Könyv

A történelemkönyv, és ami kimaradt belőle

2017.01.31. 11:43
Ajánlom
Vámos Miklós az Apák könyve után ismét összegző jellegű könyvet írt, a középpontban pedig megint mi, magyarok állunk. Ennyi történelmi sorscsapást átélve jogosan merül-e fel bennünk, hogy néha a Teremtő is hibázik?

Meztelen, fürdőző nők, hattyú-nyakú betűk és rejtélyes, megfejthetetlen ábrák alkotják a hattyús kéziratot, Vámos Miklós új regényének főszereplőjét. De valójában persze nem is erről, hanem rólunk, magyarokról - vagy ha úgy tetszik a világról, és az abban elfoglalt helyünkről szól a Hattyúk dala.

B288386

B288386

"Ez egy oda-vissza regény. Miután elolvasta az ember a nyomtatás sorrendjében, talán érdemes elolvasni még egyszer, a végéről indulva, fejezetenként hátrálva előre" - tanácsolja a könyv hátlapja is. A regény - vagy ahogy Vámos írja: eposzféle, prózában - a jelenkorban kezdődik, hogy aztán nagy bakugrásokkal, harminckettő fejezettel egészen a világ teremtéséig ugorjunk vissza. Ezek az ugrások van, hogy szépek, egyenletesek, ritmusosak: épp csak annyit hátrálunk időben, hogy még világos legyen, hová, milyen körülmények közé kerültünk. Aztán persze van, hogy egy fejezetváltás után még lapokkal később is csak kapkodjuk a fejünket: hova kerültünk és kik ezek az alakok.

Egy-egy, a világ- és magyar irodalomból vett idézet nyitja és zárja a fejezeteket, keretbe foglalva a mini-történeteket és sorsokat. Feltűnik egy szereplő, leggyakrabban egy átlagos kisember; valaki, akit a történelem sodrása látszólag nem érint, aki ugyanúgy éli szegényes, sokszor nyomorul életét, mindegy milyen évszázadban járunk . Aztán valahogy saját kisszerűségében mégis eljut egészen a történelemlapok margójáig. Hadvezérekkel, királyokkal, tudósokkal találkozik, és tesz rájuk olyan benyomást, ami akár országunk sorsát is megváltoztathatja.

Máskor viszont épp a "nagy emberek" a főszereplők - de Vámos soraiban ők is hétköznapi alakokká vedlenek, akiket ugyanúgy emészt a bánat, lágyékukat pedig ugyanúgy szorítja a vágy mint bárki mást. Aztán, mikor a néha sodró lendületű, néha viszont csak álmosan lépegető fejezetek kavalkádjában minden alak egyformává vedlik, feltűnik a hattyús kézirat. A jelenhez közeli részekben már felismerik jelentőségét, harcolnak, ha kell meg is halnak érte - ahogy azonban távolodunk a mai értelemben vett materiális világtól, úgy válik a kézirat furcsa firkálmánnyá, koszos kis tekerccsé, táblába vésett misztikussággá, majd pedig szájhagyománnyá. A szereplőkhöz hasonlóan nekünk is csak sejtéseink lehetnek, mit takarnak a titkos ábrák.

Ez a megfejthetetlen írás kellene, hogy összetartsa a fejezeteket - de ez nem mindig sikerül neki. A könyv első fele Vámos legjobbjai közé tartozik; a Hattyúk dala egyébként is rokona a zseniális Apák könyvének: ugyanolyan összegző jellegű könyv, ami egyéni történeteket felrajzolva nyújt világmagyarázatot. A fejezetek feszessége viszont teljesen megbomlik az utolsó párszáz oldalra. A kézirat is csak esetlegesen tűnik fel vagy játszik szerepet, a szereplők is sokkal kevésbé kidolgozottak. A fidelionak adott interjújakor Vámos pont ezen fejezeteken dolgozott, el is mondta, hogy ezek a legnehezebbek, mert egyre kevesebb a konkrét írásos emlék róluk. Sajnos ez meg is látszik: az addig egységes, feszes és érdekfeszítő első néhány száz oldal után szinte kiesik a könyvből az utolsó pár fejezet.

Vámos Miklós:

Kapcsolódó

Vámos Miklós: "A nagy abbahagyók közé tartozom"

Tudta, hogy Vámos Miklós szabadidejében komolyzenét ír át gitárra, és ezzel fel is szokott lépni? Az író húszéves koráig saját maga is dédelgetett zenei ambíciókat, aztán hosszú szünet után pár éve ismét adózik egykori szenvedélyének. Most egy Beatles-kötettel hajt fejet ifjúkorának kedvenc csapata és meghatározó zenei élményei előtt: az új könyv a magyarra fordított (vagyis szerinte inkább „ferdített”) dalszövegek mellett emléktöredékeket, személyes vallomásokat is tartalmaz. Vámos Miklós arról mesélt nekünk, hogy miért ódzkodik a műfordítástól, megbánta-e, hogy annak idején kettétört a zenészkarrierje, és hogy hogyan is lett Tiborból Miklós.

Ennek ellenére, vagy épp ezért bátorítanám az olvasókat, hogy fogadják meg a hátsó borító tanácsát: olvassák el a könyvet hátulról kezdve is. A problémák, a bűnök és hibák vissza-visszatérnek, mindegy hogy a csodaszarvast űző őseinkről, a Rákóczi-szabadságharc szereplőiről, vagy a jelenkori Pécs lakosairól van szó. Sőt, Vámosnál néha még Isten is hibázik, számítja el magát vagy felejtkezik el valamiről. De ez amennyire szomorú, talán annyira megnyugtató is: nem vagyunk rosszabbak, mint elődeink, egyszerűen magyarok vagyunk.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

10 érdekesség a ma 75 éves Marton Éváról

Június 18-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes, a Magyar Szent István-rend birtokosa, a Corvin-lánc kitüntetettje, a nemzet művésze.
Zenés színház

DaCapo: lehet kétszer is érdekes ugyanaz a produkció?

Ismerik azt a keserédes érzést, amikor felvirrad egy várva várt esemény utolsó napja? Ezzel ébredtünk ma Miskolcon immár túl operabáron, régi keresztény hagyományokat idéző felvonuláson, és a RockGiovanni második előadásán is.
Zenés színház

Spontán, közös énekléssel zárult a miskolci operafesztivál

Dupla gálakoncerttel, utcabállal, remek hangulatban ért véget tegnap este a 18. Bartók Plusz. A friss Kossuth-díjas Sümegi Eszter még meg is énekeltette a Miskolci Nemzeti Színház közönségét.
Vizuál

Frida Kahlo személyes tárgyai a Victoria és Albert Múzeumban

A Frida Kahlo: Making Her Self Up (Hogyan építette fel magát Frida Kahlo) című kiállítás több mint 200 tárgyat mutat be a művész mexikóvárosi szülőházából, a Kék Házból, ahol 1954-ben, 47 éves korában meghalt. Festményei július elején Budapestre érkeznek.
Vizuál

Száz év magyar plakátjai a Magyar Nemzeti Múzeumban

Sör és vetőmag plakátok, színházi és politikai hirdetések is megtalálhatóak a Tolongó idők című időszaki kiállításon.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Könyv képregény

Lorántffy Zsuzsanna, a képregényhős

A Nyugat + zombik alkotója 1655-be teleportálja magát, hogy beszámoljon Apáczai Csere János és II. Rákóczi összetűzéséről. A képregény csak lazán épít a történelmi tényekre, inkább sajátos humorú kedvcsináló.
Könyv

"Hollywoodban úgy tartották: ezek a közép-európaiak, ezek tudják a szakmát"

Volt idő, amikor referenciának számított Hollywoodban, ha valaki Közép-Európából származott - mondta el Muszatics Péter, akinek a jelenségről írt könyve most, a Könyvhétre jelent meg. A beszélgetésből az is kiderül, hogy a régióból származó filmesek hatása még mindig kézzel tapintható az amerikai filmeken.
Könyv

Ezek voltak a tavalyi év legjobb és legszebb gyerekkönyvei

Átadták az ÉV Gyerekkönyve valamint a 2017-es Szép Magyar Könyv díjakat - elismerést kapott többek között Sepsi László és Péczely Dóra is.
Könyv könyvhét

"Mintha a mese szó eleve azt sugalmazná, nem kell komolyan venni"

Megnyílt a 89. Ünnepi Könyvhét és 17. Gyermekkönyvnapok budapesti rendezvénye a Vörösmarty téren. A hétfőig tartó programsorozatot Berg Judit író nyitotta meg, emlékeztetve, hogy a felnőtteknek szóló kiadványok mellett gyerekkönyvekkel is készültek a kiadók.
Könyv ünnepi könyvhét

15+1 könyv, amit meg kell szerezned a Könyvhéten

Mutatjuk, mi melyik köteteket szerezzük meg mindenképpen a június 7. és 11. között megrendezett 89. Ünnepi Könyvhéten. A regények, novellák és versek mellett arra biztatjuk olvasóinkat, hogy egy kicsit bátrabban kalandozzunk az irodalom határterületein is.