Angol származású volt, de Dublinban született 1667. november 30-án és élete nagy részét Írországban élte le. Apja még születése előtt meghalt, a gyerekek gondozása anyjukra és az apai rokonokra maradt. A család a lehető legjobb nevelést akarta nyújtani a fiúnak, és a dublini Trinity College-ba küldték tanulni. Itt szerzett baccalaureusi fokozatot 1686-ban, a magiszteri cím megszerzésében azonban megzavarták a katolikus zavargások, amelyek elől Angliába menekült.
Charles Jervas: Jonathan Swift (Fotó/Forrás: wikipedia/közkincs)
Egy távoli rokona, Sir William Temple birtokán, Moor Parkban keresett menedéket, ahol afféle személyi titkárként tevékenykedett.
Műveltségének jó részét az itteni igen gazdag könyvtárban szerezte, és itt ismerte meg későbbi párját, Sir Temple törvénytelen leányát, Esthert,
akit műveiben Stellának nevezett. Moor Parkban kezdődött írói munkássága is, kezdetben verseket írt, majd rálelt igazi műfajára, a prózai szatírára. A magiszteri fokozatot végül Oxfordban nyerte el, 1695-ben pedig pappá szentelték.
Sir Temple halála után, 1699-ben az írországi főbíróság új elnökének, Berkeley grófjának személyében talált új mecénást. Mellette is titkárként dolgozott, és több kisebb egyházi hivatalt is vállalt Dublinban, ahol megtapasztalta az ír nép nyomorúságát. 1710 és 1714 között Londonban élt, s az irodalmi szalonok közkedvelt alakja lett. Ekkor még a whig nézeteket valló írók köréhez tartozott, ám hamarosan eltávolodott tőlük, és a tory kormány támogatója lett, 1710-11-ben a tory The Examiner című lap szerkesztője is volt.
Szolgálataiért 1713-ban kinevezték a dublini Szent Patrik-székesegyház főesperesévé, e tisztet haláláig betöltötte.
J.J. Grandville illusztrációi: Gulliver utazásai (1856). (Fotó/Forrás: wikipedia/közkincs)
1714-ben, I. György trónra lépésekor Swift londoni karrierjének vége szakadt, ismét Dublinban telepedett le. Alkotókedve az 1720-as évek elejétől éledt újra, pamfletjeiben Írország gazdasági és társadalmi problémáit taglalta szatirikus-ironikus stílusban. Legismertebb és legmorbidabb a Szerény javaslat című, amelyben kifejtette: a túlnépesedés és nyomor leküzdésének útja, ha a nagycsaládok zsenge húsú csecsemőit felvásárolják, meghizlalják, majd csemegének eladják a gazdagok asztalára.
Jonathan Swift 1718 körül (Fotó/Forrás: Charles Jervas © National Portrait Gallery, London)
Mindmáig legismertebb műve, az 1726-ban napvilágot látott Gulliver utazásai a kor kedvenc formája, a hajós kalandregény paródiája. A hajóorvos Gulliver négy hajótörése során fura tájakra jut el:
a törpékhez Lilliputba, Brobdingnagba, az óriások jól szervezett államába, Laputába, a tudósok országába, végül a nyihahák, a bölcs és szelíd lovak, valamint a nekik szolgáló jehuk, a visszataszító kétlábúak birodalmába. Az itt átélt kalandokból, a hozzájuk fűzött gulliveri magyarázatokból az olvasó előtt lassan kibontakozik a korabeli Anglia képe, s egyúttal tágabb értelemben Swiftnek az emberiségről alkotott nem túl hízelgő véleménye is.
Babits Mihály írta róla: "A Gulliver utazásai végső leszámolás az emberrel és minden emberivel. Olvasása valóságos pokolba szállás. Borzasztó könyv, s annál borzasztóbb, mert az egyszerű mese köpenyébe öltözik. ...Kétségtelenül minden idők leghatalmasabb szatírája ez. Stílusa pedig az egyszerű és nyugodt próza örök mintaképe." Ez a felnőttekhez és felnőttekről szóló fanyar-kesernyés szatíra mégis gyerekmeseként vált híressé és sikeressé, az első két részt filmben, rajzfilmben is többször feldolgozták.
Richard Redgrave: Gullivert megmutatják a Brobdingnag gazdának (Fotó/Forrás: wikipedia/közkincs)
Swift élete utolsó éveit teljes visszavonultságban töltötte, egyes források szerint megháborodott, mások szerint viszont a fiatalkorától meglévő, a középfül egyensúly-érzékelő szervét megtámadó Méniere-kór súlyosbodott el rajta. 1739-ben még nagy ünnepséget tartottak tiszteletére Dublinban, ám nem sokkal ezután szélütés érte, részlegesen megbénult, és emlékezete is kihagyott.
1745. október 19-én hunyt el Dublinban, a Szent Patrik székesegyházban temették el. Sírján a maga szövegezte latin nyelvű felirat áll:
Itt nyugszik Jonathan Swift, ahol a vad felháborodás nem marcangolhatja többé a szívét."
Életéről 2013-ban jelent meg Leo Damrosch könyve Jonathan Swift: His Life and His World címmel, amely 2014-ben elnyerte az amerikai Nemzeti Könyvkritikusok Körének díját.
hírlevél
