Könyv

Aki Pilinszky Jánostól és Vas Istvántól tanulta a költészetet – 80 éves Várady Szabolcs

2023.01.27. 13:20
Ajánlom
Tizennégy éves korában írt először verseket, de első önálló kötetére 1981-ig kellett várni. Később az Egyesült Államokba is eljutott, ma pedig már egyebek közt a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. 80 éves született Várady Szabolcs Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, szerkesztő.

327288719_594410422447850_5570056467137494606_n-130048.jpg

Várady Szabolcs (Fotó/Forrás: Szilágyi Lenke / Magvető Kiadó Facebook-oldala)

Várady Szabolcs 1943. január 27-én született Budapesten. Apai nagyapja Szentesen vezette a 19. században alapított családi gyógyszertárat, az 1950-es évektől apja is gyógyszerészként működött, anyja – és anyai nagyanyja – gépírónő volt, anyai nagyapja írógépműszerész. A költő elmondása szerint élete nagy része egy helyben telt, a XI. kerületben, abban a lakásban, ahol 1945 óta mindmáig él. Budapesten kívül a legtöbb időt a szigligeti alkotóházban töltötte.

A József Attila Gimnáziumban érettségizett 1961-ben, ezt követően négy évig korrektorként dolgozott a Szépirodalmi Könyvkiadónál. Közben 1963-ban, esti tagozaton elkezdte egyetemi tanulmányait az ELTE bölcsészkarán, magyar–történelem szakon. 1965-ben lett nappali tagozatos, a történelem szak elhagyásával, huszadik századi magyar irodalomra szakosodva, majd 1969-ben szerzett magyar nyelv- és irodalom szakos tanári diplomát.

1969-től 2005 végéig az Európa Könyvkiadónál dolgozott, 1971-ig mint kézirat-előkészítő, azután mint az angolszász csoport felelős szerkesztője, 2002-től mint főszerkesztő. 1989-től a Holmi versrovatát szerkesztette. Tagja a Szépírók Társaságának és a Műfordítók Egyesületének. 2004 óta rendes tagja a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának. A Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) Rakovszky Zsuzsa-szakértője volt 1998-tól. 2012. szeptember 20-án a DIA tagjává választották.

A művész saját visszaemlékezése szerint

családjában leginkább nagyanyjának volt irodalmi vénája,

akitől fennmaradt egy levél, amelyben „igen szemléletesen és remek humorral írta meg anyáméknak, hogyan zajlott le a hozzánk beszállásolt szovjet katonatisztéknél egy disznóölés”, amelynek végén az egyik katona géppisztollyal terítette le az állatot.

Nekem is csak tizennégy éves koromban támadt az a váratlanul igen eltökélt szándékom, hogy költészettel akarok foglalkozni.

A felnőttkor kezdete
Télikabátban, alatta viszont
pizsama, állsz egy idegen fürdőszobában, amely
hozzá jócskán katakombaszerű.
Ide vetett az álom önkénye, itt vagy.
Rémlik, volt egy múltad: ez a személy
felében-harmadában része volt valaminek.
Valami az ő része volt. Persze, a szerelem.
Ha már itt vagy, tisztálkodj. A makacs hús
törekedése hazája felé – visszaverve.
A víz hasznodra válik. A felnőttkor
kezdetét, igaz, nem ilyennek
képzelted. El sem fogadod
véglegesnek – azt már nem, soha nem!
De acsarkodásnak itt helye nincs.
Törülközz meg, várd ki a végét.
Poros húsodat a figyelmes patkányok,
vagy te végül a rejtett kijáratot,
de valaki valamit megtalál majd.

A körülmények szerencsésen alakultak. Volt először is egy remek tanárom a József Attila Gimnáziumban, Laky Péter. Matematikát tanított, de irodalmár is volt, ő adta a kezembe Szabó Lőrincet, Weöres Sándort” – emlékezett vissza a költő, akinek később két mestere is lett Vas István és Pilinszky János személyében.

Amikor 1965-ben átkerült nappali szakra az egyetemen, a diákkörben életre szóló barátságot kötött Petri Györggyel és Fodor Gézával.

Vas István a kezdetektől egyengette az útját, egyebek közt műfordításra is ő buzdította.

1974-ben, amikor a Ne mondj le semmiről című antológiában először jelentek meg nagyobb mennyiségben Várady versei, akkor is mestere írt hozzá bevezetést. „Verset csak a tanulóévekben írtam sokat, aztán egyre ritkábban. Csak 1981-re állt össze az első önálló kötetem. A második ’88-ban jelent meg, és csak fele részben volt új. Abban az évben váratlanul az ölembe pottyant egy Fulbright-ösztöndíj. Az alatt az öt hónap alatt, amíg Amerikában voltam, idehaza alaposan megváltoztak a dolgok. New Yorkban ért a hír, hogy új irodalmi folyóirat szerveződik, Réz Pál főszerkesztésével. ’89 őszén meg is indult a Holmi, azóta is én szerkesztem a versrovatát” – mesélte.

Várady elmondása szerint hatvanéves korában érezte úgy, hogy ideje volna előállni egy vaskosabb kötettel. „Egybegyűjtöttem, amim volt, a komoly verseket, a legjobbnak gondolt versfordításokat, esszéket, kritikákat és a komolytalan (vagy mondjuk elegánsabban: »light«) versekből egy bő válogatást, mert ilyeneket mindig nagyobb mennyiségben írtam, szórakozásból, versíróizmaim tornáztatása végett vagy Réz Pál felkérésre – limerickeket – egy erotikus antológiába. Ezt a könyvet az Európa adta ki, A rejtett kijárat címmel, 2003-ban. Legnagyobb karriert az a verssorom futotta be (Esterházy Péter könyvről könyvre visszajáró vendégszövegeként), amelyik most már fenyegetően szól rám: »Zsugorodik a zsugori idő.«”

Költői munkásságát Margócsy István így jellemezte korábban:

Várady kicsiny dolgokat tesz mindig versének kiindulópontjául, kegyetlenül körbejárja őket, elemeire szedi szét mindazt, amit első pillanatra egyben láttatott

– s aztán, majdhogynem klasszicista versszerkesztési stratégiával vagy trükkel, úgy tágítja ki kicsinynek koncipiált versének horizontját, hogy aki akarja, akár még tanulságot is találhat bennük.”

Várady Szabolcs költői munkásságát terjedelemre jócskán meghaladják a színdarabokba írt dalbetétek és az operalibrettók. Ő szerkesztette és részben írta az első magyar limerickantológiát.

Munkásságát számos díjjal ismerték el, egyebek közt József Attila-, Radnóti- és Graves-díjat is kapott, a Kossuth-díjat 2011-ben vehette át. 1971 óta házas, két fia van. Kötete legutóbb 2019-ben jelent meg De mennyire címmel a Magvető Kiadó gondozásában. 

Forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum

Fejléckép: Várady Szabolcs (Fotó/Forrás: Stefkovics Gáspár / Wikipedia)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Számos jelentkező pályázik a Magyar Állami Operaház főigazgatói posztjára

A Magyar Állami Operaház főigazgatói pályázatára március 28-ig lehet jelentkezni, a napokban megjelent hírek szerint több jelentkező, énekes, karmester és rendező is megméretteti magát.
Színház

Újabb akadály gördült Eszenyi Enikő budapesti visszatérése elé

Eszenyi Enikő február végén eltörte a csuklóját a Csodálatos vagy, Júlia! című előadás fotóspróbáján. Emiatt májusra kellett halasztani az előadás premierjét a Játékszínben, most pedig Pásztor Erzsi jelentette be, hogy visszaadja a szerepét.
Vizuál

Felszabadított női testek, tabuk nélkül

Saját testüket médiumként használva fogalmazták meg a női lét kérdéseit azok az művészek, akiknek munkáit a Liget Galéria „Lerántjuk a leplet” című kiállításán láthatjuk még április 6-ig.
Vizuál

Ha ezt a tekintetet látja, jobb, ha menekül

Ha nem is hallott még a Kubrick-nézésről, egész biztosan látta már valamelyik filmben az amerikai rendező védjegyévé vált megoldást, amely minden egyszerűsége ellenére vérfagyasztóan hatásos.
Klasszikus

Benjamin Appl, a bársonyos hangú dalkirály, akit muszáj hallani

Végtelen szín áramlik a hangjában, és szinte elviselhetetlenül megindító, ahogy énekel. Így vélekednek a nemzetközi kritikusok a német–brit lírai sztárbaritonról, Benjamin Applről.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Könyv magazin

Beleolvasó – Prieger Zsolt: Kedves Teréz!

„Szentek leszünk, makulátlanok, szeplőtelenek, mint az állatok” – írja az Anima Sound System vezetője, aki új könyvében Martonvásárhely leghíresebb grófnőjéhez címzett leveleiben írja meg a gondolatait. Olvasson bele ön is a kötetbe!
Könyv hír

Jane Goodall Magyarországon népszerűsíti új könyvét

A világhírű főemlőskutató és környezetvédő május 9-én mutatja be A remény könyve című új kötetét, és előadást is tart az ELTE Lágymányosi Campusán.
Könyv világirodalom

Megvan, kik közül kerül ki 2023-ban a Nemzetközi Booker-díj győztese

Ukrajna egyik legnépszerűbb szerzője, egy halálból visszatért író, illetve olyan művész is szerepel a 2023-as Nemzetközi Booker-díj jelöltjei között, aki lediktálta a regényét – adta hírül a The Guardian online felületén.
Könyv podcast

„Szerelmes vagyok Martonvásárba” - Prieger Zsolt a Lírástudók vendége

Az Anima Sound System tagját első könyvéről, lokálpatrióta lelkesedésről, a férfilélek női oldaláról és jövőbeli terveiről kérdezte a Lírástudók műsorvezetője, Grisnik Petra.
Könyv magazin

Beleolvasó – Boldizsár Ildikó: „Hogyan segítsek én terajtad?”  

„A világmindenség globális kérdései helyére a szűkebb közösségek, családok problémái kerültek, így váltották fel a mítoszokat a mesék” – írja a meseterápia meghonosítója legújabb könyvében. Olvasson bele ön is a kötetbe!