Könyv

Aki a vízre írta a nevét – 225 éve született John Keats

2020.10.31. 21:05
Ajánlom
Az angol romantika költőjét eleinte sok kritika érte, de ő hitt magában, és hamarosan kora angol lírájának legkiválóbbja lett.

1795. október 31-én született egy elszegényedett nemesi családba. Apját, aki bérfuvaros volt Londonban, kilencévesen vesztette el, anyját, akit önfeláldozóan ápolt, 14 éves korában temette el, ezután három testvérével együtt nagyanyja nevelte. Iskolai évei alatt keveset foglalkozott irodalommal, de később egyre többet olvasott, versekkel kísérletezett, az antik világ iránti vonzódásának engedve megpróbálta lefordítani az Aeneist. Sebészinas lett, a londoni Guy's Hospitalban orvosnak készült, de hajlama a költészet felé vonzotta, és nem szerzett orvosi oklevelet. 1817-től az irodalomnak élt, támogatást Amerikába kivándorolt öccsétől kapott.

John Keats: Óda egy csalogányhoz

Szivem fáj, s minden ízem zsibbatag,
Mint kinek torkát bús bürök telé,
Vagy tompa kéjű ópium-patak,
S már lelke lankad Léthe-part felé -:
Nem boldogságod telje fáj nekem,
De önnön szívem csordult terhe fáj
Dalodtól, könnyű szárnyú kis dryád,
Ki bükkös berkeken
Lengsz, s visszazengi a hűs, zöld homály
Telt kortyú, lenge, hő melódiád!

Oh, még egy kortyot! mint hűs pincemély
Aggott borát, melyben - oh, drága nedv! -
Zöld tájak fénye s virágíze él,
Provánszi dal, tánc s napsütötte kedv!
Egy kelyhet! - melyben délszak lángja forr,
Vagy mit a Múzsák szent patakja tölt
Rózsás habbal, s a gyöngyszélű pohár
Öble setét bibor,
Hogy míg iszom, tűnjék a lomha föld,
S szálljak veled, hol erdők árnya vár!

Szálljunk tova, csak el! feledni mind,
Mit lomb mélyén te nem láttál soha,
A jajt, a lázat, mind a ferde kínt,
Mit nyögve vált itt bús szívek soka,
Hol béna főkön hűs, gyér haj busong,
Hol ifjak vázként dőlnek sírba le,
Hol már eszmélni is keserüség
S ólmos szemhéju gond,
S hol elborul a Szépség friss szeme,
Vagy benne egyre új vágy pokla ég.

Csak el! rejtekhelyedre lengni el!
Már nem Bacchus s a párducos fogat,
De a költészet szent szárnya emel,
Míg tompa elmém csügged s elakad -,
Ím itt vagyok! - ül már az éj szelíd
Trónján a szűz Hold, s dús csillagcsokor
Tündéri rajban körbefürtözé -,
De e mély árnyba itt
Az égről halk fényt csak a szél sodor
Mohás útvesztők s vak zöld lomb közé.

Lábam virágra lép? - nem láthatom,
S hogy mily tömjént himbál a halk fa fönt,
De a vak árnyból titkos-áthatón
Tavasz-balzsam száll, s édesen elönt
Füvet, pagonyt, vackort, hóbóbitás
Tövist, nyájtépő vad cserjék sorát,
Bús violát, mely rejtezőn konyul,
S az ért május csudás
Sarját, a pézsmarózsát s mézborát,
Mint dongó zsong, ha nyárest alkonyul.

Merőn figyellek - óh, sok bús időn
Szeretgettem már a szelíd Halált,
S hívtam dudolva és becézgetőn:
Vinné halk lelkem békült légen át, -
De most, most volna a legédesebb
Elmúlni, kín nélkül, ez éjfelen,
Míg lelked a dal omló ütemén
Rajongva tépdesed!
Oh, zengj még! s légy, ha már süket fülem
Hiú hant lesz, magasztos gyász-zeném!

Te nem halálra lettél, és irígy
Idő rád nem tipor, örök madár!
Éji dalod mondhatlan rég sir így:
Hány császár s bús bohóc hallotta már!
Oh, épp ez a dal járta át talán
A Rúth szivét, állván az idegen
Rozs közt, mikor síró honvágya fájt!
S mély vizek nyílt falán,
Az örvénylő óceán-üvegen
Talán e hang tár tűnt tündéri tájt!

Tűnt tündértáj! - harangként kong e szó,
S tőled magamhoz visszaűzve zúg,
Ég áldjon! - hajh, az ábránd rossz csaló,
S híres tündérhatalma mind hazug,
Ég áldjon, ég! - az égő, lenge dalt
A szomszéd rétek s halk folyó felett
Csend hűti már, s ott túl a halmokon
A mély völgyekbe halt...
Mi volt ez? - éji ábránd? Képzelet?
Oh, tűnt zene: zengtél? vagy álmodom?

(Tóth Árpád fordítása)

GettyImages-3291402-205534.jpg

John Keats (Fotó/Forrás: Getty Images Hungary)

Irodalmi példaképei Spenser és más Erzsébet-kori költők voltak, első érett verse (Amikor először pillantottam Chapman Homéroszába) is a 17. század hatását tükrözi, idővel a görögség, az angol gótika és az olasz reneszánsz felé fordult. 1816-ban barátságba került a szerkesztő és kritikus Leigh Hunttal, aki a The Examiner című folyóiratában közölte első verseit. Hunt haladó szellemű körében találkozott a költő Shelleyvel, akivel életre szóló barátságot kötött. Amikor mentorát egy politikai cikke miatt két évre lecsukták, szabadulásakor Keats versben üdvözölte, így ellene is hajsza indult. Byron leszólta, a kritika támadta, de ő tisztában volt magával, s higgadtan állta a vihart.

1817-ben jelent meg első kötete Versek címmel, s ekkor kezdte írni Endümion című szimbolikus elbeszélő költeményét, a pásztorkirályba szerető Diána holdistennő történetére Ovidius művei között bukkant rá. A mű a romantika világát tükrözi: pusztító, transzcendens érzésként írja le a szerelmet, "Minden, ami szép, öröm lesz örökké" - kezdi a hosszú verset. Az 1818-ban megjelent mű csakhamar éles támadások kereszttüzébe került, kritikusai - olykor meglehetősen durva hangnemben - rótták fel gyengeségeit.

1818-ban egy skóciai kirándulásán megfázott, ekkor jelentkeztek először tüdőbajának tünetei. Ugyanebben az évben halt bele a tuberkulózisba öccse, az ő ápolása közben szeretett bele a szomszédságukban lakó Fanny Brawne-ba. Kapcsolatukat beárnyékolta a költő egészségi állapota és anyagi helyzete, de a következő évben eljegyezték egymást, ám a házasságra a lány anyjának ellenkezése miatt nem kerülhetett sor. 1819-ben született Boccaccio nyomán Izabella, vagy a bazsalikomcserép című elbeszélő költeménye, a Hüperion, a Lamia, a Szent Ágnes-este - utóbbi költészete egyik csúcsa, a szerelemtől lelkes költő szenvedéllyel és izgalommal teli képekben, finoman és érzékenyen beszéli el a szökevény szerelmesek történetét.

GettyImages-173358223-205536.jpg

John Keats kézírása (Fotó/Forrás: Getty Images Hungary)

Leghíresebb verseit, az örök eszmények és a mulandó, változó világ közti ellentétről szóló ódáit 1819 tavasza és ősze közt vetette papírra,

a versekben önnön létének tisztázásáért vívott harca és a képzelet felszabadító erejébe vetett hite tükröződik. A csalogány dalával azonosuló költő boldogsága szemben áll a bánattal és a betegséggel; a görög vázán a szerelmesek az örök, be nem teljesülő szenvedélyt jelentik; az őszhöz írt vers az elmúlást írja le, mégis a pillanatot az öröklétbe emelő örömérzést sugall. Keats a melankóliát és bánatot az emberlét állandó kísérőjének tartotta, amely együtt jár a boldogsággal, az ősz nála a beérés és betakarítás ideje, nem a pusztulásé. Ekkor írta a La Belle dame sans merci (A könyörtelen szép hölgy) című balladát is, mely a pusztító szerelem motívumát ismétli.

Hüperionjának második változata (Hüperion bukása) a betegséggel és beteljesületlen szerelmével viaskodó költő utolsó kísérlete, hogy feloldja az örök értékek és az elmúlás közti ellentétet. A sodró látomás kijelöli szerepét: szakítania kell az álmodozással és osztoznia az emberiség szenvedéseiben.

GettyImages-171393336-205538.jpg

John Keats halotti maszkja (Fotó/Forrás: Getty Images Hungary)

Művét nem fejezhette be, 1820 elején már tudta, hogy kevés ideje maradt. Az év júliusában megjelent nagyobb epikus műveinek kötete, s végre élvezhette a kritika elismerését. Barátai ápolták, Shelley Pisába hívta, ám ő plebejus gőggel utasította el a főrangú költő invitálását. Festő barátja, Joseph Severn kísérte Nápolyba, majd Rómába, Keats itt halt meg 1821. február 23-án. A római protestáns temetőbe került, sírkövére ezt vésette:

Itt nyugszik, aki a vízre írta a nevét. Shelley hamar követte, vízbe fúlt teteme zsebében Keats kötetét találták meg.

A sírfelirat téved, hiszen Keats kora angol lírájának legkiválóbbja volt. Elismertsége Byron kultuszának hanyatlásával csak nőtt, ma már a világirodalom legnagyobbjai közé sorolják, versein kívül komoly irodalmi értéket képviselnek levelei, amelyekből mély gondolatiság, érzékeny kritikai szemlélet rajzolódik ki. Cs. Szabó László szerint ő volt "az angol irodalom Prometheusa, aki megrabolta Spenser, Shakespeare, Milton és Ariosto tüzét". Műveit Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Tóth Árpád, Vas István, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc fordították magyarra.

Fejléckép: John Keats (forrás: Getty Images Hungary)

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Aki eljátszott mindent, amit magyar színművész eljátszhat – 85 éves Törőcsik Mari

1935. november 23-án született Törőcsik Mari Kossuth-nagydíjas, kétszeres Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze, aki egy Heves megyei községből, Pélyről indulva vált a hazai színjátszás egyik legnagyobb alakjává.
Klasszikus

Levelei bizonyíthatják Chopin homoszexualitását

Több férfihoz is szerelem fűzte a nagy lengyel zeneszerzőt, Frédéric Chopint. Mindezt olyan levelek bizonyítják, amelyeket eddig szándékosan rejtettek el, fordítottak vagy magyaráztak félre.
Színház

Elhunyt Böröndi Tamás, a Vidám Színpad igazgatója

Az ismert és sokak által szeretett színész, színházigazgató 65 éves volt.
Színház

Otthonában köszöntötte Törőcsik Marit a Nemzeti társulata

A művészek a járványhelyzetben is teljesítették Törőcsik Mari tavalyi kívánságát, mely szerint nem kér mást, csak hogy idén is eljöjjön hozzá az ő drága Nemzetije.
Színház

„Csönd, zokogás, fájdalom” – Böröndi Tamásra emlékezik Bodrogi Gyula

Rövid, versnek is beillő nekrológot közölt kollégájáról a Kossuth-díjas, Nemzet Művésze címmel kitüntetett Bodrogi Gyula. Az éjjel elhunyt Böröndi Tamásra emlékezik,

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Magyar gyerekek rajzaival jelent meg J. K. Rowling új kötete

A Harry Potter után J. K. Rowling a „felnőttek világa” felé fordult, ám az elmúlt időszak eseményei miatt az írónő úgy gondolta, hogy mindennél nagyobb szükség van most a mesékre. Így született meg Az Ickabog, amit különleges kiadásban jelentetett meg az Animus Kiadó.
Könyv hír

Könyv jelenik meg Róna Viktor táncművészről

A Petőfi Irodalmi Múzeum – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (PIM-OSZMI) emlékkiállítást szentelt Róna Viktor világhírű balettművésznek, ehhez kapcsolódva jelenik meg most egy, az életét bemutató kötet. A Herceg a vasfüggöny mögül online könyvbemutatóját november 20-án tartották.
Könyv hír

Kiadják Alan Rickman naplóit

Több mint 25 évig vezetett naplót Alan Rickman, ami 2022-től bárki számára elérhetővé válik, ugyanis hamarosan könyv formájában is megjelentetik. A 27 kötetnyi, kézzel írott szöveg a munkáival kapcsolatos gondolatain túl betekintést enged a Golden Globe- és BAFTA-díjas színész magánéletébe is.
Könyv hír

Alkoholista anyáról szóló első regény kapta az idei Booker-díjat

A skóciai születésű, Amerikában élő Douglas Stuart könyve érdemelte ki a legrangosabb brit irodalmi elismerést.
Könyv magazin

„Budapestnek tényleg van valamiféle közös agya” – 100 szóban Budapest

A 100 szóban Budapest pályázat szervezőcsapata november 17-én jelentette be a Facebookon, hogy a Boncsér Sára színésznő, tréner, Szabó Benedek zenész, szövegíró és Závada Péter költő, író alkotta zsűri 2020-ban mely három művet találta a legjobbnak, valamint ki a tizennyolc év alatti kategória győztese.