Könyv

Aki megmutatta nekünk a Tücsökzenét

120 éve született Szabó Lőrinc
2020.03.31. 19:50
Ajánlom
1900. március 31-én született Miskolcon a költő és műfordító, akit több alkalommal is eltiltottak a publikálástól.

Ősei református papok és tanítók voltak, a család Bethlen Gábor erdélyi fejedelemtől nemességet is kapott, édesapja mozdonyvezető volt. A miskolci, majd balassagyarmati iskolák után

a debreceni református kollégiumban tanult, itt alapozta meg széles körű műveltségét, erre az időszakra tehetők első műfordítói próbálkozásai is.

Az első világháború végén, 1918-ban besorozták, hadiérettségit tett, majd az őszirózsás forradalom után Budapestre költözött. A Műegyetem gépészmérnöki karára iratkozott be, de két hét múlva inkább a bölcsészkar magyar-latin-német szakán tanult tovább. Ekkor került kapcsolatba Babits Mihállyal, aki tanítványává és barátjává fogadta. A Tanácsköztársaság idején Babits mellett tanársegéd volt, majd az Országos Könyvtárügyi és Bibliográfiai Hivatal munkatársaként, később a Magyar Írók Szövetségénél titkárként dolgozott.

szabolorinc1937-175555.jpg

Szabó Lőrinc a bal szélen (Fotó/Forrás: Fortepan/adományozó: )

Az egyetemet végül nem fejezte be: 1921-ben megismerte Mikes Klárát, Az Est-lapok irodalmi rovatvezetőjének, Mikes Lajosnak a lányát, akit feleségül vett.

A házasságból két gyermek született: Klára, aki Gáborjáni Kláraként vált neves színésznővé, és Lóci (Lőrinc), aki reklámfilmrendező és válogatott röplabdázó lett.

Szabó Lőrinc apósa révén Az Est szerkesztőségének munkatársa lett, cikkei mellett verseivel és műfordításaival szerzett nevet magának. 1922-ben jelent meg első verseskötete Föld, erdő, Isten címmel, amely komoly irodalmi sikert aratott. Közben műfordítóként is jelentőset alkotott, Babits és Tóth Árpád társaságában egyik fordítója volt Baudelaire A romlás virágai című kötetének.

A húszas években sorra jelentek meg kötetei (Kalibán, Fény, fény, fény, A Sátán műremekei), költeményeit elvont gondolatiság jellemzi, a keleti filozófiák és Schopenhauer hatása jelenik meg bennük változatos versformákban.

kozarierzsebet-174450.jpg

Korzáti Erzsébet (Fotó/Forrás: MTAKK)

1924 végén kezdődött huszonöt éven át tartó szerelmi kapcsolata a férjes pszichiáterrel, Korzáti Erzsébettel,

e viszony megrendítő dokumentuma az asszony 1950-es öngyilkossága után írott A huszonhatodik év című szonettciklusa.

1927-ben Pandora címmel művészeti, kritikai lapot indított, amely hat számot ért meg. Ezt követően egy ideig a Pesti Naplónak dolgozott, majd 1928-tól 1945-ig a Magyarország című lap munkatársa volt. A harmincas évek elejétől a népi írók körébe is sorolták, részt vett a Márciusi Front megalakulásában, közreműködött a Zilahy Lajos kezdeményezésére létrejött Új Szellemi Front írói mozgalmában, 1937-ben a Kisfaludy Társaság tagjává választották. Sokat szerepelt a rádióban, a Nemzeti Színház számára Shakespeare-t fordított, három ízben is Baumgarten-díjjal jutalmazták (1932, 1937, 1944). 1943-ban behívták katonának, egy év múlva már

főhadnagyi rangban szolgált, emiatt 1945-ben vizsgálati fogságba került, majd "feddéssel" igazolták, s publikációs tilalommal sújtották.

062-174846.jpg

Szabó Lőrincné, Tóth Árpád és Vékesné Korzáti Erzsébet (Fotó/Forrás: MTAKK)

1946 és 1949 között a Válasz költői rovatának vezetője volt, 1947-ben pedig - többek heves tiltakozása ellenére - felvették az Írószövetségbe. Az üldöztetések elől a munkába menekült, s 1947-ben a Püski Kiadónál megjelent a gyermekkor emlékeit felidéző Tücsökzene című kötete, amelyben 370, egyenként tizennyolc soros versben tekinti át életét. A kommunista hatalomátvétel után,

1949-től ismét nem publikálhatott, jobbára műfordításokból élt,

1950 februárjától, Korzáti Erzsébet öngyilkossága után A huszonhatodik év darabjain dolgozott. 1954-ben műfordításaiért, főként Majakovszkij fordításáért, József Attila-díjjal tüntették ki. 1951-ben és 1954-ben is szívtrombózist kapott, 1955-ben több hónapig szanatóriumi kezelésre szorult, sok ízületi gyulladás kínozta.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején tagja lett a Petőfi Párt néven újjáalakult Nemzeti Parasztpártnak, az Irodalmi Újság november 2-i számában Ima a jövőért címmel üdvözölte a forradalmat. Már súlyos beteg volt, amikor 1957 márciusában megkapta a Kossuth-díjat, s nem sokkal később megjelent A huszonhatodik év című kötete.

Ennek sikerét már nem érhette meg, 1957. október 3-án Budapesten, a Gömöri-klinikán meghalt. A Kerepesi temetőben temették el állami tiszteletadással, sírjánál a költőtárs és barát, Illyés Gyula mondott búcsúbeszédet. 1998-ban a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja lett.

Címlapkép: MTAKK - Szabó Lőrinc az Est-lapok szerkesztője. forrás: http://krk.szabolorinc.hu/eletrajz.htm

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Kihirdették a 2021-es Artisjus-díjazottak névsorát

Könnyű- és komolyzenei alkotókat díjazott idén is az Artisjus. Fábri Pétert zenei munkásságáért életműdíjjal tüntették ki, az év zeneszerzője a világhírű dobos Borlai Gergő lett, míg a tragikusan fiatalon elhunyt Siklósi Örs előtt, posztumusz Junior Artisjus-díjjal tisztelegtek.
Színház

Étel só nélkül, élet színház nélkül – Interjú Barnák Lászlóval, a szegedi teátrum főigazgatójával

Izgalmas produkciókkal készül megünnepelni 90 éves jubileumát a Szegedi Szabadtéri Játékok. Van is ok az örömre, hiszen szép lassan újraindul a kulturális élet. Ám az óvatosságnak is helye van, ugyanúgy, mint a reménynek. Barnák Lászlóval, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatójával a művészetbe vetett hit jegyében, a pandémia árnyékában, a színházi világon jóval túlmutató kérdésekről is beszélgettünk.
Plusz

Pentaton Hangstúdió – egy tiszta hang a belváros szívében

2021-ben új szolgáltatással bővült az ország legnagyobb múltra visszatekintő privát művészügynöksége, a Pentaton Művész- és Koncertügynökség portfóliója: megnyílt az újonnan kialakított Pentaton Hangstúdió.
Jazz/World

„Élvezem, hogy mennyi mindent nem tudok” – Interjú Fábri Péterrel, az Artisjus életműdíjasával

Az Artisjus könnyűzenei alkotói életműdíját idén Fábri Péter író, költő, dalszövegíró, műfordító kapta. Az elismerés okán beszélgetve felidéztük, hogyan inspirálták őt barátok, szerelmek, dalok és formák. Megtudtuk, miért nem ír már több verseskötetet és az is kiderült, miként vált boldogtalan költőből boldog dalszövegíróvá.
Klasszikus

Bartók-kotta, Wagner-album, akár egy órán belül! – Házhoz jön a Rózsavölgyi kínálata

Mostantól még kényelmesebben juthatunk hozzá a Rózsavölgyi Zenemű- és Könyvesboltban fellelhető zenei kiadványokhoz és sikerkönyvekhez, ugyanis a Wolt futárai szállítják azokat házhoz, akár a rendeléstől számított egy órán belül.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv hír

Pótnagyi kölcsönző - Megható akció a tapolcai könyvtárban

Szívet melengető kezdeményezést indított a tapolcai Wass Albert Könyvtár és Múzeum, a Tapolcai Nőklubbal együttműködésben: azokat a gyerekeket, akiket a szüleik védettségi igazolvány hiányában nem kísérhetnek el a könyvtárba, rábízhatják a nőklub lelkes tagjaira.
Könyv hír

Elhalasztják az Ünnepi Könyvhetet

A 92. Ünnepi Könyvhetet a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése döntése alapján 2021. szeptember 2. és 5. között rendezik meg - a tervek szerint a Vörösmarty tér és a Duna-korzó területén.
Könyv hír

Kortárs versek a peronon

A Milleniumi Földalatti Vasút rendhagyó módon ünnepli fennállásának 125. évfordulóját. A BKV és az Aranyhíd Polgári Egyesület együttműködésében egy héten át kortárs költők versei szólnak az állomásokon.
Könyv videó

Heti groteszk: Hirtelen sötét lett

A Fidelio videósorozatában vasárnaponként Koltai Róbert olvas fel egyet Gellért András napjaink problémáit optimista derűvel és tűpontosan megragadó, groteszk novellái közül.
Könyv magazin

„Bébivel az ivóban. Havas lépcső. Villa.” – Előkerültek Pilinszky álmai

A Pilinszky100 jubileumi irodalmi sorozat felvétele kapcsán egy negyven éve lappangó keményfedeles füzet került elő Székesfehérváron. A kéziraton szereplő jegyzeteket és Pilinszky János többoldalas álomleírásait Juhász Anna irodalmár olvashatta először.