Könyv

Állatmesék emberekről – Jean de La Fontaine

2020.04.13. 09:35
Ajánlom
Meséit ma is idézzük, állatfiguráit, a hiú hollót, a ravaszdi rókát pedig ma is felfedezzük a hétköznapokban. Háromszázhuszonöt éve, 1695. április 13-án hunyt el Jean de La Fontaine, az állatmeséiről ismert francia költő, meseíró.

Champagne tartományban, Chateau-Thierry településen látta meg a napvilágot 1621. július 8-án. Apja "a vizek és erdők felügyelőjeként" az uralkodó szolgálatában állt, így a család meglehetős jómódban élt. Az ifjú Jean 1641-ben szülei óhajának engedve Párizsba ment egy papi szemináriumba, de hamar rájött, hogy a szerzetesi élet nem neki való. Másfél évvel később elhagyta az intézményt és jogi tanulmányokba fogott, 1649-ben szerzett diplomát. Még egyetemi évei alatt feleségül vette az akkor 14 és fél éves Marie Héricart-t, aki csinos hozományt vitt a házasságba, így anyagi gondjaik nem voltak. 1653-ban megszületett egyetlen gyermekük, Charles, ám néhány évvel később, 1658-ban elváltak útjaik.

470px-Jean_de_La_Fontaine-094106.png

Jean de La Fontaine

La Fontaine 1652-ben megörökölte apja hivatalát, ám amikor csak ideje engedte, Párizsba utazott, ahol társaságokban forgott, kapcsolatokat épített ki. Érdeklődése egyre inkább az irodalom felé fordult, maga is verselni kezdett, szonetteket, rondókat, epigrammákat írt. 1657-től támogatói közé tartozott a gazdag pénzügyminiszter, Nicolas Fouquet, neki ajánlotta egyik legszebb költeményét, az Elégia a vaux-i nimfákhoz című versét. La Fontaine Fouquet kegyvesztettsége után is hű maradt támogatójához, ezzel azonban sikerült kivívnia XIV. Lajos és az új pénzügyminiszter, Colbert haragját, amely soha nem is enyhült.

1672-ben szülőhelyét és hivatalát is elhagyva végleg Párizsba költözött, ahol már csak az irodalomnak szentelte életét.

1673-tól Madame de la Sabliere házában élt, akinek szalonja tudósok, filozófusok és írók nevezetes találkozóhelye volt. Az asszony halála után az Hervart házaspár vette pártfogásába a költőt, aki a társaságok kedvelt alakja lett, sok jóakarója volt az udvarban és a nemesség körében is. Otthonosan mozgott mindenhol, de legjobban a "hasonszőrűek", az írók társaságát szerette. 1684-ben a Francia Akadémia tagjai közé is beválasztották.

A különc, ám mégis népszerű és közkedvelt költő 74 éves korában, 1695. április 13-án halt meg Párizsban. Sírja a Pere-Lachaise temetőben található.

Életművének csúcsát meséi (fabulái) jelentik, amelyek 1668 és 1693 között 12 kötetben jelentek meg. A mesék tartalmát, témáját nem ő találta ki, sokat merített Aiszóposz hagyatékából, illetve a kelet-ázsiai mesekincsből. Miniatűr drámákat és komédiákat írt, fordulatos cselekménnyel, jól jellemzett figurákkal. Meséiben nagyrészt állatokat szerepeltet, olyan rájuk jellemző vonásokkal, amelyekből emberi tulajdonságok rajzolódnak ki, és többnyire az emberi gyarlóságok bírálata olvasható ki belőlük. Állítólagos lustasága ellenére igen termékeny szerző volt, írt sokféle alkalmi verset, drámát és prózai műveket is, például a könnyedén olvasmányos Pszükhé és Cupido szerelmei című regényt, valamint a frivol és erotikus Sólyom, illetve A szerelmes kurtizán című elbeszéléseket.

Magyarra már a 18. századtól ültették át meséit, a 20. században pedig Kosztolányi Dezső és Radnóti Miklós fordította az általuk is szeretett és nagyra becsült költő műveit.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Elhunyt Jerger Krisztina művészettörténész

Életének 72. évében, kedden hunyt el a varsói Magyar Kulturális Intézet egykori vezetője, aki sokat tett a lengyel-magyar művészeti kapcsolatokért.
Klasszikus

Hatalmas előrelépés a zenekarnak: a Mezzo TV sugározza a Concerto Budapest koncertfilmjét

Több hónapos munka eredménye, hogy a zenekar saját gyártású koncertfilmmel mutatkozhat be a Mezzo TV műsorán. A filmet, amelyet Szabó Stein Imre rendezett, a magyar közönség is láthatja az interneten. Kulisszatitkokról a vezető rendezőt kérdeztük.
Színház

Újra járhatunk szabadtéri előadásokra, de a fesztiválokra még várnunk kell

A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet többek között színházi előadásra, mozira, cirkuszra, valamint könyvszakmai rendezvényre vonatkozik.
Vizuál

Két tonna üvegnegatív: vidéki fényképészműtermek gyűjteménye

A kidobástól megmentett üvegnegatívokon az egyes vidékek népviselete mellett a háború előtti és alatti élet pillanatai villannak fel megmutatva azt is, mit tartottak megörökítésre érdemesnek az életükből az 1910-20-as évek táján.
Vizuál

Csúnya varázs - Budapesti fényképek az 1930-as években

Az éjszakai fényképezés és a „varázsosítás” összefüggése - erről ír a FényképTár mai részében Tomsics Emőke, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusa.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Könyv gyász

Elhunyt Kéri Piroska, a Szépírók Társasága alelnöke

Az irodalom- és művelődésszervezőt, egykori könyvkiadót május 29-én, életének 69. évében érte  halál – adta hírül a Litera.hu a család közlése alapján.
Könyv ajánló

Líra Könyvhét: Beszélgetés Erdős Virággal, Király Leventével és Ann Napolitanóval

Május 29-én 16 órától Erdős Virággal beszélgetnek a Hősöm című új kötetéről, 17 órától az Ezüst madarak szerzőjét, Ann Napolitanót kérdezik, majd 18 órától Király Levente, a Nem kötelező című kötet szerkesztője mesél a frissen megjelent szöveggyűjteményről a Líra Könyv Facebook oldalán.
Könyv interjú

Hogyan élhetjük tovább az életünket egy sorsfordító tragédia után? – Beszélgetés Ann Napolitano írónővel

Az Ezüst madarak című regény nem a gyászról szól, hanem a reményről és az élni akarásról. Ann Napolitano írónőt a regény magyarországi kiadója, a General Press Könyvkiadó kérdezte arról, hogy mi ihlette a történetet, és mi segítette az írónőt a főszereplő, Edward hiteles megformálásában.
Könyv ajánló

Líra Könyvhét: Beszélgetés Krusovszky Dénessel és Berg Judittal

Május 28-án 16 órától Krusovszky Dénessel beszélget új regényéről Turi Tímea, a Magvető főszerkesztője, 18 órától pedig Berg Juditot kérdezi a Rumini kötetekről Szegő János a Líra Könyv Facebook oldalán.
Könyv ajánló

Líra Könyvhét: Beszélgetés Lana Millannal és Szilasi Lászlóval új könyvükről

Május 27-én 16 órától Szilasi Lászlóval beszélget új regényéről Turi Tímea, a Magvető főszerkesztője, 18 órától pedig Lana Millant kérdezi új kötetéről Jordán Gergő, a regény szerkesztője a Líra Könyv Facebook oldalán.