Ifjúságom meghatározó könyvei szinte mind külföldi olvasmányok voltak, s most is szívesen olvasom újra őket, mert a jó gyerekkönyvet a felnőttek is szeretik. Pergaud vadóc Gombháborúja, De Amicis megrendítő osztálytablója, a Szív, vagy O.L. Kierkegaard bizarr fejlődésregénykéje (Gumi Tarzan) mellett a nagy kedvencnek Adrian Mole naplói számítottak. Korom Harry Pottere egy elfuserált leicesteri család komplexusos sarja - a könyv írója, a most hatvanöt éves (!) Sue Townsend is odavalósi, aki abszurd humorával a Monty Python hetedik tagja is lehetne. Főhősünk egy félszeg, pattanásos, szemüveges balfék, tehetségtelen irodalmár és gőteszakértő, matraca alatt a Csecse a becse szexmagazinnal. Az utolsó könyv szerint már 34 és ¾ éves Adrian közel húsz éve ontja feljegyzéseit, találó korrajzát adva a groteszk kisvárosi létnek, amelyet felejthetetlenül egyedi figurák népesítenek be a céklaevő kommunista nyuggertől a punk fűzfapoétáig. Jókedvre hangoló, női aggyal megírt férfifricska serdülőknek és éretteknek.
Sue Townsend: Adrian Mole elveszett naplói
hírlevél
