Könyv

Aki annyira szatirikusan írt Angliáról, hogy mesének hitték – Jonathan Swift

2020.10.19. 13:35
Ajánlom
Kétszázhetvenöt éve, 1745. október 19-én hunyt el Jonathan Swift ír-angol író, költő, a szatíra mestere, a Gulliver utazásai című regény szerzője. 

Angol származású volt, de Dublinban született 1667. november 30-án és élete nagy részét Írországban élte le. Apja még születése előtt meghalt, a gyerekek gondozása anyjukra és az apai rokonokra maradt. A család a lehető legjobb nevelést akarta nyújtani a fiúnak, és a dublini Trinity College-ba küldték tanulni. Itt szerzett baccalaureusi fokozatot 1686-ban, a magiszteri cím megszerzésében azonban megzavarták a katolikus zavargások, amelyek elől Angliába menekült.

Jonathan_Swift_by_Charles_Jervas_detail-121301.jpg

Charles Jervas: Jonathan Swift (Fotó/Forrás: wikipedia/közkincs)

Egy távoli rokona, Sir William Temple birtokán, Moor Parkban keresett menedéket, ahol afféle személyi titkárként tevékenykedett.

Műveltségének jó részét az itteni igen gazdag könyvtárban szerezte, és itt ismerte meg későbbi párját, Sir Temple törvénytelen leányát, Esthert,

akit műveiben Stellának nevezett. Moor Parkban kezdődött írói munkássága is, kezdetben verseket írt, majd rálelt igazi műfajára, a prózai szatírára. A magiszteri fokozatot végül Oxfordban nyerte el, 1695-ben pedig pappá szentelték.

Sir Temple halála után, 1699-ben az írországi főbíróság új elnökének, Berkeley grófjának személyében talált új mecénást. Mellette is titkárként dolgozott, és több kisebb egyházi hivatalt is vállalt Dublinban, ahol megtapasztalta az ír nép nyomorúságát. 1710 és 1714 között Londonban élt, s az irodalmi szalonok közkedvelt alakja lett. Ekkor még a whig nézeteket valló írók köréhez tartozott, ám hamarosan eltávolodott tőlük, és a tory kormány támogatója lett, 1710-11-ben a tory The Examiner című lap szerkesztője is volt.

Szolgálataiért 1713-ban kinevezték a dublini Szent Patrik-székesegyház főesperesévé, e tisztet haláláig betöltötte.

Gulliver_u_Hvajninimu_-_Grandville-121253.jpg

J.J. Grandville illusztrációi: Gulliver utazásai (1856). (Fotó/Forrás: wikipedia/közkincs)

1714-ben, I. György trónra lépésekor Swift londoni karrierjének vége szakadt, ismét Dublinban telepedett le. Alkotókedve az 1720-as évek elejétől éledt újra, pamfletjeiben Írország gazdasági és társadalmi problémáit taglalta szatirikus-ironikus stílusban. Legismertebb és legmorbidabb a Szerény javaslat című, amelyben kifejtette: a túlnépesedés és nyomor leküzdésének útja, ha a nagycsaládok zsenge húsú csecsemőit felvásárolják, meghizlalják, majd csemegének eladják a gazdagok asztalára.

letoltes-121725.png

Jonathan Swift 1718 körül (Fotó/Forrás: Charles Jervas © National Portrait Gallery, London)

Mindmáig legismertebb műve, az 1726-ban napvilágot látott Gulliver utazásai a kor kedvenc formája, a hajós kalandregény paródiája. A hajóorvos Gulliver négy hajótörése során fura tájakra jut el:

a törpékhez Lilliputba, Brobdingnagba, az óriások jól szervezett államába, Laputába, a tudósok országába, végül a nyihahák, a bölcs és szelíd lovak, valamint a nekik szolgáló jehuk, a visszataszító kétlábúak birodalmába. Az itt átélt kalandokból, a hozzájuk fűzött gulliveri magyarázatokból az olvasó előtt lassan kibontakozik a korabeli Anglia képe, s egyúttal tágabb értelemben Swiftnek az emberiségről alkotott nem túl hízelgő véleménye is.

Babits Mihály írta róla: "A Gulliver utazásai végső leszámolás az emberrel és minden emberivel. Olvasása valóságos pokolba szállás. Borzasztó könyv, s annál borzasztóbb, mert az egyszerű mese köpenyébe öltözik. ...Kétségtelenül minden idők leghatalmasabb szatírája ez. Stílusa pedig az egyszerű és nyugodt próza örök mintaképe." Ez a felnőttekhez és felnőttekről szóló fanyar-kesernyés szatíra mégis gyerekmeseként vált híressé és sikeressé, az első két részt filmben, rajzfilmben is többször feldolgozták.

Szene_aus_Gullivers_Reisen_-_Gulliver_in_Brobdingnag-121255.jpg

Richard Redgrave: Gullivert megmutatják a Brobdingnag gazdának (Fotó/Forrás: wikipedia/közkincs)

Swift élete utolsó éveit teljes visszavonultságban töltötte, egyes források szerint megháborodott, mások szerint viszont a fiatalkorától meglévő, a középfül egyensúly-érzékelő szervét megtámadó Méniere-kór súlyosbodott el rajta. 1739-ben még nagy ünnepséget tartottak tiszteletére Dublinban, ám nem sokkal ezután szélütés érte, részlegesen megbénult, és emlékezete is kihagyott.

1745. október 19-én hunyt el Dublinban, a Szent Patrik székesegyházban temették el. Sírján a maga szövegezte latin nyelvű felirat áll:

Itt nyugszik Jonathan Swift, ahol a vad felháborodás nem marcangolhatja többé a szívét."

Életéről 2013-ban jelent meg Leo Damrosch könyve Jonathan Swift: His Life and His World címmel, amely 2014-ben elnyerte az amerikai Nemzeti Könyvkritikusok Körének díját.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Udvaros Dorottya levesestáljai a Néprajzi Múzeumban

A Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas színművész megnézte az intézmény Hétköznapi luxus – A királyné asztalától a parasztházig című kiállítását, ahová személyes tárgyait is magával vitte. A látogatásról videó is készült.
Klasszikus

Visszatérő világhírű szólista lép fel a Concerto Budapesttel

Két év után ismét Augustin Hadelich Grammy-díjas hegedűművész, a Yale School of Music tanára lesz a Concerto Budapest vendége az együttes két januári koncertjén.
Klasszikus

Ez volt az év koncertje 2025-ben

Amilyen színes volt az elmúlt év, olyan változatosnak bizonyultak olvasóink kedvencei: sztárzenekar hangversenye világhírű szólistával, tehetséges fiatalok kamarakoncertje és vidéki fesztivál előadása is szerepel az élbolyban.
Színház

Karácsony Gergely: „Amíg csak a saját sérelmeinkből indulunk ki, elbeszélünk egymás mellett”

A Kőszegi Várszínház és a Karinthy Színház január 16-án koprodukcióban mutatja be a Kőszegi Vár Lovagtermében A fiú című előadást. Az előadás főszereplőjét, Karácsony Gergelyt kérdeztük, akinek nem ez az első találkozása a szerző, Florian Zeller világával.
Klasszikus

Modern hős történelmi környezetben – 15 sor koncert

A Fidelio 15 sor-rovatát azért hoztuk létre, hogy mindenről beszámoljunk, ami kultúra. A következő rövid írás a Nemzeti Filharmonikusok operaprodukciójáról, Léo Delibes Jean de Nivelle című darabjának előadásáról szól. 15 sor koncert.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv ajánló

A nyolcvanéves Bereményi Gézát ünneplik az Örkény Színházban és a PIM-ben

Január 25-én ünnepli 80. születésnapját Bereményi Géza. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas író, forgatókönyvíró, rendező, dalszövegíró tiszteletére a Petőfi Irodalmi Múzeumban és az Örkény Színházban is külön rendezvénnyel készülnek.
Könyv ajánló

„A novellát nem lehet megunni” – Bodor Ádám rövidprózája egy kötetben

Februárban a Magvető Kiadó gondozásában jelenik meg a Behavazott lábnyomok című kötet, amely Bodor Ádám fél évszázad alatt írt novelláit gyűjti egybe.
Könyv podcast

„Rém egyszerű a dolgunk, sok zöldséget kell enni” – Dr. Schwab Richárd a Lírástudók vendége

Dr. Schwab Richárd és Petri Nóra könyve egy egyszerű, mégis radikális kérdésből indul ki: mi történik, ha minden nap megeszünk fél kiló zöldséget.
Könyv hír

Emléktáblát avattak Krasznahorkai László szülői házánál

A mészkőtáblát január 5-én, a Nobel-díjas magyar író születésnapján helyezték el Gyulán. A város önkormányzata szerint az emléktábla azt is jelzi, hogy egy kisvárosból is indulhatnak nagy dolgok, a tehetség és a kitartás pedig utat tör magának.
Könyv gyász

Elhunyt Kiss Benedek

Életének 83. évében január 2-án elhunyt Kiss Benedek Kossuth-díjas költő, műfordító a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Munkássága során több mint harminc kötetet publikált.