Grunwalsky Ferenc a magyar filmtörténet jelentős szerzője. Munkáinak többségében a forgatókönyvírói mellett az operatőri feladatot is ellátta: voltaképpen kamerával írta filmjeit. És nem csak a sajátjait. Szomjas György életművének nagyobb részében, Jancsó Miklós utolsó korszakában Grunwalsky nem egyszerűen operatőr és forgatókönyvíró, hanem szerzőtárs volt – olvasható a Kijárat Kiadó gondozásában megjelent kötet fülszövegén.
Mint írják, legfontosabb saját játékfilmjei, az 1988 és 1992 között készült Egy teljes nap, a Kicsi, de nagyon erős és a Goldberg variációk egyfajta trilógiaként tudósítanak a rendszerváltás folyamatáról. Az átalakulás veszteseiről szóló tragikus történetekben a társadalmi-gazdasági kiszolgáltatottság Dosztojevszkij szellemében szembesíti a hősöket a bűnnel és bűnhődéssel.
Grunwalskynál nincs menekvés, a sorssal – és a korral, amelyben élni adatik – szembe kell nézni.
Hasonló szellemben és radikális, a hagyományos filmképet szétbontó, majd a törmelékből újfajta esztétikát építő stílusban forgatta kevéssé ismert rövid- és tévéfilmjeit is.
A Kameraszem című kötet elsőként tesz kísérletet a rendezői munkákat és operatőri kollaborációkat is magában foglaló életmű teljességre törekvő áttekintésére, vizsgálatára és elhelyezésére a magyar film történetében, valamint a sokszor felkavaró művek értelmezésére.
Gelencsér Gábor szerző elmondása szerint Grunwalsky Ferencnek szívügye volt, hogy készüljön róla a pályafutását, filmes gondolkodását bemutató könyv, ő maga is részt vett ennek előkészítésében, de megjelenését már nem érhette meg. Néhány éve Grunwalsky felkérésére tucatnyi interjút készített vele egy tervezett könyvhöz, de végül a beszélgetéseik anyagát is beleépítve inkább monográfiát írt az életműről, amely még a rendező-operatőr életében elkészült. „Nagyon jó érzés, hogy még elolvasta és nyugtázta” – mesélte a könyv születéséről Gelencsér Gábor.
Gelencsér Gábor: Kameraszem (Fotó/Forrás: Líra Könyv)
„A kamera számomra az emberi érzékelés dimenzióját kitágító eszköz” – vallotta Grunwalsky, és a monográfia címe, a Kameraszem is erre utal, Dziga Vertov orosz úttörő filmes kinoglaz (filmszem)-elméletének parafrázisával. A klasszikus történetmeséléssel szakító Grunwalsky ugyanis radikálisan új filmes látásmódot fejlesztett ki.
Képi látásmódja nagyon eredeti, különleges, de filmjei is egy korábbi világ széteséséről szólnak, és mi tudná ezt jobban megjeleníteni, mint a ferde gépállás, az össze-vissza kaszáló kamera vagy a töredezettség, ami a történetekben is megjelenik – magyarázta Gelencsér. „A rendszerváltástól már majdnem emberöltőnyi távolságban vagyunk. De aki arról akar megtudni valamit, hogy azt hogyan élték meg az egyszerű emberek, hogy az a mindennapi életben hogy csapódott le, annak nagyon ajánlott Grunwalsky. Nem írja le a társadalmi folyamatokat, hanem azt keresi, hogy az ember miképpen éli meg, változik, lesz áldozata a filmjei esetében ennek a rendszerváltásnak” – fejtette ki, megjegyezve, hogy a rendező szemléletmódja nagyon tragikus.
Senki nem látta talán ennyire drámaian ezt az átalakulást
– vélekedett, ugyanakkor kiemelte, hogy Grunwalsky kamerája mutatta meg talán elsőként, de mindenképp a legszuggesztívebben és formailag is a legérvényesebben, mi történt Magyarországon 1989 körül.
Pintér Georg, Grunwalsky Ferenc és Jancsó Miklós (Fotó/Forrás: NFI / Zsigmond Vilmos Filmfesztivál)
A filmrészletekből vett és az alkotót ábrázoló számos fotóval illusztrált monográfia első fele Grunwalsky világ-, történelem- és emberképét, stílusát és az életmű szerkezetét ismerteti, valamint beszámol Szomjas Györggyel és Jancsó Miklóssal közös alkotásairól is. A könyv második felében a szerző Grunwalsky kilenc egészestés filmjét elemzi, végül filmtörténeti kontextusba is helyezi az életművet.
A tavaly elhunyt stílusteremtő filmes alkotóról szóló kötet májusban a Kijárat Kiadó gondozásában jelent meg két részben, amelynek a Kameraszem – Grunwalsky Ferenc filmművészete című kötete az alkotóról készült első monográfia, másik kötete, a Sipos Balázs által szerkesztett Grunwalsky Ferenc – Természetes radikalizmus pedig a rendezővel készült interjúkat, filmes írásait, forgatókönyvrészleteit és több elemzést tartalmaz.
A Ráday utcai FilmesHázban június 15-én, könyvbemutatón lehet megismerkedni a két Grunwalsky-kötettel. A rendezvényen levetítik az alkotó 1964-ben készült, elveszettnek hitt, 2,3 x 4 méter című rendezői vizsgafilmjét is, amely éppen a kötetek születésekor, a kutatómunka révén került elő, és amelyet azóta a Filmarchívum jóvoltából sikerült restaurálni.
Fejléckép: Grunwalsky Ferenc (Fotó/Forrás: Stépán Virág / Magyar Filmművészek Szövetsége)
hírlevél
