Mint arról beszámoltunk, nagy port kavart a múlt héten, amikor Krasznahorkai László nyílt levelet tett közzé közösségi oldalán. A Magyar Művészeti Akadémiának (MMA) és annak elnökének címzett írásában úgy fogalmazott, „dühödt értetlenséggel” fogadta Turi Attila érdeklődését arról, elfogadná-e a Nemzet Művésze elismerést. Az irodalmi Nobel-díjas író a magyar kulturális élet megosztottságára hivatkozva azt írta, amíg ez az „áldatlan állapot” nem változik meg, vissza kell utasítania a címet. „Annyira szomorú vagyok, hogy ezt kell mondanom!” – zárta a bejegyzését Krasznahorkai.
Kapcsolódó
Krasznahorkai László elmondta, miért nem fogadná el a Nemzet Művésze címet
Az irodalmi Nobel-díjas író közösségi oldalán fogalmazott meg nyílt levelet a Magyar Művészeti Akadémia és annak elnöke részére, amelyben a kulturális élet megosztottságával magyarázza döntését.
Turi Attila válasza
A levélre később Turi Attila is reagált, az MMA oldalán közzétett nyílt levelét azzal kezdte: „Folytatom válaszlevelének zárómondatát: annyira szomorú vagyok, hogy ezt kell olvasnom.” Mivel Krasznahorkai Lászlót az akadémia Irodalmi Tagozata elsöprő többséggel ajánlotta az elismerésre, az elnök úgy tartotta illendőnek, ha erről előzetesen egyeztet az íróval, aki válaszát azonban nyilvánosságra hozta. „Így én sem tehetek mást, mint hogy nyilvánosan reagáljak” – írta.
Az elnök úgy fogalmazott, legféltettebb kincseink egyikét, a magyar kultúra rangját emeli, ha méltán elismert kiválóságaink, kulturális életünk legjobbjai együttműködnek, érdemi dialógust folytatnak, vagy eltérő nézőpontjaikat közelítik.
Ez nem egyszerűen személyes kérdés, hanem a magyar és az egyetemes kultúra iránt viselt felelősségből fakadó kötelesség
– tette hozzá.
„Az egymással szembeni kérlelhetetlen elutasítás hosszú évtizedek óta lassú méregként emészti fel közös jövőnket. Lankadatlan elszántsággal számolja fel az együttműködés lehetőségét, és iktatja ki a mindenkor elengedhetetlen párbeszéd szerepét. Ez a gondolkodásmód biztos lépés az újabb kudarcokhoz és a »törzsi állapotok« fenntartásához vezető úton. Azt a képzetet hiteti el álságos módon, hogy problémáink mindenekelőtti és elsőszámú felelőse a »másik« oldal. Az a »másik« oldal, amellyel – tetszik vagy sem – együtt alkotjuk a teljességet. Annál is inkább együtt, hiszen az Ön által tett felsorolásokban számos olyan alkotó neve is szerepel, akik tagjai vagy partnerei mindkét akadémiának” – fogalmazott az elnök.
Turi Attila szívből reméli, hogy „lesz annyi bölcsesség mindannyiunkban, hogy a jövőt a kívánatos együttműködésekre és közös értékeinkre építjük”, ennek pedig meglátása szerint az egyik legnemesebb formája a Nemzet Művésze díj is.
„Ilyen tartalmú bizottsági döntés esetén a megtisztelő elismerés elfogadása – amely a közvélekedéssel ellentétben nem áll közvetlen összefüggésben az MMA tagsággal – egyszerre szimbolikus jelentőségű és nagyon is valóságos üzenettel bíró lépés lenne a »gyöngeségeinken való felülemelkedés«-hez. Annak a jótékony jelzése nemzeti közösségünk számára, hogy nincs olyan ellentét, kifogás, akadály vagy dühödt értetlenség, amelyet ne lehetne a közjó érdekében leküzdeni. S akkor talán majd egy ilyen elnöki levél is azzal fejeződhet be: annyira örülök, hogy ezt olvashatom” – zárta levelét Turi Attila.
„Én Lacival teljes mértékben egyetértek”
Az eset kapcsán megszólalt Bodor Ádám is, aki amellett, hogy egyszerre tagja az MMA-nak és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának, egyúttal a Nemzet Művésze cím birtokosa is. A Transtelex megkeresésére szolidaritást vállalt szerzőtársával: „Én Lacival teljes mértékben egyetértek” – mondta a lapnak. A Kossuth-díjas író szerint tarthatatlan, hogy az MMA az április választások óta nem reagált még arra, hogy „itt évekig milyen áldatlan légkör határozta meg a kulturális életet, és nem tesz észlelhető gesztusokat a másik oldal felé, amelyet a hatalom kiszorított, ellehetetlenített”.
Bodor Ádám (Fotó/Forrás: Valuska Gábor / Magvető)
A művész felidézte, hogy a Nemzet Művésze címet azért fogadta el, mert a döntéshozók pontosan tudták róla, hogy milyen értékeket képvisel, mégis jelölték, és ő ezt megtisztelő gesztusként értékelte. Bodor Ádám ugyanakkor a jövőt illetően is borúlátó: „Sajnos a jelenlegi kulturális kormányzat részéről sem érzékelem, hogy gondjai homlokterében állna az egész művelődésünket sújtó megosztottság mielőbbi feloldásának feladata, amely a művésztársadalom jogos elvárásai között is a legsürgősebb. Az árkok mielőbbi betömésére várunk, a két oldal közötti megbékélésnél ma alig van fontosabb.”
Megszólalt Nagy Ervin
A vitára közösségi oldalán reagált Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár, aki azt írta: addig nehéz lesz elindulni a béke útján, amíg olyan emberek ülnek a legfontosabb kulturális intézmények élén, akik maguk is kulcsszerepet játszottak a megosztásban, és aktívan asszisztáltak a haza kulturális élet átpolitizálásához. „Nehéz új korszakot nyitni azokkal, akik a lövészárkokat ásták, és akiknek a pozíciójuk fontosabb volt, mint a nemzeti kultúra egésze” – tette hozzá.
Mint mondta, a politikusoknak nem dolga megmondani, ki a jó művész, és ki a rossz hazafi. Meglátása szerint a politika feladata garantálni a szabadságot és a méltó infrastruktúrát, amely a nemzet minden alkotóját egyformán megilleti.
Szakítunk a „mi” és „ők” logikájával. Egyetlen dolog fog számítani, a teljesítmény
– jelentette ki Nagy Ervin.
Fejléckép: Krasznahorkai László (fotó: Szilágyi Lenke/Magvető), Turi Attila (fotó: Dénes György/MMA)
hírlevél
