Könyv

A szuperhős-képregények királya volt, de egy magányos építész történetével ért a csúcsra

2018.08.17. 08:55
Ajánlom
David Mazzucchelli csak néhány évet töltött el szuperhősök rajzolásával, de művei mai napig hivatkozási pontnak számítanak. Igazi mesterművei viszont csak a mainstream képregények elhagyása után születtek. Az Asterios Polyp című graphic novelje egy idősödő, magának való építész megrázó és elgondolkodtató útkeresése.

Egy korosodó építész élete válságba jut - ilyen kurta és közhelyes sztorival művészmozik csendes drámái szoktak bírni, nem olyan, vizuális műfaj csúcsalkotásai, mint a képregény. Márpedig az Asterios Polyp sztorija tényleg nem több ennél - mégis, teljesen kiaknázza a formátumban rejlő potenciált, és olyan érzelmi töltettel bír, ami vaskos regényekben és két-plusz órás filmekben is ritka.

Dave Mazzucchelli neve nem ismeretlen a képregényben kicsit is otthonosan mozgók között - mivel én nem tartozom ezek közé, teljesen szűz szemmel, elvárások nélkül kezdtem bele főművébe. Az Asterios Polyp ott van nagyjából minden második "Minden idők legjobb graphic novel-jei" listán, én is így találtam rá.

Mazzucchelli évtizedeken keresztül mester volt, mestermű nélkül. Most már az is van neki

- írta könyvéről a Publishers Weekly.

A kijelentéssel persze lehet vitatkozni - mire ugyanis 2009-ben előállt graphic noveljével, már meghódított egy műfajt, ami egyébként nem is állt különösebben közel hozzá: a szuperhős-képregényekét. 

asteriospolyp-044609.jpg

Dave Mazzucchelli: Asterios Polyp (Fotó/Forrás: Penguin Random House)

Mazzucchelli még egyetemistaként kapta meg első képregényes munkáját, ez volt a Master of King Fu 121. száma 1983 februárjában a Marvel kiadónál. A következő megbízása már egy ismertebb figurához köthető: Indiana Jones kalandjain dolgozott a The Further Adventures of Indiana Jones című sorozat egyik kötetében. A harmadik füzetében máris minden idők legismertebb képregényes figuráit terelgette, amikor a rivális DC kiadó World's Finest Comics című sorozatának 302. számán dolgozott, amiben többek között Superman és Batman keveredik kocsmai verekedésbe. Csak hogy a műfaj minden szegmensét lefedje, a Star Wars-ba is belekóstolta Marvelnél, majd leszerződött a kiadó egyik szupersztár-sorozatához, a Daradevil-hez.

A kiadvány szerkesztője éppen új rajzolót keresett, miután minden idők egyik legismertebb képregényes alkotója, Frank Miller hihetetlen sikersorozat után kiszállt belőle. Mazzucchelli először nem is akarta elvállalni a feladatot.

Tudtam, hogy Frank Miller hatása akkor a Daradevil-re, hogy bárki is veszi át a helyét, biztos, hogy hozzá fogják mérni őt. Fiatal képregényrajzolóként nem voltam biztos benne, hogy elbírok egy ekkora terhet. 

- tekintett vissza karrierjére egy későbbi Comic Journal-interjúban. Végül nemcsak hogy elvállalta a munkát, de nemsokára magával Frank Miller-rel dolgozhatott együtt, miután az átvette az írói munkát Denny O'Neil-től. Együtt alkották meg a Daradevil: Born Again című sztorit, amit minden idők egyik legjobb Daradevil-történetének tartanak.

392px-62812DavidMazzuchelliByLuigiNovi1-044936.jpg

David Mazzucchelli egy manhattani képregény-dedikáláson 2012-ben (Fotó/Forrás: Luigi Novi/ Wikipedia)

A Frank Miller-Dave Mazzucchelli szupercsapat nemsokára ismét összeállt, és a végeredmény pedig megint csak egy legendás sztori lett: 1987-ben jelent meg hét füzetben a Batman: Year One, ami nemcsak a Batman-univerzumban, de az egész képregényes műfajban is emblematikus műnek számít. Hatása a képregénymozikat, és úgy ámblokk a hollywoodi blockbustereket meghatározó 2005-ös Batman: Kezdődik!-en is érezhető. 

Mazzucchelli mindössze pár évet töltött el a szuperhősös műfajban, amikor a Batman után felhagyott azzal.

A csúcson hagyta abba: egy 2017-as szavazáson a Daradevil-sztorija 4., a Batman-története pedig 5. helyezett lett minden idők legjobb képregényei között. Hogy mégis miért hagyta abba a legnépszerűbb műfajt? Saját bevallása szerint ő maga nem igazán egy agresszív vagy erőszakos alkat, és a szuperhős-kötetekre jellemző bunyók és verekedések is igen távol állnak tőle. Rá kellett jönnie arra is, hogy azok a könyvek, filmek, vagy egyéb művek, amelyeket kedvel, nagyon távol állnak attól, amelyeken ő maga dolgozik. Emellett minden alkotó rémálma, az állandó szoros határidő is az őrületbe kergette. 

Batman-YearOnep35-045403.jpg

Részlet a Batman: Year One című képregényből (Fotó/Forrás: The Great Comic Book Heroes blog)

A Batman után egy kisebb szünetre vonult, majd egy saját kiadású képregénnyel, a Rubber Blanket-tel tért vissza, amit feleségével közösen készítettek. Ez egy változatos stílusban megrajzolt,  különböző témájú történeteket összegyűjtő kommix anthology volt, ami tökéletesen jelezte, milyen irányba indult el Mazzucchelli karrierjének következő szakaszában. A nagy nevek és látványos jelenetek helyett elgondolkodtató, már-már filozofikus kis történeteket alkotott hihetetlen kreatív vizualitással. Szinte lubickolt a művészi szabadságban, ami egy Daradevil-kötetben nem igazán adatott meg neki. A sorozat három év alatt mindössze három számot élt meg, de mai napig kultstátusz övezi.

Miután befejeztem a mainstream képregények rajzolását, úgy éreztem, mindent el kell felejtenem amit tanultam, mert kereskedelmi elvárások, vagy a szorongató határidők miatt felvettem jó pár nem túl jó alkotói szokást. Ahogy teltek az évek, visszatekintve rájöttem, hogy nem is kell mindezeket elfelejtenem, mert rengeteget profitálhatok belőlük. Az egyik ilyen például az, hogy minden sztorit tisztán kell elmesélni, hogy a szavak és a képek szintjén is tökéletesen érthető legyen. Azt hiszem, ez egy olyan dolog, amit minden további munkámba is magammal vittem.

- emlékezett vissza Mazzucchelli.

A poszt-Batman periódus másik fontos munkája egy Paul Auster-regény adaptációja volt. Az Üvegváros az író talán legismertebb művének, a New York trilógiának az első kötete. Mazzucchellit a képregénylegenda Art Spiegelman, a Maus alkotója kérte fel a feladatra. Egy interjúban azt mondta a képregényről, hogy hatalmas kihívás, és nagyon érdekes projekt volt - már jócskán benne járt a munkában, mikor megfogalmazódott benne a kérdés: vajon miért gondolták úgy, hogy ebből a sztoriból jó képregény lehet?

Magában a könyvben nem volt semmiféle vizualitás. Nemsokára rájöttem, hogy pont ezért lehet belőle remek képregényt csinálni. Ez egy teszt. Egy kihívás. Fogni valami komplet és gazdag "felnőtt" alapanyagot és bebizonyítani, hogy ebben a formában is meg lehet valósítani

- magyarázta.

cityofglass-045859.jpg

Az Üvegváros című képregény első kiadásának borítója (Fotó/Forrás: Comic Vine)

Főműve, a 2009-es Asterios Polyp egy Rubber Blanket-szám sztorijából nőtt ki. Tipikusan olyan kötetről van szó, amit írásban nehéz elmagyarázni, hiszen teljes mértékben kihasználja a médiumban rejlő potenciált: szemkápráztatóan gyönyörű, elgondolkodtató és keserédes, egyszerű igazságok vagy kétmondatos tanulságok nélkül. Főhőse, Asterios Polyp egy ötvenéves építész - igazi Woody Allen-i figura, aki saját világának mértani közepén helyezkedik el. Nincs olyan, amihez nem értene, mindenről megvan a véleménye, mindenhez IS ért, de igazi elméleti professzor: soha egyetlen tervéből sem készült valódi építmény, de a térrel és elrendezéssel kapcsolatos gondolatai így is elismerések tucatjaihoz és egy jól fizető tanári álláshoz juttatták. Az egész világot szembenálló kategóriákra osztja, amelyek állandó harcban állnak egymással: vonal-forma; végzet-szabad akarat; nő-férfi. A képregényben Asterios gondosan felépített élete összeomlik, ő pedig kénytelen átértékelni mindent - miközben flashbackekben, halott ikertestvére (!!!) narrálásában azt is láthatjuk, hogyan alakult egyetlen értékelhető emberi kapcsolata egykori feleségével.

Asterios_Polyp_Image_07a335-050421.jpg

Részlet az Asterios Polyp című képregényből (Fotó/Forrás: The Comics Reporter)

Az Asterios Polypnak nemcsak története és szimbólumai komplexek, de vizualitása minden egyes kockában tovább árnyalja a figurákat és a sztorit: a romantikus szálban például Asterios és szerelme nemcsak más színnel, de más stílusban is vannak megrajzolva, a köztük feszülő ellentétet érzékeltetve. A könyv tele van filozofikus utalásokkal, a főhős kanosszajárása pedig visszatérően Odüsszeusz kalandjait idézik. A lassú tempó ellenére Mazzucchelli műve már az első oldalaktól kezdve berántja az olvasót, a több mint 300 oldalas képregényen így hihetetlenül gyorsan végig lehet vágtázni - de minden képkocka megcsodálásához, a könyv minden elemének megértéséhez érdemes lassan és többször elolvasni. Így, 2018-ra talán már egyre kevesebben bélyegzik a képregényt olcsó, gyerekes műfajnak - ha valaki mégis ezen a véleményen van, az Astterios Polyp-ot nyomnám először a kezébe. 

A képregény magyarul sajnos - még - nem jelent meg, de angolul online könnyedén beszerezhető.

(Felhasznált források: Michel Fiffe, The Great Comic Book Heroes, SyFy Wire, Christopher McCarthy, Existentiental Ennui)

 

Magyar fiú rajzolja Az operaház fantomja képregényverzióját

Kapcsolódó

Magyar fiú rajzolja Az operaház fantomja képregényverzióját

A Tini Nindzsa Teknőcök címlapjait színezi, de dolgozott már vámpírokkal és zombikkal tarkított westernen is - jelenleg épp Az operaház fantomját adaptálja képregényformában. Varga Tomi az itthoni művészeti képzéseken nem találta meg önmagát, Amerikáig utazott hogy teljesítse álmát és képregényrajzoló legyen.

Aki a képregényt irodalmi szintre emelte

Aki a képregényt irodalmi szintre emelte

100 éve született Will Eisner, akinek köszönhetően a képregény ma már nem egyenlő a szuperhősökkel és a gyerekes rajzos füzetekkel.

A képregény az új műkincs

A képregény az új műkincs

Legalábbis ez derült ki a Sotheby’s párizsi képregény-árverésén, ahol eddig soha nem látott összegért találtak gazdára régi francia nyelvű kiadványok.

Sorozatunk előző részei

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Szereted a klasszikus zenét? Akkor olvasd el ezeket a regényeket!

Az üveggyöngyjáték, Felhőatlasz, Doktor Faustus. Összegyűjtöttünk néhány alkotást a világirodalomból, amelyek zenéről, zenészekről szólnak.
Zenés színház

Új megoldást dolgozott ki a Met közönsége elvesztésének megállítására

Történetében először újfajta műsorrenddel várja közönséget a több mint százéves New York-i Metropolitan Opera a 2019-2020-as évadtól kezdődően.
Vizuál

Itthon és külföldön is megosztja a kritikusokat a Napszállta

A látványvilágtól mindenki el van ájulva, ám Nemes Jeles László legújabb filmjének forgatókönyvét sokan kritizálják. Egyben minden írás egyetért: a Napszállta nehéz, bonyolult film.
Klasszikus

Vásáry Tamást 85 szál rózsával köszöntötték a Zeneakadémián

Az ünnepi eseményen a 85 éves zongoraművész az idén 75 éves Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara évadnyitó koncertjét dirigálta.
Zenés színház

Nézze meg, hogy lepték meg Anna Nyetrebkót a Met-ben!

Ön emlékszik rá, hogy az Aida melyik jelenetében hangzik el a Boldog szülinapot? Először Anna Nyetrebkónak sem derengett.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Könyv lázár ervin

Lázár Ervin és Vathy Zsuzsa személyes tárgyait ajándékozták gyerekeik a PIM-nek

Az író és felesége gyermekeinek jóvoltából újabb darabokkal gyarapodik a Petőfi Irodalmi Múzeum Lázár Ervin-gyűjteménye. A hagyaték átruházásáról szóló szerződést kedden írták alá az örökösök és Prőhle Gergely, a múzeum igazgatója.
Könyv gyász

Elhunyt Rónay László irodalomtörténész

Hosszan tartó betegség után, 81 éves korában hétfőn elhunyt Budapesten Rónay László József Attila- és Prima-díjas irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár.
Könyv videó

Misi Mókus és Kakuk Marci megalkotója, a füttyművész író

Százharminc éve, 1888. szeptember 12-én született Nagybányán Tersánszky Józsi Jenő Kossuth-díjas író, a "virgonc szavak virgonc királya".
Könyv varró dániel

Varró Dani: Ha nagy leszek, szoftvertesztelő leszek

Tűzoltó leszel, katona, vadakat terelő juhász… vagy etikus hekker, esetleg machine learning szakértő. Az informatikai foglalkozásokat csomagolta népdalokba és mondókákba Varró Dániel ingyenesen letölthető kötete.
Könyv irodalom

Megvannak a botrányok miatt létrehozott alternatív irodalmi Nobel-díj jelöltjei

Neil Gaiman brit, Murakami Haruki japán, Maryse Condé francia és Kim Thúy vietnami születésű kanadai írót jelölte az alternatív irodalmi Nobel-díjra a svéd írókból, színészekből, újságírókból és a kulturális élet más szereplőiből alakult testület, az Új Akadémia.