Könyv

Abdulrazak Gurnah tanzániai regényíró kapja az irodalmi Nobel-díjat

2021.10.07. 13:05
Ajánlom
A Zanzibáron született regényíró, angolul ír és az Egyesült Királyságban él és dolgozik. A zanzibári írót „a gyarmatosítás hatásainak megalkuvás nélküli és együttérző bemutatásáért” ismerte el a rangos svéd egyesület. 

Abdulrazak Gurnah regényei a kolonizáció hatásait és az afrikai bevándorlók történeteit dolgozzák fel, közülük a leghíresebb a Paradicsom, amelyet mind a Booker-, mind a Whitbread-díjra felterjesztettek, valamint jelölték a Los Angeles Times Book Award díjra. Abdulrazak Gurnah személyében az elmúlt csaknem két évtized alatt, ő az első afrikai, aki elnyerte a világirodalom legrangosabbjának tartott díját.

Az afrikai kontinensen született írók közül korábban a nigériai Wole Soyinka (1986), az egyiptomi Naguib Mahfouz (1988), és a dél -afrikai  Nadine Gordimer (1991), majd John Maxwell Coetzee (2003) nyerte el az irodalmi Nobel-díjat. 

Az indoklás szerint Abdulrazak Gurnah megalkuvást nem ismerő és együttérző módon tárta fel a gyarmati rendszer hatásait és a menekültsorsot a kultúrák és kontinensek közötti szakadékban. Az író csütörtökön örömét fejezte ki, hogy elnyerte az irodalmi Nobel-díjat. Azt mondta, egyszerűen csodálatos, hogy megkapta, nagyon megtisztelve érzi magát, hogy az övé lehet a kitüntetés, amelyet annyi elismert író nyert már el.

Egyszerűen pompásnak és csodálatosnak tartom. Nagyon hálás vagyok a Svéd Akadémiának, hogy engem és művemet jelölt a díjra. Még mindig nem dolgoztam fel a hírt. Akkora meglepetés volt, hogy meg kellett várnom, amíg bejelentik, hogy tényleg elhiggyem" - idézte a BBC hírportálja. 

Abdulrazak Gurnah 1948-ban Zanzibáron született, ott töltötte gyerekkorát. Az 1960-as évek végén menekültként érkezett Angliába. Miután Zanzibáron 1963 decemberében véget ért a brit gyarmati uralom, forradalom tört ki, amely Abeid Karume elnök alatt az arab származásúak elnyomásához és üldöztetéséhez, vérengzésekhez vezetett. Gurnah ehhez az etnikai csoporthoz tartozott, és iskolái végeztével arra kényszerült, hogy családját hátrahagyva elmeneküljön az újonnan létrejött Tanzániából. Tizennyolc éves volt, és 1984-ig nem is térhetett vissza Zanzibárra, édesapjával csak röviddel annak halála előtt találkozott.

Közelmúltbéli visszavonulásáig Abdulrazak Gurnah a canterburyi Kenti Egyetem tanára volt, angolt és posztkoloniális irodalmat tanított. Tíz regénye és több elbeszélése jelent meg. A menekült hányattatásai visszatérő témái műveinek. Huszonegy évesen kezdett írni, és bár a szuahéli volt az első nyelve, munkáit angolul írja.

Eleinte az arab és a perzsa költészet volt hatással rá, később inkább az angol nyelvű irodalom Shakespeare-től V.S. Naipaulig - írta indoklásában a Nobel-bizottság, kiemelve, hogy Gurnah tudatosan szakít a konvenciókkal, az őslakos populációk szemszögét hangsúlyozva. Kerüli viszont a gyarmatosítás előtti "tisztább" Afrika iránti nosztalgiát.

Első regénye Memory of Departure címmel jelent meg 1987-ben, és egy sikertelen felkelésről szól Afrikában. A következő évben jelent meg Pilgrims Way című könyve, amelyben a száműzetésben való élet sokrétű realitásairól ír. 1990-ben jelent meg harmadik, Dottie című műve, amely egy bevándorló hátterű nőről szól az 1950-es évek Angliájában. Az áttörést negyedik, Paradise című regénye hozta meg 1994-ben. A mű egyértelmű utalás Joseph Conradra a főszereplő, Yusuf ábrázolásában, de felnövéstörténet és szomorú love story is, amelyben különböző világok és hitek ütköznek. Kelet-Afrikában játszódik a 19. század végén.

Ezt követően jelent meg Admiring Silence (1996) és By the Sea (2001) című műve, mindkettő egyes szám első személyben íródott, és arról szól, hogy a menekült miként védi magát a rasszizmustól és az előítéletektől és próbálja elválasztani egymástól a múltat és a jelent. Hetedik regénye Desertion címmel jelent meg, szintén a gyarmati időkben játszódik Kelet-Afrikában. 2011-ben a The Last Gift című regénye volt a következő, majd 2017-ben jelent meg In Gravel Heart című könyve. Legutóbbi regénye, az Afterlives 2020-ban került a boltok polcaira.

Gurnah igazság melletti elkötelezettsége és a leegyszerűsítéstől való idegenkedése szembetűnő. Irodalmi univerzumában minden változik, az emlékek, a nevek, az identitások. Minden művében jelen van az intellektuális szenvedély vezérelte végtelen kutatás - írták a méltatásban.

Az író 10 millió svéd koronával (352,1 millió forintos összeggel) gazdagodik. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át, a koronavírus-világjárvány miatt idén is a megszokottnál jóval szerényebb körülmények között.

 

Fejléckép: Abdulrazak Gurnah / Fotó: Simone Padovani/Awakening/Getty Images Hungary

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Meghalt Andrew Davis karmester

A világhírű angol karmestert, a Chicagói Lyric Opera korábbi zeneigazgatóját és számos neves operaház gyakori vendégét hosszú betegség után, nyolcvanéves korában érte a halál.
Klasszikus

Új operáján dolgozik Kurtág György

A kilencvennyolc éves zeneszerző a Klubrádiónak számolt be arról, hogy második operáját írja, amelyet a hetvenéves német szoprán, Maria Husmann számára komponál.
Színház

„A kutatóknak szükségük van inspirációt meríteni a művészetekből” – Karikó Katalin ellátogatott a Rózsavölgyi Szalon Nobel-díjról szóló előadására

Krausz Ferenc után újabb Nobel-díjas tudós, Karikó Katalin is megtekintette a Rózsavölgyi Szalon február közepén bemutatott A Díj című előadását, amely az „atombomba atyja és anyjaként” emlegetett Otto Hahn és Lise Meitner szenvedélyes párviadalát meséli el.
Színház

128. születésnapját ünnepli a Vígszínház – idén is megrendezik a Vígmajálist

Május 1-jén délután a Vígszínház meghirdeti a 2024/25-ös évad programját, majd a társulat tagjai részleteket adnak elő többek között olyan népszerű előadásokból, mint a Pinokkió, A Pál utcai fiúk, A padlás vagy A nagy Gatsby.
Könyv

Irodalom a Margitszigeten – jön a tavaszi Margó!

A fesztiválon mutatja be új kötetét mások mellett Háy János, Erdős Virág, Krusovszky Dénes és Cserna-Szabó András is. A közönség idén élő podcastfelvételeken is részt vehet a három nap során. 

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv ajánló

Irodalom a Margitszigeten – jön a tavaszi Margó!

A fesztiválon mutatja be új kötetét mások mellett Háy János, Erdős Virág, Krusovszky Dénes és Cserna-Szabó András is. A közönség idén élő podcastfelvételeken is részt vehet a három nap során. 
Könyv ajánló

Krasznahorkai- és Nádas-mondatok Szvoren Edina tollából

A Libri Irodalmi Díjas Szvoren Edina legújabb, Kérődző Kronosz című kötetében kortárs szerzők stílusát imitálja, köztük saját magáét is. A májusban megjelenő könyvet négy különböző borítóval adja közre a Magvető Kiadó.
Könyv ajánló

Élet és halál, születés és veszteség kéz a kézben jár Kjersti Annesdatter Skomsvold regényében

Az anyává válás, valamint a társra találás története rajzolódik ki a norvég írónő A gyerek című regényéből, amelyet Petrikovics Edit ültetett át magyar nyelvre.
Könyv hír

All You Need Is Love – új könyv jelent meg a Beatlesről

A kötetben korábban nem publikált interjúkon keresztül ismerhetjük meg egyebek közt a banda feloszlásának okait is. Ötven évvel mozis bemutatása után májustól egy streaming szolgáltáson ismét látható lesz az együttesről készült Let It Be című dokumentumfilm.
Könyv podcast

„A gyermeknevelésnél is fontosabb lesz a szülőnevelés” – Steigervald Krisztián a Lírástudók vendége

Közgazdászként fordult a figyelme a pszichológia felé, az utóbbi hónapokban pedig a bestsellerlistára is felkúszott Generációk harca a figyelemért című könyvével. Podcastunkban Steigervald Krisztiánnal beszélgetett Grisnik Petra.