Könyv

Aki egy államról nevezte el magát – 110 éve született Tennessee Williams, A vágy villamosának írója

2021.03.26. 19:10
Ajánlom
1911. március 26-án, Columbusban látta meg a napvilágot a 20. század egyik legjelentősebb drámaírója, Thomas Lanier Williams III, vagy ahogyan mindenki ismeri: Tennessee Williams. A kimagasló tehetségű író, bár műveinek jogaiért sorban álltak a színházak, problémás családból származott, olykor komoly morális problémákat feszegető témáit pedig – amiért az egész világ rajongott – a saját életéből vette.

Tennessee Williams élete szó szerint egy nagy utazás volt. Mindössze hároméves korában a család a Mississippi állambeli Columbusból Clarksdale-be tette át a székhelyét, azonban nem sokáig élvezhették az itteni életet, ugyanis ötévesen Tennessee diftériát kapott. Majdnem két évbe telt, mire újra megtanult járni, de a rehabilitáció ideje alatt már elkezdett saját történeteket írni (Amerikában a gyerekek öt éves koruktól járnak iskolába, és tanulnak írni-olvasni).

Amint a fiú felgyógyult, a család ismét útra kelt – vándorló életmódjuk az édesapa cipőgyári utazóügynök állásának volt köszönhető –, és Missouriban, University Cityben telepedtek le. Nem sokkal később már megmutatkozott Cornelius Williams goromba személyisége, illetve a fiával szembeni elutasító bánásmódja. Utóbbi okát később Tennessee a saját betegségében és a hosszú lábadozásban látta, ami minden tekintetben megterhelte a családot.

Édesanyjával azonban jó viszonyt ápolt, Edwina pedig hamar meglátta benne az írói tehetséget.

Az úrinők világába vágyó nő a fiának is nagy jövőt vizionált, ezért a szűkös anyagi lehetőségeik ellenére egy írógépet ajándékozott az akkor már 11 éves Tennesseenek.

Tennessee_Williams_NYWTS_2-190139.jpg

Tennessee Williams 1953-ban (Fotó/Forrás: Wikipédia)

A fiatal író 16 évesen meg is jelentette az első írását egy újságban Tud-e egy jó feleség jó pajtás is lenni? címen, ekkor még saját nevén Thomasként. A cikkért öt dollárt kapott, mai értéken nagyjából 4000 forintot. A következő évben már novellával jelentkezett a Weird Tales (Furcsa történetek) című folyóiratban. A Nitocris bosszújáért, ami egy egyiptomi uralkodó történetét meséli el, már jóval többet, 35 dollárt fizettek, és a történet sikere elindította őt az írói karrier felé.

Az 1930-as évek elején beiratozott a Missouri Egyetemre, de diplomáját nem itt, hanem az Iowai Egyetemen szerezte meg 1938-ban. Nem maradt az államban, New Orleansba költözött és nevet változtatott. Az egyik déli állam után Tennessee-nek keresztelték, a névválasztás pedig nem véletlen: a Tennessee állambeli Memphisben vitte színre egy amatőr társulat egy korábbi, 1935-ös darabját, a Cairo, Shanghai, Bombay!-t. Ez volt az első színházi megnyilvánulása, de az első szakmai hozzáértéssel készült bemutatóra sem kellett sokat várni: az Angyalok csatáját 1940-ben láthatta először a közönség.

A szakmai sikereken túl az írót egy személyes tragédia is köti az államhoz. Rendkívül szoros kapcsolatot ápolt nővérével, Rose-zal, akit fiatal kora óta skizofréniával kezeltek. Amikor minden kúra sikertelennek bizonyult, a szülők beleegyeztek egy akkoriban gyakran alkalmazott műtéti eljárásba, a lobotómiába (agylebeny-vágásba). A beavatkozás azonban kudarccal végződött, és a lány egész életére cselekvőképtelenné vált.

Tennessee Williams soha nem bocsájtotta meg a döntést szüleinek, az eset pedig hozzájárult az író alkohol- és gyógyszerfüggőségének kialakulásához.

Depresszióba süllyedt, és elhatalmasodott rajta a félelem, hogy ő is megőrül, akárcsak Rose. Az „őrült hősnő” témája ezután több drámájában is felbukkant. Stabilitást csak egy 1947-ben kezdődő kapcsolat jelentett számára, Frank Merlo jelenléte inspirálóan hatott rá a munkájában is.

Ekkor írta legjelentősebb darabjait, többek között A vágy villamosát is, melyet már Floridában fejezett be, és amely erősen önéletrajzi ihletettségű. A hősnőt, Blanche DuBois-t Rose után mintázta, de az irodalomtörténészek úgy vélik, hogy Williams saját jellemvonásait is beleírta, mert úgy gondolta, hogy hamarosan meghal. A műnek akkora sikere lett, hogy 1947-ben Williamst Pulitzer-díjjal, valamint New York Drama Critics Awarddal jutalmazták.

Írói nagyságát jelzi, hogy még egyszer átvehette a Pulitzer-díjat 1955-ben, a Macska a forró bádogtetőnért. Ahogy a legtöbb művében, itt is a saját életéből merített, tetten érhető benne az alkoholizmus, a homoszexualitás és az agybaj témája.

Még ha A vágy villamosában nem is bizonyítható egészen, hogy beleírta magát a történetbe,  Az utolsó nyárban (Suddenly Last Summer) Sebastian karakterét egyértelműen önmagáról mintázta, és felhasználta nővére agyműtétjét is.

GettyImages-2669933-185634.jpg

Tennessee Williams (Fotó/Forrás: Evening Standard / Getty Images Hungary)

Ahogyan Tennessee Williams élete, úgy halála sem volt hétköznapi. 1983. február 24-én éjjel, miközben egy New York-i szálloda, a Hotel Eysee egyik szobájában gyógyszert csepegtetett a szemébe, az üveg kupakja, melyet a fogai között tartott a torkára csúszott, a drámaíró pedig megfulladt. Később a rendőrségi vizsgálat megállapította, hogy a fulladáshoz alkoholizmusa, valamint a szobában talált mérgező hatású gyógyszerek is hozzájárultak.

Irodalmi örökségét a Tennesseeben található Sewaneei Egyetemre hagyta.

Tennessee Williams darabjait a magyar színpadok is előszeretettel játsszák, két Pulitzer-díjas drámáját az 1960-as években mutatták be először. A vágy villamosa ősbemutatójára 1962-ben került sor a Madách Színházban, míg a Macska a forró bádogtetőn 1967-ben debütált a Vígszínházban.

Legkiemelkedőbb színdarabjait többször is filmre vitték olyan sztárok főszereplésével, mint Richard Burton, Marlon Brando, Katharine Hepburn, Paul Newman, Elizabeth Taylor, Montgomery Clift vagy épp Bette Davis.

Fejléckép: Tennessee Williams (forrás: Wikipédia)

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

A Churchill és Garbo bemutatójával nyit újra a Rózsavölgyi Szalon

„A művészet az emberiségben megnyilvánuló nagyság. A művészet túléli a politikát. A művészet mindent túlél.” Ezt Winston Churchill mondja a Churchill és Garbo című darabban, amelyet május 17-én mutat be a Rózsavölgyi Szalon, ezzel újra kinyitva kapuját a közönség előtt.
Színház

Megújult műsorral érkezik a Szegedi Szabadtéri Játékok

A pandémia és a bizonytalan pályázati támogatások miatt módosul a Szegedi Szabadtéri Játékok idei évada – tudatta Barnák László, a fesztivál ügyvezető igazgatója.
Vizuál

Hamarosan a mozikban Gothár Péter új filmje, a Hét kis véletlen

Gothár Péter filmjei érzékeny vizuális és zenei világ megteremtésére vállalkoznak, ezt ígéri új munkája, a Hét kis véletlen is. A filmet május 13-tól előjátsszák a mozik, az országos premiert május 20-án tartják.
Színház

Napokon belül eldőlhet, hogy ki kapja a Nemzet Színésze címet

Törőcsik Mari halálával nem csupán egy kivételes művész távozott, a Nemzet Színészei is kevesebben lettek. Az új tag személyéről várhatóan május 11-én döntenek majd.
Vizuál

A 125. évfordulóján nyitja meg újra kapuit a Műcsarnok

Különleges programokkal ünnepli nyitásának 125. évfordulóját és az újranyitást a Műcsarnok, május 4-én.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Elhalasztják az Ünnepi Könyvhetet

A 92. Ünnepi Könyvhetet a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése döntése alapján 2021. szeptember 2. és 5. között rendezik meg - a tervek szerint a Vörösmarty tér és a Duna-korzó területén.
Könyv hír

Kortárs versek a peronon

A Milleniumi Földalatti Vasút rendhagyó módon ünnepli fennállásának 125. évfordulóját. A BKV és az Aranyhíd Polgári Egyesület együttműködésében egy héten át kortárs költők versei szólnak az állomásokon.
Könyv videó

Heti groteszk: Hirtelen sötét lett

A Fidelio videósorozatában vasárnaponként Koltai Róbert olvas fel egyet Gellért András napjaink problémáit optimista derűvel és tűpontosan megragadó, groteszk novellái közül.
Könyv magazin

„Bébivel az ivóban. Havas lépcső. Villa.” – Előkerültek Pilinszky álmai

A Pilinszky100 jubileumi irodalmi sorozat felvétele kapcsán egy negyven éve lappangó keményfedeles füzet került elő Székesfehérváron. A kéziraton szereplő jegyzeteket és Pilinszky János többoldalas álomleírásait Juhász Anna irodalmár olvashatta először.
Könyv podcast

„Ezt megint nem lehet majd elmesélni” – Mesterházi Mónika a Lírástudókban

A könyvesboltok újdonságai között segít eligazodni a Líra Könyv és a Fidelio április 28-án, szerda este fél 8-kor induló új irodalmi podcastja. A friss könyvajánlókat és tartalmas beszélgetéseket kínáló műsor házigazdája Szabó T. Anna, az első adás vendége Mesterházi Mónika költő, műfordító.