Könyv

Aki megmutatta nekünk a Tücsökzenét

120 éve született Szabó Lőrinc
2020.03.31. 19:50
Ajánlom
1900. március 31-én született Miskolcon a költő és műfordító, akit több alkalommal is eltiltottak a publikálástól.

Ősei református papok és tanítók voltak, a család Bethlen Gábor erdélyi fejedelemtől nemességet is kapott, édesapja mozdonyvezető volt. A miskolci, majd balassagyarmati iskolák után

a debreceni református kollégiumban tanult, itt alapozta meg széles körű műveltségét, erre az időszakra tehetők első műfordítói próbálkozásai is.

Az első világháború végén, 1918-ban besorozták, hadiérettségit tett, majd az őszirózsás forradalom után Budapestre költözött. A Műegyetem gépészmérnöki karára iratkozott be, de két hét múlva inkább a bölcsészkar magyar-latin-német szakán tanult tovább. Ekkor került kapcsolatba Babits Mihállyal, aki tanítványává és barátjává fogadta. A Tanácsköztársaság idején Babits mellett tanársegéd volt, majd az Országos Könyvtárügyi és Bibliográfiai Hivatal munkatársaként, később a Magyar Írók Szövetségénél titkárként dolgozott.

szabolorinc1937-175555.jpg

Szabó Lőrinc a bal szélen (Fotó/Forrás: Fortepan/adományozó: )

Az egyetemet végül nem fejezte be: 1921-ben megismerte Mikes Klárát, Az Est-lapok irodalmi rovatvezetőjének, Mikes Lajosnak a lányát, akit feleségül vett.

A házasságból két gyermek született: Klára, aki Gáborjáni Kláraként vált neves színésznővé, és Lóci (Lőrinc), aki reklámfilmrendező és válogatott röplabdázó lett.

Szabó Lőrinc apósa révén Az Est szerkesztőségének munkatársa lett, cikkei mellett verseivel és műfordításaival szerzett nevet magának. 1922-ben jelent meg első verseskötete Föld, erdő, Isten címmel, amely komoly irodalmi sikert aratott. Közben műfordítóként is jelentőset alkotott, Babits és Tóth Árpád társaságában egyik fordítója volt Baudelaire A romlás virágai című kötetének.

A húszas években sorra jelentek meg kötetei (Kalibán, Fény, fény, fény, A Sátán műremekei), költeményeit elvont gondolatiság jellemzi, a keleti filozófiák és Schopenhauer hatása jelenik meg bennük változatos versformákban.

kozarierzsebet-174450.jpg

Korzáti Erzsébet (Fotó/Forrás: MTAKK)

1924 végén kezdődött huszonöt éven át tartó szerelmi kapcsolata a férjes pszichiáterrel, Korzáti Erzsébettel,

e viszony megrendítő dokumentuma az asszony 1950-es öngyilkossága után írott A huszonhatodik év című szonettciklusa.

1927-ben Pandora címmel művészeti, kritikai lapot indított, amely hat számot ért meg. Ezt követően egy ideig a Pesti Naplónak dolgozott, majd 1928-tól 1945-ig a Magyarország című lap munkatársa volt. A harmincas évek elejétől a népi írók körébe is sorolták, részt vett a Márciusi Front megalakulásában, közreműködött a Zilahy Lajos kezdeményezésére létrejött Új Szellemi Front írói mozgalmában, 1937-ben a Kisfaludy Társaság tagjává választották. Sokat szerepelt a rádióban, a Nemzeti Színház számára Shakespeare-t fordított, három ízben is Baumgarten-díjjal jutalmazták (1932, 1937, 1944). 1943-ban behívták katonának, egy év múlva már

főhadnagyi rangban szolgált, emiatt 1945-ben vizsgálati fogságba került, majd "feddéssel" igazolták, s publikációs tilalommal sújtották.

062-174846.jpg

Szabó Lőrincné, Tóth Árpád és Vékesné Korzáti Erzsébet (Fotó/Forrás: MTAKK)

1946 és 1949 között a Válasz költői rovatának vezetője volt, 1947-ben pedig - többek heves tiltakozása ellenére - felvették az Írószövetségbe. Az üldöztetések elől a munkába menekült, s 1947-ben a Püski Kiadónál megjelent a gyermekkor emlékeit felidéző Tücsökzene című kötete, amelyben 370, egyenként tizennyolc soros versben tekinti át életét. A kommunista hatalomátvétel után,

1949-től ismét nem publikálhatott, jobbára műfordításokból élt,

1950 februárjától, Korzáti Erzsébet öngyilkossága után A huszonhatodik év darabjain dolgozott. 1954-ben műfordításaiért, főként Majakovszkij fordításáért, József Attila-díjjal tüntették ki. 1951-ben és 1954-ben is szívtrombózist kapott, 1955-ben több hónapig szanatóriumi kezelésre szorult, sok ízületi gyulladás kínozta.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején tagja lett a Petőfi Párt néven újjáalakult Nemzeti Parasztpártnak, az Irodalmi Újság november 2-i számában Ima a jövőért címmel üdvözölte a forradalmat. Már súlyos beteg volt, amikor 1957 márciusában megkapta a Kossuth-díjat, s nem sokkal később megjelent A huszonhatodik év című kötete.

Ennek sikerét már nem érhette meg, 1957. október 3-án Budapesten, a Gömöri-klinikán meghalt. A Kerepesi temetőben temették el állami tiszteletadással, sírjánál a költőtárs és barát, Illyés Gyula mondott búcsúbeszédet. 1998-ban a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja lett.

Címlapkép: MTAKK - Szabó Lőrinc az Est-lapok szerkesztője. forrás: http://krk.szabolorinc.hu/eletrajz.htm

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Elhunyt Jerger Krisztina művészettörténész

Életének 72. évében, kedden hunyt el a varsói Magyar Kulturális Intézet egykori vezetője, aki sokat tett a lengyel-magyar művészeti kapcsolatokért.
Klasszikus

Hatalmas előrelépés a zenekarnak: a Mezzo TV sugározza a Concerto Budapest koncertfilmjét

Több hónapos munka eredménye, hogy a zenekar saját gyártású koncertfilmmel mutatkozhat be a Mezzo TV műsorán. A filmet, amelyet Szabó Stein Imre rendezett, a magyar közönség is láthatja az interneten. Kulisszatitkokról a vezető rendezőt kérdeztük.
Színház

Újra járhatunk szabadtéri előadásokra, de a fesztiválokra még várnunk kell

A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet többek között színházi előadásra, mozira, cirkuszra, valamint könyvszakmai rendezvényre vonatkozik.
Vizuál

Két tonna üvegnegatív: vidéki fényképészműtermek gyűjteménye

A kidobástól megmentett üvegnegatívokon az egyes vidékek népviselete mellett a háború előtti és alatti élet pillanatai villannak fel megmutatva azt is, mit tartottak megörökítésre érdemesnek az életükből az 1910-20-as évek táján.
Vizuál

Csúnya varázs - Budapesti fényképek az 1930-as években

Az éjszakai fényképezés és a „varázsosítás” összefüggése - erről ír a FényképTár mai részében Tomsics Emőke, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusa.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv gyász

Elhunyt Kéri Piroska, a Szépírók Társasága alelnöke

Az irodalom- és művelődésszervezőt, egykori könyvkiadót május 29-én, életének 69. évében érte  halál – adta hírül a Litera.hu a család közlése alapján.
Könyv ajánló

Líra Könyvhét: Beszélgetés Erdős Virággal, Király Leventével és Ann Napolitanóval

Május 29-én 16 órától Erdős Virággal beszélgetnek a Hősöm című új kötetéről, 17 órától az Ezüst madarak szerzőjét, Ann Napolitanót kérdezik, majd 18 órától Király Levente, a Nem kötelező című kötet szerkesztője mesél a frissen megjelent szöveggyűjteményről a Líra Könyv Facebook oldalán.
Könyv interjú

Hogyan élhetjük tovább az életünket egy sorsfordító tragédia után? – Beszélgetés Ann Napolitano írónővel

Az Ezüst madarak című regény nem a gyászról szól, hanem a reményről és az élni akarásról. Ann Napolitano írónőt a regény magyarországi kiadója, a General Press Könyvkiadó kérdezte arról, hogy mi ihlette a történetet, és mi segítette az írónőt a főszereplő, Edward hiteles megformálásában.
Könyv ajánló

Líra Könyvhét: Beszélgetés Krusovszky Dénessel és Berg Judittal

Május 28-án 16 órától Krusovszky Dénessel beszélget új regényéről Turi Tímea, a Magvető főszerkesztője, 18 órától pedig Berg Juditot kérdezi a Rumini kötetekről Szegő János a Líra Könyv Facebook oldalán.
Könyv ajánló

Líra Könyvhét: Beszélgetés Lana Millannal és Szilasi Lászlóval új könyvükről

Május 27-én 16 órától Szilasi Lászlóval beszélget új regényéről Turi Tímea, a Magvető főszerkesztője, 18 órától pedig Lana Millant kérdezi új kötetéről Jordán Gergő, a regény szerkesztője a Líra Könyv Facebook oldalán.