiszen apai nagyapját, Thomas Huxleyt Darwinnal együtt a modern biológia megalapítójának tartják, apja, Leonard Huxley életrajzíró és irodalmár, anyja pedig Matthew Arnoldnak, a 19. század egyik neves költőjének unokahúga volt.

Az ifjú Aldous így a Huxleyk tudását, természettudományos érdeklődését és az Arnoldok lelki emelkedettségét is örökölte, mindehhez remek memória és nyelvérzék párosult. 

Aldous_Huxley_1927-103330.png

John Collier festménye Aldous Huxley-ről 1927 (Fotó/Forrás: wikipedia)

Már az etoni középiskolás évek alatt kitűnt kortársai közül tökéletes formaérzékről tanúskodó verseivel, és nem mellékesen az autóversenyzés iránt érzett szenvedélyével. Tizenhat éves volt, mikor egy szaruhártya-gyulladás következtében látása súlyosan megromlott, majd évről évre egyre gyengült. 1916-ban az első világháború alatt katonai szolgálatra jelentkezett, de szeme miatt visszautasították.

Ugyanabban az évben lediplomázott az oxfordi Balliol College-ben, és ekkor jelent meg első verseskötete is. 1919 és 1921 között az Athenaeum című folyóirat munkatársa volt,

elsősorban irodalmi és zenekritikákat írt, de jelentek meg lakberendezéssel kapcsolatos cikkei is.

1921-ben publikálta első regényét Nyár a kastélyban címmel, amely nemcsak kritikai, hanem jelentős anyagi sikert is hozott számára. Ez tette lehetővé, hogy feleségével, Maria Nysszel hosszabb ideig Olaszországban, majd Franciaországban éljen, és hazatérve is csak az írásnak szentelje magát. 1928-ban jelent meg a Pont és ellenpont című regénye, amely szellemes és kissé kaján képét adja a korabeli polgári értelmiségnek.

A harmincas évek elején egyre kritikusabbá vált a nyugati civilizációval szemben, a 20. századi politikai irányzatok és a műszaki-technikai fejlődés iránti bizalmatlanságát az 1932-ben írt Szép új világ című regényében fogalmazta meg.

A mű, amelynek sokak szerint Jevgenyij Zamjatyin Mi című munkája az előképe, mulatságos és ugyanakkor keserű antiutópia. Egy képzelt jövőbeni társadalomban játszódik, amelyet elembertelenített a technika mindenhatósága, a genetikai manipuláció és az agymosás. A Szép új világ pesszimista végkicsengése már megmutatta azt az erkölcsi és szellemi válságot, amely kortársaihoz hasonlóan Huxleyt is sújtotta, és egyre inkább a miszticizmus és a buddhizmus felé fordította, ezt tükrözi másik híres regénye, az 1936-os A vak Sámson is.

Aldous_Huxley_1947-103330.png

Huxley 1947-ben. Ezen a felvételen látszik a jobb szemét érintő betegsége is (Fotó/Forrás: wikipedia)

A fenyegető fasizmus elől 1937-ben az Egyesült Államokba ment, Hollywood villanegyedében élt. Érdeklődése is irányt váltott, a buddhista misztika mellett egyre inkább belemerült a meszkalin- és LSD-kísérletekbe, a vegyi úton történő kábítás lélektani következményeit tanulmányozta. Huxley úttörő volt a pszichedelikus drogokat a „megvilágosodás” kereséséhez használók közt. A változás írásművészetére is kihatott, regényt ettől kezdve nem nagyon írt, főként esszéket publikált a legváltozatosabb témákban. Tapasztalatait Az érzékelés kapui valamint a Menny és pokol című esszéjében írta le.

Történetfilozófiai tanulmányaiban leszámolt a század totalitárius eszméivel és államalakzataival, elutasította a marxi szocializmus és az angolszász polgári demokrácia összes változatát, a belőlük következő ideológiát és a gyakorlati közgazdaságtant is. Úgy vélte, az erkölcsi öntökéletesítés, a végső valósággal való misztikus egyesülés az egyén szabadulásához vezető egyetlen út.

Hollywoodban élve nem tudott ellenállni a számára teljesen új műfajnak: filmforgatókönyvet írt Jane Austen Büszkeség és balítélet, majd Charlotte Brontë A lowoodi árva című regényéből. Saját művei közül A Mona Lisa mosolyt és Az ifjú Arkhimédészt vitték filmre.

1956-ban meghalt a felesége, újra megnősült, párja Laura Archera hegedűművész és pszichoterapeuta lett. Kapcsolatuk menedék és megnyugvás volt az író számára, ugyanis ebben az időben egészsége jelentősen megromlott, sokat betegeskedett,

ráadásul újabb szerencsétlenség érte: otthona, benne hatalmas, messze földön híres könyvtárával és jegyzeteivel együtt porig égett.

Beköltözött Los Angelesbe, és megírta utolsó regényét, a minden betegség, fájdalom és veszteség ellenére is a tétlen jóságot és életörömöt hirdető Szigetet. Nem sokkal utolsó műve megjelenése után, 1963. november 22-én hunyt el gégerákban. Haláláról azonban a sajtó alig számolt be, mivel aznap lőtték le John F. Kennedy-t, illetve ugyanezen a napon halt meg C. S. Lewis is.

GettyImages-2665140-110049.jpg

Aldous Huxley (Fotó/Forrás: Edward Gooch Collection/Getty Images Hungary)

Huxley negyvenhárom kötetet írt és publikált, verset, novellát, drámát, útirajzot, és mindenekelőtt regényt és esszét. Ezeknek java részét magyarra is lefordították, elsőként a Nyugat második nemzedéke figyelt fel a szerzőre, a két világháború közötti időszak egyik legdivatosabb írójára.

Népszerűsége máig töretlen, az 1998-ban alapított münsteri székhelyű Nemzetközi Aldous Huxley Társaság három-négyévente rendez konferenciát a Huxley megálmodta "szép új világról", a modern társadalom kihívásairól.

Világhíres disztópiájából, a Szép új világból, amely a száz legjobb 20. századi angol nyelvű regény toplistáján is szerepel, több feldolgozás is készült, legutóbb 2015-ben Steven Spielberg produkciós cége készített belőle tévésorozatot.

Hetven év után végre megjelenhetett George Orwell narancslekvár-receptje

Kapcsolódó

Hetven év után végre megjelenhetett George Orwell narancslekvár-receptje

A British Council bocsánatot kért George Orwelltől (1903-1950) amiért hetven éve elutasította az angol író, újságíró egyik gasztronómiai tanulmányát.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Elhunyt Jerger Krisztina művészettörténész

Életének 72. évében, kedden hunyt el a varsói Magyar Kulturális Intézet egykori vezetője, aki sokat tett a lengyel-magyar művészeti kapcsolatokért.
Színház

Újra járhatunk szabadtéri előadásokra, de a fesztiválokra még várnunk kell

A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet többek között színházi előadásra, mozira, cirkuszra, valamint könyvszakmai rendezvényre vonatkozik.
Vizuál

Két tonna üvegnegatív: vidéki fényképészműtermek gyűjteménye

A kidobástól megmentett üvegnegatívokon az egyes vidékek népviselete mellett a háború előtti és alatti élet pillanatai villannak fel megmutatva azt is, mit tartottak megörökítésre érdemesnek az életükből az 1910-20-as évek táján.
Klasszikus

Hatalmas előrelépés a zenekarnak: a Mezzo TV sugározza a Concerto Budapest koncertfilmjét

Több hónapos munka eredménye, hogy a zenekar saját gyártású koncertfilmmel mutatkozhat be a Mezzo TV műsorán. A filmet, amelyet Szabó Stein Imre rendezett, a magyar közönség is láthatja az interneten. Kulisszatitkokról a vezető rendezőt kérdeztük.
Vizuál

Csúnya varázs - Budapesti fényképek az 1930-as években

Az éjszakai fényképezés és a „varázsosítás” összefüggése - erről ír a FényképTár mai részében Tomsics Emőke, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusa.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv gyász

Elhunyt Kéri Piroska, a Szépírók Társasága alelnöke

Az irodalom- és művelődésszervezőt, egykori könyvkiadót május 29-én, életének 69. évében érte  halál – adta hírül a Litera.hu a család közlése alapján.
Könyv ajánló

Líra Könyvhét: Beszélgetés Erdős Virággal, Király Leventével és Ann Napolitanóval

Május 29-én 16 órától Erdős Virággal beszélgetnek a Hősöm című új kötetéről, 17 órától az Ezüst madarak szerzőjét, Ann Napolitanót kérdezik, majd 18 órától Király Levente, a Nem kötelező című kötet szerkesztője mesél a frissen megjelent szöveggyűjteményről a Líra Könyv Facebook oldalán.
Könyv interjú

Hogyan élhetjük tovább az életünket egy sorsfordító tragédia után? – Beszélgetés Ann Napolitano írónővel

Az Ezüst madarak című regény nem a gyászról szól, hanem a reményről és az élni akarásról. Ann Napolitano írónőt a regény magyarországi kiadója, a General Press Könyvkiadó kérdezte arról, hogy mi ihlette a történetet, és mi segítette az írónőt a főszereplő, Edward hiteles megformálásában.
Könyv ajánló

Líra Könyvhét: Beszélgetés Krusovszky Dénessel és Berg Judittal

Május 28-án 16 órától Krusovszky Dénessel beszélget új regényéről Turi Tímea, a Magvető főszerkesztője, 18 órától pedig Berg Juditot kérdezi a Rumini kötetekről Szegő János a Líra Könyv Facebook oldalán.
Könyv ajánló

Líra Könyvhét: Beszélgetés Lana Millannal és Szilasi Lászlóval új könyvükről

Május 27-én 16 órától Szilasi Lászlóval beszélget új regényéről Turi Tímea, a Magvető főszerkesztője, 18 órától pedig Lana Millant kérdezi új kötetéről Jordán Gergő, a regény szerkesztője a Líra Könyv Facebook oldalán.