Aphrodité

Sosem gondoltam volna, hogy éjjelente, lefekvés előtt szakácskönyvet olvasgatok majd az ágyban. Nem, nem készülök újabb női szerepre, nem megyek férjhez (ugye én nem akarok mindenáron...), nem akarok többet főzni sem, mint eddig. De Isabel Allende szakács(?)könyve annyira otthonos, szórakoztató és gyönyörű érzékiséggel van megírva, és olyan tájakat, gyümölcsöket, hangulatokat idéz fel bennem, hogy benne maradtam, az átlapozásból elolvasásba váltottam. Az egyik alteregóm nekem a Lapay Tündike, aki egy nőknek szóló Képzőt vezet (na jó, a Kurvaképzőt... ahol Pálya Béla a karbantartó...), és ő szokta mondani, hogy minden el nem szeretett szeretkezésért feketepont jár. Az egész könyv - a szöveg mellett  a csodálatos képanyag is - olyan könnyedén siklik bele az emberbe. Van mostanában, hogy ezután olvasok még egy kis Weörest vagy Ulickaját, de olyan is van, hogy ezekkel a történetekkel csúszok át az álomba. Hátha ott folytatódik...