Könyv

Aki egy államról nevezte el magát – 110 éve született Tennessee Williams, A vágy villamosának írója

2021.03.26. 19:10
Ajánlom
1911. március 26-án, Columbusban látta meg a napvilágot a 20. század egyik legjelentősebb drámaírója, Thomas Lanier Williams III, vagy ahogyan mindenki ismeri: Tennessee Williams. A kimagasló tehetségű író, bár műveinek jogaiért sorban álltak a színházak, problémás családból származott, olykor komoly morális problémákat feszegető témáit pedig – amiért az egész világ rajongott – a saját életéből vette.

Tennessee Williams élete szó szerint egy nagy utazás volt. Mindössze hároméves korában a család a Mississippi állambeli Columbusból Clarksdale-be tette át a székhelyét, azonban nem sokáig élvezhették az itteni életet, ugyanis ötévesen Tennessee diftériát kapott. Majdnem két évbe telt, mire újra megtanult járni, de a rehabilitáció ideje alatt már elkezdett saját történeteket írni (Amerikában a gyerekek öt éves koruktól járnak iskolába, és tanulnak írni-olvasni).

Amint a fiú felgyógyult, a család ismét útra kelt – vándorló életmódjuk az édesapa cipőgyári utazóügynök állásának volt köszönhető –, és Missouriban, University Cityben telepedtek le. Nem sokkal később már megmutatkozott Cornelius Williams goromba személyisége, illetve a fiával szembeni elutasító bánásmódja. Utóbbi okát később Tennessee a saját betegségében és a hosszú lábadozásban látta, ami minden tekintetben megterhelte a családot.

Édesanyjával azonban jó viszonyt ápolt, Edwina pedig hamar meglátta benne az írói tehetséget.

Az úrinők világába vágyó nő a fiának is nagy jövőt vizionált, ezért a szűkös anyagi lehetőségeik ellenére egy írógépet ajándékozott az akkor már 11 éves Tennesseenek.

Tennessee_Williams_NYWTS_2-190139.jpg

Tennessee Williams 1953-ban (Fotó/Forrás: Wikipédia)

A fiatal író 16 évesen meg is jelentette az első írását egy újságban Tud-e egy jó feleség jó pajtás is lenni? címen, ekkor még saját nevén Thomasként. A cikkért öt dollárt kapott, mai értéken nagyjából 4000 forintot. A következő évben már novellával jelentkezett a Weird Tales (Furcsa történetek) című folyóiratban. A Nitocris bosszújáért, ami egy egyiptomi uralkodó történetét meséli el, már jóval többet, 35 dollárt fizettek, és a történet sikere elindította őt az írói karrier felé.

Az 1930-as évek elején beiratozott a Missouri Egyetemre, de diplomáját nem itt, hanem az Iowai Egyetemen szerezte meg 1938-ban. Nem maradt az államban, New Orleansba költözött és nevet változtatott. Az egyik déli állam után Tennessee-nek keresztelték, a névválasztás pedig nem véletlen: a Tennessee állambeli Memphisben vitte színre egy amatőr társulat egy korábbi, 1935-ös darabját, a Cairo, Shanghai, Bombay!-t. Ez volt az első színházi megnyilvánulása, de az első szakmai hozzáértéssel készült bemutatóra sem kellett sokat várni: az Angyalok csatáját 1940-ben láthatta először a közönség.

A szakmai sikereken túl az írót egy személyes tragédia is köti az államhoz. Rendkívül szoros kapcsolatot ápolt nővérével, Rose-zal, akit fiatal kora óta skizofréniával kezeltek. Amikor minden kúra sikertelennek bizonyult, a szülők beleegyeztek egy akkoriban gyakran alkalmazott műtéti eljárásba, a lobotómiába (agylebeny-vágásba). A beavatkozás azonban kudarccal végződött, és a lány egész életére cselekvőképtelenné vált.

Tennessee Williams soha nem bocsájtotta meg a döntést szüleinek, az eset pedig hozzájárult az író alkohol- és gyógyszerfüggőségének kialakulásához.

Depresszióba süllyedt, és elhatalmasodott rajta a félelem, hogy ő is megőrül, akárcsak Rose. Az „őrült hősnő” témája ezután több drámájában is felbukkant. Stabilitást csak egy 1947-ben kezdődő kapcsolat jelentett számára, Frank Merlo jelenléte inspirálóan hatott rá a munkájában is.

Ekkor írta legjelentősebb darabjait, többek között A vágy villamosát is, melyet már Floridában fejezett be, és amely erősen önéletrajzi ihletettségű. A hősnőt, Blanche DuBois-t Rose után mintázta, de az irodalomtörténészek úgy vélik, hogy Williams saját jellemvonásait is beleírta, mert úgy gondolta, hogy hamarosan meghal. A műnek akkora sikere lett, hogy 1947-ben Williamst Pulitzer-díjjal, valamint New York Drama Critics Awarddal jutalmazták.

Írói nagyságát jelzi, hogy még egyszer átvehette a Pulitzer-díjat 1955-ben, a Macska a forró bádogtetőnért. Ahogy a legtöbb művében, itt is a saját életéből merített, tetten érhető benne az alkoholizmus, a homoszexualitás és az agybaj témája.

Még ha A vágy villamosában nem is bizonyítható egészen, hogy beleírta magát a történetbe,  Az utolsó nyárban (Suddenly Last Summer) Sebastian karakterét egyértelműen önmagáról mintázta, és felhasználta nővére agyműtétjét is.

GettyImages-2669933-185634.jpg

Tennessee Williams (Fotó/Forrás: Evening Standard / Getty Images Hungary)

Ahogyan Tennessee Williams élete, úgy halála sem volt hétköznapi. 1983. február 24-én éjjel, miközben egy New York-i szálloda, a Hotel Eysee egyik szobájában gyógyszert csepegtetett a szemébe, az üveg kupakja, melyet a fogai között tartott a torkára csúszott, a drámaíró pedig megfulladt. Később a rendőrségi vizsgálat megállapította, hogy a fulladáshoz alkoholizmusa, valamint a szobában talált mérgező hatású gyógyszerek is hozzájárultak.

Irodalmi örökségét a Tennesseeben található Sewaneei Egyetemre hagyta.

Tennessee Williams darabjait a magyar színpadok is előszeretettel játsszák, két Pulitzer-díjas drámáját az 1960-as években mutatták be először. A vágy villamosa ősbemutatójára 1962-ben került sor a Madách Színházban, míg a Macska a forró bádogtetőn 1967-ben debütált a Vígszínházban.

Legkiemelkedőbb színdarabjait többször is filmre vitték olyan sztárok főszereplésével, mint Richard Burton, Marlon Brando, Katharine Hepburn, Paul Newman, Elizabeth Taylor, Montgomery Clift vagy épp Bette Davis.

Fejléckép: Tennessee Williams (forrás: Wikipédia)

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Kulka János tanítja újra beszélni a sztrókon átesett Lang Györgyit

Az énekesnő erről a Klubrádió Ötös című műsorában beszélt Falusi Mariannak, akivel korábban együtt vezették a műsort – számolt be róla a Színház Online.
Klasszikus

59 éves korában elhunyt Patkós Sándor fagottművész

Tragikus hirtelenséggel, életének 59. évében, január 26-án elhunyt Patkós Sándor fagottművész, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagja.
Színház

Az eltűnt idő nyomába ered Hajduk Károly

Jancsó Júlia fordítása nyomán elevenedik meg Marcel Proust kultikus műve, Az eltűnt idő nyomában Fischer Iván Lakásszínházában, február 5-én.
Tánc

Élőben, a színpadon festenek majd a Feledi Project legújabb táncszínházi bemutatójában

Feledi János Csehov Sirályát állítja színpadra február 7-én a Nemzeti Táncszínházban. Az előadás érdekessége, hogy Bánki Ákos festőművész a teljes előadás alatt a színpadon fog festeni.
Klasszikus

Kurtág György életműve előtt tisztelegnek a BMC-ben

A zeneszerző fia, ifjabb Kurtág György, Kiss Péter zongoraművész, valamint egy francia művészekből álló kamaraegyüttes ad koncertet a Budapest Music Centerben február 18-án.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv interjú

Hungarikum lehetne a versmondás

A Mondj Te Is Egy Verset Egyesületet alapítójával, Takács Bencével beszélgettünk, aki immár fél éve rendszeresen pódiumbeszélgetéseken, közösségi versmondó esteken és online zenés produkciókkal népszerűsíti a versmondást.
Könyv hír

Dragomán Györgyöt a Berlini Művészeti Akadémia tagjává választották

Harminc új taggal bővítette művészeti tagozatait a Berlini Művészeti Akadémia, amelynek irodalmi szekcióját ezentúl Dragomán György író is erősíti – adta hírül az intézmény.
Könyv magazin

A sors kövei – 140 éve született Virginia Woolf

A modern angol próza és lélektani regény egyik megteremtőjeként is ismert Virginia Woolf a 20. század egyik legnagyobb hatású irodalmi alkotója, aki bár sikeres írói karriert tudhat maga mögött, az életében elszenvedett traumákat sosem tudta feldolgozni.
Könyv gyász

Elhunyt Kabdebó Lóránt

Életének nyolcvanhatodik évében, hétfőn elhunyt Kabdebó Lóránt magyar irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, Szabó Lőrinc monográfusa - közölte a Petőfi Irodalmi Múzeum hétfőn az MTI-vel.
Könyv magazin

„Esterházy Péter túl fogja élni a könyveket” - Kemény István köszöntője az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár megnyitóján

Az Evangélikus Országos Gyűjtemény legújabb ékessége, a mintegy 12 ezer kötetet számláló új könyvtár január 24-től látogatható előzetes regisztráció után. Az avató ünnepségen személyes hangú beszédet mondott Kemény István író is, aki elsőként a Fidelio olvasóival osztotta meg írását.